Cheddar sajttal töltött krumplitallér mustáros-joghurtos mártogatóval (tojásmentes)

 

 

 

Csináltam már sajtos burgonyapogácsát, sonkás burgonyagolyót, sajtos krumplikrokettet, de ezeknek a tésztájába mindig tettem tojást, és liszttel gyúrtam össze, ill. a sajt nem töltelékként jelent meg, hanem a tészta szerves része volt, azaz abba dolgoztam bele. Ezúttal viszont liszt helyett keményítő használtam, mert a videós recept szerint így sütés közben kevesebb zsiradékot vesz fel a tészta. Hát a fene tudja, számomra nem tűnt kevésbé zsírosnak, mint a liszttel készült elődei. Persze, simán lehet, hogy ha a szokásos lisztet használtam volna, akkor ez a változat éppen a tojás hiánya miatt lett volna kisülve olajosabb. Lehetne azért kísérletezni az okok megtalálása érdekében.
Szerintem a kánikula számlájára írható, hogy miután feltettem főni a krumplit, úgy megfeledkeztem róla, mint a huzat, és már bő 1 órája rotyogott a cucc, amikor a Kutyinyek ártatlanul rákérdezett, hogy „ennek meddig kell főnie?”. A víz fele elpárolgott, de legalább most tényleg jól megfőtt a krumpli. :D
A tallérokat egyébként még előző nap formáztam meg, és hűtőbe tettem. Miután másnap szobahőmérsékletűre melegedtek, kisütöttem őket. Nem tudom, hogy ez a majdnem 1 napos pihenő a tallérokra nézve jelentett-e valamiféle pozitívumot, mindenesetre nekünk ízlett. A mártogató kapcsán friss petrezselyem és majonéz híján eltértem az eredeti ajánlattól, de egyébként is többnyire csak ihletadónak használom mások receptjeit (amikor épp nem saját kút főből dolgozom), hacsak nem akarom szándékosan ugyanúgy elkészíteni.
A krumplitallért mi nem köretként ettük, hanem szokás szerint hús helyett, az imádott jégsalival, amit ezúttal a megmaradt földieperrel dobtam fel. Ezek így együtt telitalálatnak bizonyultak, és degeszre ettük magunkat belőle. :)

 

Hozzávalók 10 darabhoz:

a krumplitallérhoz:
60 dkg héjában főtt krumpli (sárga krumpli)
8 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 tk. fokhagyma granulátum
őrölt szerecsendió
őrölt fehér bors
só
10 dkg Cheddar sajt
növényi olaj a sütéshez

a mártogatóhoz:
10 dkg tejföl
10 dkg görög joghurt
1 púpozott tk. mustár
2 gerezd fokhagyma, áttörve/reszelve
1 tk. alma- vagy fehérborecet
egy csipet só
1 ek, extra szűz olívaolaj
1 ek. méz
1 levél frissen aprított vagy 1 ek. szárított medvehagyma

elkészítés:

1. A krumplit héjában megfőzzük, leszűrjük. Még forrón lehéjazzuk és összetörjük. Hűlni hagyjuk.
2. A mártogatóhoz a hozzávalókat alaposan összekeverjük és hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.
3. A pürét a fűszerekkel ízesítjük, belegyúrjuk a keményítőt, majd 10 egyforma golyót formázunk belőle.
4. Egy gombócot a tenyerünkbe véve kissé ellapítunk, a közepére halmozunk 1 dkg kissé összenyomkodott reszelt sajtot, és fölötte összedolgozzuk a tésztát. Korong alakúra formázzuk. (Így járunk el a többivel is.)
5. Serpenyőben kevés olajat hevítünk, és mindkét oldalukon kisütjük a tallérokat. Papírtörlőre szedjük. A krumplitallérokat a mártogatóval együtt tálaljuk.

Ötlet: innen

Gözleme hagymás-paprikás túróval, mozzarellával töltve (sütőporos változat)

 

 

 

