Vásárhelyi sós túrós lepény Gabi módra

 

 

Ezer éve készülök újrafotózni a mi Ani nénink vásárhelyi sós túrós lepényét, amihez mindenképpen kék-fehér vásárhelyi mintás tálcát és tányért szerettem volna csináltatni Ambrus Sándor fazekassal. Aztán erről lemondtam (nem végleg), viszont a vásárhelyi hímzéses terítőn való tálalást semmiképp sem akartam elvetni. Bár vehettem volna drága pénzért a népművészeti boltban, de miután másod-unokatestvéreim örökségéből pár éve hozzám került néhány ilyen régi darab, így a lepény újbóli megörökítésének már semmi sem állhatott az útjába. Azaz csak egy valami: én magam! Mert valahogy mégsem kerítettem rá sort, hanem helyette egy kapros változatot fényképeztem újra (imádom-képek lettek). Az a lepény azóta is egy hangyányival nagyobb kedvenc, mint az eredeti. Pedig az az egyik legnépszerűbb receptem itt, a Sünisen, és még 2025 karácsonyán is kaptam rá hozzászólást – a túrós lepény ui. sokakban régi, szép emlékeket idéz. :)
Ani néni túrós lepénye igazán szeretni való, viszont habosabb állagú. A Kutyafül és én azonban jobban kedveljük a sűrűbb konzisztenciát, aminél beleharapáskor láthatóvá válik az ember fogának a lenyomata. Puha és krémes, mint amilyen a vásárhelyi piacon vagy a belvárosban a lépcső alatt kapható változat. Na, én ezt az állagot szerettem volna elérni, ezért mégsem a fent említett eredetit sütöttem és fotóztam újra, hanem azt alakítottam át úgy, hogy kicsit olyasmi legyen, mint a kapros, ugyanakkor ne kelljen vele még annyit se pepecselni. Sőt, ezúttal bárki számára elérhető alapanyagokból készítettem, vagyis nem házi túróból és tejfölből – amit csak a piacon lehet beszerezni és hamarabb megromlik –, hanem az általam kedvelt fajtájú boltiból. Az Ani nénitől származó receptet a sok kommenttel együtt persze megtartottam, mert a szívemnek kedves az a lepény, és hogy aki keresné, az mindig megtalálja. Az újragondolt lepényt pedig végre megmutathatom Nagy Rébék Zsuzsanna és Mária terítőin, az idei év első receptjeként. :)

 

Hozzávalók 30x22 cm-es tepsihez:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
5 dkg vaj+szilárd mangalicazsír fele-fele arányban (vagy csak vaj)
1 kis tojás
1 csapott tk. só
1 tk. cukor
1,5 dkg friss élesztő
kb. 1 dl tej
2 ek. zsemlemorzsa a tésztára

a töltelékhez:
75 dkg félzsíros tehéntúró (nálam tégelyes, Pilos – Lidl)
10 dkg tejföl 

5-6 dkg búzadara
5 dkg cukor
1 tk. só
3 nagy tojás+1 tojásfehérje

a tetejére:
15 dkg tejföl
1 nagy tojássárgája
1 tk. porcukor

elkészítés:

1. A tésztához a tálkába morzsolt élesztőhöz egy evőkanál lisztet adunk, elkeverjük a langyos, cukros tejjel, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. A sóval vegyített többi lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, a zsírral, és hozzáadjuk a tojást, a felfutott élesztőt. Előbb villával összekeverve összeállítjuk, majd tésztát gyúrunk belőle. Pár perc pihentetés után enyhén lisztezett munkalapon tepsi méretűre nyújtjuk, és a kizsírozott/vajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe/sütőkeretbe fektetjük. Villával több helyen megszurkáljuk és meghintjük zsemlemorzsával. Letakarva pihenni hagyjuk, amíg a töltelékkel bíbelődünk.
3. Szobahőmérsékletű hozzávalókat használva, a töltelékhez a túrót összekeverjük a tojások sárgájával, a tejföllel, és sóval, cukorral ízesítjük. Botmixerrel krémesítjük, és belekeverjük a búzadarát.
4. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, a fele mennyiséget robotgéppel alacsony fokozaton a túrómasszához keverjük, a másik felét pedig óvatosan beleforgatjuk.
5. A tölteléket egyenletesen a tésztára simítjuk, és a tepsit előmelegített sütőbe toljuk. Amint a túró megszilárdult, a lepényt kivesszük a sütőből, és rásimítjuk a tojássárgájával, porcukorral kikevert tejfölt. Visszatesszük a sütőbe egy emelettel feljebb, és addig sütjük, hogy a teteje foltosra barnuljon.
6. A kész lepényt tortarácsra tesszük, és negyedóra elteltével felszeleteljük. Melegen vagy langyosan kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín, majd felülről a 2. sín)
sütési idő: kb. 30+25 perc

Megjegyzés, tipp:

Az én lepényem alja kicsit túlsült, a sütőnk hőfokszabályzója ui. egy ideje rosszul viselkedik, nehéz kitalálni, hány fok van bent valójában. Ezért a szokásosnál mindig legalább 10°C-kal magasabbra állítom. 
A teteje nem akart pirulni, ezért kicsit tovább hagytam a sütőben, és ennek sajna a lepény alja látta kárát.