Tandoori fűszeres hússal töltött, mandulabundás palacsinta meleg répasalátával és mézes-fűszeres joghurtöntettel

Eredetileg egy, a blogon már fent lévő kedvenc ételemet akartam újrafotózni, és ehhez darált húst vettem elő, ill. palacsintát sütöttem. Aztán jól eltérültem, amikor a kezembe akadt a már régóta a fűszereim között lapuló tandoori fűszerkeverék. :D Ettől még persze elkészíthettem volna azt az ételt, amit eredetileg akartam, de az indiai ízek mostanában, úgy látszik, fogva tartanak. És ha már a sors is úgy akarja, hogy akkor is indiai ízű legyen az ebédünk, amikor épp nem ilyet terveztem, akkor biza engednem kell a nyomásnak, és fel kell használnom a tandoori fűszerkeveréket. :D Gyorsan kialakult az étel többi része is – a joghurtöntet és a saláta, és így lett kerek egész az ebédünk. :)
Picit izgultam, hogy a Kutyinyek mit szól majd hozzá, ui. nem ápol túl jó barátságot a palacsintával, pláne nem savanykás joghurttal karöltve, de kóstoláskor mindkettőnknek kellemes meglepetésben volt része: palacsinta ide vagy oda, a Kutyafülnek nagyon ízlett az étel, nekem pedig ettől a meglepő ténytől felszaladt a szemöldököm, miközben a szám széles mosolyra húzódott. Abszolút nyerő páros lett a tandoori ízvilágú rántott palkó és a fűszeres joghurtöntet. Bevallom, a meleg répasaliból viszont már csak én ettem, de annál nagyobb örömmel, mert szerintem az is jól passzolt a többihez. Úgy érzem, ez a palacsinta ebben a formában visszatérő „vendég” lesz nálunk. :)

Hozzávalók 12 palacsintához, 4-6 személyre:

Palacsintatésztához:
30 dkg finomliszt
2 tojás
1 ek. olívaolaj
1 tk. só
1 mk. cukor
5 dl tej
kb. 2 dl víz
ghí a sütéshez

Töltelékhez:
50 dkg darált sertéshús
1 bocskorpaprika
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd zúzott fokhagyma
1 cs. tandoori masala fűszerkeverék
1 csapott mk. őrölt gyömbér
½ mk. őrölt kashmiri csili
só
3 púpozott ek. görög joghurt
2 dl víz
1 púpozott ek. szilárd ghí
12 lapka cheddar sajt vagy reszelt cheddar

Panírozáshoz:
kukoricaliszt
3 tojás
3 ek. tej
12 dkg zsemlemorzsa
6 dkg szeletelt mandula

Meleg répasalátához:
személyenként 1 hosszabb szál sárgarépa
őrölt fekete bors
ghí a sütéshez

Mézes-fűszeres joghurtöntethez:
30 dkg görög joghurt
10 dkg tejföl
1 púpozott tk. mustár
1 tk. folyékony méz
morzsolt korianderlevél
őrölt kashmiri csili
őrölt mustármag

Továbbá:
növényi olaj a töltött palacsinta sütéséhez

elkészítés:

