2014. december 6.

Kumpinak, örök szeretettel... ♥





Kumpinak, örök szeretettel...


Nincs több morgós hajnal


Icipici tejcsöpp csüng az álladon - odalefetyelted.

Hófehér és szürke puhaságod apró talpakon gurul, csetlik-botlik;

Minden felfedezésre vár, bár a világ számodra örökre ez a kis lakás.

Négy lábad égnek áll, tejpocakod mutogatod - mint egy szem krumpli -


Te kis varázsló – kiválasztottál, előre megfontolt kedves szándékkal elbűvöltél.

Ám saját csapdádba estél, hisz' neked meg én lettem a minden -

Szívedhez kulcsot senki más nem talált –

És már nyakunkon a 13. tél.


Most van a születésnapom, mégsem ünnepelek – az csak álarc.

De nem a 40 évemen kesergek – hanem a kevéske együtt töltött időn, amit kiszabtál kettőnknek -

Többet kívántam.

A dühön túljutottam, a nagy műtétek után bíztam a gyógyulásodban,

De a hitet mára elvesztettem - megint a düh az, ami fogva tart, és az önvád.


Nincs több morgós hajnal, ébresztő zörejeiddel.

Szemednek bolondos lángja kihunyt, otthonra lelt benne a szomorúság.

Tökéletes tested szinte elfogyott már.

Csak a 13 és fél év van, amit nekem ajándékoztál.


Hallom, ahogy súgod, engedjelek.

Tudom a helyet, ahova mennem kell majd, hogy eltemesselek.

Halálodban megadom azt, amit eddig nem tudtam –

A teljes szabadságot – a természetet.


Macskanyelv - 2014. novembere



2001. április 6., Hódmezővásárhely - 2014. december 5. 22:28, Mindszent