Répás-újhagymás kölesfasírt pikáns mustármártással (gluténmentes)

(forró levegős sütőben készítve) 

 

 

Amikor nincs ötletem, mit főzzek ebédre, néha „fellapozom” a Sünist, és innen is szemezgetek. :)
Ezt a receptet már amúgy is régóta át akartam dolgozni, mert az eredeti készítési móddal nem voltam teljesen kibékülve, a fotókkal meg pláne nem. Úgyhogy ez itt alant, kérem szépen a megújult kölesfasírtot ábrázolja, amihez nem átallottam még a mustármártást is feljavítani! :D
Anno egyébként tk. búzaliszttel sűrítettem a kölesmasszát, és morzsolt korianderlevéllel ízesítettem, de most még egészségesebb kivitelben akartam elkészíteni, plusz a nemszeretem korianderlevél helyett petrezselyemzöldet tettem bele. Sőt mi több, eszem ágában sem volt sült virslit adni hozzá – ellentétben a korábbiakkal –, mert ilyesmit már lassan 5 éve nem eszünk. Aki szereti, az persze eheti azzal is, hiszen a fent emlegetett mustármártás a virslinek is tökéletes kiegészítője.
Ezt az átdolgozott kölesfasírtot sokkal jobban szeretem, mint azt a 8 évvel ezelőtti változatot. ;)

 

Hozzávalók:

a kölesfasírthoz:
10 dkg hántolt köles
15 dkg sárgarépa
5 dkg újhagyma (lehet több is)
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. aprított petrezselyemzöld (friss vagy szárított)
egy csipet tört csilipaprika
kevés őrölt bors
só
2 tojás
kb. 7 dkg őrölt zabpehely vagy zabpehelyliszt, esetleg zabliszt
2,25 dl zöldségalaplé vagy víz
kókusz- vagy egyéb növényi olaj a sütéshez

a mustármártáshoz:
10 dkg mustár
3 dkg tejföl
2 dkg akácméz
1 tk. szójaszósz
1 tk. almaecet
1 tk. balzsamecet
őrölt tarka bors

elkészítés:

1. Az átmosott kölest lábasba tesszük, felöntjük az alaplével/vízzel, felforraljuk, majd kis rést hagyva lefedjük, és kis lángon megfőzzük. Ha még nem puhult meg kellően, elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk.
2. A sárgarépát meghámozzuk, kis lyukú leszelőn lereszeljük, és enyhén megsózzuk. 10 perc pihentetés után alaposan kinyomkodjuk a levétől, és a még meleg köleshez keverjük. Így hagyjuk kihűlni.
3. A megtisztított újhagymát karikára szeljük, a többi fűszerrel együtt a répás köleshez forgatjuk, majd hozzákeverjük a tojást és a zabpelyhet. Néhány percig állni hagyjuk.
4. A masszából evőkanállal – attól függően, hogy mekkora fasírtokat szeretnénk – 1 vagy 2 adagot teszünk a sütőpapírral bélelt forró levegős sütő tepsibetétjébe, és körkörösen kissé szétterítjük, hogy fasírtformája legyen. Így járunk el a többi masszával is (XXL-méretű sütő esetében 4 fasírt fér el benne).
5. A fasírtokra kevés növényi olajat csepegtetünk, és 180°C-on 15 perc alatt megsütjük.
6. A mustármártáshoz a hozzávalókat alaposan összekeverjük, és a fasírthoz kínáljuk.
7. (A fasírtot a mártással együtt hamburgerzsemlébe is tehetjük, de – mártás nélkül – főzelékek feltétjeként is fogyaszthatjuk.)

Megjegyzés, tipp:

Én 8-9 cm átmérőjű fasírtokat készítettem, mert hamburgerbe ez a méret illik. Nekem így 7 darab lett.
Forró levegős sütő híján a fasírtokat normál sütőben, vagy (kevés olajon) serpenyőben is kisüthetjük.