1. A palacsintatésztához a felvert tojásokat felváltva, kisebb adagokban csomómentesre keverjük a liszttel, a tejjel, a vízzel, az olajjal, és letakarva fél órát állni hagyjuk.
2. A töltelékhez a finomra aprított hagymát a kis kockákra vágott bocskorpaprikával a felhevített ghín megdinszteljük. Közben enyhén sózzuk.
3. Rátesszük a húst, alaposan elkeverjük a zúzott fokhagymával, a fűszerekkel, és fehéredésig sütjük. Hozzáadjuk a joghurtot, felöntjük a vízzel, és közepes lángon, néha megkeverve elforraljuk a levét. Ha szükséges, még sózzuk. Hűlni hagyjuk.
4. A palacsintatésztából 12 db palacsintát sütünk, miközben a serpenyőt minden sütés előtt enyhén átkenjük ghível.
5. Minden kisült palacsinta közepére 1 sajtlapkát fektetünk, és 1 púpozott evőkanálnyi tölteléket halmozunk rá. Kissé lenyomjuk, majd jobbról és balról, valamint fentről és lentről behajtjuk a palacsintát.
6. A párna formájú, töltött palacsintákat kukoricalisztbe, tejjel hígított, felvert tojásba, majd szeletelt mandulával vegyített zsemlemorzsába forgatjuk. Bő, közepesen forró olajban, közepes lángon, minkét oldalukon kisütjük. A kész palacsintákat papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róluk a felesleges zsiradékot. Melegen tartjuk.
7. A répasalátához a megpucolt répákat zsülien szeletelővel hosszú, vékony csíkokra szeljük, meghintjük őrölt borssal, majd kevés felforrósított ghín megfuttatjuk. Tálba szedjük.
8. Az öntethez a hozzávalókat alaposan összekeverjük, és a répasalátával együtt a rántott palacsintához kínáljuk. (Bármilyen friss salátát és/vagy savanyúságot is adhatunk még mellé.)

Somlói galuska

Idén márciusban egy baráti összejövetelen az egyik helyi kávéházban somlói galuskát rendeltem, mert Anya mondta, hogy szerinte ott a legfinomabb. Egész ehető volt, de azért nem ájultam el tőle. Hónapokkal később a kedvenc éttermünkből rendeltem, de még annyira sem ízlett, mint a kávéházi. Igazából az a bajom vele, hogy az évek alatt akárhányszor ettem, mindig túl szottyos volt a piskóta, a krém sem volt valami hangsúlyos, ill. rumot csak nyomokban vagy egyáltalán nem tartalmazott. Még rosszabb volt a helyzet, ha rumaromával készült, és vízszerűen híg volt a csokiöntet.
A márciusi somlóizás óta viszont valamiért mindig erre az édességre vágytam. A cukrászdák kínálta somlói variációktól a rossz tapasztalatok miatt azonban ódzkodtam, így beteljesületlen maradt ez az új keletű, folyamatos vágyódás. Az utóbbi hetekben kezdett testet ölteni bennem az elhatározás, miszerint megcsinálom én a magam somló galuskáját, ami nem lesz szottyos, krémet is tartalmaz majd bőven, és reményeim szerint az én desszertemet a Kutyafül is szeretni fogja.
Számos receptet átolvastam, sőt a neten felleltem az eredetit is, és miután a sok leírás alaposan összekavarodott bennem, abszolút az tűnt nyerőnek, ha mindezekből kreálok egy Macskanyelvféle változatot. Fontosnak tartottam azonban, hogy ne térjek el nagyon a Szőcs József Béla cukrász által kitalált recepttől, vagy legalábbis meglegyen benne mindaz, amitől a somlói valóban somlói. :) Az egyik kedvenc vaníliás krémemet, nevezetesen a cukrászkrémet vettem alapul. A háromféle ízű piskóta receptjét persze nyilván nem sajátíthatom ki, hiszen a hozzávalók aránya kb. ugyanaz mindenkinél. A szirup hozzávalóinak mennyisége menet közben alakult, akárcsak a csokoládéönteté.
Ennek az olcsónak cseppet sem nevezhető süteménynek az elkészítése picit időigényesebb, ellenben végtelenül egyszerű. Kóstolás után megállapítottam, hogy nem csak, hogy nagyon emlékeztet kedvencemre, a Zuppa Inglese-re, de sikerült ahhoz nagyon hasonló somlói galuskát készítenem, amilyet utoljára gyerekkoromban ettem. Nekünk nagyon ízlett (bár a Kutyafül csak csokiöntet nélkül szerette), sőt Anyáék és egy nagyon kedves barátunk is elismerőleg nyilatkozott róla, ezért örömmel adom közre a receptet. :)

Hozzávalók 18x28 cm-es tepsihez:

Hagyományos piskótához:
3 tojás
6 dkg kristálycukor
6 dkg finomliszt
1 citrom reszelt héja

Diós piskótához:
3 tojás
6 dkg kristálycukor
3 dkg finomliszt
3 dkg pirított, darált dió

Kakaós piskótához:
3 tojás
6 dkg kristálycukor
5 dkg finomliszt
1 dkg holland kakaópor

Vaníliakrémhez:
5 dl tej
6 tojássárgája
12,5 dkg cukor
5-6 dkg finomliszt
1 tk. vaníliakivonat
1 citrom héja felcsíkozva

Rumos narancssziruphoz:
1 dl narancslé
8 dkg kristálycukor
0,5 dl Portorico rum

Csokoládéöntethez:
20 dkg étcsokoládé
2 dkg holland kakaópor
5 dkg porcukor
2 dkg vaj
1,5 dl víz
0,5 dl rum

Rétegek közé és a tetejére:
10 dkg pirított, aprított dióbél
6-8 dkg mazsola
10 dkg házi sárgabaracklekvár
1 tk. holland kakaópor
4 dl habtejszín
2 ek. porcukor
adagonként 1 mk. pirított, aprított dióbél a díszítéshez

elkészítés:

1. A hagyományos piskótához a tojássárgájákat a cukorral kihabosítjuk, elkeverjük a reszelt citromhéjjal vegyített liszttel, majd óvatosan hozzáforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét. A tésztamasszát kivajazott, liszttel behintett tepsibe simítjuk és megsütjük. A kb. 1 cm magas piskótát tortarácsra borítjuk és kihűtjük. Így járunk el a diós és a kakaós piskótával is.
2. A vaníliakrémhez a tojássárgákat a cukor 1/3-ával fém tálba tesszük, felhabosítjuk, majd simára keverjük benne a lisztet.
3. A tejet lábasba öntjük, hozzáadjuk a vaníliakivonatot, a többi cukrot, a felcsíkozott citromhéjat, és forrásig hevítjük. Kivesszük belőle a citromhéjat.
4. A forró cukros tejet vékony sugárban, folyamatosan kevergetve, a cukros-lisztes sárgájához csorgatjuk.
5. A krémalapot visszaöntjük a lábasba (de a fém tálat forrásban lévő vízzel teli lábasra is állíthatjuk), folytonos keverés mellett felfőzzük, majd teljesen kihűtjük. Közben többször átkeverjük. A selymes állagú krémet 2 részre osztjuk.
6. A sziruphoz a narancslevet a cukorral felforraljuk, addig melegítjük, amíg a cukor fel nem olvad benne, majd elzárjuk alatta a lángot. Beletesszük az alaposan megmosott mazsolát, és miután a szirup langyosra hűlt, hozzáadjuk a rumot. Ha a mazsola megduzzadt, kivesszük a szirupból.
7. A diós piskótalapot jénai tálba vagy mélyebb tepsibe fektetjük, a felületét alaposan átkenjük a szirup 1/3-ával, majd egyenletesen elosztjuk rajta a krém felét. Megszórjuk a lecsepegtetett mazsola és az aprított, pirított dió felével.
8. Rátesszük a kakaós piskótalapot, ezt is megöntözzük a sziruppal, megkenjük a megmaradt krémmel, majd megszórjuk mazsolával és dióval.
9. Beborítjuk a sima piskótalappal, lekenjük a sziruppal, elosztjuk rajta a lekvárt, majd megszórjuk a maradék dióval, és meghintjük kakaóporral. A tálat folpackkal letakarva másnapig hűtőbe tesszük.
10. A csokoládéöntethez a feldarabolt csokoládét lábasba tesszük, hozzáadjuk a kakaóport, a porcukrot, a vajat, a rumot, felöntjük a vízzel, majd gőz fölé állítva felolvasztjuk. Kihűtjük.
11. A kész süteményből evőkanál segítségével kis tálkákba galuskákat szaggatunk, vagy kockára vágva tányérra tesszük, meglocsoljuk a hideg csokoládéöntettel, és porcukorral ízesített tejszínhabbal díszítve, valamint aprított dióval megszórva tálaljuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 15 perc/piskótalap

Tipp:
Ha a sütemény tetejére is szeretnénk még krémet, 9 tojássárgájából készítsük el, arányosan növelve a krém többi hozzávalóinak mennyiségét is.
A piskótalapokat kapcsos tortaformában is megsüthetjük, és a kész desszertet tortához hasonlóan szeleteljük.

Megjegyzés:
A csokoládéöntet hűtőben megdermed, de forró vízfürdőbe téve, újra folyékonnyá válik.

Retye-hegy

Retye-hegy

Kedden reggel felkeltem –
Egy hegyet kellett bevennem.

Nevetve mentem kezdetben,
kedves emberekkel csevegtem.

Fejemet kedvemre tekergettem,
Szemem ezerfele legeltettem.

Lelkesen meneteltem felfele,
Tetszett testemnek ereje.

Egyre feljebb emelkedtem,
Egy helyen, lehet, zerge lettem.

Meredekebb terepre keveredtem,
De testemet helyesen helyezgettem.

Egyszer-egyszer letelepedtem,
S ernyedten perecet eszegettem.

Fent tengerszemmel szemeztem,
Melyben fellegek eveztek peckesen.

Levente nem engedett tespednem –
Fenekem meg kellett emelnem.

Egyre hegyesebb helyeken mentem,
De nevetve fecsegtem Eszterrel.

Lehet, egy percre elmerengtem,
S e terep lett egyszerre fekhelyem.

Kezem keskeny helyre ment be,
Mely cseppet megsebezte.

Testem nem repedt fel egy helyen se –
Eme hegyes helyen ez szerencse.

Kezem hegye le lett kezelve,
Egy kedves ember rendesen betekerte.

Kedvemet eme eset nem szegte,
S rettenthetetlen mentem felfele.

De e hegy egyre emelkedett,
Meredeken meredezett.

Nem lehetett feljebb mennem,
S elernyedve lehevertem.

Seregem negyede felment, bezzeg –
Veres nedvem menten megdermedt.

Rengeteg perc telt el egyhelyben,
Fellegmentes eget lestem sebzetten.

Egyszerre megjelent seregem negyede,
S ereszkedhettem lefele.

De e terep rettenetes lett –
Erre s emerre heggyel fenyegetett.

Lelkemnek e kezes eset se kedvezett.
S eme Retye-hegy nem kegyelmezett.

Lefele nem leltem rendes terepet –
Merre menjek, merre nem lelek hegyet?

Felfele persze kellemesebb!
De ernyedt testemmel lefele nem „gyerebe”.

Ez nem lehet vesztem – le kell mennem!
Nem lesz ez sem lehetetlen!

Sebzett kezem teszegettem –
Nem lehetett keseregnem.

Testemmel seggemet emeltem –
Seregem negyede segedelmezett ebben.

Hegytelen terepre epedeztem,
Lefele egyszer sem leselkedtem.

Lejjebb s lejjebb ereszkedtem,
Kezem kezekben megvetettem.

Fejem felett beesteledett rendesen,
S egyszerre megleltem egyenes terepem.

Kerekeken helyemre keveredtem,
Kerevetemre leheveredtem.

Szememben cseppek keletkeztek,
Mert fektemben rendre felfele mentem.

De egyet elfecseghetek neked:
Megszerettem e rendes embereket.

S eme Retye-hegyet sem feledem,
Melyre lelkemnek ereje emelt fel.

Gabi
2018. augusztus

Erdély - Retyezát, 2018 augusztusa

Versemet szeretettel jegyzem e remek seregnek:
Marcsinak, Lacinak, Lucának,
Eszternek, Búz Csabinak, Levinek,
Anitának, Csabának
és az én Kutyafülemnek.
🙂