Fokhagymás-petrezselymes nokedli pirított szalonnával

 

 

A nemrég vásárolt petrezselymet már napok óta locsolgattam, s ő hálája jeléül feje(ke)t hajtott nekem – egyre mélyebbre és mélyebbre, míg nem úgy döntöttem, nem tűrhetem tovább a hajbókolást; gátat szabok neki. :D Úgyhogy glédába fogtam a hosszúra nyúlt szárakat, és megszabadítottam a szolgalelkű fejektől: letépkedtem róla a leveleket, majd kés alá hajtottam őket, hogy apróra vágva megdicsőüljenek. Mindezt egy hirtelen ötlettől vezérelve, mert gyorsan össze kellett hozni az ebédet. Edzésnapokon ui. nincs sok időm főzőcskézni, a másnapi ebédet pedig csak ritkán készítem el előre. Így aztán a hétből három nap biztos valami hipergyorsan összehozható ebédet csinálok. A többi napon pedig az aktuális kedvemtől függ. :D
Azt nem állítom, hogy nokedlit okos ötlet pont edzésnapon enni, pláne nem szalonnával, de a bekebelezendő mennyiséget lehet azért szabályozni. Nem könnyű, nem mondom, de a nokedli mellé egy kis friss salátát szervírozva, könnyen megelőzhető a bezabálás. :D
A szerecsendió különleges ízt ad ennek a tésztaételnek, a pirított szalonna mindig szeretni való, a sok fokhagyma és a petrezselyem pedig kiváló természetes immunerősítőként szolgál az olyan keheseknek, mint amilyen most az én szegény Kutyafülem. Remélem, más is kedvet kap hozzá, mert szerintem nagyon finom lett. :)

Hozzávalók 3 személyre:

a nokedlihez:
20 dkg finomliszt (Maros Malom)
10 dkg korpás búzaliszt (Maros Malom)
2 nagy tojás
2 dl tej
1 ek. növényi olaj
3 tk. só

a mártáshoz:
20 dkg pácolt, füstölt, szeletelt húsos szalonna
1 fej fokhagyma (kb. 10 gerezd kell)
2 púpozott ek. 20% zsírtartalmú tejföl
1 ek. Dijoni mustár
2 ek. akácméz
1 csapott tk. őrölt szerecsendió
őrölt fekete bors
só
1 nagy csokor petrezselyemzöldje (aprítva 2 jó ek.)
1 tk. mangalica- vagy kókuszzsír 

elkészítés:

1. A mártáshoz a húsos szalonnaszeleteket csíkokra vágjuk, és 1 teáskanál zsíron előbb fedő alatt, majd anélkül ropogósra pirítjuk. Szűrőkanálba öntjük, és hagyjuk, hogy a felesleges zsír lecsepegjen róla.
2. A megtisztított fokhagymagerezdeket széles pengéjű kés lapjával szétnyomjuk és felaprítjuk.
3. A lecsepegett zsírból 2 evőkanálnyit visszateszünk a serpenyőbe, és közepes lángon megfuttatjuk rajta a fokhagymát, miközben sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezzük. Hozzáadjuk a mustárt, a tejfölt, a mézet, és kis lángon összemelegítjük. Belekeverjük a szalonna és az aprított petrezselyem 2/3-át, és félretesszük.
4. A nokedlihez a tojást felverjük, hozzáadjuk az olajat, 1 teáskanál sót, a tejet, a liszteket, és gyors mozdulatokkal csomómentesre keverjük.
5. A tésztamasszát 2 teáskanál sóval ízesített, lobogó vízbe szaggatjuk (késsel vagy nokedliszaggatóval), és 2-3 perc alatt kifőzzük. Leszűrjük, alaposan lecsepegtetjük, és az újramelegített mártáshoz adjuk. Alaposan összekeverjük.
6. A nokedlit kitálaljuk, és mindegyik adagot megszórjuk a fennmaradt pirított szalonnával, petrezselyemmel.
   
