2018. október 7.

Bundáskenyér-rolád sajttal töltve, fűszeres mártogatóval








Az egyik videós receptgyűjtő oldalon láttam, hogy a formakenyérből levágott szeleteket nyújtófával kinyújtják, és mindenféle jópofaságot készítenek belőle. Nagyon klassz ötleteket vonultattak fel, és nem csak újdonságokat lehet ilyen módon készíteni, hanem a jól ismert ételeket is fel lehet dobni az ilyen módon kitalált új külsővel.
Az alábbi étel nem szerepelt az ötletek között, úgyhogy ez most egy saját fejlesztés, bár talán rajtam kívül már más is feltalálta. :D Úgy gondoltam, klassz lenne a bundás kenyeret is új köntösbe öltöztetni a kenyérkinyújtásos módszer használatával. Meg is sütöttem hozzá a formakenyeret – a bolti, szeletelt változatot meghagyom azoknak, akik szeretik a mű kenyeret –, és másnap megszületett ez az újfajta bundás kenyér, aminek a belsejéből hívogatóan kikandikál az imádott olvadt sajt. :D Igaz, ez utóbbi a fotókon nem valami hangsúlyosan látszódik, mert egy csöppet kihűlt már, mire fotóalany lett belőle.
Tejfölös mártogatóba tunkolva, egy bögre teával szuper hétvégi reggeli. :)






Hozzávalók 8 roládhoz:

a kenyérroládhoz:
8 szelet formakenyér (pl. zsúrkenyér)
12 dkg reszelt sajt
2 tojás
kevés tej
kókusz- vagy napraforgóolaj a sütéshez

a mártogatóhoz:
5 púpozott ek. tejföl
2 púpozott ek. majonéz
1 ek. mártogatós fűszerkeverék
fokhagymapor vagy 1 gerezd zúzott fokhagyma

elkészítés:

  1. A kenyérszeletekről körben levágjuk a héjat, és a belsejüket nyújtófával kissé kinyújtjuk.
  2. A kinyújtott kenyérszelet mind a 4 szélét lekenjük vízzel, és a hozzánk közelebb lévő szélére szórunk 1,5 dkg reszelt sajtot.
  3. A kenyeret óvatosan feltekerjük, a végeit pedig lenyomkodjuk.
  4. A roládokat tejjel felvert tojásba mártjuk, és felhevített, bő olajban kisütjük. Papírtörlőre szedjük.
  5. A mártogatóhoz a hozzávalókat összekeverjük, és a kenyérroládok mellé kínáljuk.
Tipp:
A kenyérroládot bármivel megtölthetjük: sonkával, pirított szalonnakockával, maradék sült hússal, fűszeres krémsajttal, párolt zöldségekkel, gombával, stb.


Megjegyzés:
Fontos, hogy friss kenyeret használjunk, különben nem lehet szépen kinyújtani és repedni fog.










2018. szeptember 30.

Túrós-krémsajtos pite

 

 


 
Ez a pite igen távol áll attól, amilyennek eredetileg elképzeltem. Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor már nem is finom, sőt! Ellenkező esetben nem került volna fel a blogra. ;)
Az egész süti-téma úgy kezdődött, hogy a túrós pite iránti vágy miatt elkezdtem nézelődni a neten. A receptkeresgélés eredményeként pedig összevadásztam legalább öt leírást. Ebből összegyúrtam egyet, ami aztán a gyakorlatban oly' mértékben módosult, hogy végül egy Sünis kanál-féle pite lett belőle. :D A poén az, hogy menet közben olyan krémet sikerült kifundálnom, amin egy ideje már agyaltam egy másik édesség kapcsán, és most véletlenül megalkottam. :D
A módosítást egyébként a kényszerűség és a lustaság szülte, ui. kiderült, hogy nincs itthon annyi túróm, amennyi kellett volna a pitéhez, ill. eszem ágában sem volt átcaplatni az amúgy tőlünk 1 percre lévő boltba. A hűtőben viszont már egy ideje ott bandázott 2 doboz krémsajt, amit eredetileg teljesen másra akartam felhasználni, de most egyértelműnek látszott, hogy mentőövek lesznek ehhez a sütihez. A változtatások a sütisütésben mindig izgalmasak, legalábbis számomra, mert én ilyen téren rettentően félős, kishitű és bizalmatlan vagyok. Naná, hiszen néha nem éppen olcsó alapanyagokról van szó, úgyhogy ciki, ha netalán tán elbazirgálódik.
Mivel most a lustaság győzött, kénytelen voltam elhitetni magammal, hogy a krémsajt tulajdonképpen majdnem olyan, mintha túró vagy épp tejföl lenne, legalábbis úgy gondoltam, hogy a linzer szempontjából remélhetőleg édesmindegy, hogy ezek közül melyiket használom. Így aztán végül ez gazdagította a tésztát és a krémet is. Néha bizony direkt jó, ha nincs otthon valami, aminek a használatát megszoktuk, és ezért helyettesíteni kell mással, amitől aztán más, vagy akár még jobb is lesz a sütemény. :) Izgalmas volt kivárni, amíg a süti kihűlt, de kóstoláskor abszolút megnyugodtam: ez a pite cseppet sem marad le az eddigi túrós süteményem mögött. :)

