Finom falatkák francia módra – amuse gueule a la francaise

 

 

Amikor a legutóbb látogatóban jártunk a nagynénéméknél, elképesztően ízletes falatkákkal kínáltak meg bennünket. Az alkotó a férj, aki hosszú évekig Franciaországban élt, és jó ízérzékkel megáldva, magába szívta az ottani konyhaművészetet. Bár számomra a francia konyha remekei – a tésztáik és mártásaik kivételével – többnyire nem tartoznak a kedvenceim közé, így totálisan meglepett, hogy ezek a falatnyi szendvicskék mennyire finomak, sőt mondhatom, hogy abbahagyhatatlan kategóriába illenek – persze nyilván nem mindegy, hogy mit pakolunk a szendvicsek tetejébe. Természetesen azonnal tudni akartam az alapjául szolgáló kencék receptjét – mert hát az itt a lényeg kérem szépen. :D Szerencsére nem is kellett sokat várnom – pár nappal később a kencereceptek boldog birtokosa lettem. :D
Érdemes egyébként a kencéket előre elkészíteni, hogy az adott napon már csak a feltétekkel és a kenyérpirítással kelljen foglalkoznunk. ;)
Direkt ezekhez a partifalatkákhoz sütöttem toastkenyeret, hiszen a bolti változat nálunk eleve szóba se jöhet. A leírásomat azonban a kenyér receptjének megadásával nem akartam jelentősen meghosszabbítani, nehogy ez bárkit is elriasszon a partifalatkák elkészítésétől. De hogy senki se kövezzen meg azért, hogy titkolom a kenyér elkészítésének mikéntjét, ezért azt alant, a „Tipp”-nél taglalom (csak azért is :D ).
Akár a szilveszteri házibuli forgatagában, akár a tévé elé bekuckózva eszegetjük is ezeket a falatnyi finomságokat, biztos, hogy kellemes ízélménnyel felvértezve lépünk át az új esztendőbe. ;)

Hozzávalók 30 falatkához:

a dinsztelt feltétekhez:
1 nagy fej vörös- vagy lila hagyma, aprítva
10 dkg kaliforniai paprika (piros, sárga, zöld vegyesen), aprítva
10 dkg cukkini vagy padlizsán, aprítva
4 koktélparadicsom, aprítva
1 csapott tk. nádcukor
szárított kakukkfű
morzsolt oregánó
őrölt fekete bors
só
4-5 ek. olívaolaj a sütéshez

a friss feltétekhez:
1 kis fej lila hagyma, vékonyra szelve
1-2 koktélparadicsom, hajszálvékonyra szelve
2 bébiuborka, felkarikázva
2 szelet marhasonka, felgöngyölve, vékony csíkokra szelve
5 dkg kolbász, aprítva
1 főtt tojás, karikára vágva

továbbá:
15 szelet félbarna toastkenyér
rouille mártás
bazsalikomos sajtkrém
olívaolaj a pirításhoz
1-2 gerezd fokhagyma a bedörzsöléshez

elkészítés:

1. A dinsztelt feltétekhez a felaprított hagymát a felhevített olívaolajon aranysárgára pirítjuk, majd szűrőkanálba szedjük és lecsepegtetjük róla az olajat. A hagymát félretesszük.
2. A felfogott olaj egy részén megdinszteljük az aprított kaliforniai paprikát, megfűszerezzük, átszedjük egy kis tálkába, és hozzáadjuk a dinsztelt hagyma felét.
3. A többi olajon félig megpároljuk az aprított cukkinit, majd a felkockázott paradicsomot is hozzáadva készre pároljuk. Kevés nádcukorral ízesítjük és megfűszerezzük. Kis tálkába szedjük.
4. A kenyérszeleteket lehéjazzuk és kettévágjuk. Serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítjuk rajta a hosszúkás kenyérszeletek mindkét oldalát, majd az egyik oldalukat fokhagymával bedörzsöljük.
5. A fele mennyiségű pirított kenyeret megkenjük rouille mártással, és ráhalmozzuk a dinsztelt paprikát. A többit bazsalikomos sajtkrémmel kenjük meg, és elosztjuk rajtuk a paradicsomos cukkinit.
6. Mindkét fajta szendvicsre teszünk az aprított kolbászból és a felgöngyölt, vékony csíkokra vágott sonkából, továbbá vékonyra szelt, friss zöldségekkel és főtt tojássárgájával díszítjük.
7. A falatkákat tálcára rendezzük, és vörös-, rozé vagy fehérbort kínálunk hozzá. (A borajánlót lásd lent.)

