Batáta krokett parmezánnal

A spájzpolc legalján árválkodó utolsó darab édesburgonya felhasználására hirtelen nem volt jobb ötletem, mint a krokett. Ezúttal azonban nem olajban, hanem sütőben akartam megsütni. Na itt rontódott el a dolog, mert egyrészt 180°C-on elég lassan sült, másrészt miután már úgy láttam, hogy majdnem elkészült, megkóstoltam, de nem voltam vele megelégedve. Valahogy nekem nem jött be a sütőben sült zsemlemorzsa íze, és eszembe jutott, hogy egy lefotózott, ám a blogra fel nem került karfiolfasírt kapcsán is már ugyanez volt a problémám.
Nem volt mit tenni, gyorsan elővettem a serpenyőt, de hogy ne csorbuljon annyira az abba vetett hitem, hogy az olaj nélküli sütés egészségesebb, ezért ezúttal kókuszolajat hevítettem, és abban sütöttem készre a krokettkéimet. És láss csodát, így már ízlett! :) Persze a bejegyzésnek mégsem adhattam azt a címet, hogy „sütőben, majd olajban sült krokett”. :D
Bár most a köret a lényeg, de elárulom, hogy grillezett csirkemellet készítettem hozzá.

Hozzávalók 14 darabhoz:

25 dkg édesburgonya
2 dkg parmezán sajt reszelve
½ mk. currypor
1 kis szárított csilipaprika
só
1 tojássárgája
5-8 dkg liszt
zsemlemorzsa
kókuszolaj a sütéshez

elkészítés:

1. A meghámozott batátát felkockázzuk, puhára főzzük, majd leszűrjük, és még melegen villával összetörjük. Hűlni hagyjuk.
2. Az áttört batátához adjuk a tojássárgáját, a reszelt sajtot, a fűszereket, a felaprított csilipaprikát, és annyi liszttel, amennyit felvesz, viszonylag lágy tésztává dolgozzuk.
3. A masszából evőkanállal kiveszünk egy adagot, nedves kézzel henger alakúra formázzuk, majd megforgatjuk a zsemlemorzsában. (Így alakíthatóbbá válik, és korrigálhatjuk az esetleges formai hibákat.)
4. A megformázott kroketteket felhevített olajban pirosra sütjük, (sütés közben csökkentve a lángot), majd papírtörlőre szedjük és tálaljuk.

Gyümölcsös vaníliás túró

Sajnos nem vagyunk valami nagy gyümölcsfogyasztók, főleg, ha nyers gyümiről van szó, ezért néha muszáj rávennem magam, hogy ad hoc jelleggel vegyek a zöldségesnél valamilyen idénygyümölcsöt. Amióta a jó kis szabolcsi almafákat javarészt kivágták, az alma nemigen fogy nálunk, mégis abból szinte mindig van itthon, hátha kell valamilyen ételhez.
A hűtőben tehát volt pár szem almám, egy utolsó darab, felhasználásra váró túróm, valamint a már felbontott doboz mascarponém is csak azt leste, mikor járulhat végre hozzá, hogy valamilyen ételt tegyen finomabbá. Ezeket mind fel akartam használni, de az alma mellé mindenképp vennem kellett más gyümölcsöt is, mert egyedül kevésnek éreztem a kigondolt túrós édességhez. Így került a kosaramba kivi és vérnarancs. A banánnal is szemeztem, de végül úgy döntöttem, az most ott marad a zöldségesnél.
Igazából reggeli gyanánt készült ez a gyümölcsös túró, mert tudtam, hogy a Kutyafül későn ér haza, és nagyon eléheznék ebédig, ha szokás szerint semmit se reggeliznék. A Kutyánszki nélkül nem szeretek ebédelni, ezzel a tartalmas étekkel azonban szerencsére kihúztam délutánig, és aztán együtt költöttük el a kései ebédet.

Hozzávalók 1 személyre:

15 dkg tehéntúró
5 dkg mascarpone
3 ek. tej
2 ek. folyékony méz
1 vaníliarúd kikapart magjai
1 kis vérnarancs
1 kivi
1 kis alma fele
1 ek. frissen facsart citromlé
1 ek. pirított, szeletelt mandula

elkészítés:

1. Éles késsel levágjuk a vérnarancs szár felőli és az alsó részét, majd deszkára tesszük, és fölülről lefelé haladva, a gyümölcs íves alakját követve, a többi héját is eltávolítjuk a keserű, fehér résszel együtt. Óvatosan kifilézzük úgy, hogy ék alakban kivágjuk a gyümölcshúst a gerezdek közötti hártyák közül.
2. A kivit meghámozzuk, és előbb karikákra, majd cikkekre vágjuk. Az alma felét 4 cikkre vágjuk, a magházat kivesszük, majd az almacikkeket felszeleteljük és meglocsoljuk a citromlével. A gyümölcsöket tálba tesszük és összeforgatjuk.
3. A vaníliarudat felhasítjuk, magjait kikaparjuk, és alaposan elkeverjük a túróval, a tejjel és a mézzel. Hozzáforgatjuk a gyümölcsöket, és megszórjuk pirított mandulával. Tálaljuk.

Megjegyzés:
Ha tízóraira esszük, akkor 2 személyre is elegendő ez a mennyiség.

Falatkák sajtkosárban, mézes-mustáros öntettel – VKF! 70.

Ez a 4. VKF!, amiben részt veszek. Amikor ui. megláttam Orsi, a Kabóca a konyhában blog háziasszonyának kiírását sajt témában, azonnal tudtam, hogy ezt nem fogom kihagyni, mert hatalmas sajtimádó vagyok, azaz hogy vagyunk mi ketten a Kutyafüllel.
A poén az, hogy a játékra való felhívás óta legalább 3 olyan receptem is felkerült a blogra, ami sajtot tartalmaz, de juszt se ezek valamelyikével neveztem be, hanem szándékosan olyat akartam, ami direkt erre az alkalomra lett kitalálva, teljesen saját kút főből, mellőzve minden egyéb nézgélődést a témában. Közben Orsi is kedvesen invitált, úgyhogy egyértelmű volt, hogy nem hagyom cserben. A sajtkosár régóta izgatta a fantáziámat, ezért hamar eldőlt, hogy ez lesz a recept alapja (meg az ételé is, szó szerint). Aztán nemrégiben busójárás alkalmával részben a VKF! miatt háromféle sajtot is vásároltunk Mohácson egy németországi sajtkészítő manufaktúra termékei közül. Ezeknek fantázianevet adtak, mert a neten rákeresve ilyen sajtokat nem találtam, sőt a manufaktúrának sincs honlapja. Eredetileg főleg mutatós zöldségekkel szerettem volna megpakolni a sajttálkát, de a Kutyinyek hajthatatlan volt, nem akaródzott neki salátát enni. Persze, ha akart volna se tudott volna, mert a boltban nem találtam friss hozzávalókat. Így maradtam a húsnál és kedvencemnél, a répánál, illetve dúsítottam egy kis maradék májjal. De mivel ezek így együtt kicsit már unalmasak számomra, úgy éreztem, nem árt feldobni még valamivel. Pl. az újonnan vásárolt sajtok valamelyikével, illetve maradék kenyérrel és valamilyen finom öntettel. Hú, az öntet azóta igazi kedvenc lett! Sikerült úgy eltalálni az ízeket és arányokat, hogy úgy éreztem, sikerült újabb magasságokba emelni a jól ismert hozzávalóimat, és a jövőben más ételhez is fel fogom használni! :)

Hozzávalók 4 személyre:

a sajtkosárhoz:
10 dkg Grana Padano vagy parmezán sajt

a salátához:
5 dkg érett, hegyi sajt vagy Gruyère (nálam „Gleccser tallér”)
15 dkg csirkemellfilé vagy megmaradt sült hús
15 dkg csirkemáj
10 dkg sárgarépa
2 szelet szendvicskenyér
2 nagy gerezd fokhagyma
0,5 dl + 2 ek. olívaolaj

az öntethez:
1 kis fej lila hagyma
1 ek. mustár
1,5 ek. folyékony méz
2 ek. fehérborecet
só
őrölt fekete bors
1 ek. olívaolaj

elkészítés:

1. Egy ív sütőpapírra 4 db 14-15 cm átmérőjű kört rajzolunk. A papírt a körök mellett 4 darabra vágjuk úgy, hogy legyen annyi szélük, hogy a papírt meg tudjuk fogni. A lapokat egymás mellé a gáztepsire tesszük.
2. A reszelt sajtot négyfelé osztjuk, az előrajzolt körökbe szórjuk. 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 12 perc alatt pirosra sütjük. A papír segítségével mindegyiket az egyforma nagyságú, felfordított tálkák aljára fektetjük, konyharuhát terítünk rájuk, és rányomva, óvatosan megformázzuk a kosárkákat. Így hagyjuk kihűlni. (Vigyázat, formázáskor nagyon hamar kihűlnek és könnyen törnek!)
3. A ropogós kenyérkockákhoz a megtisztított fokhagymagerezdeket kés lapjával szétnyomjuk, majd 0,5 dl olívaolajban, kis lángon 1 percig pirítjuk. Hűlni hagyjuk.
4. A kenyérszeleteket lehéjazzuk, a belsejüket egyforma kockákra vágjuk, megforgatjuk a fokhagymás olívaolajban, majd sütőpapírral bélelt tepsibe szórva, 200°C-os sütőben 10 perc alatt ropogósra sütjük. Hűlni hagyjuk.
5. A csirkemellből levágunk két szeletet, kis kockákra vágjuk, enyhén sózzuk, borsozzuk, és 1 evőkanál olajon pirosra sütjük. Hűlni hagyjuk.
6. A májat apró kockákra vágjuk, finoman meghintjük sóval, borssal, és 1 evőkanál olajon készre sütjük. Kihűtjük.
7. A megtisztított répát nagyon vékony csíkokra szeljük, gőz fölött roppanósra pároljuk, majd miután kihűlt, óvatosan összeforgatjuk a sült hússal, a májjal, a kenyérkockákkal, a pirított fokhagymával és a felkockázott sajttal.
8. Az öntethez a megpucolt hagymát finomra aprítjuk és összekeverjük a többi hozzávalóval.
9. A húsos keveréket elosztjuk a sajttálkákban, meglocsoljuk 1-1 evőkanál öntetettel, és tálaljuk.

Tipp:

A sajtkosárkák elkészítéséhez nagy méretű fémgyűrűt is használhatunk: ráhelyezzük a sütőpapírra, beleszórjuk a sajtkeveréket, majd leemeljük róla a fémgyűrűt.
Az ételt melegen is tálalhatjuk, de ez esetben a sajtkockákat csak utólag szórjuk rá.