Gyümölcsös vaníliás túró

Sajnos nem vagyunk valami nagy gyümölcsfogyasztók, főleg, ha nyers gyümiről van szó, ezért néha muszáj rávennem magam, hogy ad hoc jelleggel vegyek a zöldségesnél valamilyen idénygyümölcsöt. Amióta a jó kis szabolcsi almafákat javarészt kivágták, az alma nemigen fogy nálunk, mégis abból szinte mindig van itthon, hátha kell valamilyen ételhez.
A hűtőben tehát volt pár szem almám, egy utolsó darab, felhasználásra váró túróm, valamint a már felbontott doboz mascarponém is csak azt leste, mikor járulhat végre hozzá, hogy valamilyen ételt tegyen finomabbá. Ezeket mind fel akartam használni, de az alma mellé mindenképp vennem kellett más gyümölcsöt is, mert egyedül kevésnek éreztem a kigondolt túrós édességhez. Így került a kosaramba kivi és vérnarancs. A banánnal is szemeztem, de végül úgy döntöttem, az most ott marad a zöldségesnél.
Igazából reggeli gyanánt készült ez a gyümölcsös túró, mert tudtam, hogy a Kutyafül későn ér haza, és nagyon eléheznék ebédig, ha szokás szerint semmit se reggeliznék. A Kutyánszki nélkül nem szeretek ebédelni, ezzel a tartalmas étekkel azonban szerencsére kihúztam délutánig, és aztán együtt költöttük el a kései ebédet.

Hozzávalók 1 személyre:

15 dkg tehéntúró
5 dkg mascarpone
3 ek. tej
2 ek. folyékony méz
1 vaníliarúd kikapart magjai
1 kis vérnarancs
1 kivi
1 kis alma fele
1 ek. frissen facsart citromlé
1 ek. pirított, szeletelt mandula

elkészítés:

1. Éles késsel levágjuk a vérnarancs szár felőli és az alsó részét, majd deszkára tesszük, és fölülről lefelé haladva, a gyümölcs íves alakját követve, a többi héját is eltávolítjuk a keserű, fehér résszel együtt. Óvatosan kifilézzük úgy, hogy ék alakban kivágjuk a gyümölcshúst a gerezdek közötti hártyák közül.
2. A kivit meghámozzuk, és előbb karikákra, majd cikkekre vágjuk. Az alma felét 4 cikkre vágjuk, a magházat kivesszük, majd az almacikkeket felszeleteljük és meglocsoljuk a citromlével. A gyümölcsöket tálba tesszük és összeforgatjuk.
3. A vaníliarudat felhasítjuk, magjait kikaparjuk, és alaposan elkeverjük a túróval, a tejjel és a mézzel. Hozzáforgatjuk a gyümölcsöket, és megszórjuk pirított mandulával. Tálaljuk.

Megjegyzés:
Ha tízóraira esszük, akkor 2 személyre is elegendő ez a mennyiség.

Falatkák sajtkosárban, mézes-mustáros öntettel – VKF! 70.

Ez a 4. VKF!, amiben részt veszek. Amikor ui. megláttam Orsi, a Kabóca a konyhában blog háziasszonyának kiírását sajt témában, azonnal tudtam, hogy ezt nem fogom kihagyni, mert hatalmas sajtimádó vagyok, azaz hogy vagyunk mi ketten a Kutyafüllel.
A poén az, hogy a játékra való felhívás óta legalább 3 olyan receptem is felkerült a blogra, ami sajtot tartalmaz, de juszt se ezek valamelyikével neveztem be, hanem szándékosan olyat akartam, ami direkt erre az alkalomra lett kitalálva, teljesen saját kút főből, mellőzve minden egyéb nézgélődést a témában. Közben Orsi is kedvesen invitált, úgyhogy egyértelmű volt, hogy nem hagyom cserben. A sajtkosár régóta izgatta a fantáziámat, ezért hamar eldőlt, hogy ez lesz a recept alapja (meg az ételé is, szó szerint). Aztán nemrégiben busójárás alkalmával részben a VKF! miatt háromféle sajtot is vásároltunk Mohácson egy németországi sajtkészítő manufaktúra termékei közül. Ezeknek fantázianevet adtak, mert a neten rákeresve ilyen sajtokat nem találtam, sőt a manufaktúrának sincs honlapja. Eredetileg főleg mutatós zöldségekkel szerettem volna megpakolni a sajttálkát, de a Kutyinyek hajthatatlan volt, nem akaródzott neki salátát enni. Persze, ha akart volna se tudott volna, mert a boltban nem találtam friss hozzávalókat. Így maradtam a húsnál és kedvencemnél, a répánál, illetve dúsítottam egy kis maradék májjal. De mivel ezek így együtt kicsit már unalmasak számomra, úgy éreztem, nem árt feldobni még valamivel. Pl. az újonnan vásárolt sajtok valamelyikével, illetve maradék kenyérrel és valamilyen finom öntettel. Hú, az öntet azóta igazi kedvenc lett! Sikerült úgy eltalálni az ízeket és arányokat, hogy úgy éreztem, sikerült újabb magasságokba emelni a jól ismert hozzávalóimat, és a jövőben más ételhez is fel fogom használni! :)