 

Banántorta csokidarabokkal (gluténmentes)

...édesség egy emlékezetes napra

 

 

 

Számunkra a grillezés eddig szeretett egykori telkünket jelentette, ami egyébként pár km-re volt az otthonunktól. Öreg-Kishomokon nomád körülmények között tök jókat sütkéreztünk a saját gyártású, samottlapos grillezőnknek hála. Még egy keserédes emlékű búcsúebédet is megejtettünk ott, és miután ősz végére a telek odalett, a mi kis szerkezetünk is jött velünk az új lakhelyünkre. Mostanáig mégsem került sor a szabadban való sütögetésre, pedig az ember azt gondolná, hogy a családi házba költözésnek ez is nagy előnye, amit rögtön ki kell használni. Igaz, tavaly ősszel volt azért egy dugába dőlt próbálkozás, aminek a meghiúsulását nagyon bántuk (az ui. szintén egy búcsúebéd lett volna, nevezetesen a német szomszédunktól, aki visszaköltözött a hazájába), mert a heves eső eloltotta az épp jóra leégett parazsat, és bekergetett bennünket a konyhába, hogy végül a serpenyő melege mentse meg a helyzetet.
Az igazi grillezés azonban már nem várathatott tovább magára! A régi grillezőt a Kutyinyek most nyugdíjba küldte, a helyét átvette egy szintén általa tervezett és kivitelezett, jóval komolyabb új szerkentyű. A grillvizsga napjának május 2. vasárnapját jelöltük ki, amire mindketten izgatottan készültünk. A Kutyafül csilivilire csutakolta a platformot, asztalt és székeket pakolt ki a diófa alá, én pedig előkészítettem a sütésre váró étkeket.
Naná, hogy az édesség sem maradhatott el, már csak azért sem, mert 1 hónapja nem sütöttem semmit, úgyhogy igencsak ki voltunk éhezve a desszertre, nem csak a grillezett husikára és zöldségekre. Viszont sem kedvem, sem időm nem volt sokat vacakolni a sütivel, ezért ezt a gyorsan bekeverhető, ám nagyon finom tortát hoztam össze. Jó kakaós, ennek ellenére a banán aromája abszolút kiérezhető. Dugig ettük magunkat az ebéddel, a kávé mellé mégis jólesett egy szelet ebből a szaftos állagú tortából.
A lakoma végén elégedetten dőltünk hátra, és boldogok voltunk attól, hogy az otthoni grillezős élmény is végre megadatott. :)

 

 

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

20-25 dkg érett banán (2-3 db)
2 tojás
nádcukor vagy kókuszvirágcukor, darálva (a banán édességétől függően; én 3 dkg nádcukrot tettem bele)
3 dkg holland kakaópor
1 tk. (4 g) sütőpor
10 dkg őrölt mandula vagy mandulaliszt
10 dkg aprított ét- és/vagy tejcsokoládé

elkészítés:

1. A kapcsos tortaformát alját kibéleljük sütőpapírral, a belső oldalát pedig kikenjük kókuszolajjal.
2. A felkarikázott banánokat botmixerrel pürésítjük, ízlés szerinti mennyiségű porcukorral ízesítjük, majd belekeverjük a tojásokat, és rászitáljuk a sütőporral vegyített kakaóport. Alaposan összekeverjük, majd beleforgatjuk az őrölt mandulát és a fele mennyiségű aprított csokoládét.
3. A tésztamasszát a tortaformába öntjük, és rászórjuk a többi csokoládét. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés/tipp:

Én dupla mennyiségű tésztát kevertem be, és a massza másik feléből 12 darab muffint sütöttem, ahogyan azt a képek is mutatják. Szerintem tortaformában (vagy tepsiben) sütve jobban érvényesül a tészta zamata, mint muffinként.

