2013. április 29.

Best Blog-díjat kaptam!




Ma nagy meglepetés ért: Piroska, a Süssünk-főzzünk együtt!-blog szerzője továbbadta a stafétát – díjat kaptam, Best Blog-díjat!!! :-) Ezúton is köszönöm neki ezt a megtisztelő elismerést, hiszen mindig nagy öröm, ha mások is úgy látják, hogy szép és jó, amit csinálok.
Most azonban rajtam a sor, hogy megnevezzek 4 olyan gasztrobloggert, akit érdemesnek tartok arra, hogy továbbvigyék ezt a címet.
Aki Best Blog-díjat tudhat magáénak, a továbbiakban 3 fontos kötelességének kell eleget tennie:


  1. Meg kell neveznie azt a személyt, akitől a díjat „átvette” - ez ugye nálunk már meg is történt.
  2. Találnia kell 4 olyan gasztrobloggert, akinél a blog tagjainak száma nem éri el a 200 főt.
  3. A kiválasztottakat a blogjukon kommentben értesíteni kell arról, hogy díjat kaptak.


Bizony nem könnyű megtalálni azokat a blogokat, amelyek több feltételnek is megfelelnek. Nevezetesen annak, hogy a receptjeikkel valamilyen szempontból felkeltik az érdeklődésünket, ugyanakkor az ételeket gusztusosan is tálalják, ráadásul még nincs 200 tagjuk. (Azt nem tudjuk, hogy aki már kapott díjat, az kaphat-e még másikat.)
Hatalamas az a szám, ami a gasztroblogok mennyiségét jelenti, nincs lehetőség mindet átnézni, és kicsit mélyebben megismerkedni az adott receptes napló írójával, ezért mi olyanokat választottunk, akiken az utóbbi időben megakadt a szemünk. Ők a következők:


  1. Fekete-Szép Ágnes, a …konyhán innen – kerten túl... szerzője, mert ételeit szeretettel süti-főzi, receptjei pontosak és jók, csodaszép és lényegre törő fotókat készít, és a blogján könnyű eligazodni.
  2. Hajas Hedvig, az Ízharmonikus blog írója, mert fiatal kora ellenére nagyon ügyes, ízlésesen tálal, és mert minden fiatal blognak kell egy új löket, amit jelenthet akár egy díj formájában megfogalmazott apró elismerés is.
  3. Selectfood Alíz, a Selectfood blog tulajdonosa, mert szívügye a természetes alapanyagok, és az is örülhet egy díjnak, aki nagyon otthon van a főzésben.
  4. BéVének, a Narancslekvár blog szerzőjének, mert 2 gyerek mellett nem könnyű helytállni. … és azok a fotók...!

Fogadjátok szeretettel, és kérlek benneteket, adjátok tovább!



Gyökérkenyér lenmaggal






Nagyon régóta szemezek a gyökérkenyérrel, mert tetszik ez a rusztikus forma. Nem tudom az okát, hogy eddig miért nem sütöttem, de amikor a napokban Ági barátnőm blogján nézelődtem, megint megakadt a szemem az ő svájci gyökérkenyér fotóján. Aznapra már alig volt kenyerünk, így aztán hamar eldőlt, hogy az ő receptje szerinti gyökérkenyeret fogom elkészíteni. Dagasztani egyáltalán nem kell, ezért pláne minden mellette szólt. :) Előre tudtam, hogy az 5 órás kelesztést nem lesz időm kivárni, ezért Ági javaslata szerint növeltem az élesztőadagot, így a kelesztési idő 2,5 órára csökkent. Kíváncsian figyeltem a megkelt tészta állagát, mert ilyen lágy kenyértésztával még sosem dolgoztam. Sütés után pedig várakozással telve szegtem meg, és rácsodálkoztam, hogy milyen szép lyukacsos, ruganyos, puha és ropogós. Minden megvan benne, ami fontos egy kenyérben. Akkor el is határoztam, hogy ha elfogy, azonnal nekiállok egy másiknak, csak egy picit alakítok rajta, mert szeretek játszani a lisztekkel. Második alkalommal kevesebb élesztőt használtam, és kivártam az 5 órás kelesztési időt. Érdemes volt, mert még könnyebb lett a tészta. Köszönet a jó alapreceptért! :)




Hozzávalók 2 kenyérhez:

20 dkg fehér kenyérliszt
20 dkg fehér tönkölybúzaliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
2 ek. lenmag
1 ek. só
1 tk. cukor
1 ek. olívaolaj
2 dkg friss élesztő
2 dl tejfölsavó (ami a házi mascarpone készítéséből visszamaradt)
kb. 2 dl langyos víz

elkészítés:

  1. A liszteket elvegyítjük a sóval, a cukorral és a lenmaggal. Belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáöntjük a vizet, az olajat, tejfölsavót, és fakanállal alaposan összekeverjük. A híg állagú tésztát letakarjuk, és 5 órán át, meleg helyen megkelesztjük.
  2. A megkelt tésztát alaposan belisztezett felületre borítjuk, kicsit átforgatjuk, hogy ne ragadjon, majd kétfelé vesszük.
  3. A kapott tésztákat ellapogatjuk, kézzel 15x30 cm-es téglalapokra kihúzkodjuk, majd a hosszabbik oldaluknál fogva feltekerjük és megcsavarjuk.
  4. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és letakarva 15 percet pihentetjük. Bespricceljük langyos vízzel, és előmelegített (gőzös) sütőben aranybarnára sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 190ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc






2013. április 27.

Alma diós-boros köntösben





Amióta kivágták a szabolcsi almafákat, már nem rajongok annyira az almáért. Alig lehet kapni azt a régi fajta Jonatánt, aminek a húsa kicsit savanyás, roppanós-hersegős, és kívül üde piros. Ezért nagyon ritkán veszek ebből a gyümölcsből, és jobbára csak az almás krumplisalimhoz vagy a kapros almasalátámhoz használom. Azt nem mondom, hogy sütiben nem szeretem, de ritkán gondolok arra, hogy almás édességet kellene sütnöm.
Nemrég eszembe jutott, hogy amikor külföldön húztam az igát, az egyik munkatársam bundás almát készített és Bourbon vanília fagyit adott mellé. A meleg almát pláne nem kedvelem, ezért kissé fanyalogva kóstoltam meg, de póker arcot vágtam hozzá, nehogy megbántsam a kolléganőmet. Ahogy az első falatot megízleltem, leesett az állam. Olyan finom volt, hogy csak lestem. A fagyival meg egyenesen mennyei! Többször is eszembe jutott, hogy nekem is csinálnom kellene, de valahogy mindig elmaradt. Most végre sort kerítettem rá, és mivel a volt kolléganőmtől annak idején elfelejtettem elkérni a receptet, magam filóztam ki egy sajátot. A diót azért tettem bele, hogy a Kedves is megegye, mert ő aztán egyáltalán nem ápol jó kapcsolatot az almával. Szerencsére sikerült meglepetést szereznem neki ezzel a finomsággal, mert jóízűen falatozta. Közben pedig magamat is megleptem, mert a dió nagyon feldobta.
Ha esetleg kimaradna egy kis tészta, nyugodtan megsüthetjük palacsintának.

 

Hozzávalók 6 személyre:

3 savanykás alma

Palacsintatésztához:

2 tojás
17 dkg finomliszt
1,5 dl tej
0,5 dl édes fehérbor
8 dkg durvára darált dió
2 cs. Bourbon vaníliás cukor

1 ek. cukor
egy csipet só
1 kis citrom reszelt héja
őrölt gyömbér

Sütéshez és a tálaláshoz:
napraforgóolaj
2,5 dl tejszín
1 ek. porcukor
½ mk. őrölt gyömbér
őrölt fahéj
néhány szem porított vagy apróra tört kardamommag

elkészítés:

  1. A felvert tojásban felváltva simára keverjük a lisztet és a tejet, majd hozzáöntjük a bort.
  2. Sóval, cukorral, gyömbérrel, citromhéjjal ízesítjük, hozzáadjuk a diót, és negyedórát állni hagyjuk.
  3. Az almákat meghámozzuk, magházukat eltávolítjuk, 0,5-1 cm vastag karikákra szeljük, majd lisztbe forgatjuk és belemártjuk a palacsintatésztába. Forró olajban mindkét oldalukon kisütjük, majd papírtörlőre szedjük.
  4. A tejszínt a cukorral nem túl kemény habbá verjük, hozzákeverjük a gyömbért, majd a bundás almakarikák mellé kanalazzuk és megszórjuk fahéjjal, ill. kardamommal. 







