Vaníliás krémtúró (vaníliás, mazsolás, banános)

Bő 1 hónappal ezelőtt olyan krémet sikerült gyártanom egy sütihez, ami kísértetiesen hasonlított gyerekkorom egyik kedvenc édességéhez, a vaníliás krémtúróhoz. Az állaga is a régire hajazott, mert kellőképp homogénre sikeredett. És ezen a ponton most egy vallomás következik: hetek óta olyan szinten rá vagyunk kattanva a krémtúróra, hogy ha oszlopot kellene építeni az üres dobozkákból, az kb. felérne a Petronas-tornyokig. :D Mindebben sokan bizonyára semmi kivetni valót nem találnak, mert hát finom meg izéhozé, de valójában nagyon is helytelen, hogy ilyen mértékben fogyasztjuk ezt az édességet az esti filmnézések alkalmával. Egyrészt azon túl, hogy elég sok kalóriát tartalmaz, ez a bolti vacak a benne lévő adalékanyagok miatt még ártalmas is, másrészt a töménytelen mennyiségű kis műanyag dobozkával szennyezzük a környezetünket. Ez utóbbi engem sokkal jobban zavar, mint a saját szervezetem mérgezése. Úgyhogy amikor – fellengzős szóval élve – megalkottam a házi krémtúrót, elhatároztam, hogy én biza nem veszek több boltit. Sajna ez a döntés igencsak elnapolódott, sőt elhónapolódott, mert több, mint 30 nap kellett ahhoz, hogy újra nekifogjak, és ezúttal ne süteménybe töltsem a krémet, hanem pohárkába. Mivel nálunk a mazsolás és a banános változat a menő (utóbbiból az egyik üzlet direkt miattunk rendre nagyobb mennyiséget rendelt, mert amint beszabadultunk a boltba, kifosztottuk a teljes krémtúrókészletet, esélyt sem adva a többi hasonló érdeklődésű vásárlónak), ezért én a „sima” krémtúrón túl mazsolásat és banánosat is készítettem. Csupán csak az a baj vele, hogy túl hamar elfogy. Mivel azonban a boltihoz képest macerásabb úton-módon juthatunk hozzá (azaz el kell készíteni), így legalább most már kevesebbet eszünk belőle… ööö, vagy mégse, mert annyira finom. :D

Hozzávalók 6 adaghoz:

2 tojássárgája
12 dkg porcukor
1 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 dl tej
25 dkg túró
20 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
5 dkg 20% zsírtartalmú tejföl
1-2 ek. citromlé
1 ek. vaníliakivonat
2 dkg mazsola
10-15 dkg banánpép

elkészítés:

1. A tojások sárgáját a cukor felével kihabosítjuk és simára keverjük előbb a keményítővel, majd a tejjel.
2. Felforraljuk, és folyamatosan kevergetve, kis lángon puding állagúra főzzük. Langyosra hűtjük.
3. A túrót összekeverjük a krémsajttal, a tejföllel, a többi porcukorral, a vaníliakivonattal, a citromlével, hozzáforgatjuk a pudingot, majd botmixerrel homogénre dolgozzuk.
4. A krémet három adagra osztjuk, az egyikhez hozzáforgatjuk az előzőleg meleg vízbe áztatott, majd alaposan lecsepegtetett és kihűlt mazsolát, a másik adaghoz pedig a pépesített banánt.
5. A háromféle krémet 2-2 adagra osztjuk, pohárkákba kanalazzuk és behűtve kínáljuk.

Leveles meggyes rétes

Megint rétes… Tudom, kezd uncsi lenni, hogy egy édes és egy sós változat után megint rétessel rukkolok elő. De ez a helyzet, ha az ember lánya most erre a fajta tésztára van rákattanva. Egyébként is azt sütök és akkor, amikor én akarom! Sőt akkor posztlom, amikor jónak látom. :D Ráadásul ez a rétes most meggyes, amaz birsalmás volt, a harmadik meg fűszeres túrós, szóval nem lehet azzal vádolni, hogy nem változatosak a rétesek. :D Jó-jó tudom, akkor is rétes mind a három, és szörnyű gaztett, hogy majdnem egymás után kerültek fel a blogra. :D
Viccet félretéve, az az igazi oka annak, hogy ilyen rövid időn belül 3-szor is az asztalra került a rétes, hogy tripla adag tésztát gyártottam, és nem akartam túl sokáig tárolni nyers formájában, lefagyasztva. Na jó, ez csak az egyik ok. A másik az, hogy tényleg annyira kívántam, hogy muszáj volt ennyiszer megsütnöm. :D Ez a meggyes különösen szeretni való, és bár sütés közben kissé kirepedt – azért lett ilyen lapos –, az élvezeti értékéből ez nem vont le semmit. Sőt, így még érdekesebben lehetett szeletelni, és hosszú rétescsíkokat sorakoztathattam a tálra. Ez lett az egyik kedvenc rétesem. :)