   

 

 

Vöröslencse-ragus fusilli (vegán, gluténmentes)

 

 

 

Ez a recept annyira friss, hogy ma ebédre készült, ráadásul nem is terveztem, hogy lefotózom. :D A hirtelenjében jött fényképezés annak köszönhető, hogy kóstolás után a receptet mindenképp érdemesnek tartottam megosztani a blogon. Tiszta szerencse, hogy a borús idő ellenére is beszűrődött annyi fény, hogy meg tudtam örökíteni, és mivel a reggeli órákban készült, így gyorsan-frissen ki is tudtam szerkácsolni a képeket.
Nevezhetném hamis bolognainak is ezt a ragut, ahogyan a vegánok szokták, de szerintem félrevezető lenne, mert bár az íze arra emlékeztet, mégsem hasonlítható a darált hússal készült testvéréhez. Sőt, őszintén szólva, én értelmetlennek tartom a hússal készült ételeket a hús nélküli változatukkal összevetni. Viszont tény, hogy hasonlítgatás nélkül is nagyon finomak és táplálóak húsmentesen elkészítve is. ;)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

1 cs. (20 dkg) rizses-köleses fusilli (Kitti's)
15 dkg vöröslencse
2 vastagabb szál (kb. 20 dkg) sárgarépa
2 zellerszár
1 közepes fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 darabolt paradicsomkonzerv
1 kis (70 g) sűrített paradicsomkonzerv
3 babérlevél
1 tk. szárított bazsalikom
1-2 tk. morzsolt oregánó
őrölt színes bors
só
3 ek. olívaolaj
kb. 2 dl víz
1 ek. agevészirup
friss bazsalikomlevélkék a tálaláshoz (elhagyható)

elkészítés:

1. A felaprított vöröshagymát az olívaolajon, fedő alatt, kis lángon 8-10 perc alatt megdinszteljük.
2. A sárgarépát és a zellert késes aprítóban ledaráljuk (vagy késsel finomra aprítjuk), és a szárított bazsalikommal együtt a dinsztelt hagymához adjuk. Közepes lángon, fedő alatt kb. 5 percig pirítjuk, majd belekeverjük a zúzott fokhagymát, és azzal együtt is pároljuk még néhány percig.
3. Hozzáöntjük az előzőleg alaposan átmosott lencsét (nem kell beáztatni), a paradicsomkonzervet, a sűrített paradicsomot, majd oregánóval, babérlevéllel, sóval, borssal fűszerezzük és a vízzel hígítjuk.
4. Fedő alatt, néha megkeverve addig főzzük, amíg a lencse meg nem puhul (kb. 20 perc). Édesítjük, és ha szükséges, a felsorolt fűszerekkel utánaízesítjük.
5. A tésztát sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és a lencseraguhoz keverjük. Aprított, friss bazsalikomlevéllel megszórva tálaljuk.

 

 

Gluténmentes serpenyős rakott tészta

 

 

 

