Nem tudtam jobb nevet kitalálni ennek a péksütinek, pedig olyan idétlenül hangzik így. :D Bízom benne, hogy senki sem a ló „azon” részére gondol majd, amit most nem szeretnék részletezni (nem mintha bármi bajom lenne vele), hanem arra a kis zöld növényre, aminek a négy levelű változatát olyan nagy elánnal kerestük gyerekkorunkban. Szóval lóhere és kész! :D
Sajnos ez megint nem az én ötletem, hanem ugyanazon a bosnyák (???) blogon láttam, ahol a lekváros-diós virágaim tésztájának formázási technikáját. Persze most is kicsit változtattam a recepten, mert eredetileg száraz élesztő kell hozzá, és a készítés lépései emiatt módosulnak, valamint szerintem egyszerűbb úgy elkészíteni, ahogy én tettem. Plusz változtatásként csempésztem bele egy kis teljes kiőrlésű lisztet is.
Szerintem ez a péksüti kiváló uzsonna lehet iskolás gyerekek számára, és gondolom, ők is élveznék evés közben a füllentyűk letörögetését, nem csak én. :D
A receptben szerepel sütőpor is, bár nem igazán értettem, hogy mi értelme beletenni, úgyhogy szerintem egyáltalán nem baj, ha ezt elhagyjuk, anélkül is könnyű tésztát kapunk.
Megjegyzem, hogy egyébként nem nagyon nézelődöm idegen nyelvű blogokon, de ennek az újonnan talált blognak hála, elém kerültek más szláv nyelvű oldalak is, és meg kell mondjam, fantasztikus, miket művelnek ezek a bloggerek. Legszívesebben egymás után sütném meg az édes és sós sütiket; egy rakat számomra újdonságnak tűnő recept van, úgyhogy asszem már most az elején abbahagyom a nézelődést. Vagy mégse? :D
Sajnos ez megint nem az én ötletem, hanem ugyanazon a bosnyák (???) blogon láttam, ahol a lekváros-diós virágaim tésztájának formázási technikáját. Persze most is kicsit változtattam a recepten, mert eredetileg száraz élesztő kell hozzá, és a készítés lépései emiatt módosulnak, valamint szerintem egyszerűbb úgy elkészíteni, ahogy én tettem. Plusz változtatásként csempésztem bele egy kis teljes kiőrlésű lisztet is.
Szerintem ez a péksüti kiváló uzsonna lehet iskolás gyerekek számára, és gondolom, ők is élveznék evés közben a füllentyűk letörögetését, nem csak én. :D
A receptben szerepel sütőpor is, bár nem igazán értettem, hogy mi értelme beletenni, úgyhogy szerintem egyáltalán nem baj, ha ezt elhagyjuk, anélkül is könnyű tésztát kapunk.
Megjegyzem, hogy egyébként nem nagyon nézelődöm idegen nyelvű blogokon, de ennek az újonnan talált blognak hála, elém kerültek más szláv nyelvű oldalak is, és meg kell mondjam, fantasztikus, miket művelnek ezek a bloggerek. Legszívesebben egymás után sütném meg az édes és sós sütiket; egy rakat számomra újdonságnak tűnő recept van, úgyhogy asszem már most az elején abbahagyom a nézelődést. Vagy mégse? :D
Hozzávalók 13 darabhoz:
50 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 tk. cukor
1 ek. só
1 tk. sütőpor (elhagyható)
1 dl tejföl vagy zsíros joghurt
1 tojás
0,5 dl olívaolaj
2,5 dkg friss élesztő
2 dl tej
13 szelet (kb. 20 dkg) csirkemellsonka vagy egyéb felvágott, vékonyra szelve
1 kis tojás+1 ek. víz a kenéshez
szezámmag/fekete szezámmag/lenmag/köménymag/mák a szóráshoz
elkészítés:
- A liszt közepébe morzsolt élesztőhöz adjuk a cukrot, elkeverjük 1 dl langyos tejjel, és egy kis liszttel befedve felfuttatjuk.
- Hozzáadjuk a sót (sütőport), a szobahőmérsékletű joghurtot/tejfölt, a tojást, olívaolajat, töbi tejet, és tésztává dagasztjuk. Kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
- A megkelt tésztát lisztezett munkalapon kb. 3 mm vastag körlapra nyújtjuk, és a sonka átmérőjével megegyező méretű, kör alakú kiszúróval 26 tésztakört szaggatunk ki belőle. Menet közben a lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, kinyújtjuk.
- 13 tésztakörre 1-1 sonkaszeletet helyezünk és befedjük a töltetlen lapokkal. Az így kapott töltött lapokat 8 helyen bevágjuk a tészta közepének a 2/3-áig. (Az óra számlapjához hasonló mintázatot kapunk, de itt csak a 12-es, a 3-as, a 6-os és a 9-es helye látható, illetve az ezek közötti 1-1 bevágás, amelyek már nem egyeznek az óra számlapjával.)
- A hozzánk legközelebb lévő, bevágott tésztafület, (azaz a jobb oldali csonka háromszög alakú tésztarészt) megfogjuk, és az óramutató járásával megegyezően csavarunk rajta egyet.
- Ezután megfogjuk a mellette lévő (azaz a bal kezünk felőli) füllentyűt, és az óramutató járásával ellentétesen csavarjuk el. Így két, egymással szembefordított tésztafület kapunk. (A két fület egyszerre is megfoghatjuk, és egymáshoz képest ellentétes irányba, kifelé csavarjuk – így gyorsabban haladunk.) Ugyanezt tesszük a többi bevágással is, mindig fordítva egyet a tésztán.
- Az így kapott 4 levelű lóhere alakú péksütiket süteménylapáttal átemeljük a sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb, és 20 percet letakarva pihentetjük.
- A tetejüket lekenjük vízzel felvert tojással, és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc
Megjegyzés tipp:
Az én sonkaszeleteim 10 cm átmérőjűek voltak, ezért a 8,5 cm-es kiszúróval kiszaggatott körökön picit még nyújtottam sodrófával.
Ha a megformázott lóherékre a tenyerünkkel finoman rányomunk, akkor veszik fel igazán a kívánt alakot, de szép lesz úgy is, ha a megcsavart fülek nem lapulnak le annyira. Nekem az utóbbi külalakkal jobban tetszik. :)
Figyeljünk arra, hogy teljesen vágjuk át a tésztát, amikor a bevágásokat készítjük, különben nem lesz szép a csavarás, illetve nem lehet rendesen megcsavarni a tésztafüleket!
Ha a megformázott lóherékre a tenyerünkkel finoman rányomunk, akkor veszik fel igazán a kívánt alakot, de szép lesz úgy is, ha a megcsavart fülek nem lapulnak le annyira. Nekem az utóbbi külalakkal jobban tetszik. :)
Figyeljünk arra, hogy teljesen vágjuk át a tésztát, amikor a bevágásokat készítjük, különben nem lesz szép a csavarás, illetve nem lehet rendesen megcsavarni a tésztafüleket!
Az elkészítés lépései:
