Kókuszkrémben főtt tarkababos-kukoricás egytál (vegán)

 

 

 

Húsmentes csilis babot akartam főzni, de kicsit másképp, mint amilyen a blogon már fent lévő változat. Emlékeztem rá ui., hogy az a korábbi a Kutyafülnek azért jobban ízlett, mint nekem. Bár akkor én is elismerőleg bólogattam evés közben, mégis ott maradt bennem a gondolat, hogy lehetne ez még jobb is. Igaz, ez a recept a legtöbb elemében olyan, mint az a bizonyos első, a kókuszkrém hozzáadásának köszönhetően viszont más élményt nyújt. Tény, hogy így már pláne nem számít fogyókúrás ételnek, és sokkal inkább a hideg, téli időszakban ajánlom, vagy azoknak, akik sokat mozognak. ;)
Három alkalommal lett tesztelve, először vörös-, majd kétszer tarkababbal. Utóbbit most próbáltam ki életemben először, sőt még csak nem is konzerv babot használtam. Ez azért volt izgalmasabb kaland, mert pöttyet tartottam a hosszú főzési időtől. Sajnos, a tarkabab kapcsán az első próba során az egy éjszakás áztatás ellenére sem úsztam meg a hosszan tartó főzést, mert mint kiderült, a babom már öregecske volt. A második alkalommal – ravasz módon – piacon vásárolt, friss babot tettem az ételbe, ami ennek hála, sokkal hamarabb megpuhult. Az elkészült étel a kókuszkrémtől selymesebb, és így még szerethetőbb lett, még úgy is, hogy a tarkabab a vörös rokonához viszonyítva semlegesebb ízű és szárazabb. Viszont "nagyon magas a fehérjetartalma, és aminosav összetétele hasonlít az állati eredetű komplett fehérjékhez". Szóval kifejezetten egészséges, ami mindenképp pozitív érv a mi ritka húsfogyasztásunk kapcsán. ;)
A Kutyinyek osztozott a véleményemben, neki is ez a változat ízlik jobban. :)

 

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

1 darabolt konzervparadicsom
15 dkg (friss) száraz tarkabab (áztatva kb. 30 dkg)
1 kukoricakonzerv
1 nagyobb dulce paprika vagy más piros húsú paprika (előbbi az Aldiban kapható)
1 vöröshagyma
1 lila hagyma
6 nagy gerezd fokhagyma
2 ek. friss vagy szárított petrezselyemzöldje, aprítva
1 ek. őrölt pirospaprika
1 tk. őrölt koriandermag
1 tk. grill India fűszerkeverék
1 tk. finomítatlan nádcukor
1 mk. őrölt fűszerkömény
½ mk. őrölt babérlevél
késhegynyi habanero csili
őrölt fekete bors
só
2 ek. (kb. 2 dkg) magas kakaótartalmú étcsokoládé, reszelve (nálam 85%-os)
2 dl kókuszkrém
2 dl víz
3 ek. olívaolaj
4-5 kenyérlepény (vagy egyéb szikkadt péksütemény, kenyérszelet)

elkészítés:

1. Az átmosott tarkababot néhány órára (vagy előző este) vízbe áztatjuk, majd leszűrjük. A kukoricakonzervet szűrőkanálba öntjük, és hagyjuk lecsepegni.
2. A megtisztított hagymákat és a magházától megfosztott paprikát apró kocákra vágjuk, rátesszük a felhevített olívaolajra, és fedő alatt közepes lángon néhány perc alatt megpároljuk. A párolási idő felénél belekeverjük az áttört fokhagymát is.
3. Hozzáadjuk a fűszereket, 1 evőkanál petrezselyemzöldet, a cukrot, a konzervparadicsomot, 0,5 dl vizet, és kis lángon, majdnem teljesen lefedve, kb. 20 perc alatt a felére elforraljuk a levét. Közben néha átkeverjük.
4. A reszelt étcsokoládét, a babot és a kukoricát a sűrű paradicsomos alaphoz keverjük, felöntjük a kókuszkrémmel, a többi vízzel, közepes lángon felforraljuk, és eleinte majdnem teljesen, majd félig lefedve, készre főzzük az ételt. A főzési idő vége felé megsózzuk, és hozzáadjuk a többi petrezselymet is. Akkor vagyunk készen, ha besűrűsödik, és a bab teljesen megpuhult (de nem esett szét).
5. A lepénykenyereket rusztikus cikkekre vágjuk, enyhén beolajozzuk, megsózzuk, és forró sütőben (pl. mini grillben vagy air fyerben) pár perc alatt ropogósra pirítjuk. A kitálalt ételhez kínáljuk.

