2015. március 11., szerda

Fokhagymás-csilis csirkemell sárgarépás metélttel






A boltokban különböző ízesítésű száraztésztákat lehet kapni, illetve a neten is láttam itt-ott, hogy pl. spenóttal dobják fel a házi készítésű tésztát. Gondoltam, én is megpróbálkozom vele, és jó barátomat, a sárgarépát hívom ehhez segítségül. A répa azt mondta, az élet egy kaland, ő benne van a dologban - szó szerint értette :D –, így aztán egyik reggel nekifogtam ennek a répás tésztának. A többi menet közben alakult ki, mert eredetileg csak fokhagymás olajon akartam megfuttatni a főtt tésztát. Készítés közben azonban már látszott, hogy a répa csupán enyhe színt adott a tésztának, kb. olyat, mint amilyenek a jó kis tanyasi tojással készült házi, vagy a ki tudja, milyen színező anyagot tartalmazó bolti tészták szoktak lenni. A répa tehát úgy döntött, nem domborítja ki az általam kedvelt ízét a tésztában, inkább csak némileg a színét kölcsönzi neki.
- Sebaj, de akkor mégis kéne hozzá valamilyen husi – gondoltam. Gyorsan neki is álltam egy könnyen elkészíthető feltétnek, amibe menet közben belelöttyintettem egy kis tejszínt, majd pedig csili is került bele, ill. a barátnőmtől kapott zöld bors. Ágikám, ezúton is köszönöm! ♥
Mivel a házi tészta nagy kedvencünk, és szeretjük a csípős ízesítésű, szaftos húsokat is, így aztán igen jól beebédeltünk. :)









Hozzávalók 4 személyre:

Húshoz:
80 dkg csirkemellfilé (1 egész és egy fél)
8 nagy gerezd fokhagyma
1 csili
őrölt zöld bors

1 dl tejszín
1 csapott tk étkezési keményítő
személyenként 4-5 lapocska parmezán sajt
5 ek olívaolaj

Tésztához:
10 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)
27 dkg finomliszt
2 tojás
1 nagy csipet só + az ízesítéshez
4 ek olívaolaj

elkészítés:

  1. A sárgarépát gőz fölött puhára pároljuk, áttörjük és teljesen kihűtjük.
  2. A lisztet és a sót tálba szórjuk, elmorzsoljuk az áttört répával, majd a villával előzőleg felvert tojást is hozzáadva elkezdjük összeállítani a tésztát. Ha szükséges, kisebb adagokban adhatunk hozzá még egy kis lisztet, de a tésztának se nem túl lágynak, se nem túl keménynek kell lennie.
  3. Liszttel enyhén beszórt deszkára borítjuk, addig gyúrjuk, amíg sima felületűvé válik, majd gömbölyűre formáljuk, lefedjük és 15-20 percet pihentetjük.
  4. Miközben a tészta pihen, a húst megmossuk, megszárítjuk, a fél mellfilék csúcsaitól indulva a húst 0,5 cm vastag medalionokra vágjuk, majd mindkét oldalukon enyhén megborsozzuk. Félretesszük.
  5. A tésztagombócot éles késsel kettévágjuk, mindkettőt gömbölyűre formáljuk, és amíg az egyikkel dolgozunk, addig a másikat lefedjük.
  6. A deszkát alaposan belisztezzük, a tésztát ellapítjuk, majd nyújtófával téglalap alakúra nyújtjuk, amilyen vékonyra csak tudjuk. Nyújtás közben lisztezzük, hogy ne ragadjon, és a kezünkkel igazíthatjuk is, hogy minél inkább téglalap alakú legyen.
  7. A kinyújtott tésztát alaposan belisztezzük, a rövidebbik oldalánál fogva félbehajtjuk, megint belisztezzük, és ismét félbehajtjuk.
  8. Az így kapott hosszú, kb. 10 cm széles tésztasávot éles késsel középen, keresztben félbevágjuk, és a kapott darabokat egymásra tesszük, miután az alsó tésztalap felületét is alaposan beliszteztük. (Nem szükséges félbevágni, de ha ezt tesszük, gyorsabban haladunk a vágással.)
  9. A meghajtogatott tésztát 3 mm széles csíkokra vágjuk úgy, hogy közben ne nyomjuk egymásra a rétegeket, különben összeragadnak.
  10. A metélt tésztát liszttel megszórva jól felrázzuk, hogy elváljanak egymástól az összehajtott rétegek. A másik tésztagombóccal ugyanígy járunk el.
  11. Miközben egy nagy lábosban vizet forralunk, a fokhagymát megtisztítjuk, a csilit megmossuk, megszárítjuk, mindkettőt felaprítjuk, és a felhevített olívaolajon pár másodperc ig kis lángon pároljuk. Rátesszük a húst, megsózzuk, és miután elfőtte a levét, pirulásig sütjük. Ekkor felöntjük a tejszínnel, összeforraljuk, rászórjuk a keményítőt, és besűrítjük.
  12. A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, leszűrjük, olívaolajon megfuttatjuk, sózzuk, ha szükséges, majd tányérokra szedjük, elosztjuk rajtuk a húst, és sajtforgáccsal díszítjük.












A receptet a Kifőztük magazin márciusi számában is megtaláljátok. 



2 megjegyzés:

  1. "az élet egy kaland" Hát ezen akkorát derültem. :D Biztos nagyon finom a házi tészta -pláne sárgarépával- ezzel a jó kis fűszeres hússal. :) Kérek szépen kóstolót! ...de nem is. Egy egész nagy tányérral kérek szépen. :D ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D Ugye, micsoda vicces fickó ez a répa?! :D Mondjuk csöppet jobban is kidomboríthatta volna az ízét, de végülis nem meglepő, ha a főtt répának nincs olyan hangsúlyos íze. Legalább a színe szép. :) De a husival együtt nagyon jók ám, úgyhogy jó sokat küldök belőle, mert szerintem neked is ízlene. Nyisd az ablakot! ;)

      Törlés