Fahéjas csiga almás sodóval

Imádom a fahéjat, így aztán a vele készült édességekre mindig vevő vagyok. A fahéjas csiga eddig azonban kimaradt a repertoárból, bár egyszer már készítettem egy ahhoz nagyon hasonló perecet marcipánnal gazdagítva, ill. egy bizonyos Franzbrötchen nevű német péksütit is. Most, hogy egyre hűvösebb van, elérkezett az idő az igazi fahéjas csiga sütésére. Igazából a hűtőben árválkodó almalé miatt kerítettem rá sort, gombhoz a kabátot alapon, ui. almalé felhasználásával akartam sodót készíteni. Én úgy érzem, telitalálat volt a kettőt kombinálni, mert remekül kiegészítik egymást, kb. mint az aranygaluska a vaníliasodóval. Igaz, a sok tojás miatt nem éppen olcsó mulatság, de néhanapján megéri elkészíteni.
Azt hiszem, én az édes csigákat ezentúl mindig valamilyen öntettel fogom tálalni. :)

Hozzávalók 18 darabhoz:

a tésztához:
60 dkg finomliszt
10 dkg olvasztott vaj + 5 dkg a lekenéshez
8 dkg cukor
1 tk. só
2 tojássárgája
3,5 dkg friss élesztő
kb. 2 dl tej

a töltelékhez:
2 ek. őrölt fahéj
15 dkg cukor (vagy barna nádcukor)

a sodóhoz:
10 tojássárgája
12 dkg porcukor
4 dl almalé (vagy édes fehérbor/pezsgő)
3 ek. frissen facsart citromlé
1 citrom reszelt héja
1 fahéjrúd
1 tk. frissen reszelt gyömbér
egy csipet só

elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben elkeverjük 1-1 dkg cukorral és liszttel, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. A felfutott élesztőt, a tojássárgákat, a langyosra hűlt olvasztott vaj nagy részét és a többi tejet a sóval, többi cukorral vegyített liszthez adjuk, és lágy tésztává dagasztjuk. Kivajazott tálban, letakarva megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 0,5 cm vastag téglalapra nyújtjuk (a hosszabbik oldala nálam 50 cm lett), lekenjük a megmaradt olvasztott vaj felével, rászórjuk a fahéjas cukrot, majd a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük.
4. A tésztarudat kb. 3 cm széles szeletekre vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és a lekenjük olvasztott vajjal. Negyedórát kelesztjük, majd megsütjük. A kész csigákat rácsra szedve hagyjuk kihűlni.
5. A sodóhoz az almalevet a citromlével együtt lábasba öntjük. Citromhéjjal, gyömbérrel, fahéjjal, sóval fűszerezzük és felforraljuk. Leszűrjük, majd visszaöntjük a lábasba.
6. A tojássárgákat habosra kavarjuk a cukorral, lassan csorgatva hozzáöntjük a forró, fűszeres almalé negyedét, és habverővel felhabosítjuk.
7. A keveréket a lábasban lévő almaléhez öntjük, és közepes lángon, folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik, és habos állagú nem lesz. Kicsit hűlni hagyjuk.
8. A még meleg sodóval meglocsoljuk a csigákat, vagy langyosra hűtve, mellé is kínálhatjuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés, tipp:

Mivel a sodóhoz elég sok tojás kell, fele adag öntetet is készíthetünk, így is jut 1-1 teáskanállal minden csigára. Ha sodó nélkül készítjük, a kész péksütit érdemes megszórni porcukorral, vagy a nyers tésztába is tehetünk egy kicsivel több cukrot.
A még másnap is puha csigákat serpenyőben, fedő alatt, kis lángon fel lehet melegíteni.

Ez a csiga magában nem túlzottan édes, a sodóval alkot kerek egészet, mert az adja meg az édességét.

 

 

 

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin novemberi számában is megjelent.

