Amerikai csokis keksz

1997-ben olyan szerencsében volt részem, hogy kijuthattam Kanadába, és egy egész nyarat Torontóban tölthettem. Akkoriban nálunk még nem voltak plázák – a következő évben viszont itthon is kezdtek kinőni a földből –, úgyhogy tágra nyílt szemekkel, fejemet kapkodva sétálgattam ezekben az óriási méretű épületekben. Az ott látott kis kávézókban és sütis pultokban mindenféle méretű kekszeket lehetett kapni, és az egyik ilyenben ettem először tipikus amerikai csokis kekszet – tenyérnyi méretűt. A mandulával dúsított változatot szerettem a legjobban. Abbahagyhatatlanul finom volt – kívül roppanós, belül puhább –, és bár egyetlen keksz is óriási méretű volt, úgy éreztem, simán be tudnék nyomni még vagy hármat. :D Bár alapvetően nem vagyok egy kekszes típus, azért van az a recept, aminek nem lehet ellenállni. :D Pár hónappal ezelőtt pl. rákaptam egy amcsi zászlós dobozban kapható, vegán chocolate chip cookie-ra, de amikor már a 15. csomagon is túl voltam, elborzadva konstatáltam, hogy ezt abba kell hagynom. :D Sikerült is lejönni a szerről, és szerencsére új drogot találtam magamnak: az ilyen-olyan zöldségekből készült levest. A kettő között jó nagy a kontraszt, tudom. :D Utóbbinak hála, sikerült eltüntetni magamról a csokis keksz evészet jól látható nyomait. :D
Akkor miért is kúszott vissza az életembe ez az alattomos édesség? Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy megint meglátogattuk a barátainkat (bár ők igazából már családtagok), és az ilyen alkalmakkor mindig viszek valami édességet. A választás most erre a kekszre esett, mert könnyen szállítható, és mert a keresztlányunk – akit ezúttal magunkkal vittük – szintén imádja ezt a fajta kekszet. Persze szokás szerint kutatómunkát folytattam előtte: átolvastam jó néhány receptet, mire kialakult, hogy melyiket is süssem meg először, hozzátéve persze egy kis Sünis kanálságot, mindannyiunk örömére. :D

Hozzávalók 24 darabhoz:

23 dkg vaj
16 dkg finomítatlan nádcukor
16 dkg porcukor
1 ek. vaníliapaszta
30 dkg ét- és tejcsokoládécsepp vegyesen
15 dkg dió
50 dkg finomliszt
12 g sütőpor
¼ tk. szódabikarbóna
4 g só
2 tojás

elkészítés:

1. A diót zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, majd konyharuhába csomagolva ledörzsöljük róla a hártyás héjat. Hűlni hagyjuk, majd durvára vágjuk.
2. A vajat önmagában krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliapasztát, a kétféle cukrot, és robotgéppel kihabosítjuk. Spatulával beleforgatjuk a csokicseppet és a diót.
3. A lisztet elvegyítjük a sütőporral, a szódabikarbónával, a sóval, a vajas masszába keverjük, majd beledolgozzuk a felvert tojásokat.
4. A tésztamasszából kb. 60 g-os labdákat formázunk, tepsibe sorakoztatjuk, nejlonzacskóba húzzuk, és 1 órára mélyhűtőbe tesszük.
5. A lehűtött tésztalabdákat a sütőpapírral bélelt, előmelegített (!) tepsikre helyezzük egymástól távolabb, és egymás után megsütjük.
6. A kisült kekszeket pár percig a tepsiben hagyjuk, majd tortarácsra szedve hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:
Nem muszáj mindet kisütnünk, egy részét eltehetjük későbbre is. Ebben az esetben, a megfagyott tésztalabdákat szobahőmérsékleten vagy hűtőben kiolvasztjuk, és a fenti módon megsütjük.
Ha mégis mindet megsütöttük, de kimaradt pár darab, akkor a másnapos kekszet ecsettel átkenjük hideg vízzel, és pár percre forró sütőbe toljuk. Ugyanolyan ropogós külsejű, puhább belsejű keksz lesz a jutalmunk, mintha frissen sütöttük volna. ;)

Lecsós-kukoricás krumplitorta

A múlt nyár folyamán szándékosan nagyobb adag lecsót főztem, hogy egy részét eltegyem későbbre. Ahhoz képest, hogy télire szántam, már az ősz közepén kiolvasztottam a félretett adagot. De legalább a posztolása átcsúszott mostanra, amikor már friss zöldségekből is elkészíthetjük. :)
Az egyik feléből ez az étel készült, a másik felét pedig valami máshoz tettem volna félre, ha nem jön közbe a bibi nevű kéretlen közreműködő. :D De erről később!
Bár a blogon már fent van egy lecsós krumpli recept, de nem pont olyan, mint a mostani – az szaftosabb, lágyabb, gratin jellegű, míg ez jól szeletelhető, ám legalább annyira ízletes. :)
Miután meggyőződtem róla, hogy az étel sütés után szépen egyben maradt, ill. annak rendje és módja szerint körbe is fotózkodott, rákapcsolva a forma karimáját, déltájban épp tettem volna vissza a sütőbe melegíteni, amikor is ez a kis huncut úgy döntött, hogy előbb közelebbről is megnézi magának a járólapot. Az ebédünk pofára esett a sütőajtó előtt! Az egész cucc odalett, hiszen az alomjárta macskalábak és koszos papucsok által is összemászkált padlóról mégsem szedhettem össze, hogy a baleset okán immáron serpenyőben melegítsem meg. Utálok ételt kidobni, csakis alapos indokkal szoktam, és ez most a kukában végezte, hangos káromkodások közepette. Jól megcsinálta magának, az már biztos, és újra kellett gyártanom. Hiszen muszáj volt tudnom, milyen íze van, hogy legalább a róla készült fotók ne vesszenek kárba, és itt a blogon megmaradjon örök mementóként, ha majd sok év múlva az agyam is kikukázná eme csúfos incidens emlékét. Szerencsére az étel az ízét tekintve cseppet sem a kukába való, sokkal inkább a gyomrunkba. :D Érdemes volt újracsinálni. :)

