Petrezselymes-ricottás lepény

 

 

Ezt a könnyű tésztás finomságot egy hónappal ezelőtt sütöttem, amit egy tepsi zsömle követett. Ezek voltak az utolsó kelt tésztáim a régi konyhámban, amelyekkel mintegy búcsút intettem annak a sütőnek is, ami sok éven át hű társamként szolgált. :) Így készültem fel a húsvétra, ill. a dobozolás napjaira, akkor még nem tudva, hogy az új körülmények között mikor lesz módom sütni, és az eredményét le is fotózni. Egyszóval ugyanúgy vezetni az én kis netes naplócskámat, ahogyan azt eddig tettem.
Bár szerencsére hamar alkalmazkodtam az új helyhez, mégsem az volt az első, hogy húsvétra való recepteket gyártsak. Úgyhogy tényleg jól jött az a néhány előre elkészített és lencsevégre kapott étel. :)
Ez a fincsi lepény szerintem klassz kísérője lehet a sonkának, tojásnak, de önmagában is megállja a helyét. ;)

Hozzávalók 24 cm átmérőjű pitesütőformához:

a tésztához:
25 dkg fehér kenyérliszt
1 tojássárgája
2 dkg cukor
1 tk. só
1 és ½ ek. extra szűz olívaolaj
1,5 dkg friss élesztő
1,5 dl tej+víz keveréke (felesben)
tojásfehérje a kenéshez
szezámmag és fekete szezámmag keveréke a szóráshoz

a töltelékhez:
25 dkg krémes ricotta
1 tojás
2 púpozott ek. aprított petrezselyemzöldje
1 csapott tk. fokhagyma granulátum
1 ek. cukor
1 mk. só
1,5 dkg étkezési kukoricakeményítő

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral vegyített lisztbe morzsolt élesztőt elkeverjük a langyos, vizes tejjel, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a tojássárgáját, a sót, az olajat, és robotgéppel jól kidagasztjuk a tésztát. Kiolajozott tálban, letakarva 1 óra alatt megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkalapon akkora körlapra nyújtjuk, hogy ki tudjuk vele bélelni a kiolajozott pitesütőformát.
4. A töltelékhez a hozzávalókat összekeverjük, egyenletesen elosztjuk a tésztán, és addig pihentetjük, amíg a sütő bemelegszik.
5. A tészta szélét lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével, megszórjuk szezámmagkeverékkel, és pirulásig sütjük. Tortarácsra téve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés, tipp:
Kétszeres mennyiségű töltelékkel is elkészíthetjük.

 

 

Narancsos sajtpudingtorta

 

 

 

 

Puding-ügyben megtáltosodtam, és gyors egymásutánban kétszer is megörvendeztettem vele a Kutyinyeket. Az egymáshoz ennyire közeli készítési idők egyik fő oka az volt, hogy maradt még lapkasajtom, ami ennek a némileg érdekesebb fajta pudingnak a lényege. Bár ez a tetszetős forma a hozzávalók és a készítési idő tekintetében éppoly egyszerű és gyors, mint az elődje, de ezúttal olyat akartam, ami legalább szemre furfangosabbnak tűnik. :D Nem mintha direkt olyan édességeket akarnék mutogatni itt, amelyekhez túl sok türelemre lenne szükség, hiszen tudom, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjét keresik. Szóval ez is faék típusú, csak szemrevalóbb. ;) Ezen felül még egy kis pluszt is vittem bele, lévén hogy az „öntőformához” kis méretű pohárkák is tartoznak. Ezért a torta közepét gyümölcsösnek álmodtam meg. Mit álmodtam?! Bőszen facsartam hozzá a narancslevet a valóságban, hogy a nagy terv ne csak a fejemben létezzen, hanem testet is öltsön. :D Nem tudom, más bloggerek hogy vannak vele, de én úgy tudok örülni egy küllemre (pláne kóstolásra is) jól sikerült desszertnek, mint egy kisgyerek, úgyhogy amikor lehúztam a formát a pudingról, eléggé vigyorogtam. Hát még akkor, amikor a belemártott kés nyomán az első szelet is megmutatta magát!
Szerintem egyébként ez amolyan „gyerekdesszert”, mert egyrészt jópofa, másrészt a pudingot szinte minden csimota szereti. Ráadásul az anyukáknak/nagymamáknak tényleg nem sok dolga van vele. ;)

 

Hozzávalók kb. 1,5 l-es (16,5 cm átmérőjű, 7,5 cm magas) pudingformához:

a narancspudinghoz:
2 narancsból nyert 1,5 dl lé
1 ek. frissen facsart citromlé
2 dkg cukor
1,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
kevés napraforgóolaj a formához

a sajtpudinghoz:
1 l tej
2,5 dl habtejszín
12 dkg étkezési kukoricakeményítő
14 dkg cukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
¼ mk. őrölt kurkuma (vagy sárga ételfesték)
1 ½ bio narancs reszelt héja
5 szelet natúr lapkasajt
kevés napraforgóolaj a formához

a díszítéshez:
kókuszreszelék
½ narancs reszelt héja

elkészítés:

1. A megmosott narancsok héját lereszeljük, félretesszük.
2. A narancspudinghoz az keményítőt a cukorral kis lábasba szórjuk és csomómentesre keverjük egy kevés átszűrt narancslével. Felöntjük a többi narancslével, citromlével ízesítjük, és kis lángon, kevergetve felfőzzük.
3. Egy kis pudingformát vékonyan kiolajozunk, és beletöltjük a forró pudingot. Folpackkal letakarjuk, és miután kihűlt, 2 órát hűtőben dermesztjük.
4. A narancspudingról levesszük a folpackot, átfordítjuk egy tányérral, és lehúzzuk róla a formát. Talpával felfelé, óvatosan a szintén kiolajozott, nagy méretű pudingforma közepére helyezzük.
5. A sajtpudingot a hozzávalóiból – a lapkasajtot is a tejhez adva – ugyanúgy készítjük el, mint a narancspudingot, majd a narancspudingot is befedve, a formába kanalazzuk, miközben vigyázunk, hogy középen maradjon.
6. A pudingot elsimítjuk, a formát 2-3-szor a munkafelülethez ütögetjük, majd befedjük folpackkal, és miután kihűlt, néhány órára vagy másnapig hűtőbe tesszük.
7. Lehúzzuk róla a folpackot, tányért vagy tortatálat helyezünk rá, átfordítjuk, majd a pudingról lehúzzuk a formát. Kókuszreszelékkel és reszelt narancshéjjal megszórva tálaljuk.

Tipp:

• Úgy is készíthetjük, hogy a nagy méretű pudingforma közepébe tesszük az oldalán olajjal megkent, kis méretű, üres formát, és köré kanalazzuk a vaníliapudingot. Hagyjuk dermedni, majd a közepéből kivesszük a formát, és beleöntjük a narancspudingot. Így is dermesztjük 1-2 órát, majd átfordítjuk a tányérra, és lehúzzuk róla a formát.
• Pudingforma híján egy kis 16 cm-es kapcsos tortaforma és egy üvegpohár segítségével is elkészíthető (picit kevesebb tejjel) – igaz, akkor sima oldalú tortát kapunk, de az ízélmény ugyanaz. ;)

 

Eperlekváros-citrommázas párnácska

 

 

 

