2015. július 27.

Édes, szezámmagos zsemle






Mostanában nagyon kevés kenyeret eszem, de most engedélyeztem magamnak, és egyből kalácshoz hasonló zsömlét sütöttem. Pár nappal később kissé átalakítottam a tésztáját, és finomliszt helyett kenyérlisztet, vaj helyett pedig tökmagolajat használtam. Szép, zöldes árnyalatú, pihe-puha péksüti lett az eredmény. Nem ettem belőle sokat, főleg a Kutyafül pusztította, de azért két finom szendvics erejéig megjutalmaztam magam belőle. Frissen kisülve a legjobb, de én imádom melegszendvicsnek elkészítve is. :)
 
 
 

Hozzávalók 8 darabhoz:

40 dkg fehér kenyérliszt
2 tojássárgája
5 dkg cukor
1 mk. só
1 ½ ek. tökmagolaj
1,5 dkg friss élesztő
kb. 2 dl + 1 ek. tej
1 ek. napraforgóolaj a kelesztéshez
2 ek. szezámmag a szóráshoz

elkészítés:
  1. A liszt közepébe morzsolt élesztőhöz 1 dkg cukrot adunk, elkeverjük egy kevés tejjel, és liszttel betakarva felfuttatjuk.
  2. A tojássárgákat elkeverjük a többi tejben, és a tökmagolajjal, a cukorral, sóval együtt az élesztős liszthez adjuk. Rugalmas tésztává dagasztjuk, majd kiolajozott tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztából 8 egyforma gombócot formázunk, majd hosszúkásra sodorjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük és kissé ellapítjuk.
  4. A tetejüket hosszában bevágjuk, és letakarva fél órát kelesztjük. Lekenjük tejjel kevert tojássárgájával, és megszórjuk szezámmaggal. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd rácson hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc
 
 

 




A recept a Kifőztük gasztromagazin júliusi számában is megjelent.

2015. július 24.

Kávés-csokoládés tortácskák málnaszósszal







Nagy izgalommal fogtam neki ennek a sütinek, mert bár végtelenül egyszerű az elkészítése, a hozzávalók tekintetében bizony ismeretlen vizekre eveztem. A kókusztejhez ugyan már volt szerencsém, ui. házilag (nagyon ritkán) szoktam készíteni, de a kókuszliszt, a kókuszvirágcukor és a kókuszkrém újdonságnak számít a konyhámban. Érdekes volt vaj helyett kókuszolajjal dolgozni, hiszen süteményben még nem használtam.
Az eredeti recepthez képest a hozzávalók tekintetében csak egy csöppet változtattam, mert nyílgyökérkeményítő helyett kukoricakeményítőt használtam, nyers méz helyett pedig folyékonyat, ill. itt-ott csökkentettem egy nagyon kicsit a mennyiségeket. Az eredetileg paleo süti így gondolom, már nem az.
Maga a tészta igazán könnyű, ám önmagában egy nagyon kicsit kesernyés, nekem először nem is igazán ízlett. Nem úgy Anyának, aki magában is lelkesen megevett egyet. A lekvárral és a csokiöntettel viszont kerek egész lett ez a desszert, és az eredménnyel nagyon meg voltam elégedve. Sőt miután pár órát állt, nyoma sem volt a kesernyésségnek. :D
A tészta egyébként a 20%-os kakaópor miatt ilyen sötét, és az enyhe kesernyés ízét a kávé is fokozza. Aki csak magában szeretné enni, annak azt javaslom, hogy válasszon inkább 12%-os kakaóport, vagy mellőzheti a kávét.






Hozzávalók 10 darabhoz:

Tésztához:
12 dkg kókuszolaj + a tepsihez
8 dkg kókuszvirágcukor darálva
4,5 dkg étkezési kukorica- vagy nyílgyökérkeményítő
3 dkg kókuszliszt
3,5 dkg cukrozatlan kakaópor (20%-os)
1 tk. szódabikarbóna
4 nagy tojás
8 dkg folyékony méz
60 ml friss presszókávé
1 tk. vanília esszencia

Málnaszószhoz:
30 dkg málna
8 dkg folyékony méz
1 tk. citromlé
½ tk. zselatinpor vagy 1 zselatinlap

Csokoládé ganázshoz:
0,5 dl kókuszkrém + 0,3 dl víz (vagy 0,8 dl kókusztej)
8 dkg 54,5 %-os csokoládépasztilla

elkészítés:

  1. A tésztához a kókuszolajat a porcukorral robotgéppel pár perc alatt összekeverjük. 
  2. A tojásokhoz adjuk a mézet, a kihűtött kávét, a vanília esszenciát, felverjük, a cukros kókuszolajhoz vegyítjük, majd 3 részletben beleforgatjuk a kakaóval, szódabikarbónával kevert lisztet.
  3. A muffintepsi mélyedéseit kikenünk folyékony kókuszolajjal, elosztjuk bennük a tésztamasszát, és előmelegített sütőben készre sütjük.
  4. A süteményeket 10 percig a formában hagyjuk, majd fejjel lefelé fordítva, tortarácsra szedjük, és teljesen kihűtjük.
  5. A málnaszószhoz a málnát (5 dkg kivételével), a mézet, a citromlevet lábasba tesszük, kis lángon lekvárrá főzzük, majd elzárjuk alatta a lángot, és hozzákeverjük a porzselatint (vagy az előzőleg vízbe áztatott, és alaposan kinyomkodott zselatintlapot). Addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Kihűtjük.
  6. A ganázshoz kis lángon felforrósítjuk a vízzel hígított kókuszkrémet, hozzáadjuk a csokicseppet, és addig keverjük, amíg teljesen fel nem olvad. Kihűtjük.
  7. A muffinok közepéből kávéskanállal vagy késsel óvatosan kiveszünk egy keveset úgy, hogy ne lyukasszuk át teljesen a tésztát, és az így kapott kis fészkekben elosztunk 1-1 teáskanál málnaszószt.
  8. Erre 1 evőkanál csokoládéganázst csorgatunk, a tortácskákat málnaszemekkel díszítjük, és a megmaradt málnaszósszal együtt tálaljuk.
sütési hőfok: 175°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 20 perc





















A recept a Kifőztük gasztromagazin júliusi számában is megjelent.



2015. július 22.

Limonádé





Már megint a kedvenc éttermünkkel jövök… De, ha egyszer ott lehet a legfinomabb limonádét inni! Pontosabban csak lehetett. Mert már az sem a régi. Korábban ui. – azon túl, hogy fantasztikusan finom volt – nagyon klasszul nézett ki: rétegesen. Alul egy réteg barna cukor, fölötte valami folyékony, sűrű lé, amiről azt sem tudtam, micsoda, afölött citromlével kevert szódavíz, a sort pedig szépséges citrom- és lime-szeletek zárták. Az ízesítés tökéletes volt, nekünk legalábbis pont megfelelt az édessége. Aztán telt-múlt az idő, és ezen is változtattak. Bizony a limonádét is el lehet rontani! Na jó, azért ne legyünk ennyire szigorúak, mert nem rontották el, csak már nem annyira finom. Ettől függetlenül mindig azt iszunk, ha betérünk ebbe az étterembe.
Hogy újra azt a régi ízt érezhessem, elhatároztam, hogy elkészítem itthon. Na nem mintha a limonádékészítés olyan nagy elhatározást igényelne, hiszen nem egy bonyolult itóka, viszont annyira nagy a forróság, hogy most éppen jól jön.
A hangsúly az arányokon van, illetve szerintem az is fontos, hogy lehessen rágni. :D Igen-igen, rágni, mégpedig a gyümölcshúst, ui. azt nem szabad belőle kispórolni. Vétek lenne átszűrni az italt, hiszen odaveszne a gyümölcs értékes része. A fent említett étteremben is így szolgálják fel – sűrű italként.
No, de nem akarok én itt litániát írni egy egyszerű limonádéról, inkább beszéljen helyette az alábbi recept alapján elkészített frissítő. ;)






Hozzávalók 2 személyre:

2 citrom leve (kb. 1 dl)
2 ek. barna nádcukor
2 ek. folyékony méz vagy cukorszirup
5 dl szódavíz (vagy szénsavas ásványvíz)
4 citromszelet
4 zöldcitrom-szelet

elkészítés:
  1. A kétféle citromot alaposan megmossuk. 2 citrom levét kifacsarjuk, és a gyümölcshússal együtt félretesszük. A többi citromból 4-4 szeletet vágunk (karikára vagy gerezd alakúra).
  2. 1-1 evőkanál nádcukrot elosztunk 2 üvegpohárban, rácsorgatunk 1-1 evőkanál mézet/cukorszirupot, és kétfelé osztva ráöntjük a citromlevet a gyümölcshússal együtt.
  3. Felöntjük 2,5-2,5 dl behűtött szódavízzel, és 2 citrom-, valamint 2 zöldcitrom-szeletettel gazdagítjuk.