2013. április 26.

Provence-i fűszeres aprópecsenye





Ezt az ételt is csirkemellből szoktam készíteni a Kutyafül miatt, de már nagyon fel kellett használnom a hűtőben lévő nyesedék sertéshúst. Így ez csak az én ebédem lett az egész délelőttön át tartó fűnyírózás után.
Mivel a comb sokszor elég kemény tud lenni, előfordul, hogy tejbe áztatom, mint ahogy a májat szoktam, és akkor kellemesen felpuhulnak az inak. A tejbe tehetünk zúzott fokhagymát is.
A tejföl kimondottan jót tesz ennek az ételnek (is), mert neki köszönhetően nem lesz olyan száraz az aprópecsenyénk. Tudom, sokan eleve szaftosan készítik, de én gyerekkoromban mindig olyan száraz típusút ettem, s bár nagyon szerettem, mégis hiányzott róla egy kis kenőanyag. Ennek a problémának az orvoslására találtam ki a tejfölös módszert, és nagy sikert arattam vele a családom körében.




Hozzávalók 2-3 személyre:

50 dkg sertéscomb
75 dkg krumpli (hámozva)
1 nagy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
őrölt fekete bors
Provence-i fűszerkeverék

2 ek. tejföl
tej
mangalicazsír a sütéshez

elkészítés:

  1. A húst felkockázzuk, tálba tesszük, felöntjük annyi tejjel, amennyi ellepi, lefedjük, és 1 éjszakára hűtőbe tesszük.
  2. Másnap leöntjük róla a tejet, jól lecsepegtetjük, megszórjuk a borssal, a fűszerkeverékkel, és alaposan összeforgatjuk.
  3. A vöröshagymát felaprítjuk, a fokhagymát vékonyra szeljük. Előbbit  1 evőkanál zsíron üvegesre pároljuk, majd a fokhagymát is hozzáadva tovább pirítjuk.
  4. A hagymás alapra rátesszük a húst, fehéredésig sütjük, majd megsózzuk és a levét majdnem teljesen elforraljuk.
  5. A meghámozott krumplit kockára vágjuk, megsütjük, majd lecsepegtetjük és megsózzuk.
  6. A krumplit a húshoz forgatjuk, majd a tejföllel szaporítjuk a szaftját, hogy a krumpli megpuhuljon. Tálaljuk.




2013. április 24.

