2012. augusztus 4., szombat

Cirmos kifli (hagymás-paprikás)









Írhatnám azt is, hogy ez egy nagyon hosszú történet, és jobb, ha bele sem kezdek, de inkább kifejtem bővebben, hátha vannak mások is, akik óckodnak a kelt tésztától, de a sztorimat olvasva talán mégis nekibátorodnak. A történet eleje a félősek számára nem biztos, hogy kedvcsinálóként fog hatni. Tudniillik az egész úgy indult, hogy folyamatosan dicsérgettem azokat, akik csodás kelt „cuccokat” tudnak sütni. Sokan bátorítottak, de mégse mertem hozzáfogni. Még azt az ezidáig első pogácsát sem én sütöttem tavaly, hanem a Kedvesem. Azóta sem ismételtük meg a félig közös munkát. Egészen 2 héttel ezelőttig. Elhatároztuk, hogy mi bizony nem veszünk több bolti zsömlét, kiflit, mert a házi sokkal finomabb, és talán még olcsóbb is. (Azóta kiderült, nem olcsóbb, de legalább laktató és sokkal finomabb.) Be is szereztünk valami német napraforgómagos lisztet, amibe még az élesztő is bele volt keverve, és nagy kedvvel hozzá is fogtunk. Jobban mondva én csak lelkesen figyeltem a Kedvesem dagasztási technikáját, és sok erőt szuggeráltam belé. A tészta annak rendje és módja szerint megkelt, zsemle formára alakítottuk immáron közösen, és egy tálka forró víz társaságában beültettük a kis gömböcöket a forró sütőbe. A hőfokot folyamatosan szabályozni kellett – így volt a receptben. Szépen fejlődtek, barnultak, de nem nagyon akartak teljesen átsülni. Kezdtem vulkán hangulatot árasztani, de nyugtatgattak, nehogy kitörjek. Végül 65 perc után mégis megsültek, és bár nagyon kemények voltak, el lehetett őket rágcsálni. A német péksütikhez híven ezek a kis zsömlék is savanykás ízűek és elég sűrűek voltak, de mi 1 nap alatt lelkesen elfogyasztottuk mind a 6 darabot. Eredmény: 1 letört fogtömésdarabka és egy picit megroppant, amúgy teljesen egészséges alsó fogacska. :D Sebaj, nem adjuk fel egykönnyen, hiszen icipicit mégiscsak megtapasztaltuk a házi péksüti fílingjét.
1 héttel később életem párjának nagyon korán kellett kelnie, sokat dolgozott aznap, és én ezúttal teljesen egyedül készített vajas kiflivel szerettem volna elkápráztatni őt. A tészta most finomlisztből készült, de sajnos újfent elég kemény lett. Próbáltam kevés tej hozzáadásával javítani a helyzeten, legalábbis én úgy gondoltam, hogy helyesen tettem. 25 percig dagasztottam kézzel!!! Aztán szépen megkelt stb., és ment a sütőbe. Naná, hogy megint nem sült át a megadott idő alatt, csak kb. 45 perc után! Enyhén pogácsaízű lett, de a Kedvesem boldog volt, és végül is jól tudtam lakatni. Persze mérgelődtem rendesen, és ezúttal vulkánként pufogtam. Megfogadtam, hogy soha többet nem állok neki gyúrni. Aztán megint eltelt 1 hét, és megszegtem a fogadalmat. Kaptam ui. egy szép kis könyvet, telis-tele nagyszerű fotóval, és a sok kép között ott mosolygott huncutul egy sor kifli és a hozzá tartozó recept. Ellágyultam a látványtól, és vasárnap délelőtt nekiálltunk újfent dagasztani. Az sem számított, hogy ez nem egy sima kenyértészta volt, mindenféle csudaságtól mentes, hanem egy kicsit különlegesebb fajta péksüti. Hihetetlen, de még a liszttel is variálni mertünk, mert nem volt itthon elegendő finomliszt, hanem főleg csak kenyérliszt, ami után korábban lázasan kutattunk. (BL80-as lisztet nálunk sehol sem lehetett kapni, míg végül nagy nehezen rátaláltam.) A Kedvesem a fehér tésztát készítette, én meg a pirosat. Az állaga tökéletesnek tűnt, szépen megkelt, a sütőben pedig szemrevalóan ducik lettek. Ízre tökéletes, a pirospaprikás hagymától különleges. Egy bibi volt csak, a sütés ideje. A recept 15-20 percet írt, de mi kicsit tovább bent hagytuk. 16 db lett, és végre finom volt életem 3. kelt tésztája. A kifli kettévágva gyönyörűen mutat, mint a márvány cirmos cica bundája – örvénylik a fehér-piros tésztaréteg. Épp ezért lett cirmos a neve is, amit persze mindenki rendre citromosnak szokott olvasni. :)

És elérkeztünk 2015 novemberéhez, amikor is ezt a kiflit újra megsütöttem. Magam sem értem, azóta miért nem került rá sor egyetlen egyszer sem. Pedig többször eszembe jutott, hogy újra kellene sütni. Egyrészt a régi fotók nem igazán adták vissza a lényeget, másrészt nem is tetszettek, harmadrészt pedig kedvem támadt ehhez az extra finom péksütihez. Az első sütés óta eltelt kb. 4 év alatt szerencsére elég nagy rutinra tettem szert a kelt tészták kapcsán, úgyhogy ez a kifli már egyáltalán nem okozott gondot. :)









