2012. július 31.

Diótorta







A Kutyánszkit szülinapja alkalmából mindenképpen olyan tortával akartam meglepni, amit szeret. A diótorta az abszolút kedvence, mégpedig az a fajta, amit az anyukája süt. Anyósomat kímélendő, bár leginkább a kíváncsiságom okán, fejembe vettem, hogy majd én megsütöm azt a kedvenc tortát. Elkértem a receptet, és nekiláttam. Úgysem sütöttem még olyan sütit, amit nem nagyon szeretek. Persze nem lett belőle meglepetés, mert az én Drágám ott legyeskedett a konyhában, és hol a nyers piskótamasszába, hol a diós krémbe nyalt bele – naná, hogy a kavarós fakanalat nyalta, hogy tovább bosszantson. :D Állítom, hogy félkészen is befalta volna a tortáját. Csapkodtam is a kezét rendesen. Hogy eltereljem egy kicsit a figyelmét, vele kavartattam ki a vajkrémet. És még élvezte is, szóval nem volt benne semmi szentségtörés. Amikor a tészta kisült, kihűlt és kettévágtam, madarat lehetett volna fogatni velem, mert ez lett életem első valóban gyönyörű piskótája. :) A krém kapcsán is hasonló örömben volt részem. Lehet, hogy ez másnak gyerekjáték, de számomra – aki akkor még csak az elején tartottam a cukrászati tapasztalatoknak, és ez volt életem talán 5. piskótája, valamint az első főzött krémje –, igazán nagy élményt jelentett a siker. Miután a "meglepi" elkészült, alig bírtam leállítani a Kutyinyeket, aki azonnal meg akart enni belőle egy szeletet. A szülinapja csak másnap volt, de akkor aztán katarzist élt át. Sőt most már én is diótorta rajongó vagyok, mert ez szerencsére nem az a fajta, amiben gyerekként volt részem.
A fenti dátum óta már sokszor megsütöttem, és a díszítés persze minden alkalommal más és más. Időközben a krém mennyiségét csökkentettem, mert az eredetileg javasolt arány minden alkalommal túl soknak bizonyult. Ez persze nem baj, mert legalább van mit elnyalogatni magában is, de a blogon mutogatott recept esetében mégsem az a cél, hogy fölösleget termeljünk. :D
Egy szó, mint száz, garantálom, hogy ez a diótorta mindenkinek a kedvence lesz. ;)






Hozzávalók 24 cm átmérőjű tortaformához:

Piskótához:
6 tojás
20 dkg cukor
20 dkg finomliszt
5 dkg darált dió
3-4 ek. hideg víz
3 g sütőpor (elmaradhat)

Krémhez:
3 tojás
7,5 dl tej
15 dkg kristálycukor
15 dkg finomliszt
15 dkg vaj
9 dkg porcukor
2 dkg vaníliás porcukor
8 dkg pirított, darált dióbél

Díszítéshez:
kb. 10 dkg durvára darált dióbél
olvasztott csokoládé

elkészítés:

  1. A krémhez a tojásokat a kristálycukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a lisztet, felöntjük a tej felével, és csomómentesre dolgozzuk.
  2. A többi tejet felhevítjük (nem forraljuk fel), a tűzről lehúzva, lassan hozzácsorgatjuk a tojásos keveréket, majd a tűzre visszatéve, kis lángon, állandó keverés mellett pudinggá főzzük. Amint egyet buggyan, elzárjuk alatta a lángot, és hagyjuk teljesen kihűlni.
  3. A puha vajat a porcukrokkal kihabosítjuk, belekeverjük a darált dióbelet, majd alaposan összeforgatjuk a pudinggal. Ha szükséges, hűtőbe tesszük dermedni.
  4. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a vizet, valamint a darált dióbéllel (sütőporral) vegyített lisztet. Belekeverjük a kemény habbá vert fehérje harmadát, végül pedig óvatosan hozzáforgatjuk a többi habot.
  5. A tésztamasszát sütőpapírral bélelt (vagy kivajazott, liszttel behintett) tortaformába öntjük, a tetejét elsimítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
  6. A sütőből kivéve tortarácsra tesszük, hűlni hagyjuk, majd lekapcsoljuk róla a forma oldalát, és 3 lapra vágjuk.
  7. Az egyik tésztalapot tortatálra fektetjük, elosztjuk rajta a krém harmadát, és befedjük egy másik piskótalappal, amire szintén krém kerül. Rátesszük a 3. lapot, és a teljes felületét körbekenjük a megmaradt krémmel.
  8. A torta peremét és a tetejét durvára tört dióbéllel díszítjük, körben a szélére pedig olvasztott csokoládét csorgatunk. Hűtőbe tesszük dermedni, majd tálaljuk.
sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Tipp:

A díszítésnek csak a fantáziánk szabhat határt; én is már a sokadik módon dekorálom a tortát, legutóbb pl. fehér csokoládéból készült, cukorgyöngyökkel díszített fenyőfák ékesítették. :D De készíthetünk hozzá diógrillázst 5 dkg durvára tört dióbélből, 7 dkg cukorból és 12 db felezett dióbélből: a durvára tört dióhoz adjuk a cukrot, és lábasban, kis lángon addig hevítjük, amíg a cukor olvadni és barnulni nem kezd. A diós karamellt teflon tepsibe öntjük és dermedni hagyjuk. Ha kihűlt, durvára törjük, majd bevonjuk vele a torta oldalát, és/vagy a tetejére is szórunk belőle. Végül a torta tetejét körben kirakjuk felezett diószemekkel.













6 megjegyzés:

  1. Ó, ez a torta csodaszép lett! :) Már tartom is a tesótányérom egy szeletke reményében! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Épp itt volt az ideje, hogy lecserélődjenek a régi képek, most pedig itt az ideje, hogy kóstolót is küldjek neked belőle. Tesótányérról tesótányérra vándorol át a szelet, majd utána még egy és még egy. :D

      Törlés
  2. Ez a torta egyre szebb lesz! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Köszi! És mire kiszerkesztem a képeket, máris másfajta díszítési ötlet ugrik be. :D

      Törlés
  3. Ez a torta nemcsak szép, de nagyon finoom is! Tudom,mert ettem belőle,pedig nem Kutyánszki vagyok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Nem csak a Kutyánszkinak jár ám, hanem más névnaposnak és a csatolt résznek is. ;) Örülök, hogy ízlett. :)

      Törlés