Mézes, diós kalács

A névnapomra olyan süteményt akartam sütni, amit még sosem készítettem, ugyanakkor illik az adventi időszakhoz is. Elég hamar eldöntöttem, hogy kelt tészta lesz, és mivel diós kalácsot még sosem sütöttem, egyértelműnek látszott, hogy dió kerül majd bele – ezzel nem is magamnak, hanem elsősorban a Kutyafülnek kedvezve. Van ugyan egy jól bevált kalácsreceptem, ami hagyományosan tojással, vajjal készül, de ezúttal nem azt szerettem volna használni, hanem segítségül hívtam azt a süteményes könyvet, amit gyerekkoromban csodálattal lapozgattam, és amiből már készítettem 2-3 édességet.
Találtam is egy tetszetős ételfotót és egy hozzá tartozó, első ránézésre jónak tűnő receptet, de mivel abban vegyesen volt mák és dió, ezért azon változtatva, a mákot mellőztem, ugyanis nem rajongunk érte. A leírás szerint eredetileg négyféle lisztből készül ez a kalács, de nem szerettem volna annyira elvinni a reformkonyha irányába, ezért kétfélét használtam, kicsit még így is izgulva, hogy milyen lesz.
A méztől csöppet tartottam (egyikünk sincs oda érte), de arra tippeltem, hogy a kész kalácson majd nem nagyon fog érződni. Azért is maradtam a méz mellett, mert utáljuk, ha ropog a cukor a fogunk alatt – bizony előfordult már, hogy valamelyik rokonunk bejglijében vagy kalácsában nem olvadt fel rendesen a cukor, és olyankor finnyogva otthagytuk a sütit. Így nem kockáztathattam – a mézet választottam. Nem bántam meg, mint ahogyan a Graham-liszt használatát sem.
Ez a kalács egyébként nem olyan édes, mint ahogyan azt általában megszoktuk a diós kalácsok/bejglik esetében. Aki tehát édesebben szeretné, az nyugodtan tegyen bele több mézet.
A sütis könyv sajnos hagy némi kívánnivalót maga után, mert nem ez az első recept, ami a leírást tekintve hiányos, vagy éppen a hozzávalók mennyisége kapcsán fogalmazódhat meg bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg jó cukrásznak nevezhető-e az, aki írta. Most is felül kellett bírálnom, és főleg a formázást illetően haragudtam rá, mert a kész kalács egyáltalán nem úgy nézett ki a valóságban, mint ahogyan a könyvben. Pedig pont az tetszett meg benne, hogy olyan érdekes rajzolatot ad a töltelék és a tészta játéka a feltekerésnek és a megcsavarásnak köszönhetően, illetve a teteje is mutatós volt. Ehelyett olyasmi lett, mint a jól ismert bejgli. Persze, azért így se csúnya. :) Egy szó, mint száz, finom volt, és már aznap elfogyott. :)

Hozzávalók 25 cm-es dobozformához:

a tésztához:
15 dkg + 1 ek. finomliszt
10 dkg Graham-liszt

5 dkg méz
1 kezeletlen citrom reszelt héja

1 ek. napraforgóolaj
2 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej
egy csipet só

a töltelékhez:
25 dkg darált dióbél
1 mk. őrölt fahéj
12,5 dkg méz
4 ek. tej
2,5 dkg olvasztott vaj

a tetejére:
2,5 dkg olvasztott vaj
1 ek. sárgabaracklekvár
néhány szem dióbél

elkészítés:

1. Az élesztőt elkeverjük 1 dkg folyékony mézzel édesített langyos tejjel, 1 evőkanál liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval, citromhéjjal vegyített lisztkeverékhez adjuk a felfutott élesztőt, a többi mézet, az olajat, és megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A töltelékhez a fahéjjal kevert darált diót a mézzel és a tejjel lábasba tesszük és felforraljuk. Elzárjuk alatta a lángot, és belekeverjük az olvasztott vajat. Néhányszor átkeverve teljesen kihűtjük.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon kb. 28x38 cm-es téglalapra nyújtjuk, elkenjük rajta a tölteléket (én 2 ív sütőpapír között tészta méretűre nyújtottam a tölteléket, és így helyeztem rá), a két rövidebbik oldalát ráhajtjuk a töltelékre, majd felgöngyöljük.
5. A kalácsot a két végénél fogva ellentétes irányban megtekerjük és beletesszük a sütőpapírral bélelt formába. Lekenjük olvasztott vajjal, és folpackkal+konyharuhával letakarva megkelesztjük.
6. A tetejét ismét lekenjük olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben megsütjük. 10 percig a résnyire nyitott ajtajú sütőben hagyjuk.
7. A kész kalácsot a formában hagyva rácsra tesszük, megkenjük a felhevített lekvárral, és felezett dióbéllel díszítjük. Miután kihűlt, kivesszük a sütőformából, és felszeleteljük.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Forrás: Édességek (Nova szakácskönyvek)