 


Hozzávalók 20x30 cm-es tepsihez:

a tésztához:
30 dkg finomliszt
15 dkg vaj
10 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia) vagy mascarpone
10 dkg cukor
½ cs. (6 g) sütőpor
egy csipet só
1 tojássárgája

a töltelékhez:
25 dkg túró
20 dkg natúr krémsajt
5 dkg tejföl
12 dkg cukor
2 tojás
1 púpozott tk. (kb. 2 dkg) étkezési kukoricakeményítő
1 dl tej
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 ek. citromlé
1 tk. vaníliakivonat
1 púpozott ek. (kb. 2 dkg) búzadara
5 dkg mazsola
5 ek. rum (a rum csak az áztatáshoz kell)
3 dkg vajas- vagy zabkekszből nyert morzsa, esetleg zsemlemorzsa

a tetejére:
1 tojásfehérje
porcukor

elkészítés:
  1. A tésztához a cukorral, sütőporral, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, majd a tojással kikevert krémsajtot is hozzáadva, nyújtható állagú tésztává gyúrjuk. Kettévesszük, mindkettőt téglatestté formázzuk, és lisztezett munkalapon egymás után tepsi méretűre nyújtjuk.
  2. Az egyik tésztalapot sütőpírral fedett deszkára tesszük, villával több helyen megszurkáljuk, és letakarjuk. A másikat sütőpapírral bélelt (vagy vajazott, lisztezett) tepsibe fektetjük, ezt is megszurkáljuk, és nejlonzacskóba húzva, a deszkán lévő másik lappal együtt 30 percre hűtőbe tesszük.
  3. A töltelékhez a tojássárgákat kis lábasba téve, 8 dkg cukorral felhabosítjuk, csomómentesre keverjük benne a keményítőt, és felöntjük a tejjel. Kis-közepes lángon, folyamatosan kevergetve, sodóvá főzzük. Langyosra hűtjük.
  4. A mazsolát 20 percet felhevített rumban áztatjuk, majd alaposan lecsepegtetjük.
  5. A túrót összekeverjük a krémsajttal, a tejföllel, a többi cukorral, vaníliakivonattal, citromhéjjal és -lével, majd hozzádolgozzuk a sodót és a búzadarát. Végül beleforgatjuk a mazsolát és a kemény habbá vert tojásfehérjét.
  6. A tepsiben lévő tésztát megszórjuk a kekszmorzsával, rásimítjuk a tölteléket, és befedjük a másik tésztalappal. Lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével.
  7. A süteményt előmelegített sütőben készre sütjük, majd tepsistől tortarácsra tesszük, és így hagyjuk kihűlni. 10x5 cm-es téglalap alakú szeletekre vagy 5x5 cm-es kockákra vágjuk, és porcukorral hintve kínáljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: 30-35 perc

Megjegyzés/tipp:
Én sütőkeretet használok, ezért mindkét lapot deszkára fektetve hűtöm, majd átemelem a sütőpapíros gáztepsire, és ráteszem a sütőkeretet.
A tölteléket más arányokkal is készíthetjük, attól függően, hogy mennyi túrónk, krémsajtunk és tejfölünk van otthon. Krémsajt helyett mascarpone is mehet bele, de szerintem krémsajttal finomabb. ;)

 





2018. szeptember 25.

Sajtos tönkölykocka (élesztős-leveles)