Tipp:

• Dinsztelt feltétként gombát, padlizsánt; friss feltétként uborkát, olívabogyót, kapribogyót is tehetünk a szendvicsekre.
• A falatkákhoz félbarna toastkenyeret sütöttem.
  Ehhez 35 dkg teljes kiőrlésű bio rozslisztet és bio fehér tönkölylisztet fele-fele arányban tálba mérünk és elvegyítünk benne 1,5 dkg cukrot. A közepébe morzsolunk 1,8 dkg friss élesztőt, és 1 dl langyos tejjel simára keverjük. Kevés liszttel betakarva felfuttatjuk. Hozzáadunk 1 teáskanál sót, 1 evőkanál extra szűz olívaolajat, 1,5 dl tejet, és robotgéppel megdagasztjuk. Kézzel átgyúrjuk, és ha szükséges, eközben adhatunk még hozzá egy kis lisztet. Olajjal vékonyan kikent tálban, letakarva megkelesztjük. A megkelt tésztát liszttel hintett felületen téglalap alakúra kihúzzuk, feltekerjük, és a sütőpapírral bélelt, 19x10,5x7,5 cm-es (1,2 l-es) sütőformába fektetjük. Letakarva kelni hagyjuk, majd a tetejét lekenjük vízzel vagy napraforgóolajjal. 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt megsütjük, majd kivesszük a sütőformából, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
  

Borajánló:

A falatkákhoz a vörös- a rozé- és a fehérbor is illik. Vörösből a JP. Chenet Merlot ajánlom, rozéból ugyanezt a fajtát, vagy a Cotes de Gascogne merlot cabernet sauvignont javaslom, fehérborból pedig a Chenet chardonnay-t.
Még mielőtt bárki azt hinné, hogy olyan penge vagyok borokból, hogy ilyen frankón tudom ajánlgatni, ki kell ábrándítanom az elismerően bólogatókat. :D A borajánló ui. szintén a nagynénémnek és a férjének köszönhető. :)

Bazsalikomos sajtkrém

 

 

 

Ezt a szendvicsre valót a rouille mártással együtt készítettem, és nagyon vigyáznunk kellett, hogy ne együk meg időnap előtt. :D A recept szintén a nagynéném férjétől származik, aki volt olyan kedves, hogy nem titkolta el előlem a készítés mikéntjét, sőt ahhoz is hozzájárult, hogy ország-világ elé tárjam. :D Igazából bármilyen aromás sajtot felhasználhatunk hozzá, de én pl. a kék penészes fajtával nem ápolok túl jó kapcsolatot. Ezért aztán így első próbálkozásnak megmaradtam a már jól ismert és kedvelt sajtjaimnál. Aki azonban az ételek kapcsán nálam haladóbb szellemű és/vagy nem olyan válogatós, az nyugodtan készítse egyéb, szintén intenzív ízű sajtokkal. ;)

 

Hozzávalók kb. 30 dkg krémhez:

10-15 db bazsalikomlevél
20 dkg érett cheddar, carski és parmezán sajt egyenlő arányban
2 nagy gerezd fokhagyma
1 dl extra szűz olívaolaj

elkészítés:

1. A bazsalikomleveleket megmossuk, leszárítjuk. A sajtokat felkockázzuk.
2. A sajtkockákat a bazsalikomlevelekkel együtt késes aprítóba tesszük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, majd rálocsoljuk az olívaolajat, és az egészet ledaráljuk. Fogyasztásig hűtőben tároljuk. Szendvicsre kenve vagy főtt tésztával összekeverve fogyasztjuk.