Naan – indiai lepénykenyér

 

 

Valahol azt olvastam, hogy ha az ember egyszer megkóstolja a naant, függővé válik tőle. Nálam ez bejött! :D Egymás után háromszor is elkészítettem, pedig évekig csak szemeztem vele. Micsoda veszteség, hogy olyan sokáig halogattam a kipróbálását, mert kábé úgy vagyok vele most, mint anno a pacsnival. De le kell állítanom magam, mert ha így folytatom, elgurulok. :D
Ezt az indiai lepénykenyeret eredetileg egy másik ételhez terveztem megsütni, de végül a napokban készült mexikói csirke egytál mellé próbáltam ki először, mert úgy éreztem, jó lenne hozzá valami kenyérféleség. Egyelőre csak ezt az egyszerű, alap változatot sütöttem meg, de tervben vannak egyéb ízesítésű, más arányokkal készülő naanok is. :)
Az első lepénykenyérkém után jó pár videót megnéztem, és az azokban készített kenyerek esetében cukrot is használnak, sőt elsősorban szárított élesztőt tesznek bele. A készítés lépései és a sütési módok is eltérnek egymástól, úgyhogy erről az ételről is elmondható, hogy ahány ház, annyi szokás. ;)

Hozzávalók 9 darabhoz:

25 dkg finomliszt
5 dkg natúr joghurt
1 csapott ek. sütőpor (elhagyható, ha növeljük az élesztő mennyiségét)
1 tk. só
5 g friss élesztő
kb. 1,3 dl langyos víz
1 ek. olvasztott vaj
olvasztott vaj + 1 nagy gerezd fokhagyma keveréke (elhagyható)

elkészítés:

1. Az élesztőt a vízben csomómentesre keverjük, majd hozzádolgozzuk a liszt felét. A nokedli állagú tésztát letakarjuk, és 30 percet pihentetjük.
2. Hozzáadjuk a sütőporral, sóval vegyített többi lisztet, a joghurtot, és összegyúrjuk. Gömbölyűre formázzuk, és meglocsoljuk 1 evőkanál langyos olvasztott vajjal. Letakarva hagyjuk negyedórát.
3. A tésztát finoman átgyúrjuk, miközben beledagasztjuk a vajat. Letakarjuk, és ismét 15 percet pihentetjük.
4. A tésztából 9 kis bucit gömbölygetünk, majd 10 perc pihentetés után kissé ellapítjuk, és liszttel hintett munkalapon mindegyiket 2-3 mm vékonyra és ellipszis (vagy könnycsepp, esetleg kör) alakúra kinyújtjuk. A naanokat sütés előtt újabb 10 percet pihentetjük.
   
5. Egy lepénykenyeret a zsiradékmentes, felhevített serpenyőbe vagy vokba fektetünk, azonnal lefedjük, és közepes lángon elkezdjük sütni. Amint a felül lévő fele hólyagosodni kezd, az alja pedig kicsit megbarnul, máris megfordítjuk. Lefedve, kis-közepes lángon készre sütjük. Így járunk el a többi tésztával is. A kisült naanokat tányérra tesszük, és konyharuhával lefedve melegen tartjuk.

Megjegyzés, tipp:

Tapasztalatom szerint sütés közben nem szükséges lefedni a serpenyőt.
Amikor a naan egyik oldala már megsült, mielőtt megfordítanánk, lekenhetjük (fokhagymás) olvasztott vajjal.
A kihűlt, kész naant később felmelegíthetjük úgy, ha az egyik oldalát megkenjük kevés olvasztott vajjal, és a vajas felével lefelé kissé átpirítjuk. Ennek köszönhetően imádni valóan ropogóssá válik. :)
A naan tejföllel megkenve, tetszés szerint megpakolva, sajttal megszórva is finom, de elsősorban indiai fűszerezésű ételek mellé kínáljuk. (Kanálként meghajlítva, evőeszközként is használhatjuk.)