Alma-ananász nyársak borkrémmel





Ananász... 💚 Kislánykoromban gyerekkori barátnőmmel 3 dolog miatt szerettünk Anya unokatestvéreihez vendégségbe menni: 1. a két „lány” miatt, akik a nagy korkülönbség ellenére kaphatóak voltak mindenféle gyerekes hülyeségre; 2. náluk mindig degeszre ehettük magunkat tejszínhabbal; 3. a kamrájuk mindig roskadásig tele volt őszibarack- és ananászkonzervekkel. Mindez a '80-as évek elején! Nálunk otthon ui. sosem rejtett a spájz efféle kincseket.
Kis barátnőmmel mindig eltűntünk a kamrában, és számoltuk a konzerveket. Persze igyekeztünk csöndben lenni, nehogy észrevegyék, bár akkoriban a nagy hahotázások közepette, ami a náluk való vendégeskedéseket jellemezte, vajmi kevés esély volt rá, hogy kitudódjon a turpiszság. Ennek ellenére előfordult, hogy valamelyikőjük bejött a spájzba, hogy valamit bevigyen a többieknek, és akkor sajna fény derült a titkunkra. Az egészben az volt a jó, hogy olyankor mégsem kaptunk büntetést, hanem megesett rajtunk valamelyikük szíve, és felbontotta az egyik konzerv ananászt vagy őszibarackot.
Érdekes, de azok az ananászkonzervek még finomak voltak. Vagy ezt az emléket is csak az elmúlt idő színezi széppé? Nem hiszem! Eltelt sok-sok év, és én megutáltam az ananászt, legalábbis dobozos kiszerelésben. Amikor viszont külföldön dolgoztam, igazi ananásszal kínált meg valaki, és én a mennyországban éreztem magam, ahogy megízleltem a gyümölcsöt. Azt hiszem, életemben nem ettem még olyan finomat, ráadásul az volt életem első igazi ananásza. Most már nálunk is könnyen beszerezhető, és egy kis szerencsével - ha sikerül megfelelőt találni - hasonlóan csodás élményben lehet részem.
A kertben való hétvégi tevékenykedés után valami könnyű, gyümölcsös édességre vágytam, és mindenképp fel akartam hozzá használni a 2 napja vásárolt ananászt. Eredetileg zabaionét akartam mellé készíteni, de az egyik hozzávaló megmakacsolta magát, és teljesen másféle krémet kaptam, ami szerencsére kellemes meglepetést szerzett.




Hozzávalók 4 személyre (8 gyümölcsnyárshoz):

Gyümölcsnyársakhoz:
1 kisebb ananász
1 nagy alma
2 ek. barna cukor
1 tk. vaj

Borkrémhez:

4 tojássárgája
4 ek. porcukor
3 ek. édes fehérbor
1 ek. narancslikőr
1 ek. citromlé
2 dl tejszín
2 zselatinlap

elkészítés:

  1. A meghámozott, magházától megfosztott almát 8 cikkre vágjuk, majd a cikkeket keresztben félbevágjuk.
  2. A barna cukrot lábasba szórjuk, felhevítjük, és kevergetés nélkül karamellizáljuk. Hozzáadjuk a vajat, rátesszük az almát, és megpároljuk. Sütőpapírra szedjük és hagyjuk teljesen kihűlni.
  3. Az ananász torzsáját levágjuk, a gyümölcsöt felkarikázzuk, a karikákat meghámozzuk, és a közepüket egy kis pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Az ananászkarikákat cikkekre vágjuk, és az almával felváltva  nyársra húzzuk.
  4. A borkrémhez a tojássárgáját elkeverjük a cukorral, hozzáöntjük a bort, a likőrt, majd gőz fölött krémesre keverjük. Citromlével ízesítjük.
  5. A zselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk, kicsavarjuk, feloldjuk a tojáskrémben, majd hozzáforgatjuk a lágy habbá vert tejszínt. 1 órára hűtőbe tesszük.
  6. A tányérokba személyenként 2 evőkanál krémet teszünk és ráültetünk 2-2 gyümölcsnyársat. Tálaljuk.



2013. április 22.

Mézes-mustáros csirkemell szalagok hagymásan



 

Nagy kedvencünk a mézes-mustáros hús, amit jó ideje fehérborral készítek, mert igen kellemes zamatot kölcsönöz az ételnek. Vasárnap ebédre is a jól bevált mézes-mustárosat akartam elkészíteni, csakhogy elfogyott a bor. Oké, nem probléma! Így aztán egy régi receptem szerint hagymásan csináltam meg, ami teljesen más jellegű, de legalább annyira ízletes.
Köretnek sült krumplit adtam mellé, mert a Kutya azt rendelt hozzá, de ehetjük rizzsel, borsóval, vegyes körettel, krumplipürével vagy akár vajon futtatott csemegekukoricával is.