 

Rouille mártás

 

 

A rouille (ejtsd: ruj) – magyarul rozsda – egy hideg szósz, ami gyakorlatilag egy majonéz alapú, vörös színű mártás. A különlegességét a fűszerekkel és a fokhagymával történő ízesítés adja. Leggyakrabban Provence-ban használják, főleg halételekhez. Különösen a Marseille-i konyha specialitásához, a bouillabaisse nevű halleveshez kínált pirítósra kenve fogyasztják.
Természetesen az ízesítésnek csak a fantáziánk szabhat határt, sőt a mártás színének erőssége is tőlünk függ. (Az enyém erőteljesen piros lett, mert olyan paprikám van, hogy az valami csuda! :D)
Én most egy olyan változatot osztok meg, amelyet a nagynéném férje szokott készíteni. Hamarosan megmutatom azt is, hogy mihez is csináltam ;)

 

Hozzávalók:

1 tojássárgája
1 ek. (1,5 dkg) mustár
80 ml extra szűz olívaolaj
3 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt pirospaprika
sáfrányszálak (nálam ½ mk. porított indiai sáfrány)
½ mk. currypor
késhegynyi őrölt fekete vagy fehér bors
egy csipet só
pár csepp frissen facsart citromlé

elkészítés:

1. A nyers tojássárgáját a mustárral fém vagy üvegtálba tesszük, és a tálat nedves konyharuhára állítjuk, hogy a mártás kevergetése közben ne mozogjon.
2. Kézi habverővel történő folyamatos keverés mellett eleinte csak cseppenként, majd vékony sugárban adagoljuk hozzá az olívaolajat. Ha jól dolgoztunk, majonézhez hasonló állagú mártást kapunk.
3. Hozzákeverjük a fűszereket, az áttört fokhagymát, és citromlével ízesítjük. Folpackkal letakarva vagy fedeles dobozkába téve, hűtőben tároljuk.
   Pirítósra vagy szendvicsre kenve fogyasztjuk, de tunkolhatunk bele akár sült vagy rántott zöldségeket is.

 

 

 

„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában,
nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják,
hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”

Márai Sándor

 

Ünnepi kuglóf

 

 

 

 

Ezer éve készültem rá, hogy végre kelt kuglófot sütök. Nekem ui. a kuglóf valamiért tipikusan kevert tésztás sütemény, ezért eddig csak ilyeneket készítettem. Pedig valószínűleg az utóbbi lehet az eredeti, és csak később kezdték el kuglófformában sütni a kevert tésztás változatokat is. De ennek kapcsán eszem ágában sincs most történetkutatást folytatni. :D
Ezt a kuglófot egyébként egy 10 napig tartó tisztítókúra után sütöttem (amiről majd a későbbiek során szándékozom bővebben írni), így nem véletlen, hogy annyi minden került bele. :D Hiszen végre újra ehetünk csokit, olajos magokat, gyümölcsöt és tejtermékeket (persze azért módjával)! Másrészt viszont karácsony táján éppen hogy ilyen gazdagon töltve dukál. Úgyhogy szépen beleaprítottam mindent, amit csak elbírt a tészta. :D
Számomra mindig izgalmas, amikor olyasmit csinálok, amit még soha, még akkor is, ha ez a kuglóf valójában kalács, amit persze már rengetegszer készítettem. A kuglófformában történő sütés azonban újdonságnak hatott. Alig vártam, hogy lekerüljön róla a sütőforma, és belenézzek a belsejébe, majd pedig a fotózkodást követően meg is kóstoljam. Szerencsére nem csalódtam, sőt! Most már én magam is bátran sütök kalácsot kuglófformában. :) Mi több, bátran ajánlom az ünnepi asztalra! ;)

 

Hozzávalók 2 l-es kuglófformához:

42 dkg fehér tönkölyliszt
8 dkg finomítatlan, sötét nádcukor, darálva
2 cs. Bourbon vaníliás cukor, darálva
1 mk. só
1,5 dkg holland kakaópor
6 dkg ghí (tisztított vaj) vagy vaj
2 tojássárgája
1 bio narancs reszelt héja
4 dkg étcsokoládé, aprítva
4 dkg fehér csokoládé, aprítva
6 dkg aszalt cseresznye
6 dkg pekándió, aprítva
2 dl tej
2,4 dkg friss élesztő
vaníliás porcukor a tetejére

elkészítés:

1. A lisztet összeszitáljuk a porcukorral, a vaníliás porcukorral, és kétfelé vesszük.
2. Mindkét liszt közepébe belemorzsolunk 1,2-1,2 dkg élesztőt, simára keverjük 0,5-0,5 dl langyos tejjel, és egy kevés liszttel betakarva felfuttatjuk.
3. Az egyik adaghoz szitáljuk a kakaóport, majd a fenti módon felezve a mennyiségeket, mindkettőhöz hozzáadjuk a sót, az olvasztott ghít, a tojássárgáját, a reszelt narancshéjat, a többi tejet, és robotgéppel egymás után jól kidagasztjuk a tésztákat.
4. A kakaós tésztába beledolgozzuk a fehér csokoládét, a fehér tésztába az étcsokoládét, ill. a két tészta között elosztva, az aszalt cseresznyét és a pekándiót. Mindkettőt gömbölyűre formázzuk, és kivajazott kelesztőtálba téve megkelesztjük.
5. A megkelt tésztagombócokból 50 cm hosszú rudakat sodrunk, a szálakat összecsavarjuk, és a kivajazott szilikon kuglófformába helyezzük. Letakarva 30 percet pihentetjük.
6. A kuglófot előmelegített sütőben megsütjük, és még melegen kivesszük a sütőformából. Tortarácsra téve hagyjuk kihűlni. Porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc

 

Narancskrémtorta

 

 

 

A nevelőapám szülinapjára készítettem ezt a tortát, ami annyira friss, hogy ma kóstoltuk. :D Az ünnepekre való tekintettel lett narancsos. Egyébként hangsúlyosan az. ;)
Arra törekedtem, hogy minél egyszerűbb és könnyen elkészíthető legyen, mert egyrészt legtöbbször az ilyen receptek alapján készült sütemények szoktak a legfinomabbak lenni, másrészt a karácsony közeledtével ne nehezítsük a háziasszonyok dolgát. :D Egy egyszerű desszertet a díszítéssel is fel lehet dobni – bízom benne, hogy ez sikerült is. Az ünnepelt legalábbis nem panaszkodott. :D

 

Hozzávalók 20x30 cm-es tepsihez:

a vajas piskótához:
3 tojás
5 dkg finomítatlan sötét nádcukor, darálva
5 dkg olvasztott vaj
8 dkg fehér tönkölyliszt
1 dkg holland kakaópor
1 bio narancs reszelt héja
3 g sütőpor

a krémhez:
2 dl narancslé
1 bio narancs reszelt héja
3 dl habtejszín
4,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
12 dkg vaj
10 dkg finomítatlan nádcukor, darálva

a díszítéshez:
reszelt narancshéj
narancsszeletek

elkészítés:

1. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral habosra kavarjuk, reszelt narancshéjjal ízesítjük, és hozzáadjuk előbb az olvasztott vajat, majd a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet.
2. Belekeverjük a kemény habbá vert tojásfehérje felét, majd óvatosan hozzáforgatjuk a többi fehérjehabot.
3. A tésztamasszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és előmelegített sütő középső részében megsütjük. Kicsit hűlni hagyjuk, majd kivesszük a tepsiből, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. A vékony tésztát középen kettévágjuk (így 30x10 cm-es lapokat kapunk).
4. A krémhez a frissen facsart narancslét a reszelt narancshéjjal és a nádporcukor felével együtt lábasba öntjük, csomómentesre keverjük a keményítővel, majd felöntjük a tejszínnel, és kis lángon, kevergetve pudinggá főzzük. Teljesen kihűtjük.
5. A puha vajat a többi nádporcukorral habosra kavarjuk, majd alaposan összedolgozzuk a narancspudinggal. Hűtőbe tesszük dermedni.
6. A kész krémet sima csöves habzsákba kanalazzuk, a felével betöltjük a piskótalapokat, ill. körbekenjük a torta oldalát, a tetején pedig szépen elosztjuk a többi krémet.
7. A tortát reszelt narancshéjjal és narancsszeletekkel díszítjük. Tálalás előtt 20-30 percet szobahőmérsékleten hagyjuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés:

Egy kevés krém kimaradt, de annyi baj legyen, nem nehéz elnyalogatni. :D Másféle díszítéssel biztosan mindet fel lehet használni.