Gondolkodtam, minek is nevezzem ezt a lepényt, gözlemének vagy tortillának, ugyanis nagyon hasonló tésztából készül mindkettő. A gözlemét ugyan még nyersen töltik meg, és így sütik ki, míg a tortilla esetében a készre sütött lapot töltik be és pirítják meg mindkét oldalát (lásd: pupusa). Úgyhogy a gözleme győzött. Korábban már csináltam ilyen török lepényt, de az élesztős változat volt, sőt a tésztájába víz helyett joghurt került, és szögletesre formáztam. Most ezzel a gyorsabban elkészíthető variánssal akartam tenni egy próbát, és miután első alkalommal a maradék krumplipürével töltve jól vizsgázott, következőleg inkább túróval szándékoztam elkészíteni, annál is inkább, mert a korábbihoz képest ez a mostani akkor legalább nem csak a tésztát tekintve számít másnak.
A tészta nagyon jól kezelhető, gyorsan lehet vele dolgozni, és bár nekem ez a túrós jobban bejön, mint a krumplis, igazából bármit tehetünk bele, amit csak szeretnénk. ;) Az is kiderült, hogy a másnapos lepény újramelegítve szinte pont olyan fincsi, mint frissen kisütve. Most már csak azt akarom kideríteni, hogy egyáltalán kell-e bele sütőpor, mert szerintem az sem fontos. :D
Mindenféle finomsággal turbózott, roppanós jégsalátával ettük, és nem szégyelltük még tejfölbe is beletunkolni, mert anélkül nem élet az élet. :D

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

a tésztához:
30 dkg finomliszt
1 mk. só
5 g sütőpor
1,8 dl tej+víz 1:1 arányú keveréke
2 ek. extra szűz olívaolaj
kevés növényi olaj vagy olvasztott vaj a pihentetéshez és a sütéshez

a töltelékhez:
25 dkg túró
1-1 fej vörös-s és lila hagyma (aprítva kb. 10 dkg)
½ Palermo vagy Ramiro paprika (kb. 5 dkg)
2 nagy gerezd fokhagyma
1 csapott ek. morzsolt oregánó
1 tk. tárkony
1 mk. kurkuma
őrölt fekete bors
1 csapott tk. cukor
só
3 ek. növényi olaj
1 cs. (125 g) mozzarella

elkészítés:

1. A töltelékhez a megtisztított hagymát és a paprikát felaprítjuk, enyhén sózzuk, és a felhevített olajon fedő alatt elkezdjük párolni. 2-3 perc leteltével felöntjük kb. 1 dl vízzel, és fedő alatt, majd fedő nélkül puhára pároljuk.
2. A túrót a fűszerekkel, cukorral ízesítjük, hozzáforgatjuk a hagymát, és utánasózzuk. A kész tölteléket 8 adagra osztjuk. A mozzarellát négybe vágjuk, felszeleteljük.
3. A tésztához a sóval, sütőporral vegyített liszthez adjuk az olajat, a szobahőmérsékletű vizes tejet, és sima felületű, rugalmas tésztává gyúrjuk. 8 egyforma gombócot formázunk belőle, mindet lekenjük olajjal, és letakarva negyedórát pihentetjük.
4. Egy tésztagombócot enyhén lisztezett munkalapon kb. 18 cm átmérőjű körlapra kinyújtunk, a közepén kissé elsimítjuk a túrót, ráfektetjük a felszeletelt mozzarellát, és körben haladva ráhajtjuk a töltetlenül hagyott tésztaszéleket úgy, hogy azok a lepény közepén is fedjék egymást, és áthengerítjük rajta a nyújtófát (Betöltve kb. 14 cm átmérőjű lesz). Így járunk el a többi tésztagombóccal is.
5. Egy lepényt lekenünk nagyon kevés olajjal, a beolajozott felével lefelé a felhevített serpenyőbe tesszük, és miközben – közepes lángon – sül, a felül lévő felét is átkenjük egy leheletnyi olajjal. Amint megpirult, átfordítjuk és pirulásig sütjük. A kész lepényt papírtörlőre csúsztatjuk. (A többit is így sütjük meg.)
6. A kész gözleméket azon melegében tálaljuk, és tejfölt vagy valamilyen mártogatóst és/vagy friss salátát, paradicsomot adunk mellé.

 

Epres-mogyorókrémes gyűrű

 

 

 

