Málnás eperkrémtorta

 

 

 

És végre felkerült ez a torta is a blogra! Igaz, pont nem úgy néz ki, ahogyan itt eredetileg szerepeltetni akartam, ill. ahogyan még áprilisban a prototípust kidekoráltam. :D Azt ui. 24 cm-es méretben a Kutyafül apukájának a szülinapjára készítettem, és bár a receptjét nem, de a róla készült egyetlen fotót anno megosztottam a Sünis fb-oldalán. Mivel az „akit érdekel a 24 cm-es tortára vonatkozó mennyiség, az kommentben jelezze igényét!”-kérésre a facebookon mindösszesen ketten jelentkeztek, így – az olvasói komolyabb érdeklődés hiányának okán – teljes nyugalommal sütöttem meg újra, szokás szerint kis kivitelben, ezúttal a Kutyinyek névnapjára. (Persze, az a két lelkes olvasóm, aki a nagy torta receptjét várja, az alább megtalálja, természetesen csokikrémmel a tetején. ;))
Egyébként ezt a tortát nemrég egy nagyobb családi összejövetelre is megsütöttem szintén 24 cm átmérővel, de a krém akkor kizárólag eperből készült, ráadásul az elsőhöz képest másfélszeres mennyiségben, így a tetejére csokikrém helyett is eperkrém került, és babarózsaszín lett. Hogy azért a málna is szerephez jusson, az enyhén lecukrozott, plöttyedt szemeket a krémrétegeken osztottam el. Felszelve őrült jól nézett ki, úgyhogy a mostani (ezúttal már blogra fotózandó) alkalomra mindenképp ötvözni akartam a kettőt. Igaz, a csokikrémet most is lespóroltam róla, mivel a krém mennyisége kapcsán kissé elszámoltam magam.
Na, de hogy ne csak azt ecseteljem, hogy mikor mekkora méretben és milyen kis változtatásokat eszközölve sütöttem meg háromszor is ezt a tortát, arról is be kell számolnom, hogy a felhasznált epret Anya vette és küldte el nekem. Mégpedig azért, mert azon túl, hogy ez a legkedvesebb kedvenc gyümölcsöm, már évek óta nem ettem olyat, mint amilyennek én az igazi földiepret gyerekként megszerettem. Anya tudta ezt. Mivel egy árusnál talált végre kis szemű, magyar szabadföldi epret, rögtön orvosolta a problémámat. Másnap már hozta is haza a Kutyinyek a zsákmányt, és este izgatottan ültünk neki a kóstolásnak. Sajnos, néhány valóban mézédes példány után hamar kiderült, hogy az eper java bizony most is savanyú (mert ezt is éretlenül szedték le), hiába voltak végre kicsik az eperszemek. Mivel a névnap – amire a fent ecsetelt tortát terveztem sütni – már a nyakunkon volt, jobbnak láttam, ha a krémhez az ajándékba kapott, friss epret választom a korábbi mirelit helyett. Ez a kis cukiság lett belőle, ami szerintem ízre abszolút lekörözi az elődeit, az eper-málna kombó igazán harmonikus ízt ad: abszolút érezhető benne mindkettő, úgyhogy megérte kivárni ezt a harmadik alkalmat. :) (Bevallom, nekem ez a változat a két gyümölcs arányait tekintve finomabb, viszont a csokikrémes díszítéssel tetszetősebbnek tartom.)
Boldog névnapot, Kutyánszki!

 

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

a sifon piskótához:
3 nagy tojás
10 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
11 dkg finomliszt
2 dkg étkezési kukoricakeményítő
3 g sütőpor
3 és ½ ek. forró víz
3 ek. napraforgóolaj

a krémhez:
35 dkg földieper (csumázott mennyiség)
25 dkg málna (nálam mirelit)
2,5 dl tej
15 dkg porcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
7 dkg étkezési kukoricakeményítő
15 dkg puha vaj

a díszítéshez:
friss eperszemek
fehér csokoládéból nyert forgács

elkészítés:

1. A mirelit gyümölcsöket előbb szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni. (Ha friss gyümölcsöt használunk, akkor megmossuk és alaposan lecsepegtetjük.) Az eperből és a málnából kiveszünk 5-5 dekát, és hűtőbe tesszük. (Ezt majd a krémen fogjuk elosztani.)
2. A többi gyümölcsöt magas falú edényben botmixerrel összeturmixoljuk, majd az így kapott kb. 5 dl pürét lábasba öntjük, hozzáadunk 5 dkg cukrot, és közepes lángon elkezdjük melegíteni.
3. A keményítőt közben csomómentesre keverjük a tejjel, szűrőn át a forró gyümölcspüréhez öntjük, és közepes lángon, kevergetve pudingot főzünk belőle. Folpackkal betakarva teljesen kihűtjük. Szobahőmérsékleten hagyjuk.
4. A puha vajat a többi porcukorral, a vaníliás porcukorral kihabosítjuk, és robotgéppel magas fokozaton az előzőleg alaposan átkevert gyümölcspudinghoz dolgozzuk.
5. A piskótához a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral robotgéppel magas fokozaton jó 5 perc alatt habosra kavarjuk. Kisebb adagokban hozzászitáljuk és alacsony fokozaton beleforgatjuk a lisztkeveréket, majd folyamatos keverés mellett a forró vizet és az olajat.
6. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kész piskótát a résnyire kinyitott ajtajú sütőben hagyjuk 5-10 percet, majd tortarácsra tesszük, és a formában teljesen kihűtjük. A piskótát vékony pengéjű késsel elválasztjuk a karimától, és 3 lapra szeljük.
7. A korábban félretett eperszemeket négybe vágjuk. A tésztalapokat betöltjük 25-25 dkg krémmel, majd elosztjuk és kissé belenyomjuk a negyedelt eperdarabokat és a málnaszemeket. Befedjük a 3. tésztalappal.
8. A túlcsorduló krémet körben elsimítjuk a torta oldalán, majd további kb. 15 dkg krémmel a tetején és az oldalán is körbekenjük a tésztát.
9. 25 dkg krémet csillagcsővel ellátott habzsákba töltünk, és krémrózsákat nyomunk a tortára. Eperszemekkel és fehér csokoládéforgáccsal tovább dekoráljuk, majd 2-3 órára hűtőbe tesszük. 8 vagy 12 szeletre vágva tálaljuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés, tipp:

Végül krémileg annyira sikerült elszámolnom magam, hogy még a dekorálás után is kimaradt egy kis adag, amit persze boldogan elnyalogattunk, így vészelve át a másnapi tortakóstolásig eltelő időt. :D Gondolom, a többlet krém nem okoz majd gondot másnak sem, úgyhogy jobbnak láttam nem agyalni utólag a receptben megadott mennyiségek csökkentésén. ;)
Csokiforgácsot zöldséghámozóval szoktam kreálni, de bonyolultabb módon is készíthetjük: az olvasztott csokit tálcára öntjük, majd hagyjuk annyira megdermedni, hogy a felülete még épp annyira puha legyen, hogy a spaklit tolva rajta, forgácsokat tudjuk csinálni.
Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő mennyiségű eper/málna, akkor készítsünk fele adag krémet, és a torta tetejét díszítsük mascarponés habbal, vagy felváltva krémmel és mascarponés habbal.

 

 

Málnás eperkrémtorta csokoládékrémmel díszítve

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

a sifon piskótához:
6 nagy tojás
22 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
23 dkg finomliszt
4 dkg étkezési kukoricakeményítő
6 g sütőpor
75 ml forró víz
60 ml napraforgóolaj

a krémhez:
40 dkg földieper
10 dkg málna
a többi mennyiség megegyezik a 16 cm-es tortánál leírtaknál

a csokoládékrémhez:
15 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen (nálam fele-fele arányban)
12 dkg kristálycukor
15 dkg puha vaj
3 tojás 

A tortát a fent leírt módon készítjük el, de a kész krémet ezúttal másként osztjuk el:

• kiveszünk belőle 20 dkg-ot, a többit két adagra osztjuk, és betöltjük a tésztalapokat. A 20 dekányi krémmel körbekenjük a torta oldalát és a tetejét. Hűtőbe tesszük annyi időre, amíg a csokoládékrémet elkészítjük.
• A csokoládékrémhez a tojásokat a cukorral fém tálba tesszük, összekeverjük, majd vízgőz fölött kis lángon, folyamatosan kevergetve sűrű krémmé főzzük (ez jó néhány percet vesz igénybe, de türelem!). Még forrón hozzáadjuk a feldarabolt ét- és tejcsokoládét, és kevergetve felolvasztjuk benne. Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni, miközben többször átkeverjük.
• A puha vajat önmagában felhabosítjuk, robotgéppel magas fokozaton a csokoládékrémhez dolgozzuk, majd csillagcsöves habzsákba töltjük és megmintázzuk vele a torta tetejét.
• A krémet csokoládéforgáccsal vagy -reszelékkel (esetleg friss eperszemekkel) továbbdíszítjük. Fogyasztásig hűtőbe tesszük.