 

 

Napraforgómagos-zabos kréker oregánóval (vegán)

 

 

 

A minap kedvenc fodrászomnál a gluténérzékenység is szóba került, mert a kakaós csiga, amit két vendég között ebéd gyanánt éppen falatozott, szar élvezhetetlen volt. Nekem sem kellett több, hazaérve elkezdtem gluténmentes recepteken agyalni. Bár ez a sós keksz igen messze áll a kakaós csigától, sőt minden egyéb kelt tésztától, de kezdetnek megteszi. :D Egyébként roppantul csodálkozom, hogy az a bizonyos kakaós csiga nem ütötte meg a mércét, hiszen a gluténmentes, sőt (utálatos kifejezéssel élve) a „mindenmentes” alternatíva is lehet(ne) finom. Manapság ui. már jó pár fajta gluténmentes lisztkeverék van forgalomban, sőt tojás és tejtermékek használata nélkül is lehet igazán ízletes és pihepuha kelt tésztákat sütni (mint amilyen pl. ez is). De lapozok, mert ez a bejegyzés nem a gluténmentes kakaós csigáról vagy az egyéb keltekről szól!
Ezt a krékert igazából azért kísérleteztem ki, mert az esti filmnézéshez nem szívesen eszünk (de nem is tanácsos) nehezebb vagy legalábbis nem túl egészséges vacsorát, mint amilyen pl. egy jól megpakolt szendvics. Olyan alternatíva kellett, ami azon túl, hogy leköti a gyomorsavat, finom, ráadásul ropog is, és mondjuk nem szárzeller vagy nyers répa. :D
Ez a keksz szerintem tökéletesen teljesítette az elvárásokat, pláne úgy, hogy még zöldséges mártogatót is készítettem hozzá, csak hogy laktatóbb legyen (és ezáltal kevesebb keksz fogyjon). A Kutyinyek ui. képtelen tejföl nélkül elropogtatni az ilyen száraz kekszeket, viszont tejfölt csak nem kéne enni az esti órákban, sőt úgy általában véve is tanácsos lenne csökkentenie az elfogyasztott mennyiséget. A zöldséges mártogatót szerencsére nagyon szereti, úgyhogy a kettő együtt tényleg jó kiváltója lett az olykor-olykor becsúszó kései vacsinak. :)
A napraforgómag jellegzetes íze abszolút kiérezhető, és szerintem igazán szerethető ez a kréker – annyira, hogy hántolt napraforgómagból három nagy csomaggal is beszereztünk. :D Az ízesítését pedig bárki úgymond személyre szabhatja. ;)

 

Hozzávalók:

10 dkg napraforgómag
10 dkg zabpehely
2 tk. szárított oregánó
1 mk. só
½ cs. sütőpor
6-8 ek. hideg víz

elkészítés:

1. A napraforgómagot és a zabpelyhet késes aprítóval liszt állagúra daráljuk, majd hozzáadjuk a sütőport, a sót, az oregánót és a vizet. A késes aprítóval addig keverjük, hogy massza állagúra összeálljon.
2. Gombócot formázunk belőle, ellapítjuk, és 2 ív sütőpapír között kb. 2 mm vékonyra nyújtjuk.
3. A tésztát tetszés szerinti méretű kekszkiszúróval vagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, -szaggatjuk.)
4. A felületüket tetszés szerint megmintázzuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk kihűlni, majd fedeles dobozba tesszük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: 15-17 perc

Megjegyzés/tipp:

Készíthetünk hozzá valamilyen mártogatót vagy (nagyobbra szaggatott kekszek esetén) feltétet. Durvára törve salátára is szórhatjuk, vagy zöldségek, húsok panírozására is használhatjuk.
Nekem ebből a tésztamennyiségből 62 db mini és 19 db 5 cm átmérőjű kréker lett.
A tészta kilyuggatásához én letört végű fogvájót használtam, de hurkapálcikával vagy nyárspálcával is végezhetjük a dizájnolást. ;)

 

Sonkás burgonyagolyó

 

 

 

Ezzel a poszttal kicsit talán elkéstem, bár amikor ezek a golyócskák készültek, még alig múlt el a húsvét. Azóta viszont esélyes, hogy már senkinek sincs a hűtőjében maradék sonka. Persze másfajtával is működhet, legfeljebb picit más ízélményben lehet részünk.
Mivel a fantáziámat általában a maradékok szokták beindítani, ezért talán nem is csoda, hogy a húsvéti sonka az egyik, amivel a leginkább szeretek eljátszadozni, pontosabban a gondolattal, hogy mi egyéb készíthető a felhasználásával. Nem mintha nem akarnám megenni az egészet kaláccsal. :D
Idén ezek a golyóbisok lettek belőle, és látva a Kutyinyek fejét, miközben ette, egyértelmű volt, hogy jól döntöttem, amikor a krumplival való összeházasítást követően roppanós kérget sütöttem köréje. :D Szerintem egy olyan markáns ízű ételhez, mint amilyen a húsvéti füstölt sonka, a friss, hersenős jégsaláta illik a legjobban, roppanós szőlővel társítva, ami nálunk egy ideje hatalmas imádatnak örvend. A sonkás golyóbissal együtt pláne! :)