Hozzávalók 2-3 személyre:

50 dkg csirkemellfilé
1 nagy fej vöröshagyma

őrölt fekete bors
1 ek. mangalicazsír
3 dl csirkehúsalaplé
1
½ ek. méz
1 ek. dijoni mustár
1 ek. magos dijoni mustár
1 ek. finomliszt (elmaradhat)
2 dl habtejszín

elkészítés:

  1. A finomra aprított hagymát a zsíron kissé megpirítjuk, rátesszük a vékony csíkokra vágott, sóval, borssal ízesített csirkemellet, és fehéredésig sütjük.
  2. Felöntjük az alaplével, és addig főzzük, amíg a levét el nem fövi.
  3. Rácsorgatjuk a mézet, kicsit pirítunk rajta, majd belekeverjük a mustárt, és rászórjuk a lisztet. Felengedjük a tejszínnel, összeforraljuk és tálalhatjuk.






2013. április 20.

Almás tojássaláta curry-s szószban





Már megint tojásra vágytam valamiféle saláta formájában, és ezúttal a régóta felhasználatlanul szomorkodó almát is bele akartam csempészni. Virslit terveztem ebédre, így abszolút jó választásnak bizonyult ez a finom saláta. Én ui. a virslihez mindig eszem tojást.
Önmagában vagy köretként is fogyaszthatjuk. Különösen nyáron, grillpartira ajánlom, mert jól illik a grillezett húsokhoz, vagy akár halhoz is. Persze rántott hússal se kutya. A curry nagyon hangsúlyosan érződik benne, de ennek a salátának ez a lényege – én személy szerint imádom, pedig nem vagyok curryrajongó. :)





Hozzávalók 2 személyre:

3 tojás
1 kis alma
3 vékony szál újhagyma
3 ek. majonéz
3 ek. natúr joghurt
1-2 tk. porcukor
1 csapott tk. currypor (vagy ízlés szerint)
őrölt fekete bors


elkészítés:

  1. A tojásokat 10 perc alatt keményre főzzük, kihűtjük, meghámozzuk, és előbb cikkekre szeljük, majd félbevágjuk. Néhány darabot félreteszünk a díszítéshez.
  2. A magházától megfosztott almát nyolcadoljuk, 1 cikk kivételével a többit meghámozzuk, és keresztben vékonyra szeljük.
  3. A félretett almacikket is felszeleteljük és meglocsoljuk egy kevés citromlével, hogy ne barnuljon meg.
  4. A megtisztított újhagymát felkarikázzuk, és a zöld részéből félreteszünk egy keveset a díszítéshez.
  5. A majonézt elkeverjük a joghurttal, a curryporral, és sóval, borssal, cukorral ízesítjük.
  6. Az újhagymát az almaszeletkékkel együtt a curry-s majonézhez keverjük, óvatosan hozzáforgatjuk a tojást, és a salátát elosztjuk két tányéron.
  7. Elrendezzük rajtuk a félretett tojáscikkeket, valamint az almaszeletkéket, végül megszórjuk a hagymakarikákkal.






Forrás: lecker.de


2013. április 17.

Pulykamell korong





Maradt még a kapormártásból, ezért ki kellett találnom mellé valamit. Emlékeztem rá, hogy korábban készítettem már csibefasírtot, és most is valami ahhoz hasonlót akartam. Az ízesítésén változtattam valamicskét, és zabpehely helyett kenyérmorzsát használtam, ami számomra ízletesebbé tette ezt az ezúttal pulykahúsból készült ételt.
Nem csak főzelékekhez, hanem bármilyen köret mellé illik. Én az ilyen fasírt-jellegű húst kimondottan kedvelem valamilyen salátához. Laktató ebéd lett belőle.



Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

50 dkg pulykamell

1 nagy fej vöröshagyma (kb. 20 dkg)

1 ek. mangalicazsír

1 mk. őrölt csili


1 tojás

kb. 10 dkg zsemlemorzsa

½ csokor petrezselyem

kevés mangalicazsír a sütéshez


elkészítés:

  1. A hagymát lereszeljük, vagy késes aprítóval pépesre daráljuk, és a zsíron megdinszteljük. Hozzákeverjük a csilit, a sót, majd hűlni hagyjuk.
  2. A húst ledaráljuk és alaposan összedolgozzuk a hagymával, a tojással, a petrezselyemmel, ill. annyi zsemlemorzsával, amitől formázható masszát kapunk. (Ha szükséges, még ízesítjük.)
  3. A húspépből golyócskákat gömbölygetünk, majd kissé ellapítjuk (kb. 1 cm vastagságúra), és a felforrósított zsíron vagy sütőben mindkét oldalukon pirosra sütjük. Főzelék mellé vagy tetszés szerinti körettel tálaljuk.