Hozzávalók 4 személyre:

a sajtkosárhoz:
10 dkg Grana Padano vagy parmezán sajt

a salátához:
5 dkg érett, hegyi sajt vagy Gruyère (nálam „Gleccser tallér”)
15 dkg csirkemellfilé vagy megmaradt sült hús
15 dkg csirkemáj
10 dkg sárgarépa
2 szelet szendvicskenyér
2 nagy gerezd fokhagyma
0,5 dl + 2 ek. olívaolaj

az öntethez:
1 kis fej lila hagyma
1 ek. mustár
1,5 ek. folyékony méz
2 ek. fehérborecet
só
őrölt fekete bors
1 ek. olívaolaj

elkészítés:

1. Egy ív sütőpapírra 4 db 14-15 cm átmérőjű kört rajzolunk. A papírt a körök mellett 4 darabra vágjuk úgy, hogy legyen annyi szélük, hogy a papírt meg tudjuk fogni. A lapokat egymás mellé a gáztepsire tesszük.
2. A reszelt sajtot négyfelé osztjuk, az előrajzolt körökbe szórjuk. 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 12 perc alatt pirosra sütjük. A papír segítségével mindegyiket az egyforma nagyságú, felfordított tálkák aljára fektetjük, konyharuhát terítünk rájuk, és rányomva, óvatosan megformázzuk a kosárkákat. Így hagyjuk kihűlni. (Vigyázat, formázáskor nagyon hamar kihűlnek és könnyen törnek!)
3. A ropogós kenyérkockákhoz a megtisztított fokhagymagerezdeket kés lapjával szétnyomjuk, majd 0,5 dl olívaolajban, kis lángon 1 percig pirítjuk. Hűlni hagyjuk.
4. A kenyérszeleteket lehéjazzuk, a belsejüket egyforma kockákra vágjuk, megforgatjuk a fokhagymás olívaolajban, majd sütőpapírral bélelt tepsibe szórva, 200°C-os sütőben 10 perc alatt ropogósra sütjük. Hűlni hagyjuk.
5. A csirkemellből levágunk két szeletet, kis kockákra vágjuk, enyhén sózzuk, borsozzuk, és 1 evőkanál olajon pirosra sütjük. Hűlni hagyjuk.
6. A májat apró kockákra vágjuk, finoman meghintjük sóval, borssal, és 1 evőkanál olajon készre sütjük. Kihűtjük.
7. A megtisztított répát nagyon vékony csíkokra szeljük, gőz fölött roppanósra pároljuk, majd miután kihűlt, óvatosan összeforgatjuk a sült hússal, a májjal, a kenyérkockákkal, a pirított fokhagymával és a felkockázott sajttal.
8. Az öntethez a megpucolt hagymát finomra aprítjuk és összekeverjük a többi hozzávalóval.
9. A húsos keveréket elosztjuk a sajttálkákban, meglocsoljuk 1-1 evőkanál öntetettel, és tálaljuk.

Tipp:

A sajtkosárkák elkészítéséhez nagy méretű fémgyűrűt is használhatunk: ráhelyezzük a sütőpapírra, beleszórjuk a sajtkeveréket, majd leemeljük róla a fémgyűrűt.
Az ételt melegen is tálalhatjuk, de ez esetben a sajtkockákat csak utólag szórjuk rá.