Hozzávalók 16 cm-es kapcsos tortaformához:

50 dkg krumpli (tisztítva mérve)
30 dkg kész lecsó
10 dkg konzerv kukorica
2 tojás
15 dkg tejföl
só
8 dkg mozzarella
zsemlemorzsa a szóráshoz
kókuszolaj a sütéshez
aprított metélőhagyma
szezámmag

elkészítés:

1. A felkarikázott krumplit bő, forró olajban megsütjük, majd papírtörlőre szedve leitatjuk róla a zsiradékot, és megsózzuk.
2. A fele adag krumplit körkörösen lerakjuk a zsemlemorzsával beszórt kapcsos tortaformába, megkenjük a felvert tojásokkal kikevert tejföl felével, és elosztjuk rajta a lecsót.
3. Elrendezzük rajta a többi krumplit, a kukoricát, rásimítjuk a tojásos tejfölt, és körkörösen rátesszük a kis darabokra vágott mozzarellát.
4. Előmelegített sütőben pirosra sütjük, majd tortarácsra téve kicsit hűlni hagyjuk. Lekapcsoljuk róla a sütőforma karimáját, meghintjük aprított metélőhagymával, szezámmaggal, és tálaljuk. Savanyúságot kínálunk hozzá.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 30 perc

Meggyes túrókrémes linzertorta

Ez a torta nem éppen a külalakjáról lesz híres, mégis azonnal belopta magát a szívünkbe. :)
A tölteléket egy tálka meggymártásféleség ihlette, ami pár napig a hűtőben várt a sorára, hogy majdcsak kitalálom, mihez használhatnám fel. A meggyöntet eredetileg egy másik sütihez készült, de kicsit elszámoltam magam a sűrítőanyaggal, és puding lett belőle. :D Hígítani nem akartam, mert akkor már túl sok lett volna. Úgyhogy eltettem későbbre. Első ötletként pohárkrémnek szántam, a nagy melegre való tekintettel, de aztán valahogy megint linzertészta lett belőle. Hiába na, annyira szeretem! :D Jó ötlet volt túróval összeházasítani a meggypudingot, nem is hittem volna, hogy ennyire szeretni fogjuk. :)

Hozzávalók 18-20 cm-es tortához:

Tésztához:
25 dkg finomliszt
12,5 dkg vaj
9 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
2 tojássárgája
6 g sütőpor
egy csipet só

Töltelékhez:
25 dkg magozott meggy
4 dkg cukor (vagy ízlés szerint)
½ citrom leve
2 dkg kukoricaliszt
2 ek. kókuszkrém
2 dkg vaníliás zabpudingpor
15 dkg túró
2 dkg porcukor
1 dkg Bourbon vaníliás porcukor

elkészítés:

1. A tésztához a porcukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a tojássárgákat is hozzáadva összegyúrjuk.
2. A tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vékonyra kinyújtjuk, kivágunk belőle egy akkora kört, amekkora a tortaformánk, és a sütőpapírral bélelt formába fektetjük. Villával több helyen megszurkáljuk.
3. A többi tészta egy részét 2 db, 2-3 mm vékony 3 cm magas sávra nyújtjuk és kialakítjuk belőle a torta peremét. Óvatosan a tészta aljához nyomkodjuk, és nejlonzacskóba húzva hűtőbe tesszük 30 percre.
4. A megmaradt tésztát lisztezett vágódeszkára tesszük, téglalap alakúra nyújtjuk, és 1 cm széles csíkokra vágjuk. Nejlonzacskóba húzva hűtőbe tesszük.
5. A töltelékhez a meggyet a cukorral felforraljuk, fedő alatt puhulásig főzzük, majd botmixerrel pürésítjük.
6. A kukoricalisztet simára keverjük a citromlével, a kókuszkrémmel, a meggypéphez adjuk, és kis lángon, kevergetve besűrítjük. Teljesen kihűtjük.
7. A villával áttört túrót a kétféle porcukorral elkeverjük, a meggypudinghoz dolgozzuk, és botmixerrel krémesítjük.
8. A túrókrémet a tésztakosárba simítjuk, a töltelék közepére egy kis méretű pogácsaszaggatót teszünk, és körülötte küllő alakban a töltelékre fektetjük a tésztacsíkokat.
9. Leemeljük róla a pogácsaszaggatót, és a tortát előmelegített sütőbe toljuk. Ha megsült, lekapcsoltjuk róla a forma oldalát, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral hintve tálaljuk. (Tapasztalatom szerint a linzertorták másnap még finomabbak.) ;)

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc

Tipp:
A töltelékhez kész meggydzsemet/-lekvárt is használhatunk.
Ha kimarad még egy kis tésztánk, készítsünk belőle meggylekvárral töltött linzereket.