2016. február 12.

Sárgarépás-diós túrófánk









Úgy éreztem, a farsangi szezonra nem volt elég a múltkori teakrémes fánk, és mivel amúgy is édességre vágytam, nagy hirtelen összedobtam ezt az ízében szerintem a répatortára kísértetiesen emlékeztető fánkot. Az összeállításával sokkal hamarabb megvoltam, mint a sütéssel, ami a benne lévő répának köszönhető nedvesség miatt kicsit tovább tartott annál, mint amilyen gyorsan egyébként általában egy fánk elkészül. Megérte azonban kivárni a sülési időt, mert kiderült, hogy ezek a labdacsok bizony etetik magukat. :)
Elárulom, hogy a sietség a valamilyen desszert elkészítését illetően nem csak az édesség utáni vágy miatt volt, hanem az aznap postán kézhez kapott fotóhátterek is okot szolgáltattak rá. Ezek kapcsán ui. olyan szinten felvillanyozódtam az utóbbi napokban, ill. most, hogy megérkeztek, hogy azonnal le kellett tesztelnem, hogyan mutatnak egy étel háttereként, ill. hogy hogy néz ki egy étel ez előtt a háttér előtt. :D Egyébként már a kiválasztásuk is elképesztően izgalmas móka volt. Legalább 50-szer végignézem a kínálatot, hogy akkor most melyikeket válasszam, meg hogy melyik melyikkel mutat majd jól, ill. hogy így is, úgy is variálható legyen. És aztán, amikor megérkeztek, mint valami kisgyerek, úgy nézegettem az új „játékomat”. :D És akkor hopp, máris nekiláttam ennek a fánknak, majd kivételesen gyors fotózás következett, utána pedig képválogatás és képszerkesztés. Hát bizony nagy volt rajtam a nyomás ( :D ), hiszen a háttereknek köszönhetően sok gyönyörű kép született, amik közül borzalmas érzés volt „kikukázni” azokat, amik csak egy cseppet tértek el a többitől beállításban. Mintha legalábbis ki kellett volna dobnom két tök jó cipő közül az egyiket. :D Aztán nagy nehezen „csak” 18 fotó maradt (a kollázsoltakat nem ér külön számolni!), és totál büszke voltam magamra, hogy ezúttal nem 23. :D Szóval az újévi fogadalmam, hogy egy bejegyzésbe max. 10 fotót teszek be, végképp dugába dőlt, amióta ezekkel a hátterekkel dolgozhatok. :D

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Vikinek és társainak a Fotókelléktől, akiktől ezeket az imádni való háttereket kaptam. A Vikivel való levelezésből kiderült, hogy igen kedves egyéniség, arról nem is beszélve, hogy a cég mennyire nagyvonalú. Mindez manapság ritka kincs. Köszönöm! :)









Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

Tésztához:
25 dkg túró
20 dkg reszelt sárgarépa
10 dkg darált dió
1 kis görög narancs reszelt héja
15 dkg liszt
1 púpozott tk. sütőpor
2 tojás
10 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 csipet só
1 l kókuszolaj a sütéshez

Tetejére és az öntethez:
20 dkg tejföl vagy natúr joghurt
2 tk. porcukor
1 ek. narancslé
2 ek. porcukor + 1 mk. őrölt fahéj keveréke

elkészítés:

  1. A tojásokat a cukrokkal, a sóval robotgéppel kihabosítjuk, hozzáadjuk az áttört túrót, a narancshéjat, a reszelt répát, a diót, a sütőporos lisztet, és az egészet alaposan összekeverjük.
  2. Két evőkanál segítségével diónyi golyókat formázunk a masszából, bő, forró olajba szaggatjuk, és kis lángon kisütjük.
  3. A kész fánkokat konyhai papírtörlőre szedjük, majd meghintjük fahéjjal kevert porcukorral.
  4. A tejfölt/joghurtot elverejük a porcukorral, a narancslével, és az öntetet a fánkok mellé kínáljuk.
Tipp:
  • A tésztamasszát teáskanállal is szaggathatjuk – akkor kisebb fánkokat kapunk, amik hamarabb átsülnek.
  • Ha a nyers tészta leragadna a lábas aljára, amikor az olajba szaggatjuk, akkor fakanállal segítsük fel az olaj felszínére.

Megjegyzés:
Ez a fánk viszonylag lassan sül.



























2016. február 8.

Csokoládés-aszalt gyümölcsös sütemény







Karácsonyra csak egyetlen süteményt sütöttem, és az ünnepek alatt nem is vittük túlzásba az édességevést. Ezért a diós-aszalt szilvás rétes kitartott január első napjáig. Aztán valahogy mindkettőnkön erőt vett az édesség utáni vágy, és a karácsonyra kapott desszertet január 2-án fel is faltuk. :D Aztán meg hirtelen vasárnap lett, amikor ugyebár kell, hogy legyen itthon valamilyen édesség. :D Eredetileg csak 6 darab muffint akartam sütni, de hogy, hogy nem, elfigyeltem, és a kísérleti tésztamassza megtöltött egy 24 cm-es sütőformát. :D Annyi baj legyen! Így Anyáék is kaptak a sütiből, a többi pedig apránként elfogyott. A Kutyafül kivételesen naponta vihetett magával a munkába uzsonnára kompenzáció gyanánt, ha már olyan hirtelen és gőzerővel beindult az új év.






Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

Tésztához:
22 dkg rizsliszt
2 dkg kókuszreszelék
½ cs. sütőpor
15 dkg nádcukor (vagy nyírfacukor)
10 dkg étcsokoládé
4 dkg aszalt fekete cseresznye
4 dkg aszalt meggy
2 tojás
10 dkg vaj felolvasztva + a formához
10 dkg görög joghurt
1 dl tej
0,5 dl tejszín

Tetejére:
5 dkg étcsokoládé vagy csokoládépasztilla
6 g vaj
20 ml tejszín

elkészítés:

  1. A csokoládét, majd az aszalt gyümölcsöket is késes aprítóval durvára daráljuk, vagy késsel felaprítjuk.
  2. A lisztet elvegyítjük a sütőporral, a kókuszreszelékkel, a csokoládéval és a gyümölcsökkel.
  3. A tojásokat a cukorral ki0habosítjuk, hozzáadjuk a joghurtot, a tejet, a tejszínt, a langyosra hűlt olvasztott vajat, és alaposan összekeverjük.
  4. A tojásos masszához forgatjuk a lisztes keveréket, a tésztát az alján és az oldalán is kivajazott tortaformába simítjuk, majd előmelegített sütőben készre sütjük. A süteményt a formában hagyjuk kihűlni, majd kivesszük belőle, és tányérra tesszük.
  5. A csokoládémázhoz a vajat a tejszínnel együtt forrásig melegítjük, majd elzárjuk alatta a gázt, és beletördeljük a csokoládét. Addig kavarjuk, amíg fel nem olvad, majd egyenletesen megkenjük vele a süteményt. A kész tortát 12 szeletre vágjuk és tálaljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 30 perc























A recept a Kifőztük gasztromagazin februári számában is megjelent.

2016. február 2.

Töltött tönkölypizzácska





Még tavaly ősszel készítettem ehhez nagyon hasonló töltelékkel calzonét, és akkor annyira ízlett, hogy úgy éreztem, megint szívesen asztalra tenném. A receptjét akkor nem írtam le, de csodák csodájára nem kukázta ki az agyam, így most 99%-ban sikerült rekonstruálni a tölteléket. A tésztáját viszont ezúttal tönkölylisztből gyúrtam, nem pedig búzalisztből. Pomodoro paradicsomot ez idáig még sosem kóstoltam, az ősszel sütött pizzára sem az került, hanem hazai paradicsom, de ez az olasz fajta, bár konzerv, nekem nagyon tetszik.
Eredetileg háromszög alakú calzonét szerettem volna, de valahogy nem sikerült valóra váltani a megálmodott hajtási módot, így aztán UFO-hoz hasonlatos korongokat kreáltam. Nem is bántam, mert olyan jópofák lettek. :D
Ezek a kis töltött pizzák abszolút alkalmasak vendégváráshoz, de tökéletesen megfelelnek uzsonnának is, mert könnyen elpakolhatjuk pl. szendvicses dobozba, vagy hagyományos módon szalvétába csomagolva, benejlonzacskózva. Hidegen is finom, de melegíthető minigrillben vagy serpenyőben, fedő alatt, kis lángon – nekem legalábbis ez a melegítési módszer a mániám, mert nagyon jól bevált. :)


Hozzávalók 16 darabhoz:

a tésztához:
60 dkg fehér tönkölybúzaliszt
1 ek. őrölt pirospaprika
1 ek. só
1 tk. cukor
3 ek. olívaolaj+a kenéshez
2,7 dkg friss élesztő
2 dl víz
1,5 dl tej

a töltelékhez:
15 dkg póréhagyma vagy újhagyma (tisztított mennyiség)
10 dkg csípős kolbász
1 doboz darabolt paradicsomkonzerv (pl. Pomodoro vagy Cirio)
10 dkg konzervkukorica
1 cs. (125 g) mozzarella
1 csapott ek. oregánó
őrölt fehér bors
1 ek. cukor

2 ek. olívaolaj

elkészítés:
  1. A tésztához az élesztőt a cukorral egy kevés liszthez adva elkeverjük a meglangyosított tejes víz felével, és liszttel betakarva felfuttatjuk.
  2. A felfutott élesztőt az olajjal és a többi folyadékkal együtt a fűszarpaprikával, sóval vegyített liszthez adjuk, és lágy tésztává dagasztjuk. Kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  3. A töltelékhez az apró kockákra vágott kolbászt zsiradékmentes serpenyőben addig sütjük, hogy a zsírját kiengedje, majd a zsírból kiszedve félretesszük.
  4. A felforrósított (szükség esetén olívaolajjal pótolt) kolbászzsíron megdinszteljük a megtisztított, vékony karikára szelt pórét, majd hozzáadjuk a darabolt paradicsomot, a sült kolbászdarabkákat és a kukoricát.
  5. Borssal, sóval, oregánóval fűszerezzük, és a levét majdnem teljesen elforralva készre főzzük. Cukorral ízesítjük és teljesen kihűtjük.
  6. A megkelt tésztából lisztezett munkalapon 32 gombócot formázunk, és 10 percet letakarva  pihentetjük. A bucikat ezután 10 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk.
  7. 16 tésztalap közepére 1-1 púpozott evőkanál tölteléket halmozunk, megszórjuk a felaprított mozzarellával, és mindegyiket befedjük az üres lapokkal. A tésztaszéleket körben előbb az ujjunkkal, majd villával jól lenyomkodjuk.
  8. A töltött korongokat sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, lekenjük olívaolajjal, és villával megszurkáljuk, hogy sülés közben távozhasson belőlük a fölösleges gőz.
  9. A tepsiket egymás után, előmelegített sütőbe toljuk és készre sütjük a kis pizzaszendvicseket.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 12 perc

Megjegyzés, tipp:

Ha a töltelékként szolgáló ragut elkeverjük 4 púpozott evőkanál tejföllel, akkor 2 db, kb. 30 cm átmérőjű pizzára is elegendő feltét lesz belőle. Én így még jobban szeretem. :)










A recept a Kifőztük gasztromagazin februári számában is megjelent.