Tartelette au citron – citromos minipite

 

 

 

Citromos pitét jó 10 évvel ezelőtt sütöttem először, és ez idáig egyetlen alkalommal. Onnan tudom, hogy a recept azóta kallódott a gépemen, és amikor csak szembejöttek velem a régi fotók, mindig újra akartam sütni. Azért is emlékezetes, mert akkoriban futószalagon néztem Alain Delon régi filmjeit, aminek folyományaként kipróbáltam néhány francia tésztareceptet. Az utolsó hosszú mozidélutánra, a Rocco és fivérei és a Ragyogó napfény mellé egy francia desszertet választottam, mintegy megkoronázva a nosztalgiázást. Filmjeinek nézése közben 2015 őszén arra kellett rádöbbennem, hogy hosszú évek után „újrafertőződtem” Delonnal. Titokzatos lénye megint magával tudott ragadni, és ismét belefeledkeztem fiatalkori énjének szépségébe. Nem tudhattam, hogy alig 10 évvel később ő már nem lesz...
Még csak ovis voltam, amikor Móka Miki (Gyabronka József) átadta neki a szerelmi stafétabotot, és ezzel ő volt az első külföldi híresség, akire felfigyeltem. Lássuk be, Móka Mikihez képest meglehetősen nagy volt a kontraszt! :D A Film Színház Muzsika című képes tévéújság jelentette számomra az igencsak korlátozott számú képgyűjtési lehetőséget. Azt a mindössze 4 darab fekete-fehér újságkivágást még akkor is őriztem róla, amikor már rég Luke Skywalkerért dobogott a szívem. Az évek hosszú sora alatt azonban sokszor szóba került a neve, mert apukám is kedvelte, és büszke volt rá, hogy ő is Skorpió, a női nem nagy tisztelője. Így Delonba picit Ápát, Ápába pedig Delont láttam bele, ez nem vitás!
A 2015-ös „Delon-fertőzés” utáni szünetet követően pedig pár éve elém került egy interjú vele, ami megint benyomta rajtam A GOMBOT, és ezek után rengeteget olvastam róla, és vele készült interjúkat nézegettem.
A halála napját (tényszerűen nem is tudva még, hogy elment) megéreztem!!! – Két évvel és 8 nappal apukám után, 2024. augusztus 18-án (Ilona napon) távozott arról a világról, amiben ő már oly’ régóta nem érezte otthon magát. Nagyon meggyászoltam...
A citromos pitén keresztül mégsem emlékeztem meg róla itt, pedig eszembe jutott. Ezt most pótoltam, csak mert a minap Alain Delon hideg kék szeme kérdőn nézett vissza rám – amikor kora reggel a telómon el akartam olvasni a híreket –, hogy mégis hol marad már az a pite.
– Amit ezúttal máshogyan készítettem: valódi francia recept szerint, Pierre Hermé mestercukrász instrukciói alapján. Persze, nem is én lennék, ha nem bíráltam volna fölül ezt is! :D Egy Skorpió nem bújhat ki a bőréből! De talán nem számít szentségtörésnek picit átalakítani egy híres cukrász receptjét, amennyiben az egészségesebbé tehető, vagy legalábbis úgy módosítható, hogy kevésbé legyen hizlaló. Úgyhogy én a krémet bizony feleannyi vajjal kevertem ki (az eredeti horror mennyiségű 30 dkg helyett!!!), és a cukrot is csökkentettem. Továbbá a 24-26 cm-es sütőformát mini flangyűrűkre cseréltem. (Persze, lehetett volna még fokozni növényi hozzávalók használatával, de az már valóban nagyon más lett volna.)
A blogra fel nem került, évekkel korábbi pite esetében a tésztát a töltelékkel együtt sütöttem meg, és a tetejét fehérjehabbal koronáztam. Ezt a mostanit viszont tradicionális francia módra csináltam, vagyis a készre sütött tésztát töltöttem meg a krémmel, valamint nem került rá fehérjehab.
A tészta roppanós pâte brisée, vagyis ropogósabb állagú omlós tészta, amihez a puha vajat kikeverik előbb a porcukorral, majd a tojással és a(z őrölt mandulával vegyített) liszttel, tehát nem a hideg vajat morzsolják össze a cukros liszttel. Bevallom, én az előbbi tésztakészítési módszert nem annyira kedvelem, mert picit időigényesebb, és kinyújtás/formázás előtt mindenképp le kell hűteni a tésztát. Plusz egy picit macerásabb is a formázás, és valóban roppanósabb állagot eredményez. Míg a hideg vajas összemorzsolással tényleg omlós, azaz morzsálódósabb konzisztenciájú lesz a tészta. Egyrészt ízlés dolga, ki melyiket részesíti előnyben, másrészt pedig a hagyományos tarte au citron tésztájának tényleg roppanósabbnak kell lennie.
Meglepett a krém készítésének módja: hogy a puha vajat a még meleg citromkrémbe kell belekeverni, ráadásul botmixerrel. Egy életem, egy halálom-alapon ki is próbáltam, bár egy idő után mégis inkább a robotgép habverőjére váltottam. Még a felére csökkentett vajmennyiséggel is olyan csodálatos lett az eredmény, hogy minden kételyem elszállt, legalábbis a krém vonatkozásában. Érdemes volt közel 11 évet várni az újrasütésre! :D
De honnan is tudhattam volna, hogy Alain Delon is szerette a citromos pitét?! Utánajártam:
„Alain Delon egyik kedvenc édessége a citromos pite (tarte au citron) volt. A francia filmművészet ikonja közismerten rajongott a francia gasztronómiáért, és több forrás is megerősíti, hogy a desszertek közül ez állt hozzá a legközelebb. Párizsi kedvenc éttermeiben (például a híres Le Stresa-ban) gyakran rendelte ezt a desszertet. 2024-es halálát követően több francia étterem is felvette vagy „Delon-módra” nevezte el az étlapján szereplő citromos pitét a színész emléke előtt tisztelegve. … Bár a sós ételek közül a sült burgonyát (pommes de terre sautées) és az olasz tésztákat is nagyon kedvelte, édességként szinte mindig a klasszikus, savanykás citromos pitét választotta. A klasszikus francia recept a színész ízlését tükrözte: ropogós omlós tészta, rajta selymes, intenzíven citromos krémmel (lemon curd), néha pedig sült habcsókkal (meringue) a tetején.”
A citromos pitémet, ami tökéletesen illik Delon karakteréhez, most kiemelten az ő emlékének ajánlom – mindenféle évfordulón kívül, csak mert az ásotthalmi „citromos bácsitól” tél végén mindig kapunk ajándékba egy hatalmas zacskónyit.
Ez a sütemény elegáns, letisztult, és van benne egy kis fanyarság – éppen olyan, mint amilyen a nagyszerű Alain Delon volt. :)