Megjegyzés/tipp:

Ha kicsit öregebb babot használunk, a főzési idő elején semmiképp se tegyünk sót vagy paradicsomot az ételbe, mert az még inkább kitolja a főzési időt. Ezeket inkább akkor adjuk hozzá, amikor a bab már majdnem teljesen megpuhult. Esetleg vízben előfőzhetjük a babot.
Az étcsokoládé nagyon fontos eleme ennek az ételnek, semmiképp se spóroljuk ki belőle, és mindenképp extra magas kakaótartalmú csokoládét válasszunk!
(Bár étcsokis vagyok, a 85%-os kakaótartalmút már én sem bírom megenni. Akitől kaptam, az biztos nem gondolta volna, hogy végül nem édességben, vagy csak simán a gyomromban végzi a csoki, hanem sós ételbe kerül bele. :))

 

Hamis fasírt fűszeres pirított krumplival, magyarosan

...olcsón, finomat-projekt vol. 1

 

 

...vagy legalábbis „nem túl drágán” – lehetne az alcím.
Először is, picit húzom a nyakam amiatt, hogy ilyen faék egyszerűségű ételt teszek közzé. Ugyanitt bocsánatot is kérek azoktól, akiknél a pirított vagy tepsis krumpli alap kaja. Talán nevetséges, hogy főételként ilyesmi felkerülhet egy gasztroblogra, pláne ilyen hosszú kihagyás után, de ígérem, a leírásból kiderül, hogy miért vetemedtem erre. ;)
Hogy fokozzam a szégyent, ez a poszt eredetileg csakis a krumpli miatt íródott. :D De aztán rájöttem, hogy amit mellé készítettem, az annyira egyszerű, olcsó és finom étel, a tetejébe még tápláló és egészséges is, hogy az alábbi fűszerezéssel készítve, itt a helye a blogon. Ez pedig nem más, mint a mi imádott falafelünk (amit – szintén: micsoda skandalum! – már feltettem egyszer a Sünisre). A csicseriborsó fasírt azért is jó választás, mert sem tojás, sem liszt nincs benne, aminek köszönhetően valóban pénztárcakímélő ételnek számít. Amellett nagyon gyorsan elkészíthető – igaz, olajban… bocsi! De talán enyhítő körülménynek számít, hogy mivel valódi fasírt módjára is fűszerezhetjük, így kóstolás után még azok is elismerően nyilatkozhatnak róla, akik amúgy hardcore húsevők. Szóval ezzel kicsit visszaszoríthatjuk a húsfogyasztást is. ;) A falafel tehát, együtt a pirított krumplival, abszolút megfelel az „olcsón, de finomat” kritériumnak. Ami pedig manapság sajnos igencsak fontos szemponttá vált. Megsúgom, hogy egyébként a falafelnek is létezik abszolút értékelhető, olajmentes változata, bár az azért nem pont ugyanaz, akárcsak a klasszik sült krumpli vs. tepsis esetében.)
Na de vissza a burgonyához! Szerintem nincs olyan ember, aki ne szeretné a sült krumplit. Sajnos, azonban úgy néz ki a helyzet, hogy ilyen olajárak mellett egyre ritkábban ehetjük, hiszen a sütéséhez jelentős mennyiség szükségeltetik belőle. Szerencsére bennünket a Kutyafüllel ez nem taglóz le annyira, mert eleve ritkán szoktam olajban sütött krumplit készíteni. Bevallom, hogy akkor viszont a még drágább kókuszolajat részesítem előnyben, részben azért, mert a napraforgóolajnál kevésbé szagos.
Sütőben pirított krumplit korábban sosem csináltam, inkább batátával műveltem ugyanezt, szóval számomra ez a készítési mód nagyon is újdonságszámba megy, pontosabban ment, úgy 3 hónappal ezelőttig. A barátnőmmel való egyik beszélgetés alkalmával ui. nemrég szóba került, hogy ő a sült krumplinak már csak a szinte olajmentes változatát szokta csinálni. A beszélgetés óta megtáltosodtam, és 80%-ban már én is inkább így elkészítve teszem az asztalra ezt a zöldséget. Bár a krumpli külseje így nem lesz annyira ropogós, mint amikor mély olajban sütjük, de előnye – azon túl, hogy alig igényel zsiradékot –, hogy készítés közben nem fröcsög összevissza az olaj, ill. hogy a burgonyát alaposan be lehet fűszerezni, továbbá egyéb zöldségekkel együtt is készíthetjük. Úgyhogy nálunk igazi kedvenc lett. Persze azért nem mondunk le a „rendes” sült krumpliról sem, viszont ezek után még inkább felértékelődik, amikor a hagyományos módon készítem: mély olajban.
Én egyébként leggyakrabban vöröshagymával, sárgarépával, batátával és néha szemes kukoricával kombinálom.
Szóval, aki számára szintén újdonságnak számít a krumpli sütőben való sütése, pláne falafellel tálalva, az bátran próbálja ki az alábbi receptet – garantálom, hogy nem fog csalódni! ;)

 

Hozzávalók 2 személyre:

a csicseriborsó fasírthoz:
15 dkg áztatott csicseriborsó (7-8 dkg száraz csicseriborsóból)
1 kis csokor petrezselyemzöldje
1 kis fej vöröshagyma (kb. 5 dkg)
1 ek. őrölt pirospaprika
1 tk. fokhagyma-granulátum vagy 3 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt fűszerkömény
késhegynyi erős paprika
őrölt tarka bors
só
2,5 dkg szezámmag (elhagyható, de nem érdemes)
70-80 ml víz
növényi olaj a sütéshez

a pirított krumplihoz:
70 dkg sütni való krumpli
1 tk. őrölt pirospaprika
késhegynyi csípős paprika
1-1 tk. oregánó, kakukkfű, rozmaring, bazsalikom
1 csapott tk. fokhagyma-granulátum vagy 4 gerezd fokhagyma
½ mk. őrölt szerecsendió
őrölt tarka bors
só
3 ek. növényi olaj (nálam extra szűz olívaolaj)

elkészítés:

1. A falafelhez az előző nap beáztatott, majd lecsepegtetett csicseriborsót a száráról letépkedett petrezselyemlevélkékkel, a darabokra vágott hagymával (fokhagymával) és a vízzel együtt késes aprítóban krémesre daráljuk.
2. A pépet keverőtálba szedjük, hozzáadjuk a szezámmagot, befűszerezzük és alaposan összekeverjük. Lefedve hűtőbe tesszük 2 órára.
3. A meghámozott krumplit, méretétől függően cikkekre vágjuk, tálba tesszük. Egy kis tálkában a fűszereket és a sót összekeverjük az olajjal, a krumplira öntjük, és alaposan összeforgatjuk.
4. A fűszeres krumplit sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük úgy, hogy a cikkek ne fedjék egymást, és 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt megsütjük. Sütés közben egyszer átfordítjuk a krumplicikkeket, hogy mindkét oldaluk pírt kapjon. (Grillezve is süthetjük.)
5. Miközben a krumpli sül, serpenyőben olajat hevítünk. Egy teáskanál és a tenyerünk segítségével kis diónyi méretű fasírtgolyókat formázunk, és közepes lángon kisütjük. Papírtörlőre szedve leitatjuk róluk a felesleges zsiradékot.
6. A krumplit tálalás előtt utánasózzuk, ha szükséges, és a falafellel együtt tálaljuk.

Tipp:

• Én a sütő „pirított burgonya” funkcióját használom, ami tulajdonképpen grillezve süt. Így 30-35 perc alatt készül el a krumpli.
• A krumplihoz egyéb zöldségeket is adhatunk, illik hozzá a batáta, a sárgarépa, kukorica, cékla, karfiol, brokkoli stb.
• Amennyiben vöröshagymával, esetleg fokhagymával együtt szeretnénk sütni, akkor a karikára szelt hagymát (és/vagy a félbevágott fokhagymagerezdeket) inkább a sütési idő felénél forgassuk a krumplihoz, különben megég. A kukoricát pedig a sütés vége felé adjuk hozzá. A fűszereket kedvünk szerint variálhatjuk.
• Készíthetünk hozzá mártogatót is. Ehhez én 25 dkg tejfölt összekevertem 10 dkg túróval, 2 ek. majonézzel, 1 ek. aprított petrezselyemzöldjével,  1 tk. magos dijoni mustárral, 1 jó tk. agavé sziruppal (lehet méz, esetleg porcukor is), 1 ek. extra szűz olívaolajjal, és őrölt tarka borssal, sóval fűszereztem.
  

Megjegyzés:

A csicseri masszából érdemes többet készíteni (tehát kb. 15 dkg száraz csicseriborsót áztassunk be), részben azért, mert a massza hűtőben pár napig eláll, és így akár másnap vagy harmadnap is frissen süthetünk belőle falafelt. Másrészt pedig a késes aprító tartályának befogadó képessége miatt, mert könnyebben darál, ha majdnem tele van. ;)

 

Zöldségtallér cukkinis bulgurral

(Reg-Enor diétába beilleszthető)

 

Ahogy a Reg-Enor tisztítókúrában szépen haladtunk előre, úgy kezdett alábbhagyni a fáradtságérzet, és egyre nagyobb kedvvel mentem ki a konyhába, megfőzni az ebédet. Egy ilyen jó napon született meg ez az étel, ami ugyan szintén nem bonyolult, de azért mégiscsak több időt vesz igénybe, mint egy tojáspöri elkészítése. :D
A főleg leveszöldségekből lévő fasírt igazán kellemes ízű és állagú, a bulgurral együtt laktató ebéd. :) Nem utolsó sorban jó hatással van az egészségünkre is. :)

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

a zöldségtallérhoz:
2 szál (kb. 15 dkg) sárgarépa (tisztított mennyiség)
2 szál (kb. 10 dkg) gyökér (tisztított mennyiség)
10 dkg póréhagyma (tisztított mennyiség)
1 tk. őrölt pirospaprika
1 tk. morzsolt oregánó
1 tk. szárított kakukkfű
őrölt fekete bors
só
2 tojás
5 dkg finom szemcsés zabpehely
teljes kiőrlésű házi zsemlemorzsa a forgatáshoz
mangalicazsír a sütéshez

a cukkinis bulgurhoz:
10 dkg bio bulgur
15 dkg cukkini
1 fej lila hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek. morzsolt oregánó
1 tk. szárított kakukkfű
1 csapott tk. őrölt pirospaprika
1 mk. őrölt kömény
őrölt fekete bors
só
3 dkg mangalica-, liba- vagy kacsazsír
1 dl víz  

elkészítés:

