Mintha írtam volna már, hogy néha nem is történhet jobb egy étellel, mint hogy nem sikerül. :D Persze nem a végső eredményről beszélek, hanem annak az eredményéről, amiből aztán megszületik egy sokkal jobb. Nyilván mondanom sem kell, hogy most is ez történt. Ez az édesség – hihető vagy sem – bonbonnak indult. Gondolom, egyeseknek most felszaladt a szemöldöke. :D Készítés közben nekem is, mert egyrészt konstatáltam, hogy ezt a bonbont bizony a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetnénk trüffelnek, ha majd kegyeskedik összeállni, másrészt kiderült, hogy az előírt mennyiségekkel számolva, az életben sem kötött volna meg annyira a massza, hogy abból kis golyóbisok gömbölyödjenek majd a kezem alatt. Még a fagyasztásos módszer sem használt neki, mert bár attól összeállt, de amint elkezdtem megformázni, rögtön úgy olvadt szét, hogy öröm (vagy inkább dühítő) volt nézni. Hát nem is gömbölygettem tovább, hanem gyorsan átkonvertáltam pohárkrémmé. Így került bele mascarpone, tejszínhab, őrölt mandula és kókuszreszelék is. Kóstolás után egyértelműen a Raffaelo golyó jutott róla az eszembe. Igaz, arra egy másik pohárkrémem is nagyon hasonlít, de az teljesen máshogy készül, mint ez a mostani. Az aszalt meggy a savanykásságával jól ellenpontozza az édes ízt, ami egyébként nincs túltolva, hiszen csak a fehér csokoládé édessége van benne. Nekünk pont így volt jó, mert a kókusztól eleve nehezebbnek tűnik ez az amúgy állagra könnyed, habos desszert.
Én alapból nem tettem volna vajat egy ilyen típusú édességbe, de a recept szerint a bonbonmasszába kellett, így azt már nem vehettem ki belőle. Úgy gondolom, jól működhet nélküle is. Semmiképp sem nevezhető diétásnak, hiszen a vaj mellett a mascarpone és a tejszín is zsíros. Ettől függetlenül ajánlom, mert igazán finom, és illik az ünnepekhez. :)
Én alapból nem tettem volna vajat egy ilyen típusú édességbe, de a recept szerint a bonbonmasszába kellett, így azt már nem vehettem ki belőle. Úgy gondolom, jól működhet nélküle is. Semmiképp sem nevezhető diétásnak, hiszen a vaj mellett a mascarpone és a tejszín is zsíros. Ettől függetlenül ajánlom, mert igazán finom, és illik az ünnepekhez. :)
Hozzávalók 4 személyre:
15 dkg fehér csokoládé
0,5 dl édes pezsgő
15 dkg mascarpone
5 dkg vaj
2 zselatinlap
6 dkg aszalt meggy
6 dkg őrölt mandula
4 dkg őrölt kókuszreszelék
2,5 dl habtejszín
elkészítés:
- Fél deci tejszínt forráspontig hevítünk, ráöntjük a felaprított csokoládéra, és amint megolvadt, simára keverjük. Hagyjuk langyosra hűlni, majd hozzádolgozzuk a mascarponét és a pezsgőt.
- A puha vajat önmagában felhabosítjuk, hozzáadjuk a fehér csokoládés krémet, és robotgéppel alacsony fokozaton összekeverjük.
- A hideg vízbe áztatott, alaposan kinyomkodott zselatinlapokat 1 evőkanál tejszínben felolvasztjuk, hozzákeverünk 2 evőkanál krémet, majd a többihez adjuk.
- Belevegyítjük az őrölt mandulát, a ledarált kókuszreszeléket, a felaprított aszalt meggyet, és hozzáforgatjuk a felvert tejszínhabot.
- A habot 2/3-1/3 arányban kettévesszük, és a nagyobbik adagot elosztjuk 4 üvegpohárban. A többit habzsákba töltjük, és gömböcskéket nyomunk belőle a desszertek tetejére. Behűtve tálaljuk.
