2016. január 18.

Újhagymás burgonya gratin







Nem ez az első eset, hogy burgonya gratint készítettem, de ez az első alkalom, hogy felkerült a blogra. Első alkalommal a gratin nem lett tetszetős, de legalább kiderült, hogy így még én is szeretem a főtt a krumplit. :D Második nekifutásra sem lett túl szép, de akkor már mindegy volt. Harmadik alkalommal – bár jóval nagyobb sütőtálban készült – végre szemre is klasszul sikerült, de akkor meg a hozzá sütött hús képeivel elégedetlenkedtem, úgyhogy végképp kénytelen voltam újra elkészíteni, és végre a 4. fotózás eredménye mellett maradni, hogy végre közkinccsé legyen. Persze ez a kis harcom a burgonya gratinnal a tálalás szépségét illetően mit sem változtat azon, hogy ez a köret bizony olyan finom, hogy képes vagyok többször is nekiveselkedni, és a sütés eredményét minden alkalommal gyomrom tartalmává varázsolni. :D






Hozzávalók 4 személyre (4 db 10,3 cm átmérőjű, 6,7 cm magas szufléformához):

60 dkg krumpli
4 szál újhagyma
3 dl tejszín
2 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 tk. édeskés curry
őrölt zöld bors

vaj a formához
4 szelet mozzarella vagy 8 dkg bármilyen reszelt sajt (elmaradhat)

elkészítés:
  1. A krumplit meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk, és a vajjal kikent sütőformákban körkörösen elrendezzük úgy, hogy a szeletek kissé fedjék egymást. Minden réteget megszórunk karikára vágott újhagymával.
  2. A keményítőt egy kevés tejszínnel simára keverjük, majd felöntjük a többi tejszínnel, megfűszerezzük és jól elkeverjük.
  3. Négyfelé osztva a burgonyára öntjük, előmelegített sütőben, alufólia alatt sütjük 25 percet, majd további 20 percet fólia nélkül, amíg a teteje pirulni nem kezd. Újhagymakarikákkal és petrezselyemzölddel díszítve azonnal tálaljuk.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)

Tipp:

A gratint más módon is feltálalhatjuk: a formában előbb hagyjuk langyosra hűlni, hogy szépen ki tudjuk borítani belőle. Egy ív sütőpapírt vágjunk 4 részre, és miután kibéleltük velük a tepsit, fordítsuk rá a forma oldalától előzőleg késsel elválasztott gratint. Tegyünk a tetejükre egy-egy szelet mozzarella sajtot, vagy szórjunk rá reszelt sajtot, és a sütő középső rácsára téve, szintén 200°C-on, grill fokozaton, kb. 10 perc alatt olvasszuk rá. Ezután a sütőpapír segítségével mindegyiket emeljük át külön tányérokra.




















A recept a Kifőztük gasztromagazin januári számában is megjelent.

2016. január 15.

Dán almás pite





Az almás pite eddig valahogy kimaradt a repertoáromból, de mivel volt itthon épp 1 kg almám, úgy gondoltam, nem hagyom tovább tátongani a sütis receptjeim között uralkodó fehér foltot, és szombati édességnek ilyen desszertet sütök. Kerestem is hozzá receptet, na nem mintha fejből nem tudtam volna összehozni a linzertésztát, de keresgélés közben megvillant egy dán változat, és amellett döntöttem. Mivel ehhez a recepthez nem volt elég almám, ezért ennyivel kellett beérnem. Ízesítésül mazsolát és citromlevet is csempésztem bele, valamint helyenként icipicit módosítottam az arányokon. Remélem, a dánok nem köveznek meg érte! :D A tészta mennyisége ugyanannyi maradt, mert szerintem éppen így volt jó.
A hozzávalók „cup”-ban voltak megadva, amit én kifejezetten idegesítőnek tartok, mert a neten különböző számokat lehet olvasni pl. a liszt kapcsán, és az egyik szerint egy csésze 120 g lisztnek, a másik szerint többnek felel meg. Nyilván van, aki púpozottabban méri. Utóbb kiderült, hogy az eredeti recept szerinti 26 cm-es sütőformára szánt tészta hozzávalói kapcsán valóban több liszttel számolhattak, mert én örültem, hogy az én kis 24 cm-esemnek tésztaszélt is tudtam varázsolni.
Én egyébként sosem szoktam elősütni a tésztát, de mivel a már puhára főtt tölteléknek nincs szüksége sok sütésre, ezért most a javasolt módon jártam el.
A süti jól sikerült, bár bevallom, én jobban kedvelem a saját, jól bevált (tojással készülő) linzertésztámat, de a tetején lévő imádott morzsának hála, felkerült a többször készítendő édességek listájára. :)






Hozzávalók 24 cm-es piteformához:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
7,5 dkg vaj
5 dkg cukor
½ mk. só
4 ek. jéghideg víz

Töltelékhez:
2 kg alma (pl. Granny Smith, McIntosh vegyesen)
7 dkg csemege mazsola
5 dkg cukor
1 tk. őrölt fahéj
egy csipet só
½ citrom leve
1,5 dkg vaj
0,6 dl tejszín

Tetejére:
15 dkg finomliszt
6 dkg cukor
6 dkg barna cukor
10 ek. olvasztott vaj

Tálaláshoz:
2,5 dl tejszínhab
1 ek. porcukor

elkészítés:

  1. A tésztához a sóval, cukorral vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, hozzáadjuk a vizet, és gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagolva, min. 1 órát hűtőben pihentetjük.
  2. A tésztát lisztezett deszkán 27 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk, és beleillesztjük a piteformába. nejlonzacskóba húzva 30 percig hűtőben, majd kb. 15 percig mélyhűtőben pihentetjük.
  3. Alufóliából letépünk 2 ívet betakarjuk vele a tésztát, és sütőbabot vagy kerámia pitesúlyt helyezünk rá. 180°C-os sütőben, alulról a 2. rácson 20 perc alatt elősütjük, majd a sütőbab és a fólia nélkül további kb. 15 perc alatt világosbarnára sütjük.
  4. A töltelékhez a meghámozott, magházától megfosztott almákat vékonyra cikkekre szeljük és összekeverjük a sós-fahéjas cukorral. A vajat serpenyőben habzásig forrósítjuk, rátesszük az almát, meglocsoljuk a citromlével, és fedő alatt puhulásig pároljuk, néha-néha megkeverve. (Ez kb. 10 perc.) Hűlni hagyjuk.
  5. A párolt almát szűrőtálba öntjük, miközben a levét felfogjuk, és a tejszínnel kevert almalét közepes lángon, néha megkeverve a felére elforraljuk.
  6. A párolt almát összekeverjük a mazsolával, elosztjuk az elősütött tésztán, majd ráöntjük és elsimítjuk rajta a tejszínes almalevet.
  7. A tésztamorzsához a cukorral elkevert lisztet meglocsoljuk az olvasztott vajjal, villa segítségével borsónyi tésztarögökké dolgozzuk, és egyenletesen rászórjuk a töltelékre. A sütő hőmérsékletét 200°C-ra emeljük, és hőlégkeverésre állítjuk.
  8. A pitét kb. 15 perc alatt aranybarnára sütjük, majd rácsra téve teljesen kihűtjük. Felszeleteljük és cukorral ízesített tejszínhabbal együtt tálaljuk.











A recept a Kifőztük gasztromagazin januári számában is megjelent.


Ihletadó recept: BrownEyedBaker

2016. január 13.

Tiszai aprópecsenye „Szentiferi” módra





A minap koszorús, nagy költőnk, azaz az apukám meglepett egy nagy csomag disznótorossal. Hozott hurkát, kolbászt, szalonnát, töpörtyűt és nagy kedvencemet májat, no meg a sertés egyik legfinomabb részét, a dióját egy kis karajjal vegyesen. A gyönyörű, friss alapanyagok nagy részét azonnal a fagyasztóba tettem, de úgy megkívántam a tiszai aprópecsenyét – amiből Ápásosnak hála gyerekkoromban olyan sokszor volt szerencsém belakni –, hogy egyértelmű volt, másnap ez lesz az ebéd. Ápá pedig azon melegében felcsíkozta nekem a hús és a máj java részét. Na nem mintha én ezt nem tudtam volna megtenni, de így kicsit olyan volt, mintha megint együtt főztünk volna – ő előkészítette, hogy másnapra nekem már csak a főzés maradjon. Persze pont azzal lehet elrontani, de mivel lediktáltattam vele a pontos elkészítési módot, így megadtam az esélyt, hogy az én kezem alatt is kb. olyan ízletes legyen, mintha teljes egészében Ápá csinálta volna.
Ugyan a blogon már fent van egy tiszai aprópecsenye recept, de azt saját kút főből hoztam össze pár éve csupán az emlékeimre hagyatkozva. Most kiderült, hogy szinte pontosan olyan volt az enyém, mint az apukámé, de azért be kell valljam, az Ápá -féle azért mégis csak jobb. :D Hiába na, a kis apró trükkökben rejlik a csoda. … na meg a szeretettel nevelt pocának is elég sok köze van hozzá. Az Ápá által hizlalt malacnak ui. olyan ízletes a mája (a húsa is), hogy azt nehéz űberelni hol-mi boltban vásárolt, májnak látszó belsőséggel.

A recept most különösen aktuális, mert e héten pénteken lesz Ápás UTAK című első verseskötetének bemutatója a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. :)






Hozzávalók 2-4 személyre:

35 dkg sertéscomb (a diója) és karaj vegyesen
25 dkg sertésmáj
1 nagy fej vöröshagyma
5-6 nagy gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika (a fele lehet hegyes erős paprika)
70 dkg krumpli (tisztítva mérve)
őrölt fekete bors
őrölt kömény

mangalicazsír

elkészítés:

  1. A húst és a májat csíkokra vágjuk.
  2. A finomra aprított hagymát és a kis kockákra vágott paprikát 1 evőkanál forró zsíron megfonnyasztjuk, közben sózzuk. Hozzáadhatjuk a húsról levágott zsírosabb részt is, hogy kocsonyásítja majd a szaftot. (A kész ételből később kivehetjük).
  3. Rátesszük a felcsíkozott húst, és néha megkeverve, fehéredésig pároljuk, ill. addig, amíg a benne lévő víz elpárolog. (Vigyázzunk, hogy a hagyma közben ne karamellizálódjon!)
  4. A húst megfűszerezzük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és hozzáadjuk a zúzott fokhagyma felét. Fedő alatt addig pároljuk, amíg a víz elfő róla.
  5. Ha a hús még nem puhult meg, adunk még hozzá egy kis vizet, és fedő alatt tovább főzzük, amíg puha nem lesz, és már csak egy kevés szaftja marad.
  6. Miközben a hús párolódik, a meghámozott krumplit felkockázzuk, és bő zsírban kisütjük. Papírtörlőre szedjük és megsózzuk.
  7. Amikor a hús elkészült, külön serpenyőben kevés, felforrósított zsíron átforgatjuk a csíkokra vágott májat. Amint kifehéredik, és a közepe már nem véres, enyhén megsózzuk.
  8. A májat a többi fokhagymával a húshoz keverjük, összesütjük, majd a krumplit is hozzáforgatjuk. Friss házi kenyeret kínálunk hozzá.

Megjegyzés:


Ha a pecsenyét kétféle húsból készítjük – mint ahogyan most én is –, előfordul, hogy nem egyszerre puhulnak meg, ezért erre figyelni kell. A karajnak kicsit több időre van szüksége.
Azért írtam, hogy 2-4 személyre, mert ez az eredetileg 2 személyre tervezett mennyiség nekem simán elég volt 4 evésre is, de nagyobb étkűek esetében ez nem biztos, hogy így van. :)