 

Hozzávalók 11 darabhoz:

a tésztához:
20 dkg finomliszt
5 dkg őrölt mandula
15 dkg vaj
8 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor, darálva
egy kis csipet só
1 tojás
1 kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható)

a citromkrémhez:
5 kezeletlen citrom reszelt héja
20 dkg porcukor
3 nagy tojás
1,5 dl frissen facsart citromlé (nekem 4 db kis-közepes méretű citromból lett ennyi)
15 dkg vaj

a citromsziruphoz:
25 ml frissen facsart citromlé
5 dkg cukor
½ citrom héja

elkészítés:

1. A tésztához a puha vajat önmagában krémesre keverjük, majd robotgéppel alacsony fokozaton hozzádolgozzuk a porcukrot, a vaníliás porcukrot, a sót, tojást és az őrölt mandulával vegyített lisztet. A tésztát egy ív folpackra szedjük, gömbölyűre formázzuk, és kissé ellapítva becsomagoljuk. Legalább 4 órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
2. A lehűtött tésztát kicsit átgyúrjuk, majd 11 db egyforma golyókat gömbölygetünk belőle. Enyhén lisztezett munkalapon mindegyiket kb. 12 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk, és kibéleljük velük a flangyűrűket. A széleket késsel körben egyenesre vágjuk, az aljukat villával néhány helyen megszurkáljuk.
3. A pitécskéket sütőpapírral fedett tálcára sorakoztatjuk, és kb. 20 percre hűtőbe tesszük, hogy a tészta visszadermedjen.
4. Ezután mindegyiket kibéleljük sütőpapírral, szárazbabot szórunk bele, és sütőpapírostól áttesszük a tepsibe. 180°C-ra előmelegített sütőben (alulról a 2. sínen) kb. 20 percig sütjük, majd kivesszük belőlük a babot a papírral együtt, és anélkül sütjük készre további kb. 5 perc alatt.
5. A még forró tésztakosárkákról óvatosan leemeljük a flangyűrűt, és tortarácsra szedve hagyjuk teljesen kihűlni.
6. A citromsziruphoz fél citrom héját zöldséghámozóval lehámozzuk, és nagyon vékonyra szeljük. Az átszűrt citromlével és a cukorral együtt kis tejforralóba tesszük, és közepes lángon, néha megkeverve, szirupot főzünk belőle. (Akkor jó, ha kissé besűrűsödik.) Hűlni hagyjuk annyi ideig, amíg a citromkrémet elkészítjük.
7. A megmosott, szárazra törölt citromok héját fém tálba reszeljük, hozzáadjuk a porcukrot, és alaposan összekeverjük. Robotgéppel alacsony fokozaton beledolgozzuk a tojásokat, majd a citromlevet.
8. A tálat forrásban lévő vízzel félig teli fazék fölé helyezzük (a tál alja ne érjen a vízbe!), és kézi habverővel addig kevergetjük, amíg a krém eléri a kb. 80°C-ot (digitális hőmérővel ellenőrizhető), vagyis amíg be nem sűrűsödik.
9. A közepesen sűrű, önthető állagú krémet rögtön átszűrjük egy mély tálba vagy literes csőrös kiöntőbe, és néha átkeverve 60°C-osra hűtjük. (A szűrőn fennakadt citromhéjra nem lesz szükségünk.)
10. A krémbe előbb botmixerrel kockánként beledolgozzuk a puha vajat, majd robotgép habverőjével magas fokozaton addig keverjük tovább, amíg teljesen sima, kissé habos állagú és szép halványsárga színű nem lesz (ez kb. 5 perc).
11. Az időközben langyosra hűlt krémet elosztjuk a tésztakosárkákban, majd rácsorgatjuk és eloszlatjuk rajta a szirupot a benne lévő citromhéjjal együtt. Tortarácsra téve hagyjuk, hogy lecsepegjen róla a fölösleges szirup.
12. A süteményeket kínálótálra rendezzük, és hűtőbe tesszük annyi időre, hogy kissé meghúzzon a szirup. Igény szerint tejszín- vagy tojásfehérjehabbal is díszíthetjük.

Megjegyzés, tipp:

Nekem kimaradt még 2 minipitére elegendő krém, de sebaj, magában elnyalogattuk! :)
A formák kibéleléséhez a sütőpapírból 10 cm átmérőjű körlapokat vágunk ki, és a szélüket körben bevagdossuk.
A tésztát 24 cm-es piteformában/flangyűrűben is megsüthetjük; a sütési idő ugyanannyi, mint a minipiték esetében.

 

Forrás: Szakácsok könyve

Kókuszos-fehércsokoládé-habos linzer mangóval

 

 

Van ugyebár a brownie–blondie ellentétpár. Gondoltam, akkor simán kiszőkíthető a diós-csokoládéhabos szelet is! :D Miután ezt így feltaláltam, hamar le is csöppentem. Mert hiába csináltam mindent ugyanúgy, mint az eredeti változat, a diós-étcsokis esetében (leszámítva, hogy a szőkített verzióhoz a kisebb tepsi használata miatt csökkentettem a hozzávalók mennyiségét), a hab mégis totál összeesett, miután beleforgattam a kókuszos-fehér csokis-mandulás keveréket. A süti tésztája pedig kisülve nyersnek tűnt. Felpaprikázva ott hagytam az egészet a rácson kihűlni, és amikor újfent rálestem, hogy mivé lett, meglepődve tapasztaltam, hogy a hab mégis magas, a tészta pedig bár halvány, de klasszul átsült. Igaz, nem kellett volna két réteg sütőpapírt alátenni, ami jó hőszigetelőként kicsit változtat a sütés eredeti időtartamán + bibis a sütőnk is, és talán az alumínium tepsi sem olyan jó hővezető, mint a jól megszokott változat. De szerencsére mindezen hátráltató tényezők ellenére is sikerült összehozni egy igazán szeretni való süteményt. :)
Persze, azóta sem tudom mire vélni a hab összezuhanását – talán a fehér csoki vagy az a kevéske, a dióénál szárazabb állagú mandula másként viselkedik; vagy a jóval kevesebb cukor használata miatt nem volt megfelelő a tartása –, a sütőben viszont szerencsére képes volt megemelkedni. Úgyhogy aki ugyanúgy járna, ahogyan én, az ne keseredjen el, a végeredmény tényleg szuper lesz! ;)
Nagyon nehéz volt megállni, hogy aznap ne pusziljuk be mind a 16 szeletet, és a java megmeneküljön a másnapi fotózáshoz. :)