A Kutyafüllel gyakran eszünk főtt tésztát – hol jófajta olasz spagettit, hol gluténmentes tésztát, hol pedig saját magam által gyúrt házit. A rutinnak köszönhető gyorsaságom ellenére mégis többnyire a boltban kapható tésztákat részesítem előnyben. Talán tavaly vettünk először rizs- és köleslisztből készült tésztát, és annyira megszerettük, hogy azóta nagyon ügyelek arra, hogy be legyen spájzolva belőle néhány zacskónyi. Hiszen bármikor előferdülhet, hogy ilyen-olyan okok miatt nem áll módomban komolyabb előkészületeket igénylő ebédet főzni. Korábban a túrógaluska volt az, ami megmentette az ilyen helyzeteket, de fordult a kocka, és felváltotta azt a nagykocka, akarom mondani, a rizs- és köleslisztből készült, négyzet alakú száraztészta, ill. esetenként a fusilli. Szó szerint mindössze 3 perc alatt megfő. Ha pedig egy komolyabb feltét elkészítésére is lusta vagyok, vagy csak egyszerűen nincs rá időm, akkor a felhevített zsiradékot csak összeforgatom egy kis pirospaprikával, zúzott fokhagymával, kevés tejföllel (vagy néhanapján pirított hagymával, sűrített paradicsommal, pici mézzel is), és a kifőtt tésztát összeforgatom ezzel a sűrű szafttal. Pofonegyszerű, de mégis ízletesebb, mintha csak simán megtejfölözném. :)
Na szóval, ez a gluténmentes tészta egy igazi kincs a konyhában, és azon túl, hogy seperc alatt elkészíthető, nem is hizlal annyira, ill. nincs utána nehéz érzet a gyomrunkban. Sajnos emiatt mi akár este is hajlamosak vagyunk megenni belőle egy nagy tányérral. :D
Ám eme nagyszerű tésztát nem csak a fent felvázoltak szerint készíthetjük el, hanem az alább olvasható, látványosabb módon is. Azt nem állítom, hogy én így jobban szeretem, minden esetre jó kipróbálni egyéb elkészítési módokat is. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg rizses-köleses fusilli
15 dkg kockázott húsos szalonna
2 gerezd fokhagyma
6 dkg ementáli sajt
6 dkg vörös cheddar sajt (szeletelt vagy reszelt)
2 tojás
2 ek. habtejszín vagy tej
őrölt tarka bors
őrölt szerecsendió
só
aprított petrezselyemzöldje a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük, leszűrjük és kicsit hűlni hagyjuk.
2. A húsos szalonnát serpenyőben zsírjára sütjük, majd szűrőkanálba öntjük, és a zsírt felfogjuk. Egy evőkanálnyit visszateszünk a serpenyőbe.
3. A tojást a tejszínnel felverjük, belekeverjük a nagy lyukú reszelőn lereszelt ementáli sajtot, – 2 ek. kivételével – a sült szalonnát, majd a fűszerekkel ízesítjük és hozzáforgatjuk a főtt tésztát.
4. A fele adag tésztát a serpenyőbe szedjük és elsimítjuk. Elosztjuk rajta a cheddart, és befedjük a többi tésztával. Lefedve, kis-közepes lángon megsütjük az egyik oldalát.
5. A tésztára egy ív sütőpapírt fektetünk, arra egy nagy lapostányért teszünk, és óvatosan átfordítjuk. A sütőpapír segítségével – a papírral együtt – visszatesszük a serpenyőbe, és fedő alatt készre sütjük.
6. Átcsúsztatjuk egy tálra, megszórjuk a félretett 2 evőkanál sült szalonnával, aprított petrezselyemzölddel, és négy cikkre szeljük. Tálaláshoz adhatunk hozzá tejfölt.

 

Diószószos penne balzsamecetes, sült paradicsommal (vegán)

 

 

 

Nem is tudom, szabad-e nekem reggelente híreket olvasnom, mert mindig ezen alkalmakkor jön velem szembe egy kipróbálásért kiáltó recept. :D Sajnos pont egy nemszeretem oldalra lettem irányítva, amiről a rossz tapasztalatok miatt inkább nem mondanék véleményt, reklámozni meg pláne nem óhajtom, ezért megszegve a saját szabályomat, őket inkább nem linkelem. Viszont legalább jelzem, hogy a recept ötlete nem tőlem származik. ;)
Ez a tésztaétel mindentől függetlenül nekünk nagyon ízlett, és eszembe jutott egykori receptem, ami szintén szószos, és bár gomba és ricotta is van benne, nem kevés diót is tartalmaz. Szóval jól éreztem én, hogy ezt is szeretni fogjuk. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

a diószószhoz:
1 póréhagyma (aprítva kb. 10 dkg)
1 kis fej fokhagyma
8 dkg kesu- és pekándió vegyesen (vagy normál dió)
őrölt fekete bors
tört cayenne bors
só
1 ½ ek. fehér tönkölyliszt
1,5 dl zöldségalaplé
2-2,5 dl víz
1,5 dl növényi tejszín (nálam kókusztejszín)
3-4 ek. extra szűz olívaolaj

a balzsamecetes, sült paradicsomhoz:
35 dkg koktélparadicsom
3 ek. balzsamecet
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 dkg finomítatlan nádcukor
tört cayenne bors
só

továbbá:
25-30 dkg tollszártészta (vöröslencséből)
petrezselyemzöldje
aprított kesu- és pekándió

elkészítés:

1. A paradicsomokat mérettől függően felezzük vagy negyedeljük, és megforgatjuk a balzsamecet, az olívaolaj, a cukor és a cayenne bors keverékében.
2. Sütőpapírral bélelt tepsibe rendezzük egymástól kicsit távolabb, és 200°C-os sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
3. Amíg a paradicsom sül, a mártáshoz a felaprított pórét és a fokhagymát a felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a durvára aprított diókeveréket, és 2-3 percig pirítjuk.
4. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a vízzel, az alaplével, és sűrűsödésig főzzük. Hozzáadjuk a növényi tejszínt, és épp csak összeforraljuk.
5. Miközben a mártás fő, bő, sós vízben kifőzzük a tésztát, majd szűrőkanállal a forró mártásra szedjük. Hozzáadjuk a paradicsomot, és alaposan összeforgatjuk, miközben utánasózzuk az ételt.
6. Megszórjuk aprított petrezselyemmel, aprított diókeverékkel, és tálaljuk.

 

Gombás és paprikás házi ravioli

 

 

 

Sokan azt gondolják, hogy a házi ravioli elkészítése túlságosan is pepecselős. Persze nem állítom, hogy seperc alatt megvan, ugyanakkor messze nem telik olyan sok időbe összehozni. Tény, hogy aki sűrűn megfordul a konyhában azon okból, hogy saját kezűleg gyártson ebédet, és például egyéb ételeknek köszönhetően a tésztanyújtás már a kisujjában van, annak a derelyekészítés mindennel együtt is maximum 1 óra. Ha egyesek ezt is soknak tartják, azoknak csak úgy mondom, hogy egy 2 személyre szánt, jól megpakolt szendviccsel is simán elbíbelődik az ember vagy 30 percet, mire mindent felaprít/lereszel hozzá. ;) Úgyhogy érdemes 2-3 alkalommal rászánni az időt a raviolira, hogy aztán megügyesedve már tényleg ne kelljen miatta sokat állni a konyhában. ;)
Ehhez az alábbihoz azért készült kétféle töltelék, mert én még mindig nem komálom a gombát, így hát kellett nekem is valami bele, amit szeretek. Kövezzetek meg, hogy már megint paprikát használtam és nem brokkolit, de azt még annyira sem bírnám lenyelni! Aki tehát izgatottan lesi, mikor jelenik meg a Sünisen valami brokkolis étel, az rossz helyen várakozik. :D De még mielőtt tényleg rám vetnétek az első követ, készítsétek el ezt a receptet, és biztos lenyugodnak a kedélyek! Már ha egyáltalán bárki is bántani akart volna. :D

 

Hozzávalók 2 személyre:

a tésztához:
18 dkg fehér tönkölyliszt + a nyújtáshoz
2 tojás
½ tk. só

a gombás töltelékhez:
6 dkg konzerv fehér csiperke
½ kis fej vöröshagyma (tisztítva kb. 3 dkg)
1 gerezd fokhagyma
morzsolt bazsalikom
őrölt rozmaring
őrölt fekete bors
tört chili cayenne
só
1 ek. olívaolaj

a paprikás töltelékhez:
½ Ramiro vagy kaliforniai paprika (aprítva kb. 5 dkg)
3 dkg póréhagyma
őrölt szerecsendió
tört chili cayenne
só

a raviolira:
4 ek. extra szűz olívaolaj
3 gerezd fokhagyma
1 púpozott tk. szárított petrezselyemzöldje (vagy frissen aprítva)
1 tk. szárított metélőhagyma (vagy frissen aprítva)
só

elkészítés:

1. A finomra aprított vörös- és fokhagymát a felhevített olajon – előbb lefedve, majd fedő nélkül – pár perc alatt aranysárgára pirítjuk.
2. Rátesszük a lecsepegtetett, nagyon apróra vágott gombát, és fedő alatt puhára pároljuk. A főzési idő végén a fűszerekkel ízesítjük, majd teljesen kihűtjük.
3. A paprikás töltelékhez a paprikát nagyon apróra vágjuk, a felhevített olajon kissé lepirítjuk, majd hozzáadjuk a felaprított pórét, és lefedve készre pároljuk. Megfűszerezzük és hagyjuk teljesen kihűlni.
4. A tésztához a tojást tálba ütjük, felverjük, megsózzuk, majd a lisztet villával fokozatosan hozzákeverjük. Kézzel sima felületű tésztává gyúrjuk, kettévágjuk, majd gömbölyűre formázzuk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
5. Az egyik tésztagombócot liszttel hintett munkalapon 40x20 cm-esre nyújtjuk, majd hosszában kettévágjuk.
6. Az egyik tésztasáv bal oldalához közelebb, egymástól kis távolságra kávéskanállal 9 halmocskát teszünk a gombából, és ráhatjuk a szabadon maradt tésztarészt.
7. Az ujjainkkal jól lenyomkodjuk a tésztát a töltelék körül, és derelyevágóval négyzetekre vágjuk. Ugyanígy járunk el a másik tésztasávval is, majd a raviolikat tányérra rendezzük és konyharuhával letakarjuk. A paprikás raviolit ugyanígy készítjük el. (Mindkét fajtából 18 db lesz.)
8. A tálaláshoz az olívaolajat összekeverjük az áttört fokhagymával, a zöldfűszerekkel, és elosztjuk két serpenyőben.
9. A kétféle tésztát lobogó, sós vízben egymás után pár perc alatt kifőzzük, alaposan lecsepegtetjük, és a két serpenyőben felhevített, zöldfűszeres-fokhagymás olajra szedjük. Utánasózzuk és két tányérra tálaljuk.

Tipp:

A két tölteléket össze is keverhetjük.
Aki nem akar vergődni a ravioli betöltésével, az a kinyújtott tésztát csak vágja fel négyzetekre vagy metéltre, és miután kifőtt, forgassa össze a gombás/paprikás alappal, valamint a zöldfűszeres-fokhagymás olajjal.

Gombuca baconnel, pirított hagymával

Vas- és Zala megyében a gombuca igen gyakori paraszti étel volt a hétköznapokon, hiszen nem kellett hozzá más, mint liszt, víz, só és szalonna, illetve ha volt, akkor egy kis tejföl a tálaláshoz. Eredetileg tojás nélkül készült, de később a tojással dúsított változata is ismertté vált. Szerintem egyébként egyáltalán nem hiányzik belőle. ;)
Ma már bármivel gazdagíthatjuk, pl. túróval, zöldfűszerekkel, sőt akár káposztásan is készíthetjük, vagy mákkal is bolondíthatja, aki szereti.
Az eredeti, nagyon egyszerű készítési mód alapján az összegyúrt tésztát ujjal széthúzkodják és beletépkedik a forrásban lévő vízbe. Így lesz igazán autentikus.
Örülök, hogy megláttam Borbás Marcsi oldalán, és az is biztos, hogy gyakran fogom készíteni. :) Első alkalommal tojásmentesen csináltam, és ez így marad a jövőben. :) Már tervben van a töltött változata is. :)
Ajánlom azok figyelmébe is, akiknél most dugig van a spájz liszttel. ;)

Hozzávalók 2 személyre:

15 dkg fehér tönkölyliszt vagy finomliszt
15 dkg rétesliszt
2 tk. só
kb. 2 dl víz
20 dkg kockázott húsos szalonna vagy abált szalonna
1 nagy fej vöröshagyma
20 dkg tejföl
1-2 ek. mangalicazsír (ha húsos szalonnával készítjük)
2 dkg vaj a hagymához (elhagyható)
aprított petrezselyemzöldje a tálaláshoz

elkészítés:

1. A felkockázott húsos szalonnát kevés zsíron ropogósra sütjük, majd a zsírjától lecsepegtetjük és félretesszük.
2. A hagymát vékonyra szeljük vagy felaprítjuk, és a visszamaradt szalonnazsíron (vagy vajon) megpirítjuk, közben sózzuk. Hozzákeverjük a szalonnát.
3. A kétféle lisztet elvegyítjük 1 teáskanál sóval, és apránként a vizet is hozzáadva, se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává gyúrjuk.
4. Meggömbölygetjük, majd enyhén lisztezett felületen 3 mm vastag kör- vagy négyzetlapra nyújtjuk. Derelyevágóval tetszőleges méretű darabokra vágjuk, és lobogó, sós vízben (lehet több részletben is) kifőzzük. Közben 2-3 alkalommal belekeverünk.
5. Ha megfőtt (fogkeménynek kell lennie), szűrőkanálba szedve lecsepegtetjük – nem mossuk át – és rászedjük az újra felmelegített hagymás-szalonnás alapra. Átforgatjuk, és azon melegében tejföllel együtt tálaljuk. (A tejfölt össze is keverhetjük a hagymás alappal, és utána forgatjuk hozzá a gombucát.)

Fűszeres-sajtos paratha

Lenyűgöz az indiai konyha, és bár alig ismerem, a sok fűszer miatt közel áll az ízlésemhez. Az a 2-3 étel, amit eddig kipróbáltam, azonnal kedvenc lett, ezért lehet az, hogy úgy érzem, bármit szívesen megkóstolnék, ami ennek a népnek a konyhájából kikerül, legyen az akár zöldségétel is – legalábbis szerintem azt sem tolnám el magamtól kóstolás nélkül. :D
A naant imádom, úgyhogy rögtön bizalmat szavaztam a parathának is, ami az indiai szubkontinens legnépszerűbb kovásztalan kenyere. A chapatinál vastagabb, táplálóbb. A tésztát ghível (tisztított vaj) vagy olajjal kenik, hajtogatják, és ezáltal alakulnak ki a rétegek, de a legtöbb parathára nem jellemző ez az amúgy nagyon guszta rétegesség.
Gyakorlatilag bármivel megtölthetjük, és egyes területeken magába a tésztába is tesznek pl. főtt krumplit, sárgarépát, karfiolt, zöldbabot, mungóbabot, levélzöldségeket, sőt akár ezek keverékét. Olyan is előfordul, hogy mindezek tetejébe még meg is hajtogatják. :D A paratha lehet kerek, sokszög, négyzet vagy háromszög alakú, egyszóval az elkészítés skálája ízesítésben és formában is igen széles. :)
Engem egyébként kísértetiesen emlékeztet a mexikóiak tortillájára, hiszen az alaptészta ez esetben is olajat és vizet tartalmaz, és sütőlapon/serpenyőben készül, csak a zsiradékkal való kenegetés és a hajtogatás miatt a végeredmény mégis más lesz. Csöppet talán még palacsinta fílingje is van. :) Tulajdonképpen elég rendesen csicsog a tisztított vajtól, de ez mégsem zavaró, mert egyrészt a ghí rendkívül egészséges, másrészt el lehet azért úgy is készíteni, hogy a sok vaj ne rontsa le a paratha élvezeti értékét. Magyarul: kevesebb vajjal. :D
A töltött változatát ehetjük magában is, vagy ketchuppal, dahival (indiai joghurt), raitával, csatnival, vagy ahogy én: tejföllel és savanyúsággal. Az egyszerű, töltetlen parathát hagyományosan köretként fogyasztják pl. hús- vagy zöldségcurry mellé. Van, aki feltekeri, és teába mártogatja – de az biztos nem én vagyok. :D
Miután az előző napokban behatóan megismerkedtem a folyékony indiai arannyal, a ghível, ill. ennek a receptnek köszönhetően leteszteltem a paratha tésztáját, hogy mégis milyen is ez a finomnak látszó lapos kenyér, később már bátran alakítottam az én szám íze szerint. Így alakult ki ez az egyszerű, ám igen fincsi fűszeres-sajtos változat. :)