Kókuszos-mascarponés csokiszelet

Nem tudom megmondani, mióta ücsörgött a hűtőben pár tojásfehérje egy kis tálkában. Folyamatosan szaporodtak, pár nap eltéréssel lettek egyre többen. De okulva a korábbi „szaporítás” várakoztatásának csúfos eredményéből (szegények ki lettek dobva), ezt az újabb „neveldét” most már muszáj volt felhasználnom. Kapóra jött a hétvége meg újabban a csokis sütik iránt nem szűnő vágyam, és úgy gondoltam, valamilyen csokoládés édességet készítek belőle. Torta helyett szeletes süteményt szerettem volna, és jó csokisat. A jól bevált fehér piskótámat hívtam segítségül némi kis csavarral, valamint egy másik süteményemhez használt csokikrémet, amit ezúttal a maradék mascarpone egy részével házasítottam össze. „Legyen mignonféle!” Végül nem pont az lett. :D
Már első kóstolásra úgy éreztem, hogy katarzisban van részem. Sokkal finomabb volt annál, mint ahogy első alkalommal kinézett.
Az első próbálkozásból okulva 2. alkalommal több tojásfehérjéből készült a piskóta, és a bevonathoz is hígabb típusú csokoládét használtam. Eredmény: a tészta sajnos így is vékony lett a picit nagyobb tepsi miatt, nem is sikerült pontosan a közepén kettévágnom. Ennek ellenére szerintem egy fokkal mégis szebb lett az első sütéshez képest. És ami a lényeg – még mindig nagyon-nagyon ízlik. :D 

Hozzávalók 28x18 cm-es tepsihez:

Tésztához:
6 tojásfehérje
12 dkg porcukor
9 dkg liszt
4 dkg kókuszreszelék
1 csapott tk. sütőpor

Krémhez:
15 dkg vaj
12 dkg porcukor
3,75 dkg kakaópor
0,75 dl tej
15 dkg mascarpone

Bevonáshoz és a díszítéshez:
25 dkg étcsokoládé

elkészítés:

1. A tésztához a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd a porcukrot kisebb adagokban hozzászitálva, fényesre verjük a habot.
2. Apránként hozzáforgatjuk a sütőporral vagyített lisztet, és a tésztamasszát kivajazott, kilisztezett tepsibe simítjuk. Előmelegített sütőben megsütjük, majd hűlni hagyjuk. (Ha szükséges, a széleit egyenesre vágjuk, de ez esetben csak 12 szelet süteményünk lesz.)
3. A krémhez  a cukor egyik felét elvegyítjük a kakaóporral, hozzáöntjük a felforralt tejet, és csomómentesre dolgozzuk. Hűlni hagyjuk.
4. A puha vajat a porcukor másik felével felhabosítjuk, összekeverjük a csokoládémázzal, kissé felhabosítjuk, majd alaposan összedolgozzuk a mascarponéval.
5. A piskótát két lapra vágjuk, az egyik tésztalapot egyenletesen megkenjük a krémmel, rátesszük a másik lapot, és a süteményt néhány órára hűtőbe tesszük dermedni.
6. A süteményt négyzet alakú szeletekre vágjuk, körben bevonjuk az olajjal kevert, vízgőz fölött megolvasztott csokoládéval, és tortarácsra téve hagyjuk, hogy megszáradjon rajtuk a bevonat.
7. A maradék (kb. 5 dkg) olvasztott csokoládéból tetszés szerinti mintákat rajzolunk a sütemények tetejére, és miután a díszítés megszáradt, tálaljuk..

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc

Tipp:
A piskótalap elég vékony, de ha ügyesek vagyunk, ketté lehet vágni. Így 1 cm vastag tésztalapokat kapunk. 6 helyett mégis inkább 8 tojásfehérjét javasolok, hogy könnyen két lapra tudjuk vágni, és alul-fölül egyforma vastag legyen a tészta. De a kisebb tepsi is megoldás lehet a problémára, és akkor maradhat a 6 tojásos piskóta.
Mivel a fehér piskóta teteje ragadósabb, célszerű egy ív sütőpapírt ráfektetni, és a lapra vágás közben erre tegyük rá a tenyerünket.