Hozzávalók 20×20 cm-es tepsihez:

a tésztához:
15 dkg finomliszt 
10 dkg vaj
5 dkg porcukor
1 mk. (2 g) sütőpor
1-2 ek. hideg víz

a töltelékhez:
4 nagy tojásból nyert fehérje
10 dkg kókuszreszelék
10 dkg fehér csokoládé, reszelve
5 dkg héjas őrölt mandula
3 dkg porcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
24 dkg konzerv mangó (szeletelt)

elkészítés:

1. A tésztához a porcukorral, sütőporral kevert lisztet összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a vizet is hozzáadva tésztává gyúrjuk.
2. Enyhén lisztezett munkalapon rögtön kinyújtjuk, és a tepsibe fektetjük. Villával több helyen megszurkáljuk, majd tepsistől nejlonzacskóba húzzuk, és 30 percre hűtőbe tesszük.
3. A mangószeleteket szűrőbe öntjük, hagyjuk lecsepegni a levét, majd a szeleteket hosszában óvatosan ketté- vagy háromba vágjuk. Félretesszük.
4. A habhoz a tojásfehérjét a porcukorral, vaníliás porcukorral kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a nagy lyukú reszelőn lereszelt csokoládéval, őrölt mandulával vegyített kókuszreszeléket.
5. A lehűtött tésztán elrendezzük a mangószeleteket, és rásimítjuk a kókuszos-fehér csokoládés fehérjehabot.
6. A süteményt előmelegített sütőben megsütjük, majd rácsra tesszük. Még forrón 5×5 cm-es kockákra vágjuk, és a tepsiben hagyjuk kihűlni. Porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc 

Megjegyzés, tipp:

Friss, érett mangóval még jobb, vagy ennek híján őszibarackkal, esetleg ananásszal, vagy ezek konzerv változataival.

Banános-zabos morzsasüti mogyorókrémmel

 

 

Uhhh, anyám... Imádom, ahogy ropog a morzsa; hogy a banán olyan hangsúlyos benne; hogy ott a mogyorókrém; hogy szanaszét törik az egész, mert olyan mohón eszem… :D
Nagyon régóta vágytam olyan négyzet alakú, magasabb falú sütőformára, aminek a csücskei nem lekerekítettek, hanem valóban szögletesek. A süteménykeretem is ilyen, de az csak téglalap alakú sütemények sütésére alkalmas, a hozzá tartozó elválasztó elem pedig használhatatlan. Szóval évek óta ama nagy horderejű problémával küzdöttem, hogy nem tudtam négyzet alakú süteményt sütni. :D Bár biztosan találtam volna a neten olyan oldalt, ahonnan megrendelhetem a tepsit, de a postaköltséget is hozzászámolva, már nem biztos, hogy anyagilag jól jöttem volna ki belőle. Aztán szembejöttek velem azok a bizonyos kínai oldalak, amelyek kapcsán szerintem sok nőtársamnak megálljt kell parancsolnia magának a nagy mennyiségű rendelések miatt, nehogy válás legyen a vége. :D Nemrégiben, amikor egyéb apróságok mellett jó néhány cuki kis trikóval meg cicanacival pakoltam tele a kosaramat, rákerestem a vágyott tepsire. És – bár ott sem volt olcsó – megtaláltam az áhított formát a megfelelő méretben. A Kutyafül ravasz tanácsát alkalmazva, bő 2 hétig a kosárban pihentettem a motyót, aminek köszönhetően jelentősen lejjebb kúsztak az árak (bízom benne, hogy a kínaik örökre megtartják azon jó üzletpolitikájukat, hogy a hosszú várakozást ilyen akciókkal jutalmazzák – magyar gazdaság requiescat in pace), és így már semmi sem állhatott a rendelés útjába. Hamarosan a régóta akart sütőforma boldog birtokosa lettem. :) Ugyan fotó nem készült rólam, amint csini cicanaciban és tapadós trikóban a kezemben tartom a terméket, de remélem, hogy az alábbi recept mindenkit kárpótol eme hiátus miatt. :D Mert hogy ez a süti annak ellenére, hogy pofonegyszerű és hamar elkészíthető, nagyon eteti ám magát! Szerintem akár adventkor is megállja a helyét, amikor is szintén jól jönnek a gyorsan elkészíthető receptek, csak hogy egyszerre többféle sütiből lehessen válogatni. ;)

Hozzávalók 20×20 cm-es tepsihez:

a tésztamorzsához:
15 dkg zabpehely
10 dkg finomliszt
5 dkg őrölt mogyoró
2 dkg holland kakaópor
12 dkg finomítatlan nádcukor
egy csipet só
15 dkg vaj

a töltelékhez:
3-4 banán (mérettől függően, héjazva 30-40 dkg)
20 dkg mogyorókrém (házi készítésű vagy Nutoka Aldi)

a díszítéshez:
3 dkg étcsokoládé
1 mk. napraforgóolaj
1 kis bio citrom vagy narancs reszelt héja

elkészítés:

1. A morzsához a zabpelyhet késes aprítóban durvára daráljuk, majd belevegyítjük a lisztet, az őrölt mogyorót, kakaóport, cukrot, sót, és összemorzsoljuk a felkockázott hideg vajjal.
2. A fele mennyiségű keveréket a sütőpapírral bélelt tepsibe szórjuk, kissé lenyomkodjuk, és előmelegített sütőben elősütjük. Tortarácsra téve hagyjuk langyosra hűlni.
3. A banánokat lehéjazzuk, hosszában félbevágjuk.
4. A mogyorókrémet rákenjük az elősütött tésztára, elrendezzük rajta a felezett banánokat, és rászórjuk a többi tésztamorzsát. Ugyanazon a hőfokon készre sütjük, majd tortarácsra téve teljesen kihűtjük.
5. A feldarabolt étcsokoládét az olajjal vízgőz fölött összemelegítjük, és becsíkozzuk vele a süteményt. Citromhéjat reszelünk rá, majd dermedésig hűtőbe tesszük. Kínálás előtt 5×5 cm-es négyzetekre vágjuk.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: 10 perc + kb. 25 perc

 

 

Karamellizált birsalmás sajttorta pekándiós morzsával, citromos karamellszósszal

 

 

 

Elmúltak azok az idők, amikor saját birsalmát szüretelhettünk az egykori telkünkön álló öreg birsalmafánkról, viszont a nagynénémék jóvoltából nemrég kaptunk pár darabot a náluk termett gyümölcsből. Sajnos, mire eljutott hozzánk, az adomány java már romlásnak indult, és a gyümölcs még ép részeit gyorsan fel kellett használnom. Annyira, hogy még agyalni sem volt időm azon, milyen süti legyen belőle. Úgyhogy a jól bevált tésztafajtához, a linzerhez nyúltam, de ahogyan a korábbi, körtés süti esetében, úgy ennek a tortának a tésztájába sem került tojás. Sőt, ezúttal még víz sem! Ez mindenképp előnyös tulajdonság azok számára, akik nem szeretnek sokat szuttyogni vele, tehát még annál is gyorsabban elkészülhet az édesség. Továbbá azok is örülhetnek a fent említett pozitívumnak, akik nem annyira ügyesek a linzertészta szabályos kör alakúra nyújtásában és sütőformába illesztésében. Én most az első csoportba tartoztam: lusta voltam tésztát nyújtani, ezért tök jól jött csak úgy belenyomkodni a formába a morzsát. Így minden egyéb plusz figyelmem a töltelékre irányult, ami menet közben alakult olyanná, amilyen végül lett. Nevezetesen, hogy az eredetileg a krém tetejére szánt, puhára főtt birsalmát végül megkaramellizált és pürésített formában belekevertem a krémbe. Így az eredeti elképzelésmhez képest kevesebb mascarponét használhattam fel – csökkentendő a zsírbevitelt, ami ebben a tortában azért így is van rendesen –, ugyanakkor a birsalmaíz dominált a töltelékben, ami bizonyára nem így lett volna, ha a gyümölcsöt csak elrendeztem volna a krémen. Így talán azok is szívesen elkészítik/megeszik, akik alapból nem ápolnak jó kapcsolatot ezzel a fanyar gyümölccsel. ;)
Bár a végeredmény édes, mégis kellemesen érezhető a birs savanykássága, amely ízt egy kis citromlé hozzáadásával még a karamellszószba is belcsempésztem, enyhítendő az egyöntetű édességét. Nem is hittem volna, hogy ilyen finom lesz az eredmény. Bevallom, egy-egy szelet bekebelézse okán 2 órával el is halasztottuk miatta a vasárnapi ebédet. :D
(A mai napra megmaradt utolsó két tortaszelettel kívánok magamnak boldog szülinapot! :D)

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

a tésztamorzsához:
30 dkg finomliszt
18 dkg vaj, felolvasztva
10 dkg porcukor
1 tk. őrölt fahéj
1 mk. vaníliapor
egy csipet só
3 dkg pekándió

a birsalmás krémhez:
35 dkg birsalma (magház nélküli mennyiség)
9 dkg cukor
1 ek. frissen facsart citromlé
1 mk. őrölt fahéj
1 mk. vaníliapor
25 dkg mascarpone vagy natúr krémsajt, esetleg joghurtkrémsajt
130 ml habtejszín
10 dkg porcukor
2 dkg étkezési kukoricakeményítő vagy vaníliaízű pudingpor
2 nagy tojás

a citromos karamellszószhoz:
8 dkg kristálycukor
2 ek. frissen facsart citromlé
50 ml habtejszín
2 dkg vaj

elkészítés:

1. A tésztamorzsához a langyos olvasztott vajat a porcukorral, fahéjjal, vaníliaporral, sóval vegyített liszthez adjuk, és villával alaposan összekeverjük.
2. A morzsa 1/3-ához hozzáadjuk az aprított pekándiót, és hűtőbe tesszük.
3. A többi tésztamorzsát a sütőpapírral bélelt tortaformába szórjuk, spatulával elsimítjuk, kissé lenyomkodjuk, és előmelegített sütőben elősütjük. Tortarácsra téve hűlni hagyjuk.
4. A megmosott, szárazra törölt birsalmát héjastól felkockázzuk, majd 5 dkg cukorral és a citromlével együtt lábasba tesszük. Felöntjük annyi vízzel, amennyi épp ellepi, és félpuhára főzzük. Szűrőkanálba öntve hagyjuk lecsepegni róla a főzőlevet.
5. A birsalmát serpenyőbe szedjük, rászórunk 4 dkg cukrot, hozzáadjuk a vajat, és közepes lángon megkaramellizáljuk. A végén rászórjuk a fahéjat, villával pürésítjük és teljesen kihűtjük.
6. Egy másik tálban robotgéppel alacsony fokozaton összekeverjük a krémsajtot a habtejszínnel, a birspürével, porcukorral, vaníliaporral, keményítővel, majd egymás után beledolgozzuk a tojásokat.
7. A tölteléket a langyosra hűlt tésztára simítjuk, rászórjuk a lehűtött tésztamorzsát, és készre sütjük. Tortarácsra téve 2 órát szobahőmérsékleten hagyjuk hűlni, majd legalább 4 órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
8. A citromos karamellszószhoz a vajat felolvasztjuk a tejszínben. A cukrot lábasba szórjuk, hozzáadjuk a citromlét, közepes lángon világosra karamellizáljuk, majd hozzáöntjük a vajas tejszínt, és 1-2 percig forraljuk. Teljesen kihűtjük.
9. A tortát felszeleteljük, hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, és porcukorral hintve, valamint citromos karamellszósszal meglocsolva kínáljuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: 10 perc elősütés+kb. 40 perc

