Flantészta - Pâte à foncer

A Franciaországban pâte à foncer-nak nevezett tészta hasonlít az általunk jól ismert linzertésztához, csak ebben só is van, valamint kevesebb a cukor mennyisége, illetve vizet is adnak hozzá. Rokona a pâte brisée-nek - ami tej hozzáadásával készül –, de annál ropogósabb és kevésbé törékeny. Csak úgy, mint az omlósabb tésztájú pâte brisée, ez is kiválóan alkalmas sós piték, tésztakosarak készítéséhez, de édes töltelékkel is tölthetjük.
Az én ízlésemnek azonban nem igazán illik hozzá az édes töltelék, valami sóssal töltve azonban remek választás.

Hozzávalók kb. 1 kg nyers tésztához:

50 dkg finomliszt
25 dkg vaj
2 tojás
2 ek. kristálycukor
1 tk. só
kb. 80 ml hideg víz

elkészítés:

1. A tálba szitált liszt közepében kialakított mélyedésbe beletesszük a kis kockákra vágott, hideg vajat, a sót, a cukrot, a tojásokat, és összemorzsoljuk.
2. Apránként beledolgozzuk a lisztet, amíg a tészta morzsalékos állagú nem lesz, majd hozzáadjuk a vizet, és összeállítjuk vele a tésztát.
3. Tenyérgyökkel magunktól elfelé irányuló mozdulatokkal többször megnyújtjuk a tésztát, amíg sima felületű nem lesz, majd cipót formázunk belőle, folpackba csomagoljuk, és felhasználásig hűtőben tesszük.

Megjegyzés:

Folpackba csomagolva hűtőben 1 hétig, fagyasztóban 3 hónapig is eláll.

Receptek flantésztával:
Csirkés-póréhagymás pite (fehér lisztből is elkészíthető)
Empenada sajtos túróval és virslivel
Hagymás-aszalt paradicsomos minipiték (fehér lisztből is elkészíthető)
Húsos pite (fehér lisztből is elkészíthető)
Húsos-sajtos empenada
Lecsós batyuk
Lecsós-kukoricás papucs flantésztából (fehér lisztből is elkészíthető)
Virslis lepény

Forrás: Michel Roux - Tészta varázs

Házi kenyér Graham-liszttel

 

 

Annyiféle házi kenyér recept kering az interneten, hogy az ember már nem is tudja, melyik az igazi, a valódi házi kenyér, vagyis az a fajta, amit nagyanyáink sütöttek. Az eredetiben valószínűleg nincs olaj, és nem variáltak a lisztek keverésével sem. Ezért aztán az én házi kenyerem nem is az az autentikus típusú, sokkal inkább egy saját verzió. Ha nincs kedvem sokat vergődni a kenyérrel, vagy nincs időm arra, hogy különlegesebb fajtát süssek, akkor ezt szoktam elkészíteni, mert a kalácshoz hasonlatos zsúrkenyeremnél háziasabb jellegű, ugyanakkor az olajnak köszönhetően sokáig puha marad.

Hozzávalók 1 cipóhoz:

40 dkg fehér kenyérliszt
10 dkg Graham-liszt
1 csapott ek. só
1 tk. cukor
2 ek. napraforgóolaj
2,8 dkg friss élesztő
kb. 2,5 dl langyos víz

elkészítés:

1. 1 dl langyos, cukros vízben simára keverjük az élesztőt, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített lisztkeverék adjuk a sót, az olajat, a felfutott élesztőt, többi vizet, és közepesen lágy tésztává dagasztjuk. Meleg helyen, letakarva a duplájára kelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon finoman átgyúrjuk, cipó alakúra formázzuk, majd sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és beolajozott folpackkal + konyharuhával letakarjuk. Addig kelesztjük meleg helyen, amíg a sütő 200°C-ra előmelegszik.
4. A kenyeret sütőbe toljuk, 2-3 perc után mérsékeljük a hőfokot, és a cipót aranybarnára sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 40-45 perc

Zöldfűszeres túrós rétes

Ennek a rétesnek története van. Mielőtt lefotóztam volna, háromszor kellett megsütnöm, tehát most a 4. sütés eredményét láthatja a kedves Olvasó.
Egyszerűen nem akart összejönni, de juszt se adtam fel. Miután a recept kipattant a fejemből, legelőször akkor készítettem el, amikor a LIKE magazin riportere és fotósa eljöttek hozzám, hogy a blogról faggassanak. Már eleve a leveles tésztával is bajok voltak: a lapok nem akartak elválni egymástól. Miután nagy nehezen megoldódott a helyzet, sütés közben teljesen szétfolyt a töltelék. Én, a nagy konyhaművész, simán kihagytam a tojást a túróból, szóval nem is csoda. Ezt mégsem szolgálhattam fel a vendégeknek, bár amúgy tényleg nagyon finom lett. Elhatároztam, hogy hamarosan újra megsütöm, és akkor már nem feledkezem meg a tojásról. Ezúttal olyan leveles tésztát használtam, ami korábban már bevált. Egy dobozban 6 ilyen lap van, és egyáltalán nincsenek összeragadva, nem úgy, mint egy másik márkájú, nagy rakás kutyagumi.
A töltelék most is kifolyt egy kicsit, és nem értettem, mi lehet az oka, amikor a tojásnak elvileg össze kéne tartania. Hoppá, hát a sajt! Az a fránya bizony nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hő hatására, tojás ide vagy oda, gallyra menjen az egész, legalábbis külalakra, mert az ízével nem volt semmi bibi, sőt. Oké, vettem az adást, csökkenteni kell a sajt mennyiségét. Kihagyni nem fogom – ezt elhatároztam, mert direkt illik bele és finomabbá teszi. Így is lett. Tojás, kevesebb sajt, és... megint kifolyt. Rájöttem, hogy a házi túró a ludas, ami eleve zsírosabb a bolti társainál, és nyilván nincs is annyira lecsepegtetve. Kénytelen voltam mégis bolti túrót venni, és ezúttal azzal megtölteni a rétest. Az eredmény nem csak ízre, hanem külsőségeit tekintve is vállalható lett. Végre! Szívből ajánlom kipróbálásra, de azért házi túróval finomabb, még ha az ki is szökik a tésztaköntösből. :D

Hozzávalók 4 személyre:

4 lapocska mirelit leveles tészta (kis dobozban kapható, téglalap alakú lapok)
40 dkg túró
2 tojás
2 ek. metélőhagyma
2 ek. petrezselyemzöldje
4 dkg trappista/eidami sajt
őrölt fehér bors
só

elkészítés:

1. Az áttört túrót alaposan elkeverjük a tojásokkal, a reszelt sajttal, és a fűszerekkel ízesítjük.
   
2. A tésztalapokat szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni, majd enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk.
3. A tölteléket a tészta hozzánk közelebbi, hosszabbik szélére halmozzuk úgy, hogy töltelék mellett a jobb és a bal oldalon üresen maradjon egy kb. 2 cm-es sáv.
4. Ezeket ráhajtjuk a töltelékre, majd föltekerjük a tésztát. Kicsit elegyengetjük, és a réteseket hajtással lefelé a sütőpapírral bélelt tepsire tesszük.
5. A tetejüket lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. Miután kicsit hűlni hagytuk, felszeleteljük.

sütési hőfok: 180ºC
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 20 perc