 

Fűszeres morzsás-körtés minipite

 

 

Ezt a süteményt még november 24-én, Moholy-Nagy László halálának 75. évfordulóján sütöttem annak örömére, hogy a művész szegedi éveiről szóló kötetet, amelyet kedves rokonom írt, végre bemutatták a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Bár az eseményre – a sok idegen ember közé – nem vittem magammal a sütit, de a program végeztével átgurultunk a nagynénémhez, aki ilyen módon részesülhetett egy kis kóstolóból. Mivel a családunk több tagjának nagyon ízlett, ezért nyugodt szívvel ajánlom adventkor is. Hiszen a finom, fűszeres körte, az azt keretező, imádni való linzertészta és a szintén fűszeres, ropogós morzsa abszolút illik az ünnephez. :) Egy csésze forralt bor vagy tea mellé tökéletes választás. ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

a tésztához:
10 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg zabpehelyliszt
5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg finomítatlan nádcukor
12,5 dkg vaj
1 bio narancs reszelt héja
1 púpozott mk. őrölt gyömbér
egy csipet só
1 tojás

a töltelékhez:
45-50 dkg körte
½ narancs leve
½ citrom leve
5 dkg finomítatlan nádcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 mk. őrölt fahéj
1 mk. őrölt gyömbér
1 citrom reszelt héja
3 dkg vaníliás pudingpor

a fűszeres morzsához:
4 dkg zabpehelyliszt
4 dkg zabpehely
4 dkg kesudió és mandulapehely fele-fele arányban, aprítva
6 dkg finomítatlan nádcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 csapott mk. őrölt fahéj
1 csapott mk. őrölt gyömbér
1 bio citrom reszelt héja
6 dkg vaj

elkészítés:

1. A fűszeres morzsához a hozzávalókat a vajjal elmorzsoljuk, és hűtőbe tesszük.
2. A cukrot a gyömbérrel, sóval, reszelt narancshéjjal ízesített lisztkeverékhez adjuk, elmorzsoljuk a felkockázott vajjal, és a tojást is hozzáadva összeállítjuk a tésztát.
3. Liszttel hintett munkalapon 3 mm vastagságú körlapra nyújtjuk, kb. 9 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és kibéleljük velük a muffin sütőforma mélyedéseit. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, kinyújtjuk, szaggatjuk.) A tepsit nejlonzacskóba húzva, 30 percre hűtőbe tesszük.
4. A megmosott, magházuktól megfosztott körtéket kis kockákra aprítjuk, és a kétféle cukorral, valamint a fűszerekkel ízesítjük. Rálocsoljuk a citrusleveket, rászitáljuk a pudingport, és összeforgatjuk.
5. A tésztakosárkák alját villával több helyen megszurkáljuk, elosztjuk bennük a tölteléket, és rászórjuk a fűszeres morzsát. Előmelegített sütőben megsütjük, majd 20-30 perc elteltével kiügyeskedjük a pitéket a formából, és tortarácsra szedve hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc

Csokoládékrémes marcipánkeksz

 

 

 

Ezt a kekszet érdemes volt megsütni! Az ünnepek táján amúgy is kell valami aprósüti. :) Eredetileg nem is ilyet akartam készíteni, de menet közben kiderült, hogy nincs itthon megfelelő lekvárom, illetve tudatosult bennem, hogy egy másik karácsonyi sütihez szintén lekvárt szeretnék majd használni. Akkor inkább az egyik legyen másfajta: csokis!
Bevallom, ugyanaznap kétszer is megsütöttem, mert annyira ízlett, hogy úgy éreztem, nem lesz elég egy tepsivel. :D

 

Hozzávalók 42 darabhoz:

a tésztához:
20 dkg finomliszt
12 dkg vaj
6 dkg porcukor
2 dkg cukrozott marcipánmassza
1 tojássárgája

a marcipánmasszához:
23 dkg cukrozott marcipánmassza
2 dkg finomítatlan nádcukor, darálva
1 tojásfehérje (40 g)
2 tk. barna rum

a csokoládékrémhez:
10 dkg étcsokoládé (50-60% kakaótartalmú)
60 ml kókusztejszín
2-3 dkg finomítatlan nádcukor, darálva (vagy a csokoládé édességétől függően)
1 bio narancs reszelt héja
1 ek. barna rum

elkészítés:

1. A tésztához a kis kockákra vágott vajat és a marcipánt elmorzsoljuk a porcukorral vegyített liszttel, és a tojássárgáját is hozzáadva, tésztát gyúrunk belőle. Folpackba csomagolva, 30 percre hűtőbe tesszük.
2. A marcipánmasszához a hozzávalókat kézzel egynemű masszává dolgozzuk (fontos, hogy teljesen sima legyen), és 8 mm átmérőjű csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük. (Amennyiben villával kevertük össze, érdemes botmixerrel homogénre dolgozni.)
3. A lehűtött tésztát átgyúrjuk, sütőpapíron vagy liszttel hintett munkalapon 28x24 cm-es téglalapra nyújtjuk, és sütőpapírostól áthúzzuk a tepsire. 180°C-ra előmelegített sütő alsó harmadában kb. 13 perc alatt világosra sütjük.
4. A tésztát kivesszük a sütőből, és amíg a sütőt 230°C-ra melegítjük, a marcipánmasszát átlósan a tésztára nyomjuk, a csíkok között egy kevés helyet hagyva a csokikrémnek. A sütő felső harmadában kb. 5 perc alatt világos színűre sütjük. Teljesen kihűtjük.
5. A krémhez a felhevített kókusztejszínt a porcukorral, reszelt narancshéjjal megszórt, forgácsosra vágott étcsokoládéra öntjük, 1 percig állni hagyjuk, majd alaposan összekeverjük. Hozzáadjuk a rumot, és többször átkeverve, langyosra hűtjük.
6. A krémet habzsákba töltjük és a marcipáncsíkok által határolt sávokba nyomjuk. Hűvös szobában dermedni hagyjuk, majd 5x5 cm-es négyzetekre szeljük.

 

Burgenlandi kifli

 

 

A burgenlandi kifli (Burgenländer Kipferl) osztrák sütemény, amelyet Ausztria – annak is elsősorban az északi része – lakodalmi süteményként jegyez. Van, aki a tradicionális ünnepi édességek mellett az adventi időszak során készíti el. Tavaly mentettem el a receptjét, amikor ezen az oldalon rátaláltam, és idén október legvégén kerítettem sort az elkészítésére. Egy icipicit persze variáltam rajta, belecsempészve egy kis vaníliát és narancshéjat, hogy még gazdagabb íze legyen, ami a karácsony közeledtével szerintem teljesen helyénvaló döntés volt. :)
A kiflit hidegen kelesztik, ezért a tésztáját hideg élesztős tésztának (kalter Germteig) nevezik. Ennek ellenére nem muszáj hűtőbe tenni, a hűvös szobában történő kelesztés is megteszi.
A benne lévő sok vaj láttán persze pöttyet felszaladt a szemöldököm, de gondoltam, egy életem, egy halálom, én ezt biza kipróbálom. :D Persze tapasztalatból tudtam, hogy a nagy mennyiségű zsiradék (amit kicsivel mégis szűkebben mértem) és a tojássárgája (amit viszont megdupláztam) miatt nehezen kel majd meg a tészta, pláne ha a hűvösben (nem a hűvösön :D ) csücsül. Arról nem is beszélve, hogy a fehérjehabot rengeteg cukorral kell felverni, amitől én idegenkedem. Úgyhogy nagy kíváncsisággal fogtam neki, de cseppet sem bántam meg, sőt. A régóta tartogatott, saját termésű diónk egy része megdicsőült ebben a finomságban. :) Mindenképp helye van az ünnepi asztalon.

Hozzávalók:

a tésztához:
40 dkg finomliszt
6 dkg porcukor
½ mk. só
20 dkg vaj
2 tojássárgája
kb. 75 ml tej
2,3 dkg friss élesztő

a töltelékhez:
2 tojásfehérje
18 dkg finomítatlan nádcukor, darálva
2 dkg Bourbon vaníliás cukor
18 dkg pirított, durvára darált dió
1 bio narancs reszelt héja