 

Kapros fetasajttal töltött börek

 

 

 

Van egy török csajszi: Chefburcinarda, akinek a konyhában elkövetett kreálmányai miatt nem győzöm kapkodni a fejem (Cedrick Lorenzent viszont már nézni se merem…! :D). Ontja magából a reals-eket, és bármilyen kaját tesz is fel, mindet örömmel megkóstolnám. Szerencsére (?) már-már utálok a tűzhely mellett ácsorogni, így nem nyomaszt annyira a receptjei kipróbálásának vágya. Ráadásul a régi formám elérésének igénye is erősebb drive, mint a mindenféle finom étkek elkészítése, ezért többnyire csak a szememet legeltetem, miközben vékonyodom és izmosodom. :)
Persze, enni azért kell, úgyhogy a jól megszokott ételeim helyett néha azért elkészítek ezt-azt a fent említett hölgyeménytől. Az alábbi recit is tőle vettem kölcsön, igaz, a tölteléket inkább kaporral ízesítettem, mert mi most abból szinte nagyhatalom lettünk. :D Egyébként kész csoda, hogy börek készítésre adtam a fejem, mert amit én korábban kóstoltam, az tocsogott a zsírtól. Szerencsére ez itt a képeken egészen más! ;)
A tészta mennyiségét feleztem, mert a kicsit időigényesebb készítési procedúra miatt nálam a 12 börek már hajlamos volt túlkelni, ami persze csak esztétikailag rontott rajta, mert nem tudott kellően pirosra sülni. Ugyan ízre és állagra még sápadtan is tökéletesnek éreztem, de jobbnak láttam, ha a blogon azért mégis csak a tetszetős pirosra sült változatot mutogatom. Úgyhogy a 2. alkalommal már csak 6 töltött lepényt csináltam, és menet közben azt is kitaláltam, miként lehet gyorsítani a munkafolyamatot. Az utóbbira vonatkozó apró trükkről alant, a „megjegyzés, tippben” rántom le a leplet. ;)
Egyébként a börek vagy burek számos módon készülhet, pl. élesztő nélkül, rétestésztából, de élesztővel is, és formára is különbözhetnek egymástól (erről szerencsére vannak bővebb értekezések a neten, magyarul is.) Az említett reals-ben én az alábbi módozatba szerettem bele – sajnos, mert nagyon keményen magamra kellett parancsolnom, hogy csak és kizárólag reggelire vagy ebédre egyek belőle valamilyen friss sali kíséretében, vacsira már ne. :D
Természetesen ez a péksüti is, mint sok más társa, szuperül fagyasztható, és újra felmelegítve pont olyan szeretni valóan lemezesre törik a teteje, mint frissen kisülve. Imádtuk mindketten, a Kutyafüllel együtt! :)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

25 dkg finomliszt (Makói Malom)
5 g só
1 mk. cukor
kb. 1,5 dl víz
1 dkg friss vagy ½ tk. szárított élesztő
7 dkg vaj
2 ek. növényi olaj
20 dkg fetasajt
4 ek. (2 dkg) frissen aprított kapor
1 tk. porcukor
egy csipet só
6 db mini mozzarella golyócska, kis darabokra tépkedve (elhagyható)
szezámmag vagy egész mák a szóráshoz

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral vegyített liszt közepében csomómentesre keverjük az élesztőt a langyos víz felével, és egy kis lisztel betakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a sót, a többi vizet, és puha tésztává dagasztjuk. Letakarva 10 percet pihentetjük.
3. A tésztából ezután 6 egyforma gombócot formázunk, és liszttel hintett munkalapon folpackkal+konyharuhával letakarva 20 percet kelesztjük.
4. A töltelékhez a fetát villával összetörjük, porcukorral, sóval ízesítjük, és alaposan összekeverjük az aprított kaporral. 6 golyócskát formázunk belőle.
5. A vajat felolvasztjuk és összekeverjük az olajjal. Hűlni hagyjuk.
6. Egy tésztagombócot a lisztezett munkalapon kb. 28 cm átmérőjű körlapra nyújtunk, majd megkenjük a vaj és az olaj keverékével.
7. A lapot kb. 3 ujjnyi széles sávokra szeljük (én 5 sávot kaptam) és egymásra fektetjük. Az így kapott emeletes tésztasávot pár perc pihentetés után a két kezünkbe véve széthúzzuk, hogy hosszabb legyen.
8. A tésztát – kissé spirálisan – a 4 ujjunk köré tekerjük, majd az ujjaink végénél összedolgozzuk. Ilyen módon pohárkához hasonló formát kapunk, amit óvatosan lehúzunk az ujjainkról, és betöltjük egy adag fetával, ill. a darabokra tépkedett mozzarellával.
9. A tésztát jól összedolgozzuk a töltelék fölött, majd hajtással lefelé a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük és ellapogatjuk. Így járunk el a többi tésztagombóccal is, és a lepényeket letakarva kb. 30 percet kelesztjük.
10. A tetejüket lekenjük a megmaradt vajjal, megszórjuk tetszés szerinti magvakkal, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés, tipp:

Érdemes rögtön egymás után az összes tésztagombócot kinyújtani, megvajazni, felszelni, majd egymásra fektetve a sávokat, pihentetni egy kicsit. Ennek köszönhetően könnyebb lesz majd széthúzni, ill. haladósabb is a munka.

 

 

Pekándiókrémes sifon torta kókusztejszínből

 

 

 

A Kutyafül sem ússza meg az öregedést, neki is évente van szülinapja – még jó, hogy csak egyszer! :D A diótorta és a pizza elmaradhatatlan ilyenkor, így ma is megkapta a vágyott kedvenc étkeit. :)
A diótortán szerencsére mindig van lehetőségem változtatni egy kicsit, szóval nem az van, hogy csakis azt a családi receptet süthetem meg neki, amit gyerekkora óta szeret, és ami egyébként fent van itt, a Sünisen is. Időközben lett egy újabb kedvence, a két évvel ezelőtti pekándiókrémes torta, ami nálam a csúcstartó. Azt kapta tőlem tavaly is, mert annyira szerettük mindannyian, hogy lemondtam az újítási igényemről. Most viszont csak piszkálta a fantáziámat az a fránya variálás, így a fent említett pekándiósat alapul véve alkottam meg ezt a mostanit. Ezúttal nem csak a krémbe, de a piskótába is belenyúltam (mármint ötletileg, nem csupán kanállal, lapáttal, mutatóujjal). Előbbi csak azért készült kókuszkrémből, mert a hűtőben várakozó UHT tej megpimpósodott (???), és nem volt kedvem eltekerni a boltba. A tészta egy másik szülinapi torta és a húsvéti torta kapcsán szuperül vizsgázott, ezért most is ezt a fajtát választottam, csak darált dióval dúsítva.
A piskóta kapcsán meg kell jegyeznem, hogy utólag kicsit felhúztam a szemöldökömet, mert a videós recept azt sugalmazta, mintha a sifon piskóta nem alapanyag használatában, hanem csak a készítési technikájában térne el a jól ismert piskótáétól. Nevezetesen abban, hogy a cukrot nem csupán tojássárgájával, hanem egész tojásokkal kell felhabosítani, és akkor már hívhatjuk is chiffon vagy sifon piskótának. Az, hogy víz, olaj és sütőpor (utóbbi szerintem simán elhagyható) is kell bele, nem tűnt újdonságnak, legfeljebb csak az, hogy a víznek forrónak kell lennie. És itt elkapott a gépszíj: elkezdtem utánajárni a klasszik és a sifon piskóta közötti különbségeknek, tudva azt, hogy a jól ismert piskóta kapcsán egyébként is vannak készítéstechnikai és alapanyagbeli eltérések. Ezeken végigrágva magam, végül lemondtam róla, hogy hosszabb elemzésbe bocsátkozzam a sifonról (arról inkább olvasd el ezt a részletes és érdekes bejegyzést).
Lényeg a lényeg: még ha nem is attól lesz sifon piskóta a piskóta, hogy milyen technikával készítjük, számomra konkrétan a piskótatészta kapcsán mindenképp újdonságnak hatott a cukrot egész tojásokkal kihabosítani, sőt forró (!) vizet adni hozzá. Egyébként az olaj és a víz egyidejű használatában van a kutya elásva, ez visz közelebb a különbségek megértéséhez. Tehát a klasszik piskóta és a sifon nagyon hasonlítanak egymásra, csak az utóbbi a folyadéknak és az olajnak (és talán egy kicsit a sütőpornak) köszönhetően légiesebb, puhább, szaftosabb és ruganyosabb. :) Szerintem sokan alapból is sifon piskótát sütnek, csak épp nem tudják, hogy az az. :D
Miután a fejemben kitisztult a kép, ennek tudatában kóstoltam meg ezt a tortát, és valóban éreztem a különbséget. A Kutyinyeknek viszont nem szükséges tudnia az efféle praktikákat, számára csak az a fontos, hogy finom legyen. :D Szerencsére a széles mosolya, amikor belekóstolt a tortájába, ezt támasztotta alá. :) A krém is pozitív értékelést kapott, és külön örültem neki, hogy megérezte azt a kis eltérést, hogy ezúttal kókusztejszínből készült. Valóban lehetett érezni a különbséget, az enyhe kis kókuszos ízt.
Boldog szülinapot, Kutyánszki!❤