Hozzávalók 1 rúd réteshez:

az élesztős tésztához:
15 dkg finomliszt + a dagasztáshoz
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
3 dkg finomítatlan nádcukor
1 mk. só
1 tojássárgája
½ ek. napraforgóolaj (elhagyható)
1,25 dkg friss élesztő
kb. 1,25 dl tej

a vajas tésztához:
5 dkg rétesliszt
12,5 dkg vaj

a töltelékhez:
50 dkg magozott meggy
6 dkg finomítatlan nádcukor (vagy a meggy édességétől függően)
2 ek. meggylé
2 ek. Portorico rum
3 dkg fehér tönkölybúzaliszt
2 dkg olvasztott vaj
10 dkg kekszmorzsa (nálam áfonyás zabkekszből)

a kenéshez és mázhoz:
1 tojásfehérje
5 dkg finomítatlan nádcukor, darálva
1 ½ ek. tej
1 tk. olvasztott vaj
1 mk. vaníliakivonat

elkészítés:

1. Az élesztős tésztához a lisztkeverék közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük 1 dkg nádcukorral, a langyos tejjel, és letakarva felfuttatjuk.
2. Beletesszük a többi cukrot, a sót, a tojássárgáját, lágy tésztává dagasztjuk, majd vékonyan kiolajozott tálban, 30 percet letakarva kelesztjük. Ezután hűtőbe téve lehűtjük.
3. A vajas tésztához a felkockázott vajat összegyúrjuk a rétesliszttel, téglalap alakúra formázzuk, kissé ellapítjuk, majd folpackba csomagolva hűtőbe tesszük.
4. Az élesztős tésztát liszttel hintett munkalapon akkora téglalapra nyújtjuk, hogy a közepére helyezett vajas tésztát minden irányból rá tudjuk hajtani, és kb. 35×30 cm-es téglalapra nyújtjuk.
5. Balról behajtjuk a tészta 2/3-áig, majd ráhajtjuk a jobb oldali tésztasávot. Lisztezett deszkára tesszük, nejlonzacskóba csomagoljuk, és 20 percet hűtőben pihentetjük.
6. A tésztát a korábbi hajtogatáshoz képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatva tesszük a lisztezett munkalapra, és ismét 0,5 cm vastag téglalapra nyújtjuk.
7. A tésztát ismét elforgatjuk 90°-kal, mindkét irányból középre hajtjuk a tésztasávokat, majd balról behajtjuk. Újabb 20 percet hűtjük.
8. Az előbbi műveletet megismételjük, miközben ismét elforgatjuk a tésztát. Megint hűtjük 20 percet.
9. A töltelékhez a cukorral ízesített meggyet addig forraljuk, hogy levet eresszen. A lisztet csomómentesre keverjük a meggylével és a rummal, a gyümölcshöz adjuk, és besűrítjük. Kihűtjük.
10. A lehűtött tésztát lisztezett munkalapon 50×40 cm-es téglalapra nyújtjuk, a felületét megkenjük a langyosra hűlt olvasztott vajjal, és egyenletes rászórjuk a kekszmorzsát.
11. A meggyet kb. 13 cm széles sávban a tészta hozzánk közelebb lévő, hosszabbik oldalához halmozzuk úgy, hogy jobbról és balról 5-5 cm-es sávban szabadon hagyjuk a tésztát, és ezt ráhajtjuk a töltelékre.
12. A rétest óvatosan feltekerjük, és az alkarunkat a rétes alatt tartva, átlósan a sütőpapírral bélelt tepsire tesszük úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön. Letakarva kelesztjük 20 percet.
13. A rétesrúd tetejét lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével, és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.
14. A mázhoz a tejet a vajjal összemelegítjük, hozzáadjuk a vaníliakivonatot, majd belekeverjük a porcukrot.
15. A még forró rétest sütőpapírostól átemeljük a tortarácsra, kihúzzuk alóla a sütőpapírt, és egyenletesen becsíkozzuk a mázzal. Így hagyjuk kihűlni. Felszeleteljük és tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 30 perc

Megjegyzés, tipp:
Hogy biztos ne repedjen ki a rétes, úgy is készíthetjük, hogy a tölteléket a tészta hozzánk közelebb lévő széléhez halmozzuk (mint ahogy a birsalmás vagy a diós rétesem esetében látható), nem pedig elszórva, a tészta teljes felületén. Így sütés közben szinte csak felfelé tud dagadni, hiszen a belsejében nincs tészta, ami kifelé nyomakodna, miközben sül. De én ezúttal direkt készítettem úgy, hogy belül is legyen tészta. :)