továbbá:
1 tojásfehérje a kenéshez
vaníliás porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztához a kis kockákra vágott vajat elmorzsoljuk a porcukorral, sóval vegyített liszttel, majd a tojássárgájával, élesztővel simára kevert tejet is hozzáadva összeállítjuk a tésztát. (A linzertésztához hasonló állagú lesz.)
2. Kettévágjuk, meggömbölygetjük, kelesztőtálba tesszük, és letakarva, hűvös szobában hagyjuk 1 óra alatt megkelni.
3. A tojásfehérjét félig felverjük, majd a porcukrot fokozatosan adagolva hozzá, kemény habbá verjük.
4. A tésztadarabokat liszttel hintett felületen 38x25 cm-es téglalapokra (kb. 3 mm vékonyra) kinyújtjuk.
5. Egyenletesen megkenjük az édes fehérjehabbal úgy, hogy 4 cm széles sávban szabadon hagyjuk a tészta tőlünk távolabbi hosszanti szélét. Megszórjuk darált dióval, és a tésztalapokat a hosszabbik oldaluknál fogva óvatosan feltekerjük. A rudakból 6,5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval félhold alakokat szaggatunk ki.
6. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, letakarva kelesztjük 30 percet, majd a tetejüket lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével. Előmelegített sütőben megsütjük.
7. A kész süteményeket tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni. Porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés:

A forrásként szolgáló receptben nem írják a sütés előtti kelesztést, de én nem mertem megkockáztatni, hogy a kiflik belseje nyers maradjon, miután kibújtak a sütőből.

 

Illatos almás-fahéjas sütemény

 

 

 

A volt telekszomszédunknál leszedett almából még mindig volt néhány darab itthon, és mivel amúgy is sütire ácsingóztunk a Kutyafüllel, nem volt kérdés, hogy felhasználom őket, no meg egyúttal kipróbálom a nemrégiben vásárolt kis sütőformát. Utóbbit azért is vettem meg, mert nekünk kettőnknek (vagyis Anyáékkal együtt négyünknek) pont megfelelő a benne sült süti mennyisége. A hosszabb dobozformáimban készültek ui. túl sokáig kitartanak. Jópofa vagyok, tudom, hiszen pont sütiből sosem lehet elég. :D Én azonban jobb szeretek többször kisebb mennyiséget sütni, esélyt adva ezzel többféle édességnek is.
Ez az almás-fahéjas sütike igazi illatbomba – neki köszönhetően a lakásban már november derekán karácsonyillat terjengett. :) A fahéj és a narancs aromája annyira hangsúlyos, hogy már a nyers tészta kóstolásakor is tudtam, hogy kisülve imádni fogom. A receptet egyébként egy már létező és kedvenc sütimből kreáltam, azt jócskán átalakítva.
Nagyon kellemes teasütemény ez, amihez kivételesen lehet, hogy mégiscsak jobb lett volna a hosszú sütőformámat használni. :D Minden esetre kétszer egymás után is megsütöttem – annyira odavoltam érte. :)

 

 

 

Hozzávalók 1,2 l-es (azaz kb. 19x10,5x7,5 cm-es) dobozformához:

9 dkg fehér tönkölyliszt
8 dkg fehér rizsliszt
8 dkg zabpehelyliszt
1 tk. őrölt fahéj
6 g sütőpor
egy csipet só
13 dkg finomítatlan, barna nádcukor, darálva + a szóráshoz
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj
1 bio narancs reszelt héja
2 tojás
10 dkg görög joghurt
20 dkg reszelt alma (pl. Golden)
4 dkg kesu- és pekándió fele-fele arányban a tetejére

elkészítés:

1. A fahéjat, a sütőport, a sót a lisztekhez vegyítjük. Az almát héjastól nagy lyukú reszelőn leszereljük.
2. A puha vajat a porcukorral habosra kavarjuk, reszelt narancshéjjal ízesítjük, és egyenként beledolgozzuk a tojásokat. Hozzákeverjük a joghurtot, a levétől kinyomkodott reszelt almát, és a beleszitált lisztkeveréket.
3. A tésztamasszát a vajjal alaposan kikent, tönkölyliszttel behintett sütőformába kanalazzuk, rusztikusra hagyjuk, megszórjuk a durvára vágott diókeverékkel, és előmelegített sütő alsó harmadában megsütjük (tűpróba!).
4. A kész süteményt még forrón óvatosan kiborítjuk a formából, és tortarácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 60 perc