1. A megtisztított sárgarépát a gyökérrel késes aprítóban ledaráljuk, vagy kis lyukú reszelőn lereszeljük, megsózzuk. 10-15 percig állni hagyjuk, majd a levétől kinyomkodjuk.
2. Hozzáadjuk a késes aprítóval ledarált póréhagymát, és befűszerezzük. Elkeverjük benne a tojást és a zabpelyhet.
3. A masszából kicsit púpozottabb fagylaltos kanálnyi mennyiségű adagokat veszünk ki, és 10 darab tallért formázunk belőle. Zsemlemorzsába forgatjuk.
4. A bulgurt másfélszeres mennyiségű vízben nagy lángon felforraljuk, majd fedő alatt, kis lángon, néha megkeverve puhára főzzük. Lefedve hagyjuk.
5. A lila hagymát és a fokhagymát finomra vágjuk, a felhevített zsíron, fedő alatt aranysárgára pároljuk, majd megfűszerezzük, rátesszük a cukkinit, enyhén sózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Hozzáforgatjuk a főtt bulgurt, utánasózzuk, és lefedve melegen tartjuk.
6. A zöldségtallérokat közepesen mély, felhevített zsírban mindkét oldalukon kisütjük, és papírtörlőre szedjük. A bulgurral együtt tálaljuk. Paradicsomsalátát is kínálhatunk hozzá.

Megjegyzés:

• Reg-Enor tisztítókúra esetén a főtt bulgurhoz plusz 2 dkg olvasztott zsírt keverünk, és ezután tesszük rá a cukkinis alapra.
• Reg-Enor diétán kívül a tallérokat kókusz- vagy egyéb növényi olajban is kisüthetjük, ill. a köretet extra szűz olívaolajjal készíthetjük. Adhatunk mellé finoman fűszerezett növényi tejfölt mártogatónak.

 

 

Parmezános falafel sütőben sütve, paradicsomos bulgurral

 

 

 

Annyira beleszerettünk a falafelbe, hogy rögtön vettünk 1 kiló csicseriborsót. :D Megkérdeztem a Kuytafült, nem bánja-e, ha előfordul olyan, hogy egymás után két nap is asztalra teszem – a mosolyát igennek vettem. De hogy ne érje szó a ház elejét, mármint abból a szempontból, hogy unalmas a kaja, harmadik nekifutásra már sütőben sütöttem ki a falafeleket, sőt sajtot is csempésztem bele. Huhuhuhú, de jól tettem, mert a parmezántól szerény megítélésem szerint fergetegesre sikeredett. Persze ez elsősorban nem nekem, hanem a sajtnak köszönhető, de azért az ötletnek is jár dicséret, ugye?! :D Na jó, csak viccelek, mert valójában nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy sajtot keverjünk egy zöldségfasírthoz.
A paradicsomos bulgur egyébként szintén jó találmány, biztosan készíti így más is, de számomra ez volt az első alkalom. Úgy gondoltam, jó ötlet összeházasítani őket, és ha a bulgur alapból vízben fő, miért is ne tehetné meg ugyanezt darabolt paradicsomban és annak levében. Nem is cáfolt rá, boldogan főtt puhára az alternatív fürdőben is. :D A jó ebédhez már csak a nótaszó hiányzott, de ettől inkább eltekintettem. :D

 

Hozzávalók 2 személyre:

a parmezános falafelhez:
10 dkg száraz csicseriborsó
½ fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 csapott ek. őrölt pirospaprika
1 tk. currypor
1 csapott tk. fűszerkömény
1 ek. Toscana fűszerkeverék
őrölt fekete bors
só
10 dkg parmezán sajt
2 ek. szezámmag
75 ml víz
kevés olíva- vagy kókuszolaj

a paradicsomos bulgurhoz:
12 dkg bulgur
1 doboz darabolt paradicsomkonzerv
1 fej (10 dkg) vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt pirospaprika
1 tk. fűszerkömény
1 tk. bazsalikom
1 mk. őrölt rozmaring
őrölt fekete bors
só
2 ek. agavészirup (vagy folyékony méz)
3 ek. extra szűz olívaolaj (vagy folyékony mangalicazsír)
2 dl víz

elkészítés:

1. A falafelhez a csicseriborsót 10-12 órára háromszoros mennyiségű vízbe áztatjuk, másnap lecsepegtetjük.
2. A csicseriborsót a szezámmag és a sajt kivételével késes aprítóban ledaráljuk, majd 2 óra pihentetés után hozzákeverjük a reszelt parmezánt és a szezámmagot.
3. A masszából 10 golyót formázunk és ellapítjuk. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és azokon a helyeken, ahová a falafeleket tesszük, eloszlatunk egy kevés növényi olajat.
4. A fasírtok tetejét és lekenjük kevés olajjal, és 190°C-os sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.
5. Amíg a falafel sül, a felhevített zsiradékon, kevés sót adva hozzá, kissé lepirítjuk a finomra aprított hagymát és a fokhagymát.
6. A tűzről lehúzva hozzákeverjük a fűszereket, felöntjük a paradicsomkonzervvel, a vízzel, és hozzáadjuk a bulgurt. Nagy lángon felforraljuk, majd kis lángon készre főzzük. Utánasózzuk, és az agavésziruppal kissé megédesítjük. A falafellel együtt tálaljuk.

