2016. március 21.

Kókuszkrémes-mazsolás torta







Vasárnap kora délután ránk jött a süti ehetnék. Nem is értem, hogy lehet ez. :D Olyan sütit akartam, ami némileg illeszkedik a fogyókúránkhoz, nem kell rajta sokat gondolkodni, és ami a legfontosabb, finom is. Ezért egy korábbi sütim tésztáját vettem alapul kicsit módosítva azt, ill. lesz, ami lesz alapon kókuszkrémmel töltöttem. Ez utóbbi kisebb fajta támadásnak minősül a Kutyafül ellen, ui. ő nem rajong a kókuszért. Én sem mennék el érte túl messzire, de azért néhanapján örömmel megeszem a vele készült édességet. A kókusztámadást enyhítendő fehér csoki került a tetejére, mert azt bezzeg imádja a drágám. Aztán kiderült, hogy a Rafaello golyó töltelékéhez hasonló krém mégis csak nyerő. :D
Sajnos a fotózásra csak másnap kerülhetett sor a kései eszmélés miatt, ezért kissé foghíjas a torta. De hát még aznap le kellett tesztelni. :D A blogra való felkerülés ténye jelzi, hogy finom süteményről van szó. ;)






Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

Tésztához:
10 dkg barna rizsliszt
2,5 dkg kókuszreszelék
3 dkg csemege mazsola
3 dkg mazsola
3 dkg étcsokoládé
1 tk. sütőpor
1 nagy tojás
7,5 dkg nádcukor
10 dkg tejföl
75 ml tej

Kókuszkrémhez:
5 dkg kókuszreszelék (darálva is lehet)
2,5 dl tej (vagy kókusztej)
4 dkg nádcukor
1 cs. vaníliás cukor
1,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
4 dkg vaj

Bevonáshoz:
5 dkg fehér csokoládé
20 ml tejszín
6 g vaj

elkészítés:

  1. A tésztához a tojást habosra kavarjuk a cukorral, hozzáadjuk a tejfölt, a tejet, a langyosra hűlt, olvasztott vajat, majd beleforgatjuk a kókuszreszelékkel, sütőporral, kétféle mazsolával, aprított csokoládéval vegyített rizslisztet. Kivajazott, rizsliszttel beszórt tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácsra téve hagyjuk kihűlni. Óvatosan két lapra vágjuk.
  2. A krémhez 2 dl tejet 2 dkg cukorral forrásig melegítünk, hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a besűrítjük a többi tejben simára kevert keményítővel. Belekeverjük a kókuszreszeléket, és hagyjuk, hogy egyet buggyanjon. Kihűtjük.
  3. A vajat habosra kavarjuk a megmaradt cukorral, és a kihűlt pudinghoz vegyítjük. A krémmel megkenjük az alsó tortalapot, majd befedjük a másik tésztalappal.
  4. A bevonáshoz a tejet a vajjal összemelegítjük, majd beletördeljük a csokoládét, és a tűzről lehúzva addig kavarjuk, amíg fel nem olvad. Kicsit hűlni hagyjuk, majd megkenjük vele a sütemény tetejét. Ha a máz megdermedt, felszeleteljük a tortát.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 30 perc
















2016. március 17.