 

Hozzávalók 14-15 darabhoz:

35-40 dkg sárga krumpli
25 dkg főtt kötözött sonka (legjobb a megmaradt húsvéti sonkából)
1 csokor petrezselyemzöldje
őrölt tarka bors
só
zabpehelyliszt
1 tojás
kb. 5 dkg zsemlemorzsa
2 dkg mandulapehely
1 ek. szezámmag
mustár és/vagy (majonézes) torma a tálaláshoz

elkészítés:

1. A krumplit héjában megfőzzük, még forrón lehéjazzuk, villával alaposan áttörjük és hagyjuk teljesen kihűlni.
2. A tört krumplit finomra aprított petrezselyemzölddel, borssal ízesítjük, és épp csak annyi sót adunk hozzá, hogy majd a sonkával összekeverve ne legyen túl sós.
3. A sonkát szálaira tépkedjük és alaposan összedolgozzuk a krumplipürével.
4. A masszából diónyi méretű golyókat formázunk, zabpehelylisztbe, felvert tojásba, majd aprított mandulapehellyel, szezámaggal kevert zsemlemorzsába forgatjuk. Bő, forró olajban kisütjük, majd papírtörlőre szedjük.

Tipp:

Bármilyen köret illik hozzá: friss saláták, párolt vagy sült zöldségek, rizs, köles stb.
Mustár vagy torma helyett kínálhatjuk ketchuppal, de készíthetünk hozzá többféle mártogatót is.

 

Zöldhagymás túrópalacsinta

 

 
 

A napokban eszembe jutott a szirnyiki, amit kb. 10 éve ettem először, és bár imádtam, mégis jól ráfelejtettem. Ideje lett volna újra megsütni, de mivel közelgett az ebédidő, kitaláltam, hogy egy életem, egy halálom, én biza kipróbálom sósan elkészítve. Miután gyors egymásutánban három alkalommal is megsütöttem, egyértelműnek tűnt, hogy eléggé ízlik ahhoz, hogy helye legyen a blogon. :D
Nem sok időbe kerül elkészíteni, és bár mi ebédre ettük, szerintem kifejezetten beillik villásreggelinek is, sőt vacsorára sem utolsó. ;)

 

 

Hozzávalók 4 darabhoz:

2 tojás
25 dkg túró
10 dkg zöldhagyma (esetleg póré)
őrölt színes bors
őrölt kömény
őrölt szerecsendió
1 tk. só
1 tk. cukor
5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt és zabliszt fele-fele arányban
1 tk. sütőpor
1-2 ek. habtejszín vagy tej
4 tk. növényi olaj a sütéshez

elkészítés:

1. A palacsintához a tojásokat a fűszerekkel együtt alaposan felverjük, majd robotgéppel hozzákeverjük a felaprított zöldhagymát, a túrót, a sütőporral vegyített liszteket, és ha szükséges, tejszínnel vagy tejjel fellazítjuk (ne legyen folyós!)
2. Serpenyőben 1 teáskanál olajat hevítünk, ráhalmozzuk a túrómassza negyedét, és a kanál hátával kb. 15 cm átmérőjű körré alakítjuk.
3. Miután az egyik oldala pirosra sült, óvatosan megfordítjuk, és a másik oldalát is megsütjük. Így járunk el a többi masszával is. Azon melegében, tetszés szerinti feltéttel fogyasztjuk.

Tipp:

A túrópalacsintát ehetjük egyszerűen csak tejföllel megkenve, reszelt sajttal megszórva, de készíthetünk hozzá zöldség- vagy húsragut. Sőt, maradék sült husival megpakolva is elképzelhető. ;) Én most szalonnás paradicsomragut pakoltam rá.