 

Falafel jégsaláta ágyon fűszeres joghurttal, naan kenyérrel

...avagy a jégsaláta és én

 

Ez a poszt nem is annyira a falafelnek, hanem inkább a jégsalátának íródott, mert bár az utóbbi is nagyon ízlett nekünk, és szerintem a jövőben futószalagon fogom gyártani, de az 1 hét alatt betermelt sali-mennyiség alapján tényleg inkább „ő” a lényeg – nekem. :D
Ősalátasága iránt érzett újkeletű rajongásom ténye már csak azért is örvendetes, mert eddig nemhogy nem volt jellemző rám, hogy zöld színű növényt vegyek a számba köret vagy csupán kísérő gyanánt, hanem olyan szinten nem kedveltem a nekem fűízű izéket, hogy amióta csak élek, mindig messzire toltam ezeket magamtól (borzalom, tudom :D). Mígnem egy lassan 8 évvel ezelőtti napon a Kutyafülnek szánt salátából egy falatot hajlandó voltam megkóstolni. Akkor kinyilatkoztattam, hogy én ezt egyszer szerintem szeretni fogom. Jól éreztem én azt akkor, mert a kedvenc éttermünk kínálta, szintén kedvenc húsmentes ételünk alapját képező zöldséget úgy 2 éve tényleg szívesen ropogtatom. Sőt, az éttermi tányéron szorosan belekapaszkodó rukkola és madársaláta is lecsúszik most már a torkomon – pedig azok nem is ropognak. (Tény, hogy ami ropog, az pláne jöhet. :D) Innen pedig mondhatni egyenes út vezetett odáig, hogy a boltban végre leemeljek a polcról egy fej jégsalátát, hogy aztán azt itthon én magam készítsem el, majd másnap rácsodálkozzak, hogy seperc alatt elfogyott. :D
Egy hét alatt annyit betoltam belőle (a Kutyinyekkel karöltve), amennyi szerintem már lemossa rólam az eltelt évek salátamentességének szégyenét. :D És ez bizony dupla gyalázatnak számít, lévén hogy egyébként gasztroblogot írok. Szóval, kedves egyéb fajta zöldségek, előttetek a reményteli jövő, amelyben végre most már engem is megörvendeztethettek!
És akkor térjünk rá a falafelre, amiről évek óta tudom, hogy létezik, mégsem jutott eszembe ez idáig, hogy nekifogjak. Most viszont, hogy pöttyet ráuntam a krémlevesekre, egyre többet agyalok azon, mi legyen nap nap után a mi húsmentes ebédünk. Így esett a választás – imádott jégsalátámhoz pont jó lesz alapon – erre a közel-keleti ételre.
Persze jó pár receptet végigbogarásztam, és naná hogy sokfélét találtam. Van, aki a masszához lisztet ad, vagy épp tojást, a fűszerezést pedig ki-ki a maga ízlése szerint oldja meg. Végül egy autentikusnak aposztrofált készítési mód mellett tettem le a voksomat, ami szerint sem lisztre, sem tojásra nincs szükség, ami így a falafel kapcsán abszolút beilleszthető a vegán táplálkozásba is. (A saláta és a naan esetében a joghurt és a tejföl kiváltható növényi alapúra – szem előtt tartandó a vegánosítást.)
Összefoglalva: a falafel az új kedvencünk! Én, aki alapvetően normális tempóban eszem, ezt a cuccot olyan gyorsasággal faltam be, mint aki egy hete nem evett. :D
Vigyázat, nehogy a húsimádók is megszeressék, mert amúgy a finomra darált húsból készült fasírtra hajaz – a szobába bekúszott szaganyag alapján is. ;) :D

 

Hozzávalók 4 személyre:

a falafelhez:
25 dkg áztatott csicseriborsó (kb. 15 dkg száraz csicseriborsóból)
3 dkg lila hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyemzöldje
4 dkg szezámmag
1 csapott ek. currypor
1 tk. őrölt pirospaprika
1 csapott tk. őrölt kömény
őrölt fekete bors
só
kb. 1 dl víz
1 l növényi olaj a sütéshez

a salátaöntethez:
15 dkg natúr joghurt
5 dkg tejföl
2,5 dkg finomra aprított lila hagyma
1 nagy gerezd áttört fokhagyma
1 ek. aprított vagy 1 tk. szárított petrezselyemzöldje
1 mk. currypor
¼ mk. tört cayenne bors
őrölt fekete bors
só
1 ek. extra szűz olívaolaj
1 tk. agavé szirup vagy méz
1 tk. frissen facsart citromlé

továbbá:
8 db naan kenyér (személyenként 2 db)
½ fej jégsaláta
8 koktélparadicsom (naanonként 2 db)

elkészítés:

1. A csicseriborsót alaposan átmossuk, és háromszoros mennyiségű vízben 10 vagy akár 24 órán át áztatjuk.
2. A salátához az öntet hozzávalóit összekeverjük, és hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. (Addig minden egyebet elkészítünk.)
3. A csicseriborsót másnap leszűrjük, a többi hozzávalóval együtt késes aprítógépbe tesszük (a szezámmagnak csak a felét adjuk hozzá), és jól leturmixoljuk. A masszát lefedjük, és minimum 1,5 órára hűtőbe tesszük.
4. Ez idő alatt elkészítjük a naant, egymás után kisütjük, és konyharuhával letakarva melegen tartjuk.
5. A csicseriborsó masszához adjuk a többi szezámmagot, kézzel vagy evőkanállal 20 kis golyót formázunk belőle, és bő, nem túlzottan forró olajban – a serpenyőt néha óvatosan megmozgatva – néhány perc alatt kisütjük. A kívül ropogós, belül levegős állagú fasírtokat papírtörlőre szedjük, és néhány percig állni hagyjuk.
6. A tépett salátadarabkákból „megágyazunk” a naanokon, 2-2 szem négybe vágott koktélparadicsomot teszünk rájuk, majd személyenként 5 db falafelt osztunk el rajtuk (kicsit összetépkedve is lehet, hogy a naant szendvicsként félbehajtva, könnyebben lehessen enni). Meglocsoljuk az öntettel, és tálaljuk.

