Sajtos rizslepényszendvics túróval töltve

Eztettem Éci nagyon meglepett a napokban, ui. személyes meghívót küldött a 62. VKF!-re. A játékról szóló bejegyzését persze már akkor elolvastam, amikor kihirdette, és rögtön elkezdtem azon agyalni, hogy vajon mit tudnék kitalálni rizs témakörben.
A játékot egyébként Chili&Vanília ötlötte ki még a blogos ősidőkben, és mostanra szép karriert futott be – ő is meg a játék is. Hihetetlen, hogy a VKF! 7 éve alatt a rizs, mint alapvető étel még nem került terítékre, de Éci éles szeme észrevette az eddigi témák között tátongó, betöltésért kiáltó űrt.
Mivel én csak nemrég óta eszem meg ezt az egész Ázsia kedvencének számító, meghatározó élelmiszert, így nincs túl sok tapasztalatom az ilyen és olyan típusú rizsfajták terén. Jobbára csak ál-rizottókat, tejberizst, rizsfelfújtat, sima köretet és húsos káposztát készítek belőle. Ezért aztán amilyen hamar elkezdtem a játékkal kapcsolatos filózást, olyan gyorsan le is álltam vele, mondván, hogy van még egyéb fontos agyalni valóm is. Mivel azonban olyan kedves invitálást kaptam, újra beindítottam az agykerekeket, és üstöllést megvoltam a nagy kitalációval. :D Fogalmam sincs, más is felfedezte-e már ezt a lepényt, de úgy megörültem a kis találmányomnak, hogy Éci meghívója után 1 órával már a sütőben csücsült a kicsike. Már csak azt kellett kifundálnom, hogy alagút legyen-e belőle vagy korong alakú szendvicsalapnak való. Aztán az utóbbi mellett döntöttem. Vajjal persze mégse kenhettem meg, mert az milyen már, ezért jó barátomat, a túrót hívtam segítségül. Naná, hogy először a hagyományos, jól ismert ízű kence lett belőle! De az mégse lehet, hogy egy ilyen csodás elgondolás ne kapjon valami más, érdekesebb tölteléket is! Mert hogy két különböző ízesítésűt terveztem. Utólag persze jól látható a fantáziám lankadása, mert a túró tök ugyanaz maradt, és csak az a kis almácska tette mássá. Amúgy egész jók ám együtt. :)
Az egyéb töltelékek még csak ötletkezdemények, mondhatni ideamagoncok, de akinek megtetszett ez a finom rizslepény, az nálam hamarabb is kiokoskodhatja, hogy mi mást is lehetne még beletölteni. ;)
Közben rájöttem, hogy ez az étel ebben a formában jó lett volna a 61. VKF!-fordulóra is. :D

Hozzávalók 4 szendvicshez:

a sajtos rizslepényhez:
25 dkg rizs
zöldségalaplé (a rizs mennyiségének másfélszerese)
só
2 ek. fűszerolaj
25 dkg Pannónia sajt
10 dkg lila hagyma

a töltelékekhez:
20 dkg tehéntúró
1 ek. 20%-os tejföl
őrölt fekete bors
őrölt csili
1 ek. frissen aprított metélőhagyma (vagy szárított)
só
2 szelet jó minőségű sonka
2 kis retek
3 gerezd alma (Idared)
1 tk. vaj
1 tk. méz
pár csepp citromlé

elkészítés:

1. A rizst kissé megpirítjuk a lábasban felhevített fűszerolajon, majd felöntjük az alaplével, és fedő alatt, kis lángon majdnem készre főzzük. Elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk, hogy teljesen megpuhuljon. Kihűtjük.
2. A rizst összekeverjük a nagy lyukú reszelőn lereszelt sajttal, az aprított lila hagymával, és a sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk.
3. A rizsre egy ív sütőpapírt fektetünk, és a tenyerünkkel vagy nyújtófával kb. 0,5 cm vastagságúra ellapogatjuk. Téglalap alakúra formázzuk és kiegyenesítjük a széleit. Levesszük róla a sütőpapírt, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. (Ne süssük ropogósra, különben a rizsszemek túl kemények lesznek!)
4. A kihűtött rizslepényből lehetőleg 8 db kört szaggatunk ki (ha szükséges, késsel rásegítünk).
5. A töltelékhez a villával áttört túrót elkeverjük a tejföllel és a fűszerekkel.
6. A magházától megfosztott almát cikkekre vágjuk, a cikkeket még vékonyabbra szeljük és rátesszük a serpenyőben felforrósított vajra. Rácsorgatjuk a mézet, meglocsoljuk pár csepp citromlével, és világosra karamellizáljuk. Hűlni hagyjuk.
7. 2 rizslepényen elosztjuk a felkarikázott retket, rátesszük a sonkát, a tetejébe kanalazzuk a fűszeres túrót, majd mindkettőt befedjük egy-egy rizslapocskával.
   
