2014. szeptember 10.

Gyömbéres-fahéjas vadbaracklekvár





Ez az a lekvár, ami nem sikerült elsőre, és tortában végezte. Pontosabban maga a barack az másféle volt, de az ízesítés ugyanaz. Hihetetlen, hogy egy lekvár miként tud elrontódni! :D
Már az első, sikertelen próbálkozás után is szándékomban állt újra megfőzni, de azt nem sejtettem, hogy ilyen hamar sort kerítek rá. Történt ui., hogy Anya a piacra készült, és megkérdezte, hozzon-e nekem is őszibarackot. Nem mondtam nemet, mert ugye legutóbb ráfaragtam a zöldségesnél vásárolttal, és gondoltam, hátha jobb lesz a piaci. Pár óra elteltével meg is kaptam a kis csomagot, ami 1 kg barackot tartalmazott, és látom ám, hogy ez bizony nem az kívül gyönyörű fajta, hanem jóval kisebb és kevésbé tetszetős. Ekkor már sejtettem, hogy bizonyára belbecsben remekel a gyümike, mert hogy azok a szépségesek jobbára ízetlenek, az ilyen kis előnytelen külsejűek meg mindig finomak. Így is volt.
Ez az ún. vadbarack vagy parasztbarack ízre ugyan nem hasonlít az ősszel érő, fehér húsú, mézédes barackra, de jóval édesebb a bolti, felfújt barackoknál, picit talán kesernyés, és hogy hogy nem, képes lekvárrá sűrűsödni. Csatninak vagy kompótnak is jó.
Én tényleg csak egy próbaadagot főztem, mert nem vagyunk nagy lekvárfogyasztók, ezért ennyi éppen elég arra a pár alkalomra, amikor lekvárra fáj a fogunk.
A gyömbértől kellemesen csípős lett – nekem nagyon ízlik –, de persze ez ízlés dolga, lehet kevesebbet is tenni bele.






Hozzávalók 2 kis befőttesüveg lekvárhoz:

75 dkg őszibarack (tisztítva mérve)
1 púpozott tk. frissen reszelt gyömbér
1 narancs leve
½ lime leve
1 fahéjrúd vagy 1 mk. őrölt fahéj
8 dkg cukor (vagy ízlés szerint)

elkészítés:
  1. A barackot meghámozzuk, húsát felkockázzuk, lábasba tesszük, hozzáadjuk a narancs és a lime levét, a gyömbért, és botmixerrel pépesítjük.
  2. Beletesszük a cukrot, a fahéjrudat, kevergetve felforraljuk, és addig főzzük kis lángon, néha megkeverve, amíg sűrűsödni nem kezd. Amint ez megtörtént, elzárjuk alatta a lángot.
  3. A befőttes üvegeket csírátlanítjuk, még forrón belemerjük a lekvárt, rácsavarjuk a fedelüket, és pár percre fejre állítjuk. Az üvegeket visszafordítjuk a talpukra, és így hagyjuk kihűlni. (Nagyobb mennyiség esetén késhegynyi szalicilt szórunk a lekvárra, így csavarjuk rá az üvegek fedelét, és száraz dunsztba téve hagyjuk kihűlni.)








A vadbarack vagy parasztbarack jellemzői:

Származása: magyar eredetű, Kecskeméten, az Alsószéktó egyik kertjében kialakult természetes hibrid.
Érési ideje: augusztus második fele.
Termőképessége: rendszeresen és igen bőven terem. Korán termőre fordul.
Termékenyülése: igen jól termékenyül.
Gyümölcse: közepesen nagy, szinte szabályos gömb alakú. Színe fehéressárga, a napos oldalán pirossal mosott. Húsa zöldes fehér, rostos, de bő levű, a magja körül élénk piros. Teljesen magvaváló. Íze kellemesen édes-savas, jellegzetes zamattal.
Hajtásrendszere: koronája közepes növésű.
Ellenálló-képessége:
a levéltetvekkel szemben ellenálló, de a levélfodrosodás és a monília iránt közepesen érzékeny. A fagynak jól ellenáll.
Termőhely igénye: a talaj iránt nem igényes.
Gazdasági értéke: igen értékes házikerti fajta.



Forrás: Ezt fald fel!