Megjegyzés:

• A falafelbe rendszerint szódabikarbónát vagy sütőport tesznek, de ez szerintem nem fontos. Első alkalommal még papírkutya voltam kihagyni belőle, de az előírt egy mokkáskanálnyi szódabikarbónától fura szaga lett. A büdösség viszont étel kapcsán kifejezetten nem kívánatos tényező (sosem felejtem a Kuala Lumpur-i hotelban terjengő durián-bűzt), így aztán következőleg anélkül csináltam – teljesen jól működött, a belseje így is puha és levegős lett. ;) (Sütőporral viszont még nem próbáltam.)
• A fűszerezést kedvünkre variálhatjuk, pl. korianderzöldet, római köményt, kurkumát, vagy bármilyen egyéb keleti fűszert is használhatunk, arab ételről lévén szó.
• Fontos, hogy az olaj ne legyen túl forró, különben a golyócskák szétesnek (vagy nagyon megrepednek, ahogy az nálam némelyiküknél meg is történt). Ugyanezen ok miatt elengedhetetlen a kellő ideig történő hűtés is.
• A falafelmassza hűtőben 1-2 napig eláll, de akár le is fagyaszthatjuk.
  
• A csicseriborsó-fasírtot inkább pitába töltik, de naanba csavarva éppen annyira finom, bár abból hajlamos kipotyogni a „cucc”. :D

 

Gomolyás-köménymagos sörkifli

 

 

Tavaly a baráti társaságunkban szóba került a sajt, és ezzel elindult a lavina. :D Amúgy is sokat fogyasztunk ebből a tejtermékből, de a házi sajt-evészet tényleg veszélyes méreteket öltött nálunk az év legvégén. Megkaptuk ui. egy helyi sajtkészítő elérhetőségét, akitől már elsőre annyit vásároltunk, hogy a szatyorból kipakolva, a gurigák elfoglalták a fél konyhapultot – van róla fotóm, de nem merem megmutatni. :D Fantasztikusan finom, ezt meg kellett állapítanunk, és pár nap leforgása alatt felfaltuk az összeset. A következő alkalommal is jelentős mennyiséget vettünk, de akkor már csak a számunkra legízletesebbekből. Persze azt is gyorsan elpusztítottuk. Nem lesz ez így jó! – mondtuk ki hangosan a gondolatot, és a 3. vásárlás mennyiségét már tudatosan mérsékeltük. Mostanra persze megszelídült bennünk az első fellángolás, de azt elmondhatjuk, hogy végre rátaláltunk arra a fajta házi sajtra, ami valóban nekünk lett kitalálva: ízletes, reszelhető, olvasztható, és ami még nálunk fontos szempont: adalékanyagoktól mentes, és lefölözetlen tejből készül.
Köszönet érte Jakó Gabriellának, aki a sajtkészítés szép mesterséget űzi és egyúttal őrzi is! Más városokból is jönnek hozzá, ami azt mutatja, hogy értékes és minőségi munkát végez. És ha már az „érték” szót használom, meg kell jegyeznem, hogy árban is abszolút barátiak a (többféle ízesítéssel készülő) termékei – számunkra legalábbis mindenképp, akik a boltiéhoz vagyunk szokva.
Egyik kedvencünket, a gomolyát most ezekhez a szintén szeretett, falatnyi kiflikhez használtam, amik olyan gyorsan elkoptak a fogunk alatt, hogy másnapra alig maradt belőlük. :)

Hozzávalók 48 darabhoz:

45 dkg finomliszt
5 dkg Graham-liszt
15 dkg gomolya sajt (az enyém füstölt + köménymagos volt)
3 dkg cukor
1 ek. só
1 és ½ ek. köménymag
6 dkg vaj
3 dkg friss élesztő
15 dkg natúr joghurt
1,5 dl tej
4 dkg olvasztott vaj a kenéshez
1 kis tojás vagy tojásfehérje a tetejére
köménymag a szóráshoz

elkészítés:

1. Az élesztőt a langyos tejben elkeverjük egy kevés cukorral, pici liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A többi lisztet elvegyítjük a cukorral, a sóval, összemorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a reszelt gomolyát, a köménymagot, a felfutott élesztőt, a langyos joghurtot, és se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává dagasztjuk. Vajjal kikent tálba tesszük, és letakarva, huzatmentes helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát négyfelé osztva meggömbölygetjük, és negyedórát letakarva pihentetjük.
4. A tésztagombócokat 25 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és közülük kettőt megkenünk olvasztott vajjal úgy, hogy a tészta szélét körben egy ujjnyi széles sávban szabadon hagyjuk. Ezután mindkettőt befedjük 1-1 vajazatlan tésztalappal, és letakarva újabb 15 percet pihentetjük.
5. A két körlapot 45 cm átmérőjűre nyújtjuk, vékonyan lekenjük a megmaradt vajjal, majd mindkettőt 4 cikkre vágjuk, amiket további 6 cikkre szelünk.
6. A laponként kapott 24 db tésztaháromszöget nem túl szorosan feltekerjük, a csücskeinél foga kissé széthúzzuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük. Negyedórát letakarva kelesztjük.
7. A tetejüket lekenjük felvert tojással (vagy lágy habbá vert tojásfehérjével), megszórjuk köménymaggal, és előmelegített sütőben készre sütjük.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc

 

 

 

Köleses tojáspörkölt

 

 

A minap a Kutyinyek gombapaprikásra vágyott, és mivel én azt még mindig nem szeretem, ki kellett találnom valamit a magam számára is. Tojáspörköltet még sosem készítettem, de most itt volt rá a megfelelő alkalom. Mivel a Kutyafülnek köretként kölest főztem, úgy éreztem, ez tökéletes lesz az én ebédemhez is. Végül annyira elégedett voltam vele (Trygi cicám nemkülönben), hogy mindenképp meg akartam mutatni itt.
A fotókat ezúttal kedves rokonomnak, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főrestaurátorának (akire egyébként nagyon büszke vagyok) ajánlom, ezen a módon is megköszönve neki a rajtuk látható régi tányérokat és poharakat. A tojáspörkölt – lévén régi paraszti étel (bár a fűszerezése azért egy pöttyet különlegesebb) – jól illik ezekhez a szép edényekhez. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

4 főtt tojás
18 dkg köles
1 nagy fej vöröshagyma
4 nagy gerezd fokhagyma
1 ek. őrölt pirospaprika
őrölt csípős paprika ízlés szerint
1 csapott tk. őrölt kömény
1 mk. currypor
1 mk. őrölt kurkuma
őrölt szerecsendió
őrölt fekete bors
só
2 ek. mangalicazsír

elkészítés:

1. A vöröshagymát lereszeljük és 1 evőkanál zsíron megdinszteljük. A tűzről lehúzva hozzákeverjük a fűszereket, az áttört fokhagymát, és felengedjük annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Kis lángon, előbb lefedve, majd fedő nélkül addig főzzük, hogy a levét a felére elforrja.
2. A főtt tojást feldaraboljuk, és óvatosan a sűrű paprikás-hagymás szafthoz forgatjuk.
3. A kölest hideg vízzel átmossuk, lábasba tesszük, és felengedjük annyi hideg vízzel, amennyi 1 ujjnyira ellepi. Lefedve főzzük közepes lángon, miközben 2-szer átkeverjük.
4. Ha elfőtte a levét, de még nem puhult meg teljesen, lefedve hagyjuk, hogy a gőzben készre párolódjon.
5. A kölest a többi zsíron megfuttatjuk, közben megsózzuk, végül a tojáspörkölthöz keverjük. Savanyúsággal együtt tálaljuk.

Tipp:

• Egy kicsit gyorsabban elkészül az étel, ha a vörös- és a fokhagymát durvára vágjuk, és együtt dinszteljük meg fedő alatt. Ezután a fenti módon járunk el, és amikor a leve a felére elfőtt, botmixerrel pürésítjük. Én így készítettem, mert utálok hagymát reszelni. :D (Aki viszont a klasszikus verziót részesíti előnyben, az ne reszelje vagy turmixolja le a hagymát, hanem felaprítva készítse.)
  
• Ha szaftosabbra szeretnénk, ne forraljuk el róla a levét, vagy pótoljuk azt. Tejföllel is szaftosíthatjuk.
• A köles főzővizéhez tehetünk zöldségeket is, hogy még tartalmasabb legyen az étel.
  

 

 

Batátagombóc-leves vörösbabbal

 

 

 

 

Ez a leves igazán laktatóra sikeredett, ami ősz lévén egy cseppet sem jelenthet gondot. :D Főleg, ha utána nem eszünk mást. ;) Mondjuk nem is nagyon lehet szerintem, mert annyira telít – bennünket legalábbis biztos. Jó ideje már ui., hogy szinte csak a leves jelenti a napi betevőnket, már ami a főételeket illeti, hiszen az édesség azért még befigyel – de az is csak módjával –, ezért igencsak elszoktunk attól az ételmennyiségtől, amit korábban meg bírtunk enni – igaz, akkor sem voltunk nagyétkűek. Szó mi szó, most még annál is kevesebbet tolunk be a fejünkbe, ami bizony áldásosan hat a testsúlyunkra. :D Na, de térjünk vissza ehhez a finom leveshez, amit a húsvétról megmaradt sonkalé felhasználására ötlöttem ki, rendkívül nagy kreativitásról téve ezzel tanúbizonyságot. :D Mivel a gombóchoz, mint levesbetéthez újabban fenemód vonzódom, egyértelműnek látszott, hogy most sem mellőzöm, de ezúttal batátából gömbölygetem meg kedvencemet. :D Egy kis sajt is került mellé, mert hát ugye anélkül nem élet az élet, és ha már lúd, legyen kövér, ment bele egy kis bab is. A Kutyafül tudniillik imádja a vörösbab levest, amihez én eleve sonkalét szoktam használni, vagy ha az épp nincs, akkor füstölt kolbászt a füstös íz végett. A kolbász azonban – a jelentősen megritkított húsevésünk miatt – kimaradt a levesből, de akinek eme folyékony étek gazdagsága ellenére hiányozna, az tegyen bele egész nyugodtan – nem rontja el. ;)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