Birsalmás tönkölypalacsinta édesen és sósan

Eredetileg azt a levest akartam elkészíteni a megmaradt birsalmákból, ami tavaly nagy sikert aratott, de végül egy baráti beszélgetés kellős közepén ez a recept pattant ki a fejemből. Hogy miért éppen akkor, nem tudom, minden esetre derült égből jött az ötlet. :D Később kidolgoztam a nagy kitalációt, hogy mihamarabb elkészíthessem. Egyik nap edzés előtt bekevertem a kétféle palacsintatésztát, ill. a töltelékeket, és hazaérkezve gyorsan beálltam a tűzhely elé, hogy délre asztalra kerülhessen a palacsinta. A sós változatával legalábbis igyekeznem kellett, mert már erőteljesen közelgett az ebédidő. Az édeset a délután folyamán sütöttem ki, hogy meglegyen a desszert is. Azt hiszem, nagyon jó ötlet volt a birsalmát a palacsintatésztához keverni, mert egyrészt igen laktatóvá tette – pláne a sós verzió esetében, ahol sajt is került a tésztamasszába –, másrészt a savanykás gyümölcstől pikáns lett. Az édes palacsinta esetében pedig kellemesen harmonizált ugyanaz a savanykásság az édes töltelékkel. Az biztos, hogy nem utoljára készítettem. :)

Hozzávalók 6 db édes és 6 db sós palacsintához:

Palacsintatésztákhoz:
4 tojás
30 dkg fehér tönkölybúzaliszt
1 ek. vaníliakivonat
5 dl tej
2 dl víz
4 dkg vaj
30 dkg reszelt birsalma
10 dkg reszelt sajt
1 citrom leve
cukor
só
kókuszolaj a sütéshez

Sós töltelékhez:
1 doboz (125 g) natúr Philadelphia krémsajt
15 dkg tejföl
1 mk. morzsolt majoránna
¼ mk. őrölt szerecsendió
őrölt fehér bors
só

Édes töltelékhez:
1 doboz (125 g) natúr Philadelphia krémsajt
15 dkg tejföl
4 dkg porcukor
1 ek. frissen facsart citromlé
1 tk. vaníliakivonat
½ mk. őrölt gyömbér

Továbbá:
6 tk. pirított, aprított fenyő- vagy napraforgómag
6 tk. pirított, aprított mandula vagy mandulapehely

elkészítés:

1. A meghámozott, magházától megfosztott birsalmát nagy lyukú reszelőn lereszeljük, rálocsoljuk a citromlevet, és jól átforgatjuk.
2. Az édes és a sós palacsintatésztákhoz 2-2 tojást csomómentesre keverünk 15-15 dkg liszttel és 2,5-2,5 dl tejjel.
3. A sós tésztához egy nagyobb csipet sót és egy kis csipet cukrot adunk, majd hozzákeverjük a reszelt sajtot.
4. Az édeshez egy kis csipet sót és egy nagy csipet cukrot teszünk, ill. 1 ek. vaníliakivonatot.
5. Mindkét tésztához hozzákeverünk 1-1 dl vizet, 2-2 dkg langyos olvasztott vajat, és letakarva mindkettőt fél órát pihentetjük.
6. A kétféle töltelékhez a hozzávalókat összekeverjük. A mandulát és a fenyő- vagy napraforgómagot külön-külön, zsiradékmentes serpenyőben kis lángon enyhén megpirítjuk, kihűtjük. Mindkét magot durvára vágjuk.
7. A kétféle palacsintatésztához hozzákeverünk 15-15 dkg, levétől kinyomkodott reszelt birsalmát.
8. A palacsintasütő serpenyőben 1 szűk tk. kókuszolajat hevítünk, eloszlatunk benne egy merőkanálnyit az édes tésztából, kissé megrázogatjuk, hogy a tészta egyenletesen elterüljön, és minkét oldalán kisütjük a palacsintát. Így járunk el a többi tésztával is, miközben minden sütés előtt enyhén kiolajozzuk a serpenyőt. Ezután a sós palacsintákat is kisütjük.
9. Az édes töltelékből 1 jó evőkanálnyit a palacsinta közepére csorgatunk, körkörösen elkenjük, és a palacsintát negyedbe hajtjuk. Megszórjuk aprított mandulával, és meghintjük porcukorral. Így járunk el a többi palacsintával is.
10. A sós palacsinták tetejére kevés reszelt sajtot és 1-1 tk. pirított, aprított fenyő- vagy napraforgómagot szórunk. Tálaljuk.

Tipp:
A megmaradt töltött palacsintákat grillsütőben felfrissíthetjük.