2013. április 16.

Húsos palacsinta rántva, kaporszósszal





Szombaton főzőcskézős napot tartottam, mert az utóbbi időben nem sok kedvem volt órákig a konyhában dzsesszelni. Egyéb fontos teendőim sem tették lehetővé, hogy ott toporogjak napestig. Most valahogy volt türelmem is, hangulatom is meg ötletem is. Igazából a Kutya által vásárolt eper adta meg a löketet a konyhai munkálatokhoz, és süti sütéssel indult a délelőtt. Aztán már nem jutott idő az ebédkészítésre, helyette hőn szeretett pizzánkat rendeltük meg a szokott helyről. A délután ezek után már ismét a konyhában telt, és a szombatra tervezett étek helyett előre elkészült a vasárnapi ebéd.
A Kedves nem kedveli a palacsintát, én viszont imádom – legyen akár édes vagy sós. Napok óta palacsintára vágytam, és úgy akartam elkészíteni, hogy ne csak én egyek majd belőle. Szerencsére ezt a töltött, rántott verziót az én drágám is szereti. Gondoltam, még inkább a kedvében járok, ha hosszú idő után ismét kaporszósszal kedveskedem neki, csak ezúttal kicsit másként készítem el – mártásnak. Bár még nincs friss kapor, de muszáj volt elhasználni a hűtőben fagyottan várakozó kaprunkat.




Hozzávalók 12 palacsintához:

Palacsintához:
2 tojás
5 dl tej
2,5 dl víz
30 dkg finomliszt
1 tk. só
1 mk. cukor
1 ek. napraforgóolaj

Töltelékhez:
50 dkg darált csirkemellfilé
1 nagy fej vöröshagyma (kb. 15 dkg)
5 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek. mangalicazsír
őrölt fekete bors

3 ek. aprított petrezselyemzöldje

Panírozáshoz és a sütéshez:
finomliszt
3-4 nagy tojás
zsemlemorzsa (nálam most kalácsmorzsa)
mangalicazsír

Tálaláshoz:
kaporszósz

elkészítés:

  1. A sóval, cukorral ízesített felvert tojást simára keverjük egy kis liszttel, és fokozatosan adagolva hozzá a tejet és a lisztet, csomómentesre keverjük. Felengedjük a vízzel, hozzáadjuk az olajat, és a megszokottnál egy kicsit sűrűbb tésztát lefedve, fél órát pihentetjük.
  2. Serpenyőben 1 teáskanál olajat hevítünk, elosztunk benne egy merőkanálnyi tésztamasszát, és a palacsintát mindkét oldalán megsütjük. Így járunk el a többi tésztával is.
  3. A töltelékhez a hagymát lereszeljük vagy késes aprítóval pépesre daráljuk, és a zsíron megdinszteljük.
  4. Hozzákeverjük a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, majd rátesszük a húst, és készre sütjük. Belekeverjük a petrezselyemzöldet.
  5. A palacsinták közepére másfél evőkanálnyi húst kupacolunk, kissé ellapítjuk, és a palacsintát minden irányból ráhajtjuk a töltelékre, hogy párna alakú legyen.
  6. A palacsintákat előbb lisztbe, majd tejjel felvert tojásba, végül zsemlemorzsába forgatjuk, és a zsírban minden oldalukon pirosra sütjük. Lecsepegtetjük, majd papírtörlőre szedjük.
  7. Személyenként 2 palacsintát teszünk a tányérra, és kaporszószt kínálunk hozzá.






2013. április 14.