Hozzávalók 10 darabhoz:

a tésztához:
23 dkg finomliszt
2 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1 csapott tk. só
2 ½ ek. napraforgóolaj
kb. 1,5 dl víz

a töltelékhez:
8-10 dkg folyékony ghí (tisztított vaj)
6 gerezd fokhagyma
1 tk. szárított, morzsolt vagy frissen aprított korianderlevél
késhegynyi őrölt kashmiri csili
15 dkg bármilyen reszelt sajt

elkészítés:

1. A kész ghít – ha szükséges – felolvasztjuk és elkeverjük az áttört fokhagymával, a fűszerekkel. Félretesszük.
2. A sóval vegyített lisztkeverékhez adjuk az olajat, villával összedolgozzuk, majd annyi vizet adunk hozzá, hogy közepesen lágy tésztát kapjunk.
3. Tálba tesszük, a tetejét megkenjük kevés (natúr) folyékony ghível vagy olajjal, és letakarva pihentetjük 30 percet.
4. A pihentetett tésztát átgyúrjuk, majd 10 egyforma gombóccá formázzuk. 5 percig letakarva pihentetjük.
5. Egy tésztagombócot nagyon vékony, 24-25 cm átmérőjű körlapra nyújtunk, és a felületét megkenjük kb. 1 teáskanálnyi fűszeres ghível/olajjal.
6. A tésztát jobbról és balról középre hajtjuk, ráhalmozunk egy adag reszelt sajtot, és föntről, ill. lentről ráhajtjuk a többi tésztát. A széleket, ill. a ráhajtásnál jól lenyomkodjuk. (Ha nem elég vékony a tészta, betöltve még nyújthatunk rajta.)
7. A töltött parathát ghível/olajjal vékonyan kikent, felhevített serpenyőbe fektetjük, a felül lévő felét lekenjük a megmaradt fűszeres ghível, és kis lángon pirulásig sütjük. Sütés közben a fordítólapáttal lenyomva tartjuk.
   
8. Amikor az alul lévő oldalán halványbarna foltok jelennek meg és kicsit felpúposodik a tészta, azonnal megfordítjuk, és ezt az oldalát is pirosra sütjük.
9. Így járunk el a többi tésztával is – közben a kész parathákat melegen tartjuk –, majd tálaljuk.

Megjegyzés:
Én először betöltöttem az összes parathát (konyharuhával érdemes letakarni, nehogy kiszáradjanak), majd egymás után megsütöttem őket. Nagyobb serpenyőben vagy rostalapon egyszerre többet is kisüthetünk.

Paradicsomos spagetti chorizóval

Újabban ritkán főzök spagettit, pedig nagyon szeretjük. Most újra kedvet kaptam hozzá, és ezt a kolbászos változatot készítettem el, mert végre kaptam chorizo kolbászt, amit már nagyon régóta kerestem a boltok polcain. Kellemes íze, bár nem túl hangsúlyosan, de kiérződött az ételből. Laktató ebédünk volt. :)

Hozzávalók 2-3 személyre:

1 nagy fej vöröshagyma
1 kaliforniai paprika
1 nagy gerezd fokhagyma
12 dkg chorizo vagy egyéb füstölt kolbász
250 g hámozott paradicsomkonzerv
őrölt fekete bors
só
egy csipet cukor
kb. 1 dl víz
25 dkg spagetti (pl. Barilla spaghettini n.3)
2-3 tk. aprított petrezselyemzöldje
reszelt Grana Padano sajt

elkészítés:

1. A kolbászt felszeleteljük, zsiradékmentes serpenyőben ropogósra sütjük, majd a zsírból kivesszük a kolbászt.
2. 2 evőkanál kisült kolbászzsíron megdinszteljük a vékony karikára szelt vöröshagymát és a felaprított paprikát, közben sózzuk, borsozzuk, majd hozzákeverjük a zúzott fokhagymát.
3. Felöntjük a paradicsommal, a vízzel, és addig főzzük, amíg a leve el nem forr. Cukorral ízesítjük, és belekeverjük a sült chorizót.
4. A spagettit forrásban lévő, sós vízben kifőzzük, majd leszűrjük, alaposan lecsepegtetjük és összeforgatjuk a kolbászos-paradicsomos alappal.
5. Az ételt elosztjuk 2 vagy 3 tányéron, megszórjuk aprított petrezselyemzölddel, és reszelt sajtot kínálunk hozzá.

Húsos ravioli paradicsommártással

Töltött tésztát nagyon ritkán készítek, mert bár van benne gyakorlatom, mégis munkásnak számít, főleg, ha a sietős munkanapokon támad kedvem ilyet enni. Jól jön ilyenkor a raviolikészítő forma, ami elsősorban a gyakorlatlanabb háziasszonyok számára nyújthat segítséget, mert nem kell nagyra nyújtani a tésztát, ill. a töltelékek közötti részeket ujjal, villával lenyomkodni, majd pedig derelyevágóval kivagdosni.
Vicces, de épp ennek a formának „köszönhetem”, hogy kárba veszett a begyúrt tészta fele a töltelékkel együtt, ui. a doboz hátoldalán látható képek alapján töltöttem meg, ill. annak megfelelően hengerítettem át rajta a nyújtófát. Ennek eredményeként a mélyedések fölé magasodó töltelék a ráhelyezett tészta alatt mindenfelé csúnyán kidúródott, sőt alaposan beleragadt, és összedolgozódott a tésztával. Menthetetlen volt. Szerencsére a megmaradt tésztaadag kapcsán már hasznosítottam a rossz tapasztalatot, és a tölteléket egy szintbe hoztam a raviolikészítő forma szélével. Bosszankodtam is rendesen, hogy a képek igencsak félrevezetik az ember lányát, aki a töltelék kupacolása közben inkább a saját józan paraszti eszére hallgatna, és a képen látható marhaság ellenére helyesen járna el. Úgyhogy nem a segédeszközzel van a baj, hanem azzal a 2 képecskével.
Amikor az étel elkészült, a kárba veszett alapanyagot már duplán sajnáltam, mert ez a ravioli olyan finom volt, hogy másnap is szívesen ettünk volna belőle. Egyébként az a személyenkénti 10 db töltött tészta is pont elég lett, és az a kis maradék plusz már csak hab volt a tortán. :)

Hozzávalók 2 személyre, 20-25 raviolihoz:

Tésztához:
10 dkg durumbúza sima liszt
1 tojás
kb. 10 ml hideg víz

Töltelékhez:
15 dkg darált sertéslapocka
5 dkg tehéntúró
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dkg reszelt parmezán
1 tk. oregánó
őrölt fekete bors
só
1 tk. mangalicazsír

Mártáshoz:
25 dkg friss paradicsom (vagy konzerv, darabolt paradicsom, pl. Pomodoro)
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 csapott ek. barna nádcukor
1 csapott tk. oregánó
1 csapott tk. bazsalikom
őrölt fekete bors
só
30 ml tejszín

Tálaláshoz:
parmezánlapocskák vagy reszelt parmezán
aprított, friss vagy szárított bazsalikomlevelek

elkészítés:

1. A tésztához a lisztet tálba mérjük, a közepébe készített kis fészekbe ütjük