1 nagy fej vöröshagyma
3 nagy gerezd fokhagyma
1 ek. szilárd mangalicazsír
1 vörösbab konzerv
1 l sonkafőzőlé
3,5 dl víz
1,5 dl habtejszín
1 ek. őrölt pirospaprika
1 ek. morzsolt oregánó
1 tk. őrölt kömény
őrölt fehér bors
só
3 dkg finomliszt
2 édesburgonya (30-35 dkg)
3 ek. olívaolaj
só
1 kis tojás
8 dkg finomliszt
8 dkg reszelt sajt (pl. Pannónia)
őrölt fekete bors
só

elkészítés:

1. A batátagombóchoz a meghámozott, vékony hasábokra szelt édesburgonyát sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, enyhén megsózzuk, meglocsoljuk olívaolajjal, összeforgatjuk, és 200°C-os sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Még forrón, villával áttörjük és hűlni hagyjuk.
2. A vékonyra vágott vöröshagymát a felaprított fokhagymával együtt a lábasban felhevített zsíron üvegesre pároljuk.
3. A tűzről lehúzva hozzákeverjük a pirospaprikát, felöntjük a vízzel, és fedő alatt puhulásig főzzük. Leturmixoljuk, hozzáöntünk 8 dl sonkalét, befűszerezzük és hagyjuk felforrni.
4. A batátapürét megfűszerezzük, hozzáütjük a tojást, és a liszttel, valamint a reszelt sajttal lágy masszává keverjük.
5. A masszából teáskanálnyi adagokat nedves kézzel gombócokká gömbölygetünk, és a forrásban lévő levesbe adagoljuk.
6. A többi sonkalevével hígított tejszínt csomómentesre keverjük a liszttel, és amint a gombócok megfőttek, behabarjuk vele a levest. Hozzáadjuk a lecsepegtetett babot, és épp csak összeforraljuk. Igény szerint tejfölt kínálva hozzá, tálaljuk.

 

Parmezános túrógombóc leves

Elharapódzóban van nálam a gombócmánia. :D Akkor legalábbis biztos, ha levesről van szó. Ha ui. ilyen típusú levesbetét van a tányérban, nem is kell mellé egyéb – sem darabos formában lévő zöldség, sem hús. Persze ezekkel is lehet még pluszban gazdagítani a levest – szoktam is, persze most a hús kivételével –, de az akkor már inkább a hideg évszakot idézi. Igazából ebben a levesben is van egy kis zöldség, csak épp krémesítve. Ha a múltkori levessel kell összehasonlítanom, akkor bizony nem tudok hatalmas különbségről beszámolni, legalábbis ami a készítésmódját illeti, hiszen mindkettő alapja ugyanúgy pürésített burgonya és hagyma. Az eltérés elsősorban a kétféle krumpli használatában keresendő – ettől lett teljesen más a két leves. Végtére is, ez a lényeg: az ízek!
Ezt sem először (és nem is utoljára) főztem meg, annyira tetszett mindkettőnknek. És most is elmondhatom, amit a múltkor: ezután nem kívántuk a 2. fogást. :)

Hozzávalók 4 személyre:

25 dkg krumpli, hámozva
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt pirospaprika
késhegynyi őrölt csípős paprika
½ mk. őrölt kömény
őrölt fekete bors
1 ek. morzsolt oregánó
1 csapott ek. morzsolt bazsalikom
só
1 kis doboz sűrített paradicsom
1 csapott ek. cukor
1 kis csokor petrezselyemzöldje
1 ek. szilárd mangalicazsír
1,1 l zöldségalaplé vagy növényi főzet petrezselyemből
1 dl habtejszín
25 dkg túró
2 tojás
8 dkg reszelt parmezán
1 tk. Toscana fűszerkeverék
5 dkg tönkölybúzadara
3 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

elkészítés:

1. A felaprított vöröshagymát a fokhagymával a felhevített zsírra tesszük, meghintjük sóval, és megpároljuk. Hozzákeverjük a borsot, rátesszük a feldarabolt krumplit, és kissé lepirítjuk.
2. A tűzről lehúzva hozzákeverjük a kétféle paprikát, a köményt, az oregánót, a bazsalikomot, és összeforgatjuk a paradicsompürével. Felöntjük annyi alaplével (vagy zöldfőzettel), amennyi épp ellepi (ha van, beletesszük a zsineggel összekötött petrezselymet), és a tűzre visszatéve puhulásig főzzük.
3. A levest botmixerrel krémesre dolgozzuk, hozzáöntjük a többi alaplevet, és épp csak összeforraljuk. A tejszínnel krémesítjük, és kevés cukorral édesítjük.
4. A túrógombóchoz a felvert tojást sóval, borssal, fűszerkeverékkel ízesítjük, összedolgozzuk a túróval, a reszelt sajttal, a búzadarával, és amint a dara megdagadt benne, hozzákeverjük a lisztet.
5. A masszából nedves kézzel kis golyócskákat formázunk, és a forrásban lévő levesbe potyogtatjuk.
6. Amint a gombócok feljöttek a leves felszínére, további 2 percig főzzük, majd elzárjuk alatta a lángot, és kitálaljuk az ételt.