Esélyes, hogy nincs már földieper, de mivel Anya pár napja még tudott venni és küldeni nekünk, ezért miután egy részét frissen bekebeleztük, a maradékot sütibe szándékoztam belesütni. Korábban láttam egy tetszetős epres desszertet Chefburcinardanál, ami azonnal megtetszett. Természetesen nem a linzertészta kapott meg – abban maximum az olaj használata tűnt érdekesnek –, hanem a süti külalakja vonzott. Már elsőre kisebb méretben képzeltem el – ehhez arányosan csökkentettem a hozzávalók mennyiségét, kivétel a cukorét, amiből többet tettem bele, ill. még citromhéjjal is fokoztam a szerethetőségét. A linzertésztát először én is a fent említett török csajszi technikája szerint csináltam, azaz hogy előbb a puha vajat összekevertem a nedves hozzávalókkal, majd belegyúrtam a lisztet. Bár teljesen jól működött a dolog úgy is, de én mindig azon vagyok, hogy egy kicsit felgyorsítsuk a készítési folyamatot. Ennek érdekében a második alkalommal a jól bevált, vajjal összemorzsolásos módszert választottam (és egy kis citromhéjjal is gazdagítottam az ízét). Bármelyiket is alkalmazzuk, a tésztának pontosan ugyanolyan lesz az állaga. ;)
Gyorsan elkészíthető, mutatós és nagyon finom sütemény ez – eper és mogyorókrém imádóknak kötelező darab. :)
(A fotók számát tekintve elkapott a gépszíj, bocsesz!... :D)

 

 

Hozzávalók 24 cm átmérőjű süteményhez:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
8 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
5 g sütőpor
8 dkg vaj
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 tojás
4 dkg görög joghurt
3 ek. növényi olaj

a töltelékhez:
15-20 dkg földieper (csumázott mennyiség)
kb. 10 dkg mogyorókrém (eredetileg olvasztott ét- vagy tejcsokoládé)

az öntethez és a díszítéshez:
15-20 dkg földieper
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 tk. frissen facsart citromlé
szeletelt mandula
porcukor

elkészítés:

1. A tésztához a porcukrot, a vaníliás cukrot és a sütőport a liszthez vegyítjük, majd összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és hozzákeverjük a citromhéjat.
2. A közepében kialakított mélyedésbe tesszük joghurtot, az olajat, a tojássárgáját a fehérje háromnegyed részét, alaposan összekeverjük, és puha tésztává gyúrjuk.
3. Lisztezett munkalapon rögtön kb. 4 mm vastag körlapra nyújtjuk, a felületét kicsit meglisztezzük, és 24 cm átmérőjű fedővel körlapot szúrunk ki belőle. Áttesszük egy ív sütőpapírra, és folpackkal letakarva 15 percet hűtőben dermesztjük.
4. A lehulló tésztaszélt összegyúrjuk, és két darabra osztva, kb. 30 percre mélyhűtőbe tesszük.
5. A kissé lehűtött tésztalap közepére 15 cm átmérőjű tálkát teszünk, épp csak belenyomjuk, a körmintát, majd leemeljük a tálkát, és a mintán belüli tésztát 8 cikkre szeljük.
6. A körmintán kívül eső részt megkenjük mogyorókrémmel, kirakjuk eperszemekkel, és nagy lyukú reszelőn ráreszeljük a mélyhűtött tésztát. A cikkeket a töltelékre hajtjuk, kissé lenyomjuk. A sütemény alapját a szélénél körben összecsipkedjük, így kialakítva a fodormintát. Folpackkal letakarva 20 percre hűtőbe tesszük.
7. A ráhajló tésztacikkeket lekenjük a félretett, lágy habbá vert tojásfehérjével, megszórjuk szeletelt mandulával, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni, majd meghintjük porcukorral.
8. Az öntethez a megmosott, kicsumázott epret vaníliás cukorral, citromlével ízesítjük, botmixerrel pürésítjük és meglocsoljuk vele a felszeletelt süteményt.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés, tipp:

Áfonyával, szederrel, meggyel, sárgabarackkal is elkészíthetjük, lényeg, hogy a gyümölcs ne legyen túl puha, különben sütés közben sok levet ereszt.

 

 

 

 

Málnás eperkrémtorta

 

 

 

