Krémes

A krémes sosem tartozott a kedvenc süteményeim közé, de csakis azért, mert egészen addig nem ettem még igazán finomat, amíg egy régi barátnőm krémesét meg nem kóstoltam. Nála néhány alkalommal ettem belőle, és mondhatom, ez az a kategória, amit nem lehet abbahagyni.
A krémet az anyukája kísérletezte ki. Nincs benne zselatin, de az szükségtelen is, mert éppen annak hiányában lesz igazán krémes állagú. Szerintem így is éppen elég magas, legalábbis nekem nem hiányzik, hogy alig tudjam átvágni a desszertes villával.
A képeken látható sütit nem én készítettem, de a fotókat igen, ám becsületből töröltem a blogról. Ha viszont az én képeimet a fent említett illető a blogján saját logóval anélkül használhatja, hogy engem erről megkérdezett volna, akkor én meg a receptjét tehetem közzé, annál is inkább, hiszen az a Sünis kanál blog neve alatt a Kifőztük magazinban is megjelent.
Egyébként nem árt tudni, hogy amíg a receptekre nem vonatkozik a „saját szellemi termék” megjelölés, addig az ételfotókra igen. Érdekes egyébként, hogy a Sünis oldalsávján látható jogi nyilatkozatot, ami nem mellesleg az illető blogja oldalsávján is ott díszeleg, saját maga kapcsán mégsem vette szigorúan. Nem akartam azonban kicsinyes lenni, és megkérni, hogy törölje a fotóimat, de úgy döntöttem, szívbajos sem leszek. Gondolom, azok után, hogy még az e-mail fiókomba is behatolt, ez már igazán nem számít olyan nagy szemétségnek. Így aztán válaszul íme a korábban törölt recept újra itt az én blogomon (is). ;)

Hozzávalók 2 tálca süteményhez:

1 csomag mirelit vajas tészta (pl. Spar vagy 275 g gyors leveles tészta vagy klasszikus leveles)
12 tojás
1,5 l tej
40 dkg cukor
22 dkg liszt
4 csomag vaníliás cukor
1 tk. vanília esszencia
porcukor a szóráshoz

elkészítés:

1. A kiengedett tésztát középen kettévágjuk. Az egyik darabot téglalap alakúra nyújtjuk, és középen kettévágjuk. Ugyanígy járunk el a másik tésztalappal is. (4 db, kb. 30x25 cm-es lapot kapunk.)
2. Egy tésztalapot a nyújtófa segítségével a tepsi hátuljára fektetjük, majd előmelegített sütőben világosra sütjük. Ha púposodni kezd, sütés közben villával megszurkáljuk, hogy kijöjjön belőle a felesleges levegő. Óvatosan levesszük a tepsiről, és hűlni hagyjuk. Így járunk el a többi tésztalappal is, majd két tésztalapot négyzetekre vágunk.
3. A krémhez a tojássárgákat habosra kavarjuk a cukorral, majd kanalanként hozzádolgozzuk a lisztet. Apránként csomómentesre keverjük annyi tejjel, hogy önthető állagú legyen.
4. A többi tejet felforraljuk, és a tűzről levéve, folytonos keverés mellett, vékony sugárban hozzáöntjük a tojásmasszát. Visszatesszük a tűzre, és kevergetve addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Amint egyet buggyan és elválik az edény falától, elzárjuk alatta a lángot.
5. A kemény habbá vert tojásfehérjét a forró krémhez forgatjuk, és hozzákeverjük a vaníliás cukrot és a vaníliakivonatot.
6. Két lapot megtöltünk a forró krémmel, és a négyzetekre vágott lapokkal kirakjuk a krémet.
7. A süteményt tálcástól nejlonzacskóba húzzuk, néhány órát hűtőben pihentetjük, majd felszeleteljük. A tetejüket meghintjük porcukorral.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin 2013. augusztusi számában is megjelent.