Erdei gyümölcsös csokoládétorta





Ezt a tortát ismét a felszaporodott tojásfehérje ihlette. Szinte nem is sütök piskótát már csak akkor, ha el akarom tüntetni a hűtőben, egymással egyre régebbi barátságnak örvendő tojásfehérjéket. Ezúttal 10, sárgájától megfosztott tojgli várta, hogy végre feláldozhassa magát a sütés oltárán. Most nem mennék bele, hogy szaporodhatott fel ilyen mértékben a fehérje, mert akkor sikítófrászt kapnék a feltoluló, leginkább kellemetlennek mondható korábbi főzési élményemtől. :D Úgyhogy hagyjuk is, térjünk rá gyorsan erre a receptre, aminek egyébként csak a krémje jelentett fejtörést, tekintve, hogy a fehérjéből én állandó jelleggel piskótát sütök, úgyhogy azt összehozni nem volt nagy kunszt. Nem mintha a krém kitalálása és megvalósítása az lenne, de mivel édességek terén nem tartom magam különösebben kreatívnak, így aztán a tény, hogy ez a kis krém igencsak finom lett, számomra eléggé örömteli eseménynek mondható. :D Lényeg, hogy volt itthon ilyen-olyan mirelit gyümölcsöm, és tapasztalatból tudtam, hogy ezekből egy kis keményítővel kvázi gyümölcspudingot kreálhatok, amit ha kikeverek némi cukros vajjal, akkor majdnem diókrémet kapok, csak ugye mivel ebben egy fikarcnyi dió sincs, csak háromféle bogyós gyümi, így ezt inkább gyümölcskrémnek illik nevezni. :D A tortának ez a krém a lényege, pedig amúgy elég durván csokis is.
A piskótám alapból mindig ultra finom és remekbe szabott és pihepuha (viccelek, de egyébként egy ideje tényleg így van), na de, hogy a krém is megüti a kívánt mércét, az már számomra is meglepő. Talán csak a csokikrém hagy némi kívánni valót maga után, de azt majd még gyakorlom. Egyszóval ez egy igen jó kis torta lett, amiből persze bőven elég egy szelet, mert baromi tömény. Másnap érdekes mód már ez a véleményem is megváltozott, mert akkor már nem is éreztem olyan töménynek. :D
Csak az nem valami örvendetes, hogy a Kutyinyek nem szimpatizál a csokikrém tartalmú édességekkel, így aztán az első szelet betermelése után közölte, hogy neki ebből ennyi több, mint elég. Így Anyáék jártak a legjobban, mert övék lett a torta jelentős része. Amikor azonban másnap a maradékból is lekanyarítottam magamnak egy vékonyka szeletet, és nekiültem, akkor a Kutya számon kérő hangsúllyal nekem szegezte a kérdést: „És én?!” Ekkor felhúzott szemöldökkel rámeredtem, és minekutána ő továbbra is követelőn nézett rám, behoztam neki a maradék maradékát. A kis huncut befalta, és közölte, hogy szemet huny a csoki fölött. :D
Önkritikusan egyébként megjegyezném, hogy a torta azért ilyen sánta és, hogy úgy mondjam, tömör „gyönyör”, mert a fehér piskóta széle egy kis darabon véletlenül benyomódott, továbbá a csokikrémet se tudtam az eredeti terv szerint körkörösen rusztikusra dizájnolni, mert nem volt türelmem újramelegíteni, hogy megint kenhető állagú legyen. A hűtés kapcsán is a türelmetlenség mondható el rólam, ezért láthatóan nem volt elég ideje a krémnek megdermedni – és gusztusosan kinyomult a tésztarétegek közül –, ám másnap bezzeg gyönyörűen lehetett szeletelni, és úgy állt, mint Katiba' a gyerök. A fotózás kapcsán pedig gyorsan kellett dolgoznom, ui. a napok óta tartó borús idő közepette éppen pont fölénk úszott egy világosabb felhő, ami jobb fényeket kölcsönzött a fényképezéshez. Nem bíztam a másnapra ígért derűs idő eljövetelében, de bezzeg mégis úgy lett, és kisütött a nap. De a legnyomósabb érv a türelmetlenségre az édesség utáni sürgető vágy volt, szóval muszáj volt még aznap megszegni a tortát, az ígéretemről nem is beszélve. :D






Hozzávalók 16 cm átmérőjű tortához:

Fehér piskótához:
5 tojásfehérje
5 ek. finomliszt
5 ek. porcukor
1 mk. sütőpor

Kakaós piskótához:
5 tojásfehérje
4 ek. finomliszt
1 ek. keserű kakaópor
5 ek. porcukor
1 mk. sütőpor

Gyümölcskrémhez:
20 dkg mirelit földieper
10-10 dkg mirelit málna és szeder
1 púpozott ek. étkezési kukoricakeményítő
8 dkg puha vaj
10 dkg porcukor

