Ciabatta szendvics mustáros tejfölben pácolt rántott csirkével, pikáns kukoricasalátával

 

 

 

Az elmúlt hetekben többször is olyan szendvicseket ettünk ebédre, amilyeneket alapból nem gyakran szoktam készíteni. Például a saját termesztésű koktélparadicsomnak köszönhetően végre két pofára tolhattuk a felturbózott bruschettát. Na jó, a két pofára tolás azért erős túlzás, mert egyrészt kovászos kenyerünk csak akkor van itthon, ha ajándékba kapunk (nincs türelmem kovászolni), másrészt mindig ki kell várni, hogy beérjen az újabb adag közepes tálkányi adag paradicsom, amit aztán egy evés erejéig valóban két pofára tolhatunk. Utána pangás van. Az ilyen esetekre pedig – az egyéb étkeken kívül – ki kell találni másféle szendvicset. Ezt az alábbit egyébként nem is szándékoztam asztalra tenni, ám mivel egy kirándulást követően a rántani szánt pácolt csirkemell helyett végül inkább pizzáztunk a hazaúton, ezért a hűtőben várakozó husit másnap már muszáj volt ebédre feltálalnom. Ehettük volna alakbarát módon csak salátával, vagy hagyományosan: sült krumplival, de miután kedvem támadt a ciabattához, ezért aztán a husi ebben a szendvicsben landolt – és megdicsőült. Istenem, de jó döntés volt ciabattát sütni! Az első falat után felsejlettek bennem a korábbi emlékek egy szegedi hamburgerezőben, ahol szintén kukoricasalátát kértem a hambihusi alá. Igaz, az marhahús volt buciban, nem rántott csirke ciabattában, de az ízhatás némileg hasonló.
Az első fotók sajna nem adták vissza, hogy a valóságban mennyire guszta ez a szendvics. Bántam is, hogy nem örökítettem meg úgy is, hogy harapásnyom van benne. – Gyakran járok úgy egy-egy étel kapcsán, hogy nem is a fotózásra kitálalt példány sikerül a legétvágygerjesztőbbre, hanem éppen az, amit (pár órával vagy perccel) a fotózás után újra elkészítek, és azt esszük meg. Ez a szendó is úgy mutatott a legjobban, amikor szét volt nyitva, ill. amikor az összeborított változatba beleharaptam, és potyogott ki belőle a cucc – minden egyszerre volt látható: a különböző textúrák, a finom részletek. Az ízekről, állagokról nem is beszélve: a pirult vaj aromája a finoman roppanó felületű, mégis puha ciabattán, a panko morzsától kívül ropogós, belül omlós, forró csirkemell íze, a kukoricasaláta nem tolakodó pikánssága, és a jégsaláta hűvös frissessége… hmmm… nagy szavak, de valóban fenséges kombináció, amit nem lehet máshogyan leírni! :)
Nem sokkal később csináltam egy új fotósorozatot a ciabatta zsemlének is, és akkor záróakkordként újra megpakoltam salival, husival, hogy végre még kívánatosabb formában is megmutathassam. :D Sajnos az ég beborult, mire összeborított külsővel is lencsevégre kaphattam volna, ezért az első fotózás (kissé eltérő színű) eredményét utolsó képként mégis be kellett csempésznem a bejegyzésbe.
Bevallom kettőt-kettőt ettünk fejenként, annyira abbahagyhatatlannak éreztük mindketten. Mégsem terheltük meg a gyomrunkat. Talán a hosszú kelesztésű ciabatta könnyedsége és a viszonylag kis mennyiségű hús lehet a dolog kulcsa. :D Az biztos, hogy emlékezetes marad. :)

 

Hozzávalók 4 darabhoz:

a rántott csirkéhez:
egy nagy csirkemellfilé fele
1 mk. fokhagyma granulátum
őrölt fekete bors
só
2 ek. tejföl
1 ek. mustár
finomliszt és étkezési kukoricakeményítő keveréke
1 tojás
panko morzsa
növényi olaj a sütéshez

a kukoricasalátához:
8 dkg 20% zsírtartalmú tejföl
5 dkg görög joghurt
1 tk. Dijoni mustár
1 ek. méz
10 dkg konzervkukorica
5 dkg aprított lila hagyma
1 ek. aprított petrezselyemzöldje vagy medvehagyma
őrölt fekete bors
késhegynyi habanero csili

továbbá:
4 ciabatta zsemle
vaj
jégsaláta levelek

elkészítés:

1. A rántott húshoz a fél csirkemellfilét megmossuk, szárazra töröljük, majd lapjában kettévágjuk. Az így kapott vastag hússzeleteket 4-4 darabra szeljük.
2. Tálba téve a tejfölt, összekeverjük a mustárral, őrölt borssal ízesítjük, és beleforgatjuk a húst. Néhány órára hűtőbe tesszük.
3. A salátához a tejfölt kikeverjük a joghurttal, a mustárral, mézzel, megfűszerezzük, majd hozzáforgatjuk a kukoricát és a lila hagymát. Hűtőbe tesszük.
4. A ciabattákat megvajazzuk, és egy nagy serpenyőben a vajazott felükkel lerakunk annyit, amennyi belefér. (Még nem kezdjük el pirítani.)
5. A pácolt csirkemelldarabokat megsózzuk, átkeverjük, majd darabonként keményítős lisztbe, felvert tojásba és panko morzsába forgatjuk. Annyi felhevített olajban, amennyi félig ellepi, elkezdjük sütni. Amint a húsdarabok egyik fele megsült, átfordítjuk, és így sütjük tovább.
6. Ekkor rögtön elkezdjük pirítani a ciabattákat. Közben az elkészült húsdarabokat papírtörlőre szedjük.
7. A megpirult ciabatták alsó felére optimális mennyiségű jégsalátalevelet fektetünk, ráhalmozzuk a kukoricasalátát, és mindegyikre 2-2 rántott csirkedarabkát teszünk. Tálaljuk.