Epres-tojáslikőrös szelet





Tegnap nagyon szép tavaszi napra ébredtünk, én mégis mérges lettem a Kutyára. Ennek hangot is adtam, mire ő elszégyellte magát. Így ment el, miközben én itthon takarítottam. Közben felhívott, és közölte, hogy valami meglepit tartogat számomra, csak várjam meg, míg hazaér. Hmmm, meglepi... Vajon mi lehet az? Amikor hazaért, vigyorogva vett elő a bevásárlószatyorból egy doboz epret. Azonnal fülig ért a szám, de eper ide vagy oda, a haragom már rég elpárolgott, mire hazaért. Nagyon jól esett ez a figyelmesség tőle, hiszen tudja, hogy eperimádó vagyok. Sajnos ezek az eprek még nem olyan ízűek, mint a nyáron érő társaik, ezért azonnal eldöntöttem, hogy ebből bizony süti lesz. Amikor megláttam a konyhaszekrény tetején a még bontatlan tojáslikőrt, nem volt kérdés, hogy az is kerül majd bele.
Ezzel a finom édességgel indult a szombati konyhai „egésznapozásom”, és nagy hirtelen lett süti és ebéd is vasárnapra, levessel együtt.




Hozzávalók 37x22 cm-es tepsihez:

Tésztához:
3 tojás
4 ek. hideg ásványvíz
12,5 dkg porcukor
12,5 dkg finomliszt
2,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1
½ tk. sütőpor

Krémhez:
20 dkg natúr joghurt lecsepegtetve
20 dkg 20%-os tejföl
1 dl tojáslikőr
6-8 dkg porcukor
1 vaníliarúd kikapart magja vagy 1 cs. Bourbon vaníliás cukor
6 zselatinlap
2,5 dl habtejszín
kb. 40 dkg eper

Díszítéshez:
porcukor
eperszemek

elkészítés:

  1. A tojások fehérjéből a porcukorral fényes, kemény habot verünk, majd egyenként hozzákeverjük a tojássárgákat és a vizet.
  2. A sütőporral, keményítővel vegyített lisztet óvatosan a tojásmasszához forgatjuk, majd a tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Előmelegített sütőben megsütjük, majd a formából kivéve, nedves konyharuhára borítjuk és hagyjuk kihűlni.
  3. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. Az eperszemeket megmossuk, kicsumázzuk és félbevágjuk.
  4. A joghurtot 0,5 dl tojáslikőrrel, a cukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival simára keverjük.
  5. A zselatint kinyomkodjuk, a többi (meglangyosított) tojáslikőrben feloldjuk, majd hozzákeverünk egy kevés joghurtos krémet, és a többi krémhez dolgozzuk. Óvatosan hozzáforgatjuk a habbá vert tejszínt.
  6. A tésztalapot keresztben félbevágjuk, az egyik lap köré süteménykeretet teszünk, vagy megfelelő méretű tepsibe fektetjük, és elrendezzük rajta a félbevágott eperszemeket. Rásimítjuk a krémet, majd befedjük a másik tésztalappal. 4 órára hűtőbe tesszük.
  7. A süteményről levesszük a keretet (vagy ha tepsibe tettük a tésztát, akkor abban benne hagyva) felszeleteljük, meghintjük porcukorral, és eperszemekkel díszítjük.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 15 perc










2013. április 11.

Tojás pikáns mustárszószban







A tojásevés húsvétkor majdhogynem elmaradt, csak 2-3 darab fogyott el a sonka és a kalács mellé. Most viszont nagyon megkívántam, és elkészítettem ezt a finom, krémesen sima mártást, amit természetesen nem csak tojáshoz, hanem sonka vagy egyéb húsok mellé is kínálhatunk, sőt ha kicsit sűrűbbre főzzük, akkor akár még a szendvicsünkre is tehetünk belőle majonéz helyett, vagy sült krumplit is tunkolhatunk bele.
A Kutyafül a mai rántott hús mellé kért belőle, és közölte, hogy ezt mindenképp készítsem el máskor is. Nem lepődtem meg, mert hatalmas mustár-fan a drágám, így már előre sejtettem, hogy nem fogok mellé ezzel a szósszal.