Megjegyzés:
Házi túró használata esetén valószínűleg több liszt kell bele.

 

 

 

Szalonnás-sajtos sütőtöklepény és krokett

egy recept kétféle elkészítési mód

 

 

Ha egyszer rákattanok valamilyen alapanyagra, akkor ettől többnyire megtáltosodva, különféle elkészítési módokon agyalok. Így jártam a sütőtökkel is, ami annyira belopta magát a szívembe, hogy az első – még bátortalan – vásárlást követően a második alkalommal a boltban rögtön 2 db tököt tettem a kosaramba. Az egyiket azonnal fel is használtam, és ugyanabból a masszából két fajta étel született. Persze, a tócsnihoz hasonlóan elkészített lepény és a krokett nem számít azért olyan nagy ötletnek, de az én konyhámban így is mindenképp szélesíti a tökös receptek eddig nem létező tárházát. :D Egyébként pedig kíváncsi voltam, hogy az imádott krokett hogy működik sütőtökből. És hát működik, de még mennyire! :)
Bár a kétféle elkészítési módhoz használt massza teljes mértékben megegyezik, mégis egészen más élményt nyújt a lapos, prézlimentes verzió, mint a krokett. Az utóbbi ui. egyrészt kívül ropog, amit én eleve imádok, másrészt belül könnyed, néhol levegős textúrájú. Míg a tócsniszerű lepény megpirult – és szintén szeretni való – külső rétege jól harmonizál az alapvetően puha állaggal. Ennyi marketingduma után viszont inkább nem szövegelek róla tovább – ki kell próbálni! ;)

 

 

Hozzávalók 10-10 darabhoz:

50 dkg sütőtök (hámozott mennyiség)
10 dkg kockázott húsos szalonna
1 fej lila hagyma
4 gerezd fokhagyma
1 kis csokor petrezselyemzöldje + a tálaláshoz
8 dkg eidami sajt, reszelve
szerecsendió
őrölt színes bors
só
1 tojás
10 dkg fehér tönkölyliszt
5 dkg zabpehelyliszt
zsemlemorzsa + szezámmag a forgatáshoz
növényi olaj a sütéshez

elkészítés:

1. A meghámozott tököt (ha a magos részéből készítjük, akkor előbb kivesszük a magházat) felkockázzuk, vízgőz fölött puhára pároljuk, majd hűlni hagyjuk.
2. A szalonnát 1 evőkanál folyékony zsíron vagy növényi olajon majdnem teljesen zsírjára sütjük, rátesszük a finomra aprított hagymát, megsózzuk és pirulásig sütjük.
3. Hozzákeverjük az áttört fokhagymát, borssal, frissen reszelt szerecsendióval gazdagon ízesítjük, és pár másodperc alatt készre sütjük. Hűlni hagyjuk.
4. A párolt tököt pürésítjük, összedolgozzuk a hagymás szalonnával, a reszelt sajttal, tojással, kétféle liszttel. Ha szükséges, utánasózzuk. (Ez egy elég lágy massza lesz, de ne adjunk hozzá több lisztet, mint amit a receptben javasolok.) Kétfelé vesszük.
5. Az egyik adag püréből vízbe mártogatott evőkanállal púpozott mennyiségeket halmozunk a serpenyőben felhevített kevés olajba, és a kanál hátával ellapítjuk. Közepes lángon mindkét oldalukon kisütjük, majd papírtörlőre szedjük a lepénykéket.
6. Az olajat annyival pótoljuk, hogy 2 ujjnyi mély legyen, felhevítjük, és ugyancsak vízbe mártogatott evőkanállal 10 db krokettet formázunk: a zsemlemorzsás tenyerünkbe teszünk egy evőkanálnyi masszát, belepottyantjuk a zsemlemorzsába, majd óvatosan áthengerítjük. (vigyázat, mert tényleg lágy!). Így formázzuk meg a többit is, és közepes lángon kisütjük. Szintén papírtörlőre szedjük, majd a lepényekkel együtt, aprított petrezselyemzölddel megszórva tálaljuk.