Hozzávalók 16 darabhoz:

Fehér tésztához:
30 dkg kenyérliszt
10 dkg finomliszt
20 dkg főtt, áttört burgonya
5 dkg vaj
1 tk. só
2,5 dkg friss élesztő
1,5 dl langyos víz
1 mk. cukor
1 tk. napraforgóolaj a kelesztéshez

Piros tésztához:
30 dkg kenyérliszt
10 dkg finomliszt
15 dkg főtt, áttört burgonya
1 nagy fej (kb. 20 dkg) vöröshagyma
1 ek. őrölt pirospaprika
1 mk. őrölt kömény
5 dkg vaj
1 tk. só
2,5 dkg élesztő
1,5 dl langyos víz
1 mk. cukor
1 tk. napraforgóolaj a kelesztéshez

Tetejére:
1 mk. só + 0,5 dl víz keveréke
szezámmag
fekete szezámmag



elkészítés:

  1. A fehér tésztához a még forró, áttört krumplihoz hozzádolgozzuk a vajat, és hűlni hagyjuk. A kétféle lisztet elkeverjük a sóval.
  2. A piros tésztához a hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, a vajon megpirítjuk, összekeverjük az áttört krumplival, és kihűtjük. A kétféle lisztet elvegyítjük a fűszerpaprikával, a köménnyel és a sóval.
  3. Két külön tálkában 1-1 mokkáskanál cukorral és a langyos vízzel simára keverjük a két adag élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
  4. A fehér tésztához adjuk a vajas krumplit és az egyik adag felfuttatott élesztőt, megdagasztjuk, majd letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  5. A piros tésztához a fűszeres lisztet elmorzsoljuk a kihűtött hagymás krumplival, és a felfuttatott élesztőt is hozzáadva megdagasztjuk. Kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen kelesztjük.
  6. A megkelt tésztákat 2-2 részre osztjuk, mindegyiket gömbölyűre formázzuk (így 4 gombócot kapunk), és egymás után 40 cm átmérőjű körökre kinyújtjuk.
  7. Egy fehér tésztalapra ráhelyezünk egy pirosat, egy pirosra pedig egy fehéret, eligazgatjuk, hogy mindenhol fedjék egymást a tésztaszélek, és egy kicsit még nyújtunk rajtuk (kb. 2 cm-t), hogy összetapadjanak. Az így kapott 2 tésztakört 8-8 cikkre vágjuk.
  8. A körcikkeket feltekerjük, ahogy a kiflit szokás, meghajlítjuk, sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és letakarva kelesztjük, amíg a sütő 250°C-ra bemelegszik. Közben egy kevés meleg vízbe beletesszük a sót.
  9. Tetejüket megkenjük a sós vízzel, a fehér kifliket fekete szezámmal, a pirosakat szezámmaggal megszórjuk. A sütő hőmérsékletét 200°C-ra mérsékeljük, és egymás után készre sütjük a kifliket. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési mód: alul-felül sütés

sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés:
Ez a kifli eredetileg nem így készül, de én egy csöppet változtattam rajta, és az elkészítés lépéseit leegyszerűsítettem. Akinek azonban kevés tésztanyújtásra alkalmas felülete van, az megoldhatja így is:
  • A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, külön-külön rudakká sodorjuk és 16-16 egyenlő részre vágjuk.
  • A tésztadarabokat gombócokat formázunk, kissé ellapogatjuk, mintha mini pizzák lennének, és 1-1 tésztakorongot egymásra helyezünk úgy, hogy alul legyen a fehér tészta (a fele adag tésztánál a piros is lehet alul).
  • Az egymásra helyezett tésztácskákat nyújtófával kicsit kinyújtjuk, feltekerjük, és a továbbiakban a fent leírt módon járunk el.
  










































4 megjegyzés:

  1. Olyan szépek! Persze az első fotókkal is azok voltak. ...de most! Wow! :D ...és igen, rendre citromosnak olvasom, de hát ez már csak ilyen. Azért jót kuncogtam itt magamban. :) A kifli mesésen néz ki, és az íze is legalább ennyire klassz lehet. Oltári, ahogy a rétegek váltakoznak! Nagyon ügyes vagy! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy te milyen kedves vagy, köszönöm! :) ♥ Muszáj volt újrafotózni, mert pont a rétegek nem látszódtak a régi fotón, és elég béna formájuk volt. Ezek sokkal csinosabbak, de hát ez nem is csoda, a gyakorlat ugye... :D Hú, ez kicsit nagyképűen hangzott... :D Gondolkodtam rajta, tegyek-e bele citromot is, de aztán mégse, viszont a fotón szerepel. :D Sőt, frissen főzött citromos teával küldök neked tízóraira egy már darabot. ;)

      Törlés
    2. Te egy tündér vagy! :) ♥

      Törlés
    3. Piruló, lehorgasztott fej, miközben felfelé pislog, és balerina cipővel a porban söpör... :D (Az m és a p jó messzire vannak egymástól a klaviatúrán, nekem mégis sikerül a "pár"-t "már"-nak írni. Az elírásért cserébe újabb adag kifli jár. ;)

      Törlés