Ételek naannal:
Barbecue csirkemell szalagok sült hagymakarikával, kenyérlepényen
Falafel jégsaláta ágyon, fűszeres joghurttal, naan kenyérrel
Fokhagymás, lila hagymás és sajtos naan csípős szósszal
Kenyérlepényszendvics mézes-paradicsomos hússal töltve
Mexikói csirke egytál
Púpos hús mexikói módra, kenyérlepénnyel
Virslis lepénykenyér
Vörös lencse dahl (vegán)

Forrás: Szakácsok könyve

Csokoládés sablé Viennois

Általában nem rajongok azokért a kis kekszekért, amiket a kávézókban a kávé mellé kínálnak, mert vagy lejárt a szavatosságuk, vagy csak épp olyan fajták, amik nem a kedvenceim. Ez persze nem azt jelenti, hogy sosem ettem még olyat, ami ne lett volna finom. Persze már nem emlékszem rá, hol ért olyan szerencse, hogy a kis kekszike ízlett, de az biztos, hogy javarészt külföldön, főleg Ausztriában történt, és olyankor mindig teljes volt a kávézás élménye. Rendszerint megfogalmazódott bennem, milyen klassz lenne, ha az itthoni feketém mellé is valami hasonlót ropogtathatnék.
Amikor tavaly megvettem a Szakácsok Könyvét, és lapozgatás közben egymás után többféle aprósüti is szembejött velem, tudtam, hogy most már semmi sem állhat az itthoni perfekt kávézás útjába. :D Ehhez képest még csak most jutottam el odáig, hogy valóban nekiálljak az egyik sütinek. Érdekes módon nem arra a kekszre esett a választásom, amivel tavaly óta a néhány közül a leginkább szemeztem, hanem nagy hirtelen egy csokis mellett tettem le a voksomat. Persze rögtön bolondítottam is rajta egy kicsit, ui. eredetileg nincs benne vaníliakivonat, és tortadarába/kristálycukorba sem kell megforgatni. Szerintem azonban nem rontotta el, sőt. :)

A tészta összeállítása nagyon egyszerű és gyors, ha az ember lányának van megfelelő robotgépe, ellenkező esetben azonban egy picit lehet azért vele ügyetlenkedni. Így jártam én is, ui. csak a botmixeremhez tartozó késes mixert használhattam volna. Ez pedig, lássuk be, alkalmatlan a vaj felhabosítására, arra meg pláne, hogy még a kakaós liszttel is homogénre kavarja. A botmixer habverő része még csak-csak szuperál, de a nagyobb adag tésztával nem bánik jól, és azt kockáztatjuk, hogy a habverő kitörik. Így aztán a tésztát egy jó magas falú edénybe kanalaztam, több részletben dolgoztam össze a kakaós liszttel, majd pedig jött a jó öreg fakanál. :D És láss csodát, a tészta klasszul összeállt, és a bénázással együtt sem tartott túl sokáig a művelet. Nem beszélve arról, hogy ez az omlós korongocska tökéletes kísérője lett a délutáni kávémnak még akkor is, ha egyáltalán nem hasonlít a könyvben látottra. :D

Hozzávalók 40 darabhoz:

26 dkg finomliszt
3 dkg keserű kakaópor
25 dkg vaj
10 dkg porcukor
½ tk. vaníliakivonat
1 nagy tojás fehérje (40 g)
2 csipet só
3 ek. tortadara
3 ek. nádcukor

elkészítés:

1. A felkockázott, lágy vajat robotgéppel felhabosítjuk, hozzáadjuk a porcukrot, a sót, a tojásfehérjét, és magas fokozaton 1 perc alatt habosra kavarjuk.
2. Beletesszük a kakaóporral összeszitált lisztet, és robotgéppel homogén masszává dolgozzuk. A tésztát folpackba csomagoljuk, és hűtőben pihentetjük addig, amíg meg nem szilárdul.
3. A lehűtött tésztát 2 részre osztjuk, mindkettőt gömböyűre formázzuk, majd sütőpapíron, 4 cm átmérőjű, 20 cm hosszú hengereket készítünk belőlük.
4. Az egyiket nádcukorba, a másikat tortadarába forgatjuk, majd sütőpapírba csomagolva, újra hűtőbe tesszük, hogy megdermedjenek.
5. A tésztahengereket 1 cm vastag szeletekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és előmelegített sütőben készre sütjük. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:

• A tésztamasszát nyomózsákba töltve, tetszés szerinti formájúra alakíthatjuk.
• Meghinthetjük porcukorral, vagy az egyik felüket megmárthatjuk olvasztott csokoládéban.

Megjegyzés:
A nyers tészta néhány napig hűtőben is eláll.

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin novemberi számában is megjelent.

Forrás: Szakácsok könyve