Nem mostanában sütöttem sós süteményt. Élesztős-leveles tésztát pláne rég csináltam, mert a pihentetési idők miatt egy kissé macerás nekiállni ennek az amúgy nagyon egyszerűen elkészíthető tésztának. Eddig csak édesség formájában került az asztalra, mégpedig minden évben karácsonykor, diós-aszalt szilvás rétesként. Eszembe sem jutott, hogy sósan is elkészíthetném – na persze nem a diós rétest. :D Egyik nap késő délután pattant ki a fejemből, hogy milyen jópofa lenne, ha a pogácsa ezúttal nem a klasszikus kelt tésztából készülne, hanem egy kicsit megvariálva, élesztős-levelesből. Bár a sima kelt tészta is lehet réteges, de az mégsem pont úgy réteges, mint a leveles. :D Így lett ez a sajtos kocka egyszerre kelt és hajszálvékony rétegekre foszló. :)
Egy kis bosszúság azért sajnos bejátszott: dugába dőlt a pogácsák aprított napraforgómaggal történő díszítése. A nyár folyamán ui. új lakótársként molylepkék hada költözött be a spájzszekrénybe. A kilakoltatáskor azonban valószínűleg nem voltam elég körültekintő, így a dühösen kidobált lisztek mellett nem vettem észre, hogy a napraforgómag is a moly martalékává vált. „Jó, akkor tökmagos lesz!” – mondtam magamban, ám ez a falánk hadsereg a jól lezárt tökmagos zacsiba is beférkőzött. „Akkor mákos...” – de ezek a fránya kis szárnyasok a mákot sem kímélték – behálózták imádatukkal. Úgy tűnt, megint a szezámmagos szórás marad – nem mintha ezzel a fajta maggal bajom lenne, de mégse lehet mindig minden sósság ezzel a maggal díszítve. Abból egy nagy zacskónyi épségben megúszta a mohó társaság csillapíthatatlan éhségét, úgyhogy nincs mit tenni-alapon már majdnem a szezámmaghoz nyúltam, amikor megvillant a köménymagos tasak. Tiszta szerencse, hogy ezekhez az erőteljes ízű magocskákhoz nincs gusztusa a molynak, így az megmaradt nekem, köménymagimádónak. Megnyugodva szórtam hát rá a pogácsákra, amikhez nekünk persze felettébb nagy gusztusunk támadt, amikor kisültek. :D
 

Hozzávalók 24 darabhoz:

a vajas tésztához:
12 dkg vaj
5 dkg rétesliszt

az élesztős tésztához:
15 dkg fehér tönkölybúzaliszt
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
5 dkg reszelt sajt
1 dkg cukor
1 tk. só
1 tojássárgája
1,5 dkg friss élesztő
kb. 1 dl tej

a tetejére:
1 kis tojás
5 dkg reszelt sajt
köménymag

elkészítés:

  1. A vajas tésztához a felkockázott, hideg vajat összegyúrjuk a rétesliszttel, majd tenyérnyi méretűre és téglalap alakúra formázzuk. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük.
  2. Az élesztős tésztához a lisztkeverékbe morzsolt élesztőhöz hozzáadjuk a cukrot, és elkeverjük a langyos tejjel. Letakarva felfuttatjuk.
  3. Beletesszük a sót, a reszelt sajtot, a tojássárgát, és lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva 30 percet kelesztjük, majd lehűtjük.
  4. Az élesztős tésztát lisztezett munkalapon kisujjnyi vastag téglalapra nyújtjuk, a közepére helyezzük a vajas tésztát, és minden irányból ráhajtjuk az élesztős tésztát. Kb. 0,5 cm vastagságúra és közel négyzet alakúra kinyújtjuk. (Nyújtás közben, ha szükséges, lisztezzük.)
  5. Képzeletben, függőlegesen 3 egyenlő részre osztjuk, a bal oldali tésztasávot behajtjuk a tészta 2/3-áig, majd az egészet befedjük a jobb oldali sávval. Tálcára tesszük, és nejlonzacskóba húzva, 20 percet hűtőben pihentetjük.
  6. Ezután a tésztát a korábbi hajtogatáshoz képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatva tesszük a lisztezett munkalapra, és ismét négyzetes alakúra és 0,5 cm vastagra nyújtjuk.
  7. Képzeletben most 4 egyenlő, függőleges sávra osztjuk, és balról, ill. jobbról középre hajtjuk a tésztasávokat. Ezután balról behajtjuk, mint amikor becsukjuk a könyvet. A tésztát letakarva, újabb 20 percet hűtjük.
  8. Az előbbi műveletet megismételjük, de figyeljünk arra, hogy az előzőhöz képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatva nyújtsuk ki a tésztát. Ezután megint hűtjük 20 percet.
  9. A lehűtött tésztát 30×20 cm-es téglalapra kinyújtjuk, majd 5×5 cm-es négyzetekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Letakarva 20 percet kelesztjük.
  10. A pogácsák tetejét lekenjük kevés vízzel felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal, köménymaggal, és előmelegített sütőben megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 10 perc


Megjegyzés, tipp:
Nagyobb négyzetekre is vághatjuk és elcsomagolhatjuk uzsonnára munkába/iskolába.
Ha már nekifogunk a leveles tészta készítésnek, dupla adagot érdemes csinálni belőle, legfeljebb a fele mennyiségű tésztát lefagyasztjuk, és egy későbbi alkalommal használjuk fel. Vagy süthetünk belőle egyszerre kétféle sós sütit. :)