süti vs. Andrej Hermlin and his Swing Dance Orchestra
Húsvét óta nem posztoltam receptet, sőt a Kutyafül apukájának a szülinapjára, ill. a húsvétra sütött tortáról (blogbejegyzés híján) is mindössze egy-egy, házi használatú fotó készült. Nem is hiányzik annyira az édesség, ha meg igen, bekapok pár kocka étcsokit, és azzal elvagyok. Nemrégiben azonban megláttam a fb-on Marcsi barátnőm Erzsi kockáját, és úgy éreztem, nekem ez most kell. :D A most végül 2 hetet késett. A sütisütés reggelén még nagy volt bennem az elán, ami az aznap különösen hisztikrisztina Lysse cicánk közbenjárására aztán jócskán alábbhagyott – azt ui. nem a pórázos kerti sétára tartogattam. Mire végre lerendeztem a kisasszonyt, az arcomon morc ábrázat vert tanyát, és ezzel a fejjel nyújtottam és sütöttem ki a tésztalapokat, ill. kevertem be a krémet. A folytatás aztán az extra sétáltatás miatt újfent tolódott, így a sütemény betöltése is késett. Gyakorlatilag tokkal-vonóval együtt másfél napba telt elkészíteni az Erzsi kockát. :D
Látva a krémet, bevallom, nem sok bizalmat szavaztam annak, hogy jó lesz. Marcsinak még egy „shortot” is küldtem a krém állagáról, ahogyan az épp lefolyik a villáról, miközben lemondóan érdeklődöm, hogy „ennek ilyen hígnak kell lennie?” – Ott ögye mög a fene! – gondoltam magamban Tóth papa után szabadon, de végül a Limara -féle Kata szelet receptjében javasolt babapiskóta megmentette a napot: felszívta a fölösleges nedvességet. A betöltéskor ez azonban mégsem nyugtatott meg, így a csokibevonatba is beleleheltem egy adag pesszimizmust – bánatában le is folyt egy része. A totál káosz nap estéjét végül nem a sütievészet koronázta meg, hanem Andrej Hermlin fergeteges szving koncertje. Épp ez kellett a lelkemnek és az idegeimnek! :)
A süti másnapi felszeletelésekor ugyan kiderült, hogy az Erzsi kocka mégis kifejezetten jól sikerült, ennek ellenére be kell valljam, hogy bár finom, nem lettem a rajongója. A 25 éves (félig kenyai, Lengyel Tomi hasonmás) totál dilinyó David Hermliné annál inkább! :D
Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg finomliszt
15 dkg porcukor
1 cs. sütőpor
egy csipet só
15 dkg vaj
3 tojássárgája
kb. 15 dkg tejföl (20% zsírtartalmú, nem folyós)
a töltelékhez:
egy tésztalap, összetördelve
1-1,5 dl forró tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dl rum
kb. 7 dkg sárgabaracklekvár
10 dkg vaj
13 dkg porcukor
3 dkg holland kakaópor
néhány babapiskóta (nálam 3 db; elhagyható)
a csokoládébevonathoz:
6 dkg cukor
1,5 dkg holland kakaópor
4 ek. víz
5 dkg vaj
1 tk. napraforgóolaj
elkészítés:
- A tésztához a porcukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáját, és annyi tejfölt gyúrunk bele, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A tésztából 3 téglatestet formázunk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
- Egy tésztadarabot kb. 26×30 cm-esre kinyújtunk, a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kisült lapot a sütőpapír segítségével áthúzzuk egy tortarácsra, kihúzzuk alóla a papírt, és így hagyjuk kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.
- A töltelékhez az egyik tésztalapot összetördeljük. A vaníliás cukrot elkeverjük a felhevített tejben, a tésztamorzsára öntjük, majd hozzáadjuk a rumot, a baracklekvárt. Félretesszük hűlni.
- A vajat a porcukorral kihabosítjuk, és előbb alaposan elkeverjük benne a kakaóport, majd beleforgatjuk a tejes-rumos tésztát és a babapiskótát.
- Az egyik tésztalapon egyenletesen elosztjuk a tölteléket, majd befedjük a másik tésztalappal, és kissé lenyomkodjuk. Nejlonzacskóba húzva szobahőmérsékleten hagyjuk, amíg a bevonatot elkészítjük.
- Ehhez a kakaóporral vegyített cukrot a vízzel gőz fölött addig melegítjük, amíg a cukor teljesen fel nem olvad. Elzárjuk alatta a lángot, beletesszük a puha vajat, az olajat, és alaposan elkeverjük benne. Addig hagyjuk hűlni, hogy egy kicsit meghúzzon, ezután bevonjuk vele a sütemény tetejét, és dermedésig hűtőben pihentetjük. Négyzet alakú szeletekre vágva kínáljuk.
sütési mód: alul-felül (középső sín)
sütési idő: kb. 12 perc/lap
Megjegyzés, tipp:
A forró tej helyett csak lekvárt is tehetünk a tésztába (a rum mellett, persze). Ez esetben a lekvárt ugyanúgy forrósítsuk fel, mint a tejet.