És végre felkerült ez a torta is a blogra! Igaz, pont nem úgy néz ki, ahogyan itt eredetileg szerepeltetni akartam, ill. ahogyan még áprilisban a prototípust kidekoráltam. :D Azt ui. 24 cm-es méretben a Kutyafül apukájának a szülinapjára készítettem, és bár a receptjét nem, de a róla készült egyetlen fotót anno megosztottam a Sünis fb-oldalán. Mivel az „akit érdekel a 24 cm-es tortára vonatkozó mennyiség, az kommentben jelezze igényét!”-kérésre a facebookon mindösszesen ketten jelentkeztek, így – az olvasói komolyabb érdeklődés hiányának okán – teljes nyugalommal sütöttem meg újra, szokás szerint kis kivitelben, ezúttal a Kutyinyek névnapjára. (Persze, az a két lelkes olvasóm, aki a nagy torta receptjét várja, az alább megtalálja, természetesen csokikrémmel a tetején. ;))
Egyébként ezt a tortát nemrég egy nagyobb családi összejövetelre is megsütöttem szintén 24 cm átmérővel, de a krém akkor kizárólag eperből készült, ráadásul az elsőhöz képest másfélszeres mennyiségben, így a tetejére csokikrém helyett is eperkrém került, és babarózsaszín lett. Hogy azért a málna is szerephez jusson, az enyhén lecukrozott, plöttyedt szemeket a krémrétegeken osztottam el. Felszelve őrült jól nézett ki, úgyhogy a mostani (ezúttal már blogra fotózandó) alkalomra mindenképp ötvözni akartam a kettőt. Igaz, a csokikrémet most is lespóroltam róla, mivel a krém mennyisége kapcsán kissé elszámoltam magam.
Na, de hogy ne csak azt ecseteljem, hogy mikor mekkora méretben és milyen kis változtatásokat eszközölve sütöttem meg háromszor is ezt a tortát, arról is be kell számolnom, hogy a felhasznált epret Anya vette és küldte el nekem. Mégpedig azért, mert azon túl, hogy ez a legkedvesebb kedvenc gyümölcsöm, már évek óta nem ettem olyat, mint amilyennek én az igazi földiepret gyerekként megszerettem. Anya tudta ezt. Mivel egy árusnál talált végre kis szemű, magyar szabadföldi epret, rögtön orvosolta a problémámat. Másnap már hozta is haza a Kutyinyek a zsákmányt, és este izgatottan ültünk neki a kóstolásnak. Sajnos, néhány valóban mézédes példány után hamar kiderült, hogy az eper java bizony most is savanyú (mert ezt is éretlenül szedték le), hiába voltak végre kicsik az eperszemek. Mivel a névnap – amire a fent ecsetelt tortát terveztem sütni – már a nyakunkon volt, jobbnak láttam, ha a krémhez az ajándékba kapott, friss epret választom a korábbi mirelit helyett. Ez a kis cukiság lett belőle, ami szerintem ízre abszolút lekörözi az elődeit, az eper-málna kombó igazán harmonikus ízt ad: abszolút érezhető benne mindkettő, úgyhogy megérte kivárni ezt a harmadik alkalmat. :) (Bevallom, nekem ez a változat a két gyümölcs arányait tekintve finomabb, viszont a csokikrémes díszítéssel tetszetősebbnek tartom.)
Boldog névnapot, Kutyánszki!

 

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

a sifon piskótához:
3 nagy tojás
10 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
11 dkg finomliszt
2 dkg étkezési kukoricakeményítő
3 g sütőpor
3 és ½ ek. forró víz
3 ek. napraforgóolaj

a krémhez:
35 dkg földieper (csumázott mennyiség)
25 dkg málna (nálam mirelit)
2,5 dl tej
15 dkg porcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
7 dkg étkezési kukoricakeményítő
15 dkg puha vaj

a díszítéshez:
friss eperszemek
fehér csokoládéból nyert forgács

elkészítés:

1. A mirelit gyümölcsöket előbb szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni. (Ha friss gyümölcsöt használunk, akkor megmossuk és alaposan lecsepegtetjük.) Az eperből és a málnából kiveszünk 5-5 dekát, és hűtőbe tesszük. (Ezt majd a krémen fogjuk elosztani.)
2. A többi gyümölcsöt magas falú edényben botmixerrel összeturmixoljuk, majd az így kapott kb. 5 dl pürét lábasba öntjük, hozzáadunk 5 dkg cukrot, és közepes lángon elkezdjük melegíteni.
3. A keményítőt közben csomómentesre keverjük a tejjel, szűrőn át a forró gyümölcspüréhez öntjük, és közepes lángon, kevergetve pudingot főzünk belőle. Folpackkal betakarva teljesen kihűtjük. Szobahőmérsékleten hagyjuk.
4. A puha vajat a többi porcukorral, a vaníliás porcukorral kihabosítjuk, és robotgéppel magas fokozaton az előzőleg alaposan átkevert gyümölcspudinghoz dolgozzuk.
5. A piskótához a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral robotgéppel magas fokozaton jó 5 perc alatt habosra kavarjuk. Kisebb adagokban hozzászitáljuk és alacsony fokozaton beleforgatjuk a lisztkeveréket, majd folyamatos keverés mellett a forró vizet és az olajat.
6. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kész piskótát a résnyire kinyitott ajtajú sütőben hagyjuk 5-10 percet, majd tortarácsra tesszük, és a formában teljesen kihűtjük. A piskótát vékony pengéjű késsel elválasztjuk a karimától, és 3 lapra szeljük.
7. A korábban félretett eperszemeket négybe vágjuk. A tésztalapokat betöltjük 25-25 dkg krémmel, majd elosztjuk és kissé belenyomjuk a negyedelt eperdarabokat és a málnaszemeket. Befedjük a 3. tésztalappal.
8. A túlcsorduló krémet körben elsimítjuk a torta oldalán, majd további kb. 15 dkg krémmel a tetején és az oldalán is körbekenjük a tésztát.
9. 25 dkg krémet csillagcsővel ellátott habzsákba töltünk, és krémrózsákat nyomunk a tortára. Eperszemekkel és fehér csokoládéforgáccsal tovább dekoráljuk, majd 2-3 órára hűtőbe tesszük. 8 vagy 12 szeletre vágva tálaljuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés, tipp:

Végül krémileg annyira sikerült elszámolnom magam, hogy még a dekorálás után is kimaradt egy kis adag, amit persze boldogan elnyalogattunk, így vészelve át a másnapi tortakóstolásig eltelő időt. :D Gondolom, a többlet krém nem okoz majd gondot másnak sem, úgyhogy jobbnak láttam nem agyalni utólag a receptben megadott mennyiségek csökkentésén. ;)
Csokiforgácsot zöldséghámozóval szoktam kreálni, de bonyolultabb módon is készíthetjük: az olvasztott csokit tálcára öntjük, majd hagyjuk annyira megdermedni, hogy a felülete még épp annyira puha legyen, hogy a spaklit tolva rajta, forgácsokat tudjuk csinálni.
Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő mennyiségű eper/málna, akkor készítsünk fele adag krémet, és a torta tetejét díszítsük mascarponés habbal, vagy felváltva krémmel és mascarponés habbal.

 

 

Málnás eperkrémtorta csokoládékrémmel díszítve

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

a sifon piskótához:
6 nagy tojás
22 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
23 dkg finomliszt
4 dkg étkezési kukoricakeményítő
6 g sütőpor
75 ml forró víz
60 ml napraforgóolaj

a krémhez:
40 dkg földieper
10 dkg málna
a többi mennyiség megegyezik a 16 cm-es tortánál leírtaknál

a csokoládékrémhez:
15 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen (nálam fele-fele arányban)
12 dkg kristálycukor
15 dkg puha vaj
3 tojás 

A tortát a fent leírt módon készítjük el, de a kész krémet ezúttal másként osztjuk el:

• kiveszünk belőle 20 dkg-ot, a többit két adagra osztjuk, és betöltjük a tésztalapokat. A 20 dekányi krémmel körbekenjük a torta oldalát és a tetejét. Hűtőbe tesszük annyi időre, amíg a csokoládékrémet elkészítjük.
• A csokoládékrémhez a tojásokat a cukorral fém tálba tesszük, összekeverjük, majd vízgőz fölött kis lángon, folyamatosan kevergetve sűrű krémmé főzzük (ez jó néhány percet vesz igénybe, de türelem!). Még forrón hozzáadjuk a feldarabolt ét- és tejcsokoládét, és kevergetve felolvasztjuk benne. Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni, miközben többször átkeverjük.
• A puha vajat önmagában felhabosítjuk, robotgéppel magas fokozaton a csokoládékrémhez dolgozzuk, majd csillagcsöves habzsákba töltjük és megmintázzuk vele a torta tetejét.
• A krémet csokoládéforgáccsal vagy -reszelékkel (esetleg friss eperszemekkel) továbbdíszítjük. Fogyasztásig hűtőbe tesszük.

 

Kapros fetasajttal töltött börek

 

 

 

