A korábbi párommal (deutálomeztaszót!) mindig a piacon szereztük be a túrós lepényt, és annyira imádtuk, hogy kisebb ünnepnek számított, ha vettünk. Aztán elváltak útjaink, és a lepény is feledésbe merült. Szerencsére van nekem egy nagyon kedves rokonom, akinek a szívemnek szintén kedves felesége, Ani néni gyakran süt ilyen lepényt, ha vendégségbe megyünk hozzájuk. Sokszor készültem elkérni a receptjét, de valahogy mindig elmaradt. Nemrég megint náluk jártunk, és előételnek – az én legnagyobb örömömre – lepényt kaptunk. A receptleírás azonban ismételten elfelejtődött. Nem hagyott nyugodni a dolog, míg végül emailben kértem el tőle. Ő készséggel és kellő részletességgel megosztotta velem az áhított titkot, én pedig pár nappal később nagy boldogan hozzá is láttam a hőn szeretett túrós lepény elkészítéséhez. Nagy hőstett volt ez, hiszen életemben először én magam süthettem meg, amiről kb. ugyanolyan tévképzeteim voltak, mint apukám kalácsáról, miszerint ilyet csak a beavatottak tudnak sütni. Vagy az történt, hogy közben én is beavatott lettem, vagy valóban nem is egy nagy ördöngösség ez. Talán mindkettőben van igazság. ;)
Ani néni receptjén egy csöppet alakítottam – kevesebb liszttel és tejjel készült, de a töltelék mennyiségén nem változtattam. Így lett tökéletes. Szűk családunk befalta az egész tepsivel. :D
Drága Ani néni, ezúton is köszönöm neked a nagyszerű receptet, most már én is boldogan előrukkolok vele előttetek! ;)
Egy kis bosszúság is ért közben, ui. épp amikor fotóztam volna a tepsit, Leopold, ez az izgága „anyaszerelme” macskapasi, vízmániája által vezérelve belekalamolt a dizájnelemnek odatett kancsóba, és az egészet ráborította a kellékekre. Elázott minden, így aztán újra kellett háttereznem. Egy hosszabb szárítási procedúra után végre megörökíthettem nagyanyáink méltán imádott receptjének megtestesülését.
a tésztához:
25 dkg + 1 ek. finomliszt
1 ek. mangalicazsír
egy csipet só
1 mk. cukor
1 kis tojás (!)
2 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej
a töltelékhez:
1 kg házi tehéntúró (nem túl folyós állagú)
2-3 ek. búzadara
kb. 1 tk. só
cukor ízlés szerint
3 tojás+1 tojásfehérje
zsemlemorzsa a töltelék alá
a tetejére:
15 dkg házi tejföl
1 tojássárgája
elkészítés:
- Az élesztőt 1 evőkanál liszttel együtt csomómentesre keverjük a langyos, cukros tejben, és letakarva felfuttatjuk.
- A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a zsírral, hozzáadjuk a felvert tojást, a felfutott élesztőt, és lágy tésztává dagasztjuk. Lisztezett munkalapra téve befedjük a dagasztótállal, és kb. 30 perc alatt a kétszeresére kelesztjük.
- Amíg a tészta pihen, a töltelékhez az áttört túrót megsózzuk, belekeverjük az egész tojásokat, a tojásfehérjét, ízlés szerinti mennyiségű cukorral édesítjük, és a massza lágyságától függően hozzáadunk 2 vagy 3 evőkanál búzadarát.
- A megkelt tésztát tepsi méretűre nyújtjuk, a kizsírozott, liszttel behintett tepsibe igazítjuk, majd megszórjuk zsemlemorzsával, és rásimítjuk a tölteléket.
- A tejfölt elkeverjük a tojássárgájával, egyenletesen elosztjuk a tölteléken, és a lepényt 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk. A hőfokot 175-180°C-ra mérsékeljük, és készre sütjük a lepényt.
- Néhány percig hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük és tálaljuk.
sütési idő: kb. 60 perc (régi típusú gázsütőben 35-40 perc is elegendő lehet)
Megjegyzés, tipp:
Ha a túró túl savanyú, akkor ízlés szerint tehetünk hozzá cukrot, de épp csak annyit, hogy a lepény ne veszítse el sós jellegét.