Fahéjas-mandulás linzertortácska körtepudinggal és marcipánnal (tojásmentes)

 

 

 

Szeretjük a körtés sütiket, és ez a mostani mondhatni csúcstartó a linzereim között. :D Pár évvel ezelőtt sütöttem már hasonlót, ami szintén sikert aratott, de ezúttal egy kicsit másként képzeltem el – részben kényszerűségből. Nem volt ugyanis annyi körtém, hogy egyéb hozzávalót mellőzve, kiadjon 12 kis sütőformányi adagot, vagy akár egy nagy piteformát, ezért a rendelkezésemre álló gyümölcsmennyiségből kókusztejszín hozzáadásával pudingot főztem. A tésztát pedig tojásmentesen képzeltem el. Továbbá, egy kis pluszként marcipánt szándékoztam használni, mert nagy rajongója vagyok, és ez a kis huncut kábé minden gyümölcshöz megy – szilvával, meggyel legalábbis már jól vizsgázott. :D
Ezúttal háttérbe szorultak a hullámos szélű mini piteformáim, helyettük beizzítottam a flangyűrű készletemet, amit talán 2 éve kaptam ajándékba, és azóta kallódtak a polcon, kipróbálásra várva. Most végre felavattam őket, és csak azt sajnáltam, hogy nincs belőlük több. Így két részletben sütöttem meg a 10 sütit, de sebaj, megérte kivárni a két sütés közötti procedúrát, mert az eredmény valóban lenyűgöző. :) Ezeket az illatos, kívül ropogós, belül krémes – az édes és a finoman savanykás ízeket ötvöző kis tortácskákat mindenkinek ajánlom. :)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

a tésztához:
20 dkg finomliszt
10 dkg héjas mandula, darálva
15 dkg vaj
10 dkg finomítatlan nádcukor
1 csapott tk. (6 g) őrölt fahéj
1 bio lime vagy citrom reszelt héja
1 mk. (3 g) sütőpor
3 ek. hideg víz

a töltelékhez:
23-24 dkg érett Bosc kobak körte (hámozott, magozott mennyiség)
2 dkg cukor (vagy a gyümölcs édességétől függően)
1 csapott tk. vaníliapor
1 mk. őrölt fahéj
1 mk. őrölt gyömbér
2 dkg étkezési kukoricakeményítő vagy vaníliaízű pudingpor
1 bio lime vagy citrom reszelt héja
2 dl kókusztejszín
1-2 ek. frissen facsart citromlé
10 dkg marcipánmassza
kevés panko- vagy zsemlemorzsa a tésztára

a fahéjas-mandulás morzsához:
8 dkg finomliszt
5 dkg mandulapehely
6 dkg finomítatlan nádcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 mk. őrölt fahéj
reszelt lime- vagy citromhéj
6 dkg vaj, felolvasztva

továbbá:
porcukor és reszelt lime- vagy citromhéj a tálaláshoz 

elkészítés:

1. A felkockázott körtét a cukorral, a fűszerekkel, a citromlével lábasba tesszük, felöntjük 1 dl kókusztejszínnel, és nagy lángon felforraljuk.
2. A tűzről lehúzva botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a reszelt limehéjat, majd visszatesszük a tűzhelyre, és közepes lángon, kevergetve besűrítjük a többi kókusztejjel csomómentesre kevert keményítővel. Folpackkal lefedve teljesen kihűtjük.
3. A tésztához a cukorral, fahéjjal, sütőporral, limehéjjal vegyített lisztet összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a vizet is hozzáadva tésztát gyúrunk belőle.
4. A tésztából rögtön 9 gombócot formázunk, és enyhén lisztezett munkalapon mindegyiket 12 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk. Kibéleljük velük a – 8 cm átmérőjű, kb. 2 cm magas – flangyűrűket, és a túlnyúló tésztát körben levágjuk. A lehulló tésztaszélekből egy 10. gombócot gömbölygetünk, és ugyanúgy készítjük el, ahogyan a többit. A tésztakosárkákat villával több helyen megszurkáljuk, majd sütőpapírral fedett tálcára rendezve nejlonzacskóba húzzuk, és 1-2 órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
5. A morzsa hozzávalóit összevegyítjük (3 dkg mandulapelyhet aprítva, a többit egészben hagyva), és villával folyamatosan kevergetve, fokozatosan hozzácsorgatjuk a langyosra hűlt olvasztott vajat. Hűtőbe tesszük dermedni.
6. A körtepudingot alaposan átkeverjük, megtöltjük velük a zsemlemorzsával enyhén beszórt tésztakosárkákat, a közepükbe nyomunk 1-1 marcipángolyócskát, és rászórjuk a fahéjas-mandulás morzsát. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
7. A kész süteményeket lapáttal átemeljük egy tortarácsra, és 2-3 perc elteltével vékony pengéjű, hegyes késsel előbb elválasztjuk a gyűrű belső oldalától, majd (még forrón) egymás után, óvatosan lehúzzuk róluk a flangyűrűt – így hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral, reszelt limehéjjal hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (a tepsit alulról a 2. sínbe tolva)
sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés, tipp:
Flangyűrű vagy mini piteforma híján muffintepsiben is megsüthető.

 

 

Szilvás-pekándiós linzer (tojásmentes)

 

 

Ezt a szépen díszített süteményt már hónapokkal ezelőtt kinéztem magamnak annál a csajszinál, akinél a tavasszal, ill. a nyár elején gyakran nézelődtem. A minap megint „belebotlottam” ebbe a linzerbe (amit egyébként ő anno sárgarépával készített), ami azért is érdekes, mert épp erre a receptre volt szükségem. Előző nap ui. egy ajándékba szánt tortához két adag szilvát is ki kellett olvasztanom, a megmaradt gyümölccsel pedig kezdenem kellett valamit. Így kapóra jött ez a virágmintás linzer. Rögtön neki is álltam, és bár a tésztát én fahéjjal ízesítettem, ill. a töltelék ugyebár répa helyett szilva lett, azért a formázás ötletét mindenképp a recept kitalálójának köszönhetjük. :)
Amikor kihűlt, legszívesebben azonnal megkóstoltam volna, de mivel mindenképp le akartam fotózni, másnapig türelemre kellett magam intenem. Szerencsére a linzer az a fajta tészta, ami néhány napnyi állással sem veszít az élvezeti értékéből. A fotózkodást követően viszont rögtön bekebeleztem egy szeletet, és elégedetten állapítottam meg, hogy ezt a sütit bizony közkinccsé kell tenni. Így hát most hívogatón mutogathatja magát itt, a Sünisen, hogy készítsétek el ti is. ;)