8. A másik 2 rizslepényre rákanalazzuk a többi túrót, karamellizált almával díszítjük, és a tetejükbe biggyesztjük a „rizskalapokat”. Tálaljuk.

sütési hőfok 200°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: 30 perc

Vadkovászos csigazsemle fűszerolajjal

Nagyon élvezem a kelt tésztákon való agyalást, amióta vadkovásszal készítem a kenyeret/péksüteményt. Jópofa kalandnak tartom figyelni, hogy mire képes az én Zsófim, miközben tudom, hogy nincs is mit csodálkozni rajta, hiszen bármire – mindarra, amire a „rendes” élesztő. :)
Most ezt a csigásított zsemlét fundáltam ki, ami eredetileg cirmos kiflinek indult, de elkapott a hév, és úgy éreztem, nem fogom ugyanazt megcsinálni, amit korábban élesztővel. Pedig az a fent említett kifli iszonyú finom volt ám, ráadásul az volt a legelső péksüti, amit évekkel ezelőtt elkészítettem. Persze van némi cirmos kiflis áthallás ebben a receptben is, de nem pont ugyanaz, mert ebben nincs hagyma, viszont van helyette finom fűszerolaj, vizuális élvezetnek meg ez a csigaforma, ami csöppet szétrepedt, de még így is simán félbevágható.

Hozzávalók 6 zsemléhez:

10 dkg vadélesztő+1 dl langyos víz+10 dkg kenyérliszt
25 dkg kenyérliszt
20 dkg finomliszt
1 csapott ek. só
1 tk. őrölt kömény
1 tk. őrölt pirospaprika+1 ek. olívaolaj
2 ½ ek. fűszerolaj
kb. 2 dl langyos víz
lenmag a szóráshoz (elhagyható)

elkészítés: 

1. Az előkészületekhez a befőttes üvegben lévő vadkovászt elkeverjük 1 dl vízzel, 10 dkg kenyérliszttel, és letakarva hagyjuk, hogy felfusson. Kelesztőtálba öntünk belőle 10 dkg-ot, és ezt is megetetjük 1 dl vízzel, 10 dkg kenyérliszttel. Egy éjszakát letakarva hagyjuk megbuborékosodni.
2. Másnap rászitáljuk a liszteket, hozzáadjuk a sót, a köményt, valamint fél evőkanál fűszerolajat, és alaposan összekeverjük. Kettévesszük.
3. Az egyik adag tésztához az olívaolajat elkeverjük a pirospaprikával, és megkenjük vele a kilapogatott tésztát. Megdagasztjuk, majd kilisztezett kelesztőtálban, letakarva, meleg helyen pihentetjük 10 percet.
4. A másik tésztaadagot 1 evőkanál fűszerolajjal dagasztjuk ki, és ezt is letakarva pihentetjük 10 percet. Ezután mindkét tésztát újra megdagasztjuk és ismét pihentetjük, de ezúttal 20 percet.
5. Az idő leteltével egymás után meghajtogatjuk mindkettőt: a tésztát téglalap alakúra kihúzkodjuk, és fentről le, ill. balról jobbra is egymásra hajtjuk. Hajtással lefelé kelesztőtálba tesszük, betakarjuk és 1 órát pihentetjük.
6. A hajtogatást megismételjük, újabb 1 órát hagyjuk pihenni, majd ismét meghajtogatjuk. Harmadszorra is így járunk el.
7. A megkelt tésztákat lisztezett munkalapra borítjuk úgy, hogy a korábbi hajtás legyen felül, és külön-külön, kb. 0,5 cm vastag, egyforma nagyságú téglalap alakúra nyújtjuk.
8. A paprikás tésztalapot a fehér tésztára fektetjük, kicsit összenyomkodjuk (hogy sütéskor ne nagyon nyíljanak szét), és a hosszabbik oldalától kiindulva felgöngyöljük.
9. A kb. 30 cm hosszú tésztahengert 6 egyenlő részre vágjuk, és úgy tesszük a munkafelületre, hogy a kör alakú alapjukon álljanak. A tenyerünkkel ellapítjuk, és a sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Letakarva, meleg helyen 1 óra alatt megkelesztjük. (A sütőt közben 220°C-ra előmelegítjük, és az aljába egy tálka forró vizet teszünk, hogy gőz képződjön.)
10. A megkelt péksüteményeket bespricceljük vízzel (megszórhatjuk lenmaggal), és a sütő hőmérsékletét 200°C-ra mérsékelve, készre sütjük a zsemléket. Rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Mustáros sertésszűz sült hagymakarikával, serpenyős burgonyával