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

a piskótához:
4 nagy tojás
15 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
15 dkg finomliszt
5 dkg pirított, darált dió
2,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
4 g sütőpor
50 ml forró víz
40 ml napraforgóolaj

a diókrémhez:
5-6 dkg étkezési kukoricakeményítő
3 dl kókusztejszín
1,5 dl víz
12 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
10 dkg pirított, darált pekándió
1 kezeletlen citrom reszelt héja

a díszítéshez:
5 dkg ét-, tej- vagy fehér csokoládé
1 tk. napraforgóolaj
1-2 ek. darált dióbél

elkészítés:

1. A pekándióból a teljes mennyiséget zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, és miután kihűlt, ledaráljuk. 10 dkg darált dióhoz reszelt citromhéjat keverünk, a többit a keményítővel és a sütőporral együtt a liszthez vegyítjük.
2. A piskótához a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral robotgéppel magas fokozaton jó 5 perc alatt habosra kavarjuk. Kisebb adagokban hozzáforgatjuk előbb a lisztkeveréket (robotgéppel nagyon alacsony fokozaton kevertem bele), majd folyamatos keverés mellett a forró vizet és az olajat.
3. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, 3-4-szer a konyhapulthoz ütögetjük, hogy a légbuborékok egy része távozzon, és előmelegített sütőben megsütjük. A kész piskótát a félig kinyitott ajtajú sütőben hagyjuk 5-10 percet, majd tortarácsra tesszük, és a formában hagyjuk kihűlni.
4. A krémhez a kókusztejszínt vízzel hígítjuk, hogy kókusztejet kapjunk. A keményítőt a porcukor felével lábasba szórjuk, csomómentesre keverjük egy kevés kókusztejjel, majd a többi tejet is hozzáöntjük. Közepes lángon pudingot főzünk belőle. Folpackkal letakarva hagyjuk kihűlni, majd alaposan átkeverjük.
5. A puha vajat a többi porcukorral és a vaníliás porcukorral habosra kavarjuk és beledolgozzuk a reszelt citromhéjjal kevert, pirított darált diót és a kókusztejpudingot. Magas fokozaton 1 percig keverjük. A krémet 3 egyenlő részre osztjuk.
6. A piskóta tetejét egyenesre vágjuk, 3 lapra szeljük és betöltjük a krémmel. A 3. adag krémmel körbekenjük a tortát, és egy keveset habzsákba töltve tetszés szerint kidíszítjük a torta tetejét, ill. megszórjuk darált dióval.
7. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, majd nejlonzacskóba töltjük, aminek az egyik csücskére lyukat vágunk. Egy tálcára sütőpapírt teszünk, és a csokiból szívformákat rajzolunk rá. Dermedésig mélyhűtőbe tesszük.
8. A csokiszívekkel körben kidekoráljuk a torta oldalát és a tetejét. Fogyasztásig hűtőbe tesszük.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés, tipp:

A keményítőből főzött, kicsit masszívabb kókuszkrémpuding a vajjal összeforgatva kissé ikrás lesz. Ezt kiküszöbölendő, először robotgéppel alaposan át kell keverni a pudingot, majd miután összeforgatjuk a kihabosított cukros vajjal, botmixerrel pár perc alatt teljesen csomómentesre dolgozzuk.