Ez a süti majdnem egy évet várt a posztolásra. Hogy miért, azt már én magam sem tudom. Lényeg, hogy végre színre lép! :D
Első ránézésre szerintem senki nem gondolná, mennyire finom. Persze evidens, hogy csupán attól, hogy nézzük, semmi sem lesz ízletes. :D De érti mindenki, mire gondolok. :)
Életem első saját készítésű kifordított leveles tésztájának egyik részéből először kosárkákat sütöttem, amibe sós tölteléket szántam. A megmaradt nyers tésztának pedig még egy napot kellett várnia a hűtőben, hogy kitaláljam, milyen édesség legyen belőle. Ihletadónak fellapoztam kedvenc szakácskönyveimet: a Szakácsok könyvében csupán egyetlen, Michel Roux-éban viszont annál több leveles tésztás édességet találtam. Aztán mégis inkább a saját fejem után mentem, és ezek az egyszerű, de szó szerint nagyszerű párnácskák sültek ki belőle.
Talán senki nem veszi nagyképűségnek a fenti dicséretet, hiszen a tészta receptje nem az én fejemből pattant ki, szóval nem magamat fényezem azzal, ha eme süti kapcsán újra leírom, mennyire odavagyok ezért a tésztáért. Egyszerűen fantasztikus az állaga, és pont olyan „repülősre” omlik, mintha egy híres cukrász keze alól került volna ki. Most bebizonyosodott, hogy mindezt mi magunk is prezentálhatjuk, ha a készítés során a leírás szerint járunk el. Innentől kezdve csak a fantáziánk szabhat határt annak, mi süljön ki belőle. ;)
Bár a tészta már önmagában is isteni, eperlekvárral egyenesen fenomenális. Nagyon sokat képes lennék érte gyalogolni, hogy hozzájussak, ha én mondjuk nem tudnám megcsinálni. :D
Gondolom, mindenki ismeri azokat a leveles tésztából lévő, gyorsfagyasztott kis sütiket, amiket a '90-es évek végétől szinte minden ABC-ben működő látványpékségben sütöttek, és kilóra lehetett venni. (Nekem a sajtos pogi, a meggyes és a túrótöltelékes párnácska, ill. a csokis tekercs volt a kedvencem.) Később zacskós kiszerelésben is elkezdték árulni, és mára már változatos külalakban és szinte minden ízben megtalálható. Emlékszem, milyen beteg tudtam lenni a benne lévő adalékanyagoktól és állományjavítóktól, ráadásul kihűlve szinte ehetetlenné vált mind a sós, mind az édes változat. Úgyhogy néhány vétel után végleg lemondtam róla.
Na, hát ez az eperlekváros ezerszer finomabb, és bár ugyanúgy hizlal, mint a bolti, de legalább tényleg csak az van benne, amit mi magunk belerakunk. Nagyon-nagyon ajánlom kipróbálásra, és ha lehet, inkább saját készítésű tésztából. Megéri rááldozni az időt. ;)

 

Hozzávalók 10-12 darabhoz:

a párnácskához:
50-55 dkg kifordított vagy klasszikus leveles tészta
25 dkg földieper
2,5 dkg cukor (vagy az eper édességétől függően)
1 ek. frissen facsart citromlé
1 kis tojás, felverve vagy lágy habbá vert tojásfehérje a kenéshez
kristálycukor a forgatáshoz

a citromos cukormázhoz:
1 ek. cukor
1 ek. frissen facsart citromlé


elkészítés:

1. Az eperlekvárhoz a megmosott, kicsumázott gyümölcsszemeket félbevágjuk, a cukorral, a citromlével együtt lábasba tesszük, és kis lángon, néha megkeverve lekvárrá főzzük. A kb. 10 dekányi lekvárt teljesen kihűtjük. (Fontos, hogy ne legyen túl híg a lekvárunk, mert formázáskor ki fog folyni a tésztából.)
2. A lehűtött, kész leveles tésztát lisztezett munkalapon kb. 2-3 mm vékonyságúra nyújtjuk (én 50x25 cm-esre nyújtottam ki), és kb. 9,5 cm-es kiszúróformával 10-12 darab korongot szaggatunk ki belőle. Tepsibe sorakoztatjuk, és nejlonzacskóba húzva 30 percre hűtőbe tesszük.
3. Egy tésztakorongot a tenyerünkre fektetünk, a szélét félkörben lekenjük felvert tojással vagy tojásfehérjével, és a tenyerünket félig összecsukjuk. A félkörívek találkozásánál a tésztaszéleket jól összenyomkodjuk. A tészta nyitott közepébe bő kávéskanálnyi eperlekvárt teszünk, óvatosan összezárjuk, és a töltelék fölött is összenyomkodjuk a két tésztarészt.
4. A betöltött sütemények tetejét lekenjük felvert tojással vagy tojásfehérjével, kristálycukorba mártjuk, majd tepsibe téve 20 percet hűtjük.
5. A mázhoz a cukrot a citromlével 2-3 perc alatt összeforraljuk, majd félretesszük.
6. A párnácskákat előmelegített sütőben pirosra sütjük, még forrón lekenjük a (felmelegített) mázzal, és rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc

Tipp:

Eperszezonon kívül kész eperlekvárral is tölthetjük.