Szendvicskenyér

 

 

 

Nemrégiben úgy kifogytunk a kenyérből, hogy hirtelen mentőövként hatalmas szentségtörést követtünk el: bolti péksütit vettünk!!! :D És még mindig itt vagyunk, élünk. :D Az a bolti péktermék egyfajta zsemle lehetett, de a nevére sajnos nem emlékszem. Viszont olyan szép formája volt, hogy elhatároztam, valami hasonlót én is készítek itthon. Az eredménnyel annyira meg voltunk elégedve, hogy következő alkalommal is ilyet sütöttem, csak egy csöppet módosítottam rajta, hogy még finomabb és még tetszetősebb legyen. Egyébként a bolti változat nem volt ennyire szabályos, a két szemközti csúcsa ui. kissé meg volt nyújtva, és a tészta középen púpos volt; de nem is az volt a cél, hogy pont úgy nézzen ki.
Szerintem ez a péksüti jó választás lehet akkor, ha nincs időnk bíbelődni a klasszikus zsemleforma kialakításával, ráadásul kiránduláshoz is tökéletes, mert kevesebb helyet foglal, szépen meglapul a zsebünkben. :D

 

Hozzávalók 9 darabhoz:

60 dkg fehér kenyérliszt
2 dkg burgonyapehely
1 dkg cukor
1 ek. só
2 ek. olívaolaj
3,5 dkg friss élesztő
3 dl tej
1 dl víz
1 ek. szezámmag
1 ek. lenmag

elkészítés:

1. Az 1 dl langyos, vizes tejben simára keverjük az élesztőt a cukorral és 1 dkg liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A burgonyapehellyel, sóval vegyített többi liszthez adjuk a felfutott élesztőt, az olajat, a többi vizes tejet, és sima felületű tésztává dagasztjuk. Kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 35x35 cm-es négyzetlapra nyújtjuk, 9 négyzetre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük és átlósan bevágjuk. Letakarva 20 percet kelesztjük.
4. A tetejüket megszórjuk a magkeverékkel, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc

 

„Zürichi” zsemle

 

 

 

Folyton „belebotlottam” a neten az ún. zürichi kenyérbe, és többször át is futott az agyamon, hogy nekem se kellene kimaradnom az elkészítéséből. Na most, most eljött a nagy nap – és bedagasztottam a sokak által nagy becsben tartott kenyértésztát. Igaz, se burgonyapehely, se aszkorbinsav nem volt itthon (előbbi 4 boltban sem volt kapható), pedig ezek biztos alapkövetelménynek számítanak a konyhában. :D Sebaj, megoldottam nélkülük, az aszkorbinsavat citromsavval helyettesítve, hátha azzal is beválik. Ha a vízkövet olyan remekül eltünteti, akkor talán a kenyérrel is csodákat művel. :D Azt persze nem tudom, hogy az én zürichim attól lett-e annyira finom, mindenesetre nem rontotta el.
Ez a kenyér méltán olyan népszerű, és általa megismerkedtem a jénaiban való sütéssel, ill. a kovásszal, ezzel az értékes tésztaemelő anyaggal.
Az első sütés eredménye a nem megfelelő méretű jénai edény ellenére is egész szép lett, viszont a vízzel történő spriccelés után nem pattogott, nem cserepesedett úgy, ahogy illett volna, sőt nem ropogott a héja. Újra kellett próbálkoznom, de ezúttal nem kenyeret, hanem zsemlét készítettem a tésztából. Három részletben sütöttem meg, és közben még kísérleteztem is, mert különböző időkben vettem le róluk a fedelet, ill. az utolsó adagot teljesen fedő nélkül sütöttem, végig 200°C-on. Egyik sütési móddal sem lett igazán ropogós a héja, és csak kicsit cserepesedett be, aminek több oka is lehet: vagy mégis kellene bele az a burgonyapehely, vagy a tál kiolajozása a ludas, esetleg mégsem szerette a tészta az utólagos bespriccelést. Bevallom, picit el is szomorodtam, mert kifejezetten szeretem, ha ropog a kenyér héja, viszont ízre és állagra remek lett. Szóval nem a recepttel van a baj, hanem az én készülékemben. Sebaj, így is jóllaktunk, és legalább egy kicsit belemélyedhettem a kovászkészítésbe, ami szerintem izgalmas feladat. Tapasztalatom szerint a kovásszal készült nyers tészta állaga ui. eltér az élesztősétől: előbbi rugalmasabb és selymesebb. Nagyon hamar ki lehet dolgozni, nem kell sokáig dagasztani, szinte azonnal „kezessé” válik. Érdemes kipróbálni annak is, aki hozzám hasonlóan le van még maradva ez ügyben. ;)