Egyik nap vidékre utaztunk, és hazafelé jövet a Kutya kitalálta, hogy leveszi a vállamról a főzés terhét azzal, hogy meghív kedvenc csárdánkba. Talán éppen azért gondolta úgy, hogy jót tesz velem, mert reggel óta mondogattam, hogy úgy kívánom a csirkerögöket mandulabundában, füstölt sajtmártással. Ezt az ételt a fent említett kedvenc éttermünkben kóstoltuk először, és utána én is elkészítettem itthon. Azóta még párszor asztalra került, de aztán elmaradt.
Igaz, még csak 11 óra körül járt az idő, de mi már farkaséhesen ültünk az asztalnál, és annak ellenére lázasan vizslattam az étlapot, hogy elvileg tudtam, mit akarok enni – azt a mandulabundásat. Aztán megláttam egy szűzpecsenyés fogást, és azonnal megfeledkeztem a fent említett és jól bevált finomságról. Amikor kedvenc pincérünk kihozta az ebédünket, azonnal tudtam, hogy most is jól választottam, mert nem csak szemre volt káprázatos az étel, de az ízlelőbimbóim is boldogságban úsztak. Egyértelmű volt hát, hogy erre az ételre is sort kerítek hamarosan.
A szűzpecsenye egyébként nagy kedvencem, gyerekkoromban sűrűn készítette az apukám, de én még sosem vettem a hentesnél ebből a húsrészből. Az éttermi "túránk" utáni napokban csak nem hagyott nyugodni a gondoltat, és miután az egyik ismerősöm blogján is láttam egy fincsi szűzérmés recit, nem halogathattam tovább – megvettem az áhított húsdarabot, amiből elkészíthettem ezt azt ételt.
A Kutyának persze csirkemellből főztem meg ugyanezt. A szűzpecsenye sajnos elég drága, ezért azt helyettesítendő, asztalra tehetjük karajból is, szerintem azzal is remekül működhet.

Hozzávalók 2 személyre:

Mustáros sertésszűzhöz:
50 dkg szűzpecsenye
2 dl fűszerolaj a pácoláshoz
3 ek. fűszerolaj a sütéshez
1,5 dl víz
2 ek. mustár
1 csapott ek. finomliszt (elmaradhat)
1,5 dl tejszín
őrölt fekete bors
só

Serpenyős burgonyához:
50 dkg főzni való burgonya (tisztítva mérve)
fűszerolaj
színes bors
só

Sült hagymakarikákhoz:
3 fej vöröshagyma
napraforgóolaj

elkészítés:

1. A húst rostjaira merőlegesen vékony csíkokra vágjuk, majd üvegtálba tesszük, meglocsoljuk a fűszerolajjal, és alaposan átforgatjuk. Lefedve hűtőbe tesszük egy éjszakára. (Sózni nem szabad, mert megkeményedik!)
2. Másnap szűrőtálba öntjük, alaposan lecsepegtetjük róla az olajat, és őrölt borssal fűszerezzük.
3. A lecsepegett olajból 3 evőkanálnyit serpenyőben felhevítünk, rátesszük a húst, fehéredésig sütjük, majd felöntjük a vízzel, és a levét majdnem teljesen elforralva megpároljuk. Kissé lepirítjuk.
4. Hozzákeverjük a mustárt (meghintjük liszttel), felöntjük a tejszínnel, sózzuk és összeforraljuk.
5. A körethez a meghámozott krumplit nagyobb darabokra vágjuk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük.
6. Rátesszük a serpenyőben felhevített fűszerolajra, sózzuk még, ha kell, és többször átforgatva pirosra sütjük. Félidőben meghintjük színes borssal.
7. A megtisztított hagymát nagyon vékonyra felszeleteljük, karikáira szedjük, és bő, forró olajban, kisebb adagokban ropogósra sütjük. Papírtörlőre szedjük, hogy lecsepegjen a felesleges zsiradék.
8. A szaftos húst a tányér közepére szedjük, ráhalmozzuk a hagymát, köré rendezzük a sült burgonyát, és tálaljuk.