Hozzávalók 24 cm-es pitéhez:

a tésztához:
40 dkg finomliszt
20 dkg vaj
10 dkg cukor
1 csapott ek. őrölt fahéj
1 mk. sütőpor (elhagyható)
5-6 ek. hideg víz

a töltelékhez:
40 dkg szilva (hámozott, magozott mennyiség)
5 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor vagy 1 tk. vanília esszencia
2 ek. frissen facsart citromlé
1,5 dkg vaníliaízű pudingpor vagy étkezési kukoricakeményítő
5 dkg pekándió vagy dió, aprítva

továbbá:
1 kis tojás vagy megmaradt tojásfehérje a kenéshez
3 ek. szeletelt mandula a szóráshoz
porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral, fahéjjal (sütőporral) vegyített lisztet összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a vizet is hozzáadva sima felületű tésztává gyúrjuk.
2. A tésztát kettéosztjuk, az egyiket meggömbölygetjük, és lisztezett munkalapon kb. 25 cm átmérőjű körlapra kinyújtjuk. Egy 24 cm átmérőjű, hullámos szélű (kivehető aljú) pitesütőformával kiszúrjuk, majd liszttel finoman behintett tálcára tesszük, és nejlonzacskóba húzzuk.
3. A lehulló tésztaszélt a másik adag tésztához gyúrjuk, ezt is gömbölyűre formázzuk, kinyújtjuk, és a fenti módon hullámos szélűre alakítjuk. Lisztezett deszkára tesszük.
4. Egy habzsák fém kivezetőcsövét a tésztalap közepére helyezzük, majd a csőtől kiindulva, a tészta széle felé haladva, 8 cikkre szeljük úgy, hogy a tészta külső széléig nem vágjuk át.
5. Két oldalról óvatosan az egyik cikk alá nyúlunk, kissé felemeljük, és a mutatóujj-hüvelykujjunk között középen összecsippentjük a tésztát. Így formázzuk meg a többi cikket is.
6. A tészta közepéről leemeljük a csövet, és egy annál kisebb átmérőjű kört szúrunk ki belőle. (Ez a mintás tészta lesz a sütemény teteje.) Nejlonzacskóba téve, a tészta aljával együtt 1-2 órára, vagy akár másnapig hűtőbe tesszük.
7. A töltelékhez a kimagozott, lehéjazott szilvát négybe vágjuk, majd lábasba tesszük és hozzáadjuk a cukrot. Lefedve, közepes lángon elkezdjük melegíteni.
8. Közben kiveszünk 2 evőkanálnyit a levéből, és 2 evőkanál citromlével együtt egy kis tálkában csomómentesre keverjük a pudingport. Ezzel az eleggyel besűrítjük a szilvát, majd folpackkal lefedve, teljesen kihűtjük. Hozzáforgatjuk az aprított diót.
9. Az alsó tésztalapot áttesszük a sütőpapírral bélelt tepsire, és elosztjuk rajta a tölteléket úgy, hogy nem kenjük ki a tészta széléig. Ráhelyezzük a mintás tésztalapot, kicsit hagyjuk szoba-hőmérsékletűre lágyulni, majd a szélét körben finoman lenyomkodjuk. Lekenjük felvert tojással, és megszórjuk szeletelt mandulával.
10. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Megjegyzés, tipp:

A töltelékhez 30 dkg szilva is elegendő (arányosan csökkentve hozzá a töltelék többi hozzávalóját), és akkor biztos nem reped szét a közepén lévő lyuk. Én többet tettem bele, ezért a szélek összenyomkodásakor szépséghibás lett.
Az eredeti recept szerint 28 cm-es a süti, és nincs sütőpor a tésztájában. Az én sütőformám viszont kisebb, így csak azzal tudtam kiszúrni a tésztalapot. Továbbá nem szeretem, ha ropogósra sül, ezért – hogy lazább legyen – sütőport is tettem bele.

 

Epres-mogyorókrémes gyűrű

 

 

 

Esélyes, hogy nincs már földieper, de mivel Anya pár napja még tudott venni és küldeni nekünk, ezért miután egy részét frissen bekebeleztük, a maradékot sütibe szándékoztam belesütni. Korábban láttam egy tetszetős epres desszertet Chefburcinardanál, ami azonnal megtetszett. Természetesen nem a linzertészta kapott meg – abban maximum az olaj használata tűnt érdekesnek –, hanem a süti külalakja vonzott. Már elsőre kisebb méretben képzeltem el – ehhez arányosan csökkentettem a hozzávalók mennyiségét, kivétel a cukorét, amiből többet tettem bele, ill. még citromhéjjal is fokoztam a szerethetőségét. A linzertésztát először én is a fent említett török csajszi technikája szerint csináltam, azaz hogy előbb a puha vajat összekevertem a nedves hozzávalókkal, majd belegyúrtam a lisztet. Bár teljesen jól működött a dolog úgy is, de én mindig azon vagyok, hogy egy kicsit felgyorsítsuk a készítési folyamatot. Ennek érdekében a második alkalommal a jól bevált, vajjal összemorzsolásos módszert választottam (és egy kis citromhéjjal is gazdagítottam az ízét). Bármelyiket is alkalmazzuk, a tésztának pontosan ugyanolyan lesz az állaga. ;)
Gyorsan elkészíthető, mutatós és nagyon finom sütemény ez – eper és mogyorókrém imádóknak kötelező darab. :)
(A fotók számát tekintve elkapott a gépszíj, bocsesz!... :D)

 

 

Hozzávalók 24 cm átmérőjű süteményhez:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
8 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
5 g sütőpor
8 dkg vaj
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 tojás
4 dkg görög joghurt
3 ek. növényi olaj

a töltelékhez:
15-20 dkg földieper (csumázott mennyiség)
kb. 10 dkg mogyorókrém (eredetileg olvasztott ét- vagy tejcsokoládé)

az öntethez és a díszítéshez:
15-20 dkg földieper
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 tk. frissen facsart citromlé
szeletelt mandula
porcukor

elkészítés:

1. A tésztához a porcukrot, a vaníliás cukrot és a sütőport a liszthez vegyítjük, majd összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és hozzákeverjük a citromhéjat.
2. A közepében kialakított mélyedésbe tesszük joghurtot, az olajat, a tojássárgáját a fehérje háromnegyed részét, alaposan összekeverjük, és puha tésztává gyúrjuk.
3. Lisztezett munkalapon rögtön kb. 4 mm vastag körlapra nyújtjuk, a felületét kicsit meglisztezzük, és 24 cm átmérőjű fedővel körlapot szúrunk ki belőle. Áttesszük egy ív sütőpapírra, és folpackkal letakarva 15 percet hűtőben dermesztjük.
4. A lehulló tésztaszélt összegyúrjuk, és két darabra osztva, kb. 30 percre mélyhűtőbe tesszük.
5. A kissé lehűtött tésztalap közepére 15 cm átmérőjű tálkát teszünk, épp csak belenyomjuk, a körmintát, majd leemeljük a tálkát, és a mintán belüli tésztát 8 cikkre szeljük.
6. A körmintán kívül eső részt megkenjük mogyorókrémmel, kirakjuk eperszemekkel, és nagy lyukú reszelőn ráreszeljük a mélyhűtött tésztát. A cikkeket a töltelékre hajtjuk, kissé lenyomjuk. A sütemény alapját a szélénél körben összecsipkedjük, így kialakítva a fodormintát. Folpackkal letakarva 20 percre hűtőbe tesszük.
7. A ráhajló tésztacikkeket lekenjük a félretett, lágy habbá vert tojásfehérjével, megszórjuk szeletelt mandulával, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni, majd meghintjük porcukorral.
8. Az öntethez a megmosott, kicsumázott epret vaníliás cukorral, citromlével ízesítjük, botmixerrel pürésítjük és meglocsoljuk vele a felszeletelt süteményt.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés, tipp:

Áfonyával, szederrel, meggyel, sárgabarackkal is elkészíthetjük, lényeg, hogy a gyümölcs ne legyen túl puha, különben sütés közben sok levet ereszt.

 

 

 

 

Erzsi kocka

süti vs. Andrej Hermlin and his Swing Dance Orchestra

Húsvét óta nem posztoltam receptet, sőt a Kutyafül apukájának a szülinapjára, ill. a húsvétra sütött tortáról (blogbejegyzés híján) is mindössze egy-egy, házi használatú fotó készült. Nem is hiányzik annyira az édesség, ha meg igen, bekapok pár kocka étcsokit, és azzal elvagyok. Nemrégiben azonban megláttam a fb-on Marcsi barátnőm Erzsi kockáját, és úgy éreztem, nekem ez most kell. :D A most végül 2 hetet késett. A sütisütés reggelén még nagy volt bennem az elán, ami az aznap különösen hisztikrisztina Lysse cicánk közbenjárására aztán jócskán alábbhagyott – azt ui. nem a pórázos kerti sétára tartogattam. Mire végre lerendeztem a kisasszonyt, az arcomon morc ábrázat vert tanyát, és ezzel a fejjel nyújtottam és sütöttem ki a tésztalapokat, ill. kevertem be a krémet. A folytatás aztán az extra sétáltatás miatt újfent tolódott, így a sütemény betöltése is késett. Gyakorlatilag tokkal-vonóval együtt másfél napba telt elkészíteni az Erzsi kockát. :D
Látva a krémet, bevallom, nem sok bizalmat szavaztam annak, hogy jó lesz. Marcsinak még egy „shortot” is küldtem a krém állagáról, ahogyan az épp lefolyik a villáról, miközben lemondóan érdeklődöm, hogy „ennek ilyen hígnak kell lennie?” – Ott ögye mög a fene! – gondoltam magamban Tóth papa után szabadon, de végül a Limara -féle Kata szelet receptjében javasolt babapiskóta megmentette a napot: felszívta a fölösleges nedvességet. A betöltéskor ez azonban mégsem nyugtatott meg, így a csokibevonatba is beleleheltem egy adag pesszimizmust – bánatában le is folyt egy része. A totál káosz nap estéjét végül nem a sütievészet koronázta meg, hanem Andrej Hermlin fergeteges szving koncertje. Épp ez kellett a lelkemnek és az idegeimnek! :)
A süti másnapi felszeletelésekor ugyan kiderült, hogy az Erzsi kocka mégis kifejezetten jól sikerült, ennek ellenére be kell valljam, hogy bár finom, nem lettem a rajongója. A 25 éves (félig kenyai, Lengyel Tomi hasonmás) totál dilinyó David Hermliné annál inkább! :D

Hozzávalók:

a tésztához:
50 dkg finomliszt
15 dkg porcukor
1 cs. sütőpor
egy csipet só
15 dkg vaj
3 tojássárgája
kb. 15 dkg tejföl (20% zsírtartalmú, nem folyós)

a töltelékhez:
egy tésztalap, összetördelve
1-1,5 dl forró tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dl rum
kb. 7 dkg sárgabaracklekvár
10 dkg vaj
13 dkg porcukor
3 dkg holland kakaópor
néhány babapiskóta (nálam 3 db; elhagyható)

a csokoládébevonathoz:
6 dkg cukor
1,5 dkg holland kakaópor
4 ek. víz
5 dkg vaj
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tésztához a porcukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáját, és annyi tejfölt gyúrunk bele, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A tésztából 3 téglatestet formázunk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
2. Egy tésztadarabot kb. 26×30 cm-esre kinyújtunk, a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kisült lapot a sütőpapír segítségével áthúzzuk egy tortarácsra, kihúzzuk alóla a papírt, és így hagyjuk kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.
3. A töltelékhez az egyik tésztalapot összetördeljük. A vaníliás cukrot elkeverjük a felhevített tejben, a tésztamorzsára öntjük, majd hozzáadjuk a rumot, a baracklekvárt. Félretesszük hűlni.
4. A vajat a porcukorral kihabosítjuk, és előbb alaposan elkeverjük benne a kakaóport, majd beleforgatjuk a tejes-rumos tésztát és a babapiskótát.
5. Az egyik tésztalapon egyenletesen elosztjuk a tölteléket, majd befedjük a másik tésztalappal, és kissé lenyomkodjuk. Nejlonzacskóba húzva szobahőmérsékleten hagyjuk, amíg a bevonatot elkészítjük.
6. Ehhez a kakaóporral vegyített cukrot a vízzel gőz fölött addig melegítjük, amíg a cukor teljesen fel nem olvad. Elzárjuk alatta a lángot, beletesszük a puha vajat, az olajat, és alaposan elkeverjük benne. Addig hagyjuk hűlni, hogy egy kicsit meghúzzon, ezután bevonjuk vele a sütemény tetejét, és dermedésig hűtőben pihentetjük. Négyzet alakú szeletekre vágva kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül (középső sín)
sütési idő: kb. 12 perc/lap