 

Hozzávalók 8 nagyobb zsemléhez vagy 1 vekni kenyérhez:

az előtésztához (kovászhoz):
25 dkg fehér kenyérliszt
6 g friss élesztő
1,65 dl víz

a tésztához:
az összes kovász
37,5 dkg fehér kenyérliszt
12 g só
egy csipet aszkorbin- vagy citromsav
2 ek. burgonyapehely (elhagyható)
2,5 dkg puha vaj
kb. 2,5 dl víz
1 dkg friss élesztő
növényi olaj a kelesztéshez

elkészítés:

1. A kovászhoz a tálba szitált lisztet összedolgozzuk a langyos vízben feloldott élesztővel, letakarjuk és szobahőmérsékleten hagyjuk dolgozni egy éjszakán át.
2. Másnap a kovászra szitáljuk a többi lisztet, hozzáadjuk a sót, (az aszkorbinsavat, a burgonyapelyhet), a vajat, a langyos vízben elkevert élesztőt, és selymes tapintású tésztává dagasztjuk.
3. A tésztát olajjal kikent tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen 20 percig pihentetjük. Ezután átgyúrjuk, és ismét 20 percig pihentetjük.
4. Lisztezett munkalapra borítva kinyomkodjuk belőle a légbuborékokat (hogy később ne legyenek nagy lyukak a kész péksüteményben/kenyérben), és 8 zsemlét formázunk belőle.
5. Egy nagy jénai tálat kibélelünk sütőpapírral, és annyi zsemlét teszünk bele, amennyi elfér benne úgy, hogy még nőni is tudjanak. Letakarva kelni hagyjuk.
6. A jénai fedelének belsejét és a zsemléket bespricceljük vízzel, és az edényt 230°C-ra előmelegített sütőbe toljuk.
7. Negyedóra elteltével 200°C-ra csökkentjük a hőmérsékletet, levesszük a jénai tetejét (vagy akár ki is vehetjük a zsemléket a jénaiból, és sütőpapírral bélelt tepsin sütjük tovább), és további kb. 10 perc alatt készre sütjük.
8. A kész zsemléket rácsra szedjük, és a tetejüket lespricceljük hideg vízzel. (Ahogy a zsemlék hűlnek, a héjuk elkezd cserepesedni.

Megjegyzés, tipp:

A tésztából veknit is formázhatunk úgy, hogy kör alakúra nyújtjuk (vagy csak széthúzzuk és lenyomkodjuk), majd feltekerjük és a végeit aláhajtjuk, ill. a hajtásnál összecsipkedjük. (Más módon is megformázhatjuk a veknit.) A tésztát ezután sütőpapírral bélelt, ovális alakú, nagy jénai tálba helyezzük, és letakarva megkelesztjük. A megkelt kenyeret 3 helyen bevágjuk, jól bespricceljük vízzel, akárcsak az edény tetejének a belsejét, és befedjük vele a kenyeret. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint a zsemlék esetében, csak a sütési idő fog módosulni: fedő alatt 30 percig, majd fedő nélkül további 15 perc alatt készre sütjük a kenyeret (ha a teteje nagyon barnul, alufóliával letakarjuk.) Rácsra téve hagyjuk kihűlni.