Hozzávalók 2 személyre:

4 tojás
2 ek. vaj
1 tk. finomliszt
1,5 dl zöldségalaplé
1,5 dl tejszín

durvára darált színes bors
1 mk. cukor
1-2 ek. mustár
1 csokor petrezselyemzöldje vagy zsázsa

elkészítés:

  1. A tojásokat 8 perc alatt megfőzzük, lehűtjük, majd meghámozzuk és félbevágjuk.
  2. A vajat felhevítjük, hozzáadjuk a lisztet, és kevergetve 2-3 percig pirítjuk.
  3. Fokozatosan hozzáöntjük a zöldségalaplevet, a tejszínt, és csomómentesre keverjük.
  4. Sóval, borssal, cukorral ízesítjük, és közepes lángon 10-15 percig főzzük. Lehúzzuk a tűzről, és elkeverjük benne a mustárt.
  5. A kész szószt tányérokra szedjük és rátesszük a félbevágott tojásokat. Petrezselyemmel vagy zsázsával díszítjük.







2013. április 10.

Pecsenye kacsamáj diós kalácsbundában





Legutóbb az egyik barátnőméknél ettem májat. Ő sertésmájból készítette, szaftosan, és nagyon jót ettem belőle. Magamnak ritkán veszem ezt a belsőséget - nem is értem, miért, de most megint eszembe jutott. Csirkemájat akartam, de a boltban épp leárazták a kacsamájat, és érdekes módon olcsóbb volt így, mint a csirkéből való. Mindenképp rántani akartam, és mivel a húsvétra szánt egyik kalácsom totálisan megmakacsolta magát, így azt már csak panírmorzsaként használhattam fel. Kalácsmorzsával még sosem bundáztam, és ha már lúd, legyen kövér – hozzákevertem egy kis darált diót is. Jól tettem! Az édeskés kalácsmorzsa-bunda a dióval kifejezetten kellemes ízt kölcsönzött az imádott májnak, és köretnek új ötletként zöldborsós burgonyapürét ettem.



Hozzávalók 3-4 személyre:

50 dkg pecsenye kacsamáj
őrölt fehér bors

2 tojás
finomliszt vagy teljes kiőrlésű liszt
tej

7 dkg kalácsmorzsa
7 dkg darált dió

napraforgóolaj a sütéshez

elkészítés:

  1. A májat tálba tesszük, felengedjük annyi tejjel, amennyi ellepi, és 1 éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap leöntjük róla a tejet, lecsepegtetjük és megszórjuk fehér borssal.
  2. A májszeletekről eltávolítjuk az inakat, és lisztbe, felvert tojásba, majd a diós kalácsmorzsába forgatjuk.
  3. Serpenyőben olajat hevítünk, közepes lángon kisütjük benne a májszeleteket, majd papírtörlőre szedjük, megsózzuk és tálaljuk.






2013. április 9.

Zöldborsós burgonyapüré



 

A zöldborsókrémleves annak idején ahhoz képest nagyon ízlett, hogy amúgy mennyire nem komálom ezt a zöldséget. Gondoltam, csinálok megint valami borsósat, amit én is megeszek, nem csak a Kutyánszki. Zöldborsópürét már láttam a neten, de mindegyik olyan folyós volt, hogy inkább főzeléknek tűntek, ill. bébiételnek. Nincs is ezzel semmi baj, de én krumplipüré jellegű köretre vágytam a diós, kalácsbundás máj mellé. Gondoltam, vegyítem hát a borsót a krumplival. Az biztos, hogy nem utoljára készítettem el, mert nagyon ízlett, ráadásul kifejezetten jól illett a májhoz.




Hozzávalók 2-3 személyre:

25 dkg borsó
35 dkg krumpli
2 dkg vaj
2 ek. aprított metélőhagyma
őrölt fehér bors
kakukkfű

6-8 ek. habtejszín

elkészítés:

  1. A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, puhára főzzük, majd leszűrjük.
  2. A borsót a vajon megpároljuk, és a párolási idő felénél megfűszerezzük. Rátesszük a főtt krumplit, ekkor megsózzuk és átforgatjuk.
  3. Felengedjük a tejszínnel, összeforraljuk, majd botmixerrel pépesítjük. Tálaljuk.