Megjegyzés, tipp:

Én a Marcsinál javasolthoz képest egy picit kisebbre nyújtottam a tésztalapokat (28 helyett 26×30 cm-esre), és a csokibevonat mennyiségét is csökkentettem.
A forró tej helyett csak lekvárt is tehetünk a tésztába (a rum mellett, persze). Ez esetben a lekvárt ugyanúgy forrósítsuk fel, mint a tejet.

Málnalekváros hókifli

 

 

Az én hókiflim láttán nyilván nem fog senki levegő után kapkodni így karácsony előtt, hogy „végre egy hiánypótló recept”, hiszen csilliárd hasonló kering a neten, ill. a polcon lapuló receptes könyvekben, és kábé mindenkinek van rá egy jól bevált receptje. Szóval ez számomra inkább amolyan maradékmentő sütemény lett, azon túl, hogy az egyéb, „nagyobb lélegzetű” édességek mellett nálunk is jól jönnek néha az ilyen falatnyi finomságok.
Egyébként mi nem vagyunk nagy hó- avagy vaníliás kifli fogyasztók, úgyhogy ezt az aprósüteményt igen ritkán és akkor is kizárólag az ünnepi időszakban szoktam elkészíteni. Töredelmesen bevallom, hogy az egyszerű, töltetlen változatát eddig még nem sütöttem meg, ellenben gesztenyével és diós fügelekvárral töltve már igen. Most a málnalekvár volt soron, de az is csak azért, mert az Anya szülinapjára sütött linzertorta töltelékénél kissé félrecsúszott a dolog. Akkor egyébként meggypudingot szántam a sütibe, de a keményítő megmakacsolta magát, és hiába dolgoztam a jól bevált mennyiségekkel, a vele felfőzött gyümölcs kihűlve is lágyabb volt a kelleténél. A kész tortáról inkább nem szeretnék nyilatkozni, legyen elég annyi, hogy a köszöntést megelőző este újat kellett sütnöm. Ehhez azonban már nem volt elegendő meggyem, így azt málnával pótoltam, és szintén puding lett belőle. Azonban a málna miatt az egész cucc homogénebb és ezáltal jóval masszívabb formát öltött, ezért – tartva az újabb kudarctól – a második tortába már csak a fele adag gyümölcspudingot tettem bele. Az ilyen módon kimaradt meggyes-málnás töltelék másik felét pedig bevágtam a hűtőbe, hogy majd később újrasütöm az Anya szülinapján végül nagy sikert aratott, újragondolt linzertortát. Az idő közben csak telt és múlt, szegény gyümipuding jó sokáig várakozott, mire végre kiszabadult a hidegről. Szerencsére, mivel lekvárféle, nem romlott meg. Amikor elkezdtem karácsonyi sütiken agyalni, eszembe jutott, hogy hókiflibe kéne tölteni, mert ha nem vigyázok, még a kifli is diós lesz. :D Ez persze igencsak egyhangúvá tenné nálunk az ünnepi édességfelhozatalt töltelék szempontjából, mivel ugyebár a mák nem a barátunk, a marcipánra pedig egyéb ötletem volt. Úgyhogy a megmaradt meggyes málnapuding ilyen módon felhasználódott. Utóbb még örültem is neki, hogy milyen jó, ha néha kimarad valami, mert így nem kell még tölteléket is gyártani a sütihez. :D

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

20 dkg finomliszt
10 dkg őrölt mandula
5 dkg vaj
5 dkg mangalicazsír
9 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 kezeletlen citrom reszelt héja
egy csipet só
5 dkg tejföl
1 tojássárgája
kb. 10 dkg málna- és/vagy meggylekvár a töltéshez
porcukor+1 cs. Bourbon vaníliás porcukor keveréke a forgatáshoz

elkészítés:

1. A tésztához az őrölt mandulát, a kétféle porcukrot, sót, citromhéjat a liszthez vegyítjük, összemorzsoljuk a hideg zsiradékokkal, majd a közepébe tesszük a tojássárgáját, a tejfölt, és gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagolva néhány órára vagy akár másnapig hűtőbe tesszük.
2. A lekvárt – ha túl folyós, előbb sűrűre főzzük egy kis keményítővel, és kihűtjük – habzsákba vagy nejlonzacskóba töltjük, és a zacskó csücskére lyukat vágunk.
3. A tésztát enyhén lisztezett munkalapon kicsit átgyúrjuk, hogy jól nyújtható legyen, majd 3-4 mm vékony körlapra nyújtjuk, és 8 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, -szaggatjuk. Közben csak finoman lisztezünk!)
4. A tésztakorongok egyik ívéhez közel egy kis adag (kb. 5 g) lekvárt nyomunk, majd a lekvárral együtt felhajtjuk a tésztát. A szélét lenyomkodjuk, és továbbgördítve kialakítjuk a kifliformát.
5. A betöltött kifliket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Akkor jó, ha az aljuk épp csak egy kis színt kap.
6. A kisült, még kissé lágy kifliket fél percig a tepsin hagyjuk, majd még forrón megforgatjuk vaníliás porcukorban. Rácsra szedve hagyjuk teljesen kihűlni.
7. Meghintjük még egy kis porcukorral, majd jól záródó dobozba szedjük. Másnap kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés, tipp:
Legalább 1 hétig eláll, főleg ha nem járunk rá. :D