Van egy török csajszi: Chefburcinarda, akinek a konyhában elkövetett kreálmányai miatt nem győzöm kapkodni a fejem (Cedrick Lorenzent viszont már nézni se merem…! :D). Ontja magából a reals-eket, és bármilyen kaját tesz is fel, mindet örömmel megkóstolnám. Szerencsére (?) már-már utálok a tűzhely mellett ácsorogni, így nem nyomaszt annyira a receptjei kipróbálásának vágya. Ráadásul a régi formám elérésének igénye is erősebb drive, mint a mindenféle finom étkek elkészítése, ezért többnyire csak a szememet legeltetem, miközben vékonyodom és izmosodom. :)
Persze, enni azért kell, úgyhogy a jól megszokott ételeim helyett néha azért elkészítek ezt-azt a fent említett hölgyeménytől. Az alábbi recit is tőle vettem kölcsön, igaz, a tölteléket inkább kaporral ízesítettem, mert mi most abból szinte nagyhatalom lettünk. :D Egyébként kész csoda, hogy börek készítésre adtam a fejem, mert amit én korábban kóstoltam, az tocsogott a zsírtól. Szerencsére ez itt a képeken egészen más! ;)
A tészta mennyiségét feleztem, mert a kicsit időigényesebb készítési procedúra miatt nálam a 12 börek már hajlamos volt túlkelni, ami persze csak esztétikailag rontott rajta, mert nem tudott kellően pirosra sülni. Ugyan ízre és állagra még sápadtan is tökéletesnek éreztem, de jobbnak láttam, ha a blogon azért mégis csak a tetszetős pirosra sült változatot mutogatom. Úgyhogy a 2. alkalommal már csak 6 töltött lepényt csináltam, és menet közben azt is kitaláltam, miként lehet gyorsítani a munkafolyamatot. Az utóbbira vonatkozó apró trükkről alant, a „megjegyzés, tippben” rántom le a leplet. ;)
Egyébként a börek vagy burek számos módon készülhet, pl. élesztő nélkül, rétestésztából, de élesztővel is, és formára is különbözhetnek egymástól (erről szerencsére vannak bővebb értekezések a neten, magyarul is.) Az említett reals-ben én az alábbi módozatba szerettem bele – sajnos, mert nagyon keményen magamra kellett parancsolnom, hogy csak és kizárólag reggelire vagy ebédre egyek belőle valamilyen friss sali kíséretében, vacsira már ne. :D
Természetesen ez a péksüti is, mint sok más társa, szuperül fagyasztható, és újra felmelegítve pont olyan szeretni valóan lemezesre törik a teteje, mint frissen kisülve. Imádtuk mindketten, a Kutyafüllel együtt! :)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

25 dkg finomliszt (Makói Malom)
5 g só
1 mk. cukor
kb. 1,5 dl víz
1 dkg friss vagy ½ tk. szárított élesztő
7 dkg vaj
2 ek. növényi olaj
20 dkg fetasajt
4 ek. (2 dkg) frissen aprított kapor
1 tk. porcukor
egy csipet só
6 db mini mozzarella golyócska, kis darabokra tépkedve (elhagyható)
szezámmag vagy egész mák a szóráshoz

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral vegyített liszt közepében csomómentesre keverjük az élesztőt a langyos víz felével, és egy kis lisztel betakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a sót, a többi vizet, és puha tésztává dagasztjuk. Letakarva 10 percet pihentetjük.
3. A tésztából ezután 6 egyforma gombócot formázunk, és liszttel hintett munkalapon folpackkal+konyharuhával letakarva 20 percet kelesztjük.
4. A töltelékhez a fetát villával összetörjük, porcukorral, sóval ízesítjük, és alaposan összekeverjük az aprított kaporral. 6 golyócskát formázunk belőle.
5. A vajat felolvasztjuk és összekeverjük az olajjal. Hűlni hagyjuk.
6. Egy tésztagombócot a lisztezett munkalapon kb. 28 cm átmérőjű körlapra nyújtunk, majd megkenjük a vaj és az olaj keverékével.
7. A lapot kb. 3 ujjnyi széles sávokra szeljük (én 5 sávot kaptam) és egymásra fektetjük. Az így kapott emeletes tésztasávot pár perc pihentetés után a két kezünkbe véve széthúzzuk, hogy hosszabb legyen.
8. A tésztát – kissé spirálisan – a 4 ujjunk köré tekerjük, majd az ujjaink végénél összedolgozzuk. Ilyen módon pohárkához hasonló formát kapunk, amit óvatosan lehúzunk az ujjainkról, és betöltjük egy adag fetával, ill. a darabokra tépkedett mozzarellával.
9. A tésztát jól összedolgozzuk a töltelék fölött, majd hajtással lefelé a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük és ellapogatjuk. Így járunk el a többi tésztagombóccal is, és a lepényeket letakarva kb. 30 percet kelesztjük.
10. A tetejüket lekenjük a megmaradt vajjal, megszórjuk tetszés szerinti magvakkal, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés, tipp:

Érdemes rögtön egymás után az összes tésztagombócot kinyújtani, megvajazni, felszelni, majd egymásra fektetve a sávokat, pihentetni egy kicsit. Ennek köszönhetően könnyebb lesz majd széthúzni, ill. haladósabb is a munka.