Tipp:

A töklepényt és a krokettet ehetjük önmagában, tejfölös vagy joghurtöntettel, de húsok mellé is jó választás.
A kroketthez a mustáros joghurtos mártogató különösen jól illik. Ehhez én kb. 20 dkg görög joghurthoz kevertem 1 púpozott ek. mustárt, 1 tk. dijoni mustárt, 1 gerezd áttört fokhagymát, őrölt borsot, pici sót és 1 tk. akácmézet.

 

Kapros-lila hagymás ricottagaluska

 

 

 

Imádjuk a túrógaluskát, régebben sűrűn az volt az ebéd, de egy ideje ritkán kerül asztalra. Most megint kedvet kaptam hozzá, ám a hűtőben várakozó ricotta némileg eltérített, és azt sugalmazta, hogy belőle is lehet galuskát gyártani. :D Naná, hogy kapor is került bele, ill. gluténmentes lisztek, csak hogy kiderüljön, szeretjük-e így is. :D A ricotta bizony nem hazudott, és neki – no meg nekem – hála, finom ebéd kerekedett belőle. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

a galuskához:
25 dkg krémes ricotta
2 tojás
2 ek. kapor
1 tk. só
6 dkg tönkölybúzadara
3 dkg zabpehelyliszt
3 dkg fehér rizsliszt
1 kis fej lila hagyma
2 gerezd fokhagyma
3 ek. olívaolaj

a tálaláshoz:
10 dkg tejföl
1 ek. natúr joghurt
1 tk. aprított kapor
kevés aprított lila hagyma
egy csipet só
1 tk. agavé szirup vagy méz

elkészítés:

1. A tojást felverjük, hozzákeverjük a ricottát, a kaprot, a sót, a tönkölybúzadarát, és negyedórát állni hagyjuk.
2. A megtisztított lila hagyma ¾ részét az olívaolajon megfonnyasztjuk, hozzákeverjük az áttört fokhagymát, és néhány másodpercig együtt pároljuk. Elzárjuk alatta a gázt, és lefedve hagyjuk.
3. A rizs- és zabpehelylisztet a ricottamasszához keverjük, teáskanál segítségével lobogó, sós vízbe szaggatjuk, és készre főzzük.
4. A hagymás alapot felhevítjük, rászedjük a kifőtt galuskákat, és jól összeforgatjuk.
5. A tálaláshoz az öntet hozzávalóit kikeverjük, és a galuskához kínáljuk.

Kaporfőzelék (vegán)

 

 

 

 

Öndicséret büdös vagy se, ez a kaporfőzelék akkor is irgalmatlan finomra sikeredett! :D Ráadásul még vegán is!
A kaporról egyébként apai nagyanyám jut eszembe, akinél gyerekként még sűrűn megfordultam. Valamiért az maradt meg bennem, hogy nála mindig erőteljes kaporszag uralkodott. Hogy utáltam én azt akkor, sőt még azután is, jó sokáig! Mígnem a Kutyafülnek hála megszerettem, mi több, mostanra mondhatni imádattá „fajult” az iránta táplált pozitív érzelmem. :D
A minap egy vagon kapor boldog tulajdonosa lettem, és az egyik jókora csokrétából – a Sünisen is megtalálható – kaporszósz lett, a másikból meg ez a vegánosított főzelék, ami tekinthető szósznak is, de mivel pöttyet azért sűrűbb, ill. több bors, valamint fokhagyma is került bele, jobbnak láttam a főzelék kategóriába sorolni. Bárcsak tovább tartana a kaporszezon!

 

Hozzávalók 2 személyre:

1 jó nagy csokor kapor (aprítva 3 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
3-4 nagy gerezd fokhagyma
4 dkg kókuszzsír vagy vegán vaj
6 dkg fehér rizsliszt
2 dl zöldségalaplé
2 dl víz
2 ek. kókusztejszín
3 tk. agavé szirup
őrölt fekete bors
só

elkészítés:

1. A vöröshagymát lereszeljük, finoman megsózzuk, és a felhevített kókuszzsíron üvegesre pároljuk.
2. Hozzákeverjük az áttört fokhagymát, az aprított kapor felét, és néhány másodperc elteltével a rizslisztet is. Felöntjük egy kevés, vízzel hígított alaplével, csomómentesre keverjük, majd a többi folyadékot is hozzáadjuk. Néhány percig főzzük.
3. Hozzáadjuk a többi kaprot, még egy kis sóval, borssal fűszerezzük, agavé sziruppal édesítjük, és kókusztejszínnel krémesítjük.

Tipp:

Ha már ez a recept vegán, én inkább zöldségfasírtot ajánlok hozzá feltétnek, de falafelt is készíhetünk hozzá. Aki úgy látja jónak, ehet hozzá tükörtojást, rántott vagy sült húst.

 

Diószószos penne balzsamecetes, sült paradicsommal (vegán)

 

 

 

Nem is tudom, szabad-e nekem reggelente híreket olvasnom, mert mindig ezen alkalmakkor jön velem szembe egy kipróbálásért kiáltó recept. :D Sajnos pont egy nemszeretem oldalra lettem irányítva, amiről a rossz tapasztalatok miatt inkább nem mondanék véleményt, reklámozni meg pláne nem óhajtom, ezért megszegve a saját szabályomat, őket inkább nem linkelem. Viszont legalább jelzem, hogy a recept ötlete nem tőlem származik. ;)
Ez a tésztaétel mindentől függetlenül nekünk nagyon ízlett, és eszembe jutott egykori receptem, ami szintén szószos, és bár gomba és ricotta is van benne, nem kevés diót is tartalmaz. Szóval jól éreztem én, hogy ezt is szeretni fogjuk. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

a diószószhoz:
1 póréhagyma (aprítva kb. 10 dkg)
1 kis fej fokhagyma
8 dkg kesu- és pekándió vegyesen (vagy normál dió)
őrölt fekete bors
tört cayenne bors
só
1 ½ ek. fehér tönkölyliszt
1,5 dl zöldségalaplé
2-2,5 dl víz
1,5 dl növényi tejszín (nálam kókusztejszín)
3-4 ek. extra szűz olívaolaj

a balzsamecetes, sült paradicsomhoz:
35 dkg koktélparadicsom
3 ek. balzsamecet
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 dkg finomítatlan nádcukor
tört cayenne bors
só

továbbá:
25-30 dkg tollszártészta (vöröslencséből)
petrezselyemzöldje
aprított kesu- és pekándió

elkészítés:

1. A paradicsomokat mérettől függően felezzük vagy negyedeljük, és megforgatjuk a balzsamecet, az olívaolaj, a cukor és a cayenne bors keverékében.
2. Sütőpapírral bélelt tepsibe rendezzük egymástól kicsit távolabb, és 200°C-os sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
3. Amíg a paradicsom sül, a mártáshoz a felaprított pórét és a fokhagymát a felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a durvára aprított diókeveréket, és 2-3 percig pirítjuk.
4. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a vízzel, az alaplével, és sűrűsödésig főzzük. Hozzáadjuk a növényi tejszínt, és épp csak összeforraljuk.
5. Miközben a mártás fő, bő, sós vízben kifőzzük a tésztát, majd szűrőkanállal a forró mártásra szedjük. Hozzáadjuk a paradicsomot, és alaposan összeforgatjuk, miközben utánasózzuk az ételt.
6. Megszórjuk aprított petrezselyemmel, aprított diókeverékkel, és tálaljuk.

 

Narancsos sajtpudingtorta

 

 

 

 

Puding-ügyben megtáltosodtam, és gyors egymásutánban kétszer is megörvendeztettem vele a Kutyinyeket. Az egymáshoz ennyire közeli készítési idők egyik fő oka az volt, hogy maradt még lapkasajtom, ami ennek a némileg érdekesebb fajta pudingnak a lényege. Bár ez a tetszetős forma a hozzávalók és a készítési idő tekintetében éppoly egyszerű és gyors, mint az elődje, de ezúttal olyat akartam, ami legalább szemre furfangosabbnak tűnik. :D Nem mintha direkt olyan édességeket akarnék mutogatni itt, amelyekhez túl sok türelemre lenne szükség, hiszen tudom, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjét keresik. Szóval ez is faék típusú, csak szemrevalóbb. ;) Ezen felül még egy kis pluszt is vittem bele, lévén hogy az „öntőformához” kis méretű pohárkák is tartoznak. Ezért a torta közepét gyümölcsösnek álmodtam meg. Mit álmodtam?! Bőszen facsartam hozzá a narancslevet a valóságban, hogy a nagy terv ne csak a fejemben létezzen, hanem testet is öltsön. :D Nem tudom, más bloggerek hogy vannak vele, de én úgy tudok örülni egy küllemre (pláne kóstolásra is) jól sikerült desszertnek, mint egy kisgyerek, úgyhogy amikor lehúztam a formát a pudingról, eléggé vigyorogtam. Hát még akkor, amikor a belemártott kés nyomán az első szelet is megmutatta magát!
Szerintem egyébként ez amolyan „gyerekdesszert”, mert egyrészt jópofa, másrészt a pudingot szinte minden csimota szereti. Ráadásul az anyukáknak/nagymamáknak tényleg nem sok dolga van vele. ;)

 

Hozzávalók kb. 1,5 l-es (16,5 cm átmérőjű, 7,5 cm magas) pudingformához:

a narancspudinghoz:
2 narancsból nyert 1,5 dl lé
1 ek. frissen facsart citromlé
2 dkg cukor
1,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
kevés napraforgóolaj a formához

a sajtpudinghoz:
1 l tej
2,5 dl habtejszín
12 dkg étkezési kukoricakeményítő
14 dkg cukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
¼ mk. őrölt kurkuma (vagy sárga ételfesték)
1 ½ bio narancs reszelt héja
5 szelet natúr lapkasajt
kevés napraforgóolaj a formához

a díszítéshez:
kókuszreszelék
½ narancs reszelt héja

elkészítés:

1. A megmosott narancsok héját lereszeljük, félretesszük.
2. A narancspudinghoz az keményítőt a cukorral kis lábasba szórjuk és csomómentesre keverjük egy kevés átszűrt narancslével. Felöntjük a többi narancslével, citromlével ízesítjük, és kis lángon, kevergetve felfőzzük.
3. Egy kis pudingformát vékonyan kiolajozunk, és beletöltjük a forró pudingot. Folpackkal letakarjuk, és miután kihűlt, 2 órát hűtőben dermesztjük.
4. A narancspudingról levesszük a folpackot, átfordítjuk egy tányérral, és lehúzzuk róla a formát. Talpával felfelé, óvatosan a szintén kiolajozott, nagy méretű pudingforma közepére helyezzük.
5. A sajtpudingot a hozzávalóiból – a lapkasajtot is a tejhez adva – ugyanúgy készítjük el, mint a narancspudingot, majd a narancspudingot is befedve, a formába kanalazzuk, miközben vigyázunk, hogy középen maradjon.
6. A pudingot elsimítjuk, a formát 2-3-szor a munkafelülethez ütögetjük, majd befedjük folpackkal, és miután kihűlt, néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
7. Lehúzzuk róla a folpackot, tányért vagy tortatálat helyezünk rá, átfordítjuk, majd a pudingról lehúzzuk a formát. Kókuszreszelékkel és reszelt narancshéjjal megszórva tálaljuk.

Tipp:

• Úgy is készíthetjük, hogy a nagy méretű pudingforma közepébe tesszük az oldalán olajjal megkent, kis méretű, üres formát, és köré kanalazzuk a vaníliapudingot. Hagyjuk dermedni, majd a közepéből kivesszük a formát, és beleöntjük a narancspudingot. Így is dermesztjük 1-2 órát, majd átfordítjuk a tányérra, és lehúzzuk róla a formát.
• Pudingforma híján egy kis 16 cm-es kapcsos tortaforma és egy üvegpohár segítségével is elkészíthető (picit kevesebb tejjel) – igaz, akkor sima oldalú tortát kapunk, de az ízélmény ugyanaz. ;)