Csokoládé ganázshoz:
30 dkg étcsokoládé (50%-os)
1,5 dl tejszín
2 dkg cukor

elkészítés:
  1. A fehér piskótához a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd fokozatosan hozzákeverjük a porcukrot, és addig verjük, amíg fényes nem lesz. Széles fejű fakanállal óvatosan és kisebb adagokban hozzáforgatjuk a sütőporos lisztet, és a tésztát kivajazott, kilisztezett tortaformába simítjuk.
  2. Előmelegített sütőben megsütjük, majd a formában hagyva, tortarácson kihűtjük. Ugyanígy járunk el a kakaós tésztával is. Mindkét piskótát 3 lapra vágjuk.
  3. A krémhez a fagyasztott gyümölcsöket addig főzzük, hogy felengedve levet eresszenek, majd botmixerrel pépesítjük. Hozzáadjuk a kevés vízzel elkevert keményítőt, és sűrű pudinggá főzzük. Többször átkeverve hagyjuk kihűlni.
  4. A vajat a porcukorral felhabosítjuk és összekeverjük a gyümölcspudinggal. A piskótákat 3-3 lapra vágjuk.
  5. A ganázshoz a tejszínt a cukorral forrásig melegítjük, ráöntjük a darabokra tört csokoládéra, és addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen fel nem olvad.
  6. Az egyik kakaós piskótalapon elosztjuk a gyümölcskrém harmadát, befedjük egy fehér tésztalappal, amire párizsi krémet kenünk. A sorrend ugyanez marad, amíg el nem fogynak a hozzávalók, de ügyeljünk arra, hogy elegendő csokikrémet hagyjunk a torta körbekenéséhez is.
  7. A torta tetejét megmintázzuk, és pár órára hűtőbe tesszük, amíg a krém megdermed. Tálaljuk.
sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 30 perc

Tipp:

Aki jobban kedveli a hígabb állagú csokoládé ganázst, adjon hozzá több tejszínt.













A recept a Kifőztük gasztromagazin márciusi számában is megjelent.

2016. március 15.

Korianderes krumplifőzelék póréhagymás fasírttal





Nem vagyunk valami nagy főzelékfogyasztók, és igazából eddig csak egyszer főztem. Az is krumplifőzelék volt. :D De más ízesítéssel készült, úgyhogy ez a mostani mégis csak különbözik a korábbitól. Sajnos a környékünkön az évek alatt egyszer sem sikerült korianderzöldet beszereznem, pedig nagyon kíváncsi vagyok a friss növény ízére, ezért most a szárított változattal próbálkoztam. Szerintem kellemes lett tőle a főzelék, és igazán jó szombati ebéd kerekedett belőle. :)






Hozzávalók 3-4 személyre:

Krumplifőzelékhez:
65 dkg krumpli (tisztítva mérve)
1 nagy fej lila hagyma
1 ek. friss vagy szárított korianderlevél
őrölt fehér bors

2 púpozott ek. tejföl
1 ek. étkezési kukoricakeményítő
2 ek. olívaolaj

víz vagy alaplé

Fasírthoz (14 darabhoz):
40 dkg darált sertés- és marhahús vegyesen
6 dkg póréhagyma (tisztítva mérve)
1 tojás
1 csapott ek. korianderlevél
1 tk. édes füstölt paprika
őrölt római kömény
őrölt zöld bors

5 dkg teljes kiőrlésű vagy tönkölykenyérből nyert morzsa, vagy ugyanennyi szikkad kenyér tejbe áztatva
3 ek. mangalica- vagy kókuszzsír a sütéshez

elkészítés:

  1. A főzelékhez a meghámozott krumplit hosszában negyedeljük, majd 3-4 mm vastag szeletekre vágjuk.
  2. A felaprított hagymát az olívaolajon megdinszteljük, közben sózzuk, majd hozzáforgatjuk a krumplit, és 2-3 percig pároljuk.
  3. Felöntjük annyi alaplével vagy vízzel, amennyi éppen, hogy csak ellepi, és puhára főzzük. Aprított korianderzölddel, borssal fűszerezzük.
  4. A keményítőt elkeverjük a kevés vízzel hígított tejfölben, és besűrítjük vele krumplit. Ha szükséges, utánasózzuk.
  5. A fasírthoz a vékony karikákra szelt pórét a felvert tojással és a fűszerekkel a húshoz adjuk és alaposan összedolgozzuk.
  6. Hozzáadjuk a kenyérmorzsát, majd a masszából golyókat formázunk és ellapítunk. A fasírtokat forró zsíron, közepes lángon, mindkét oldalukon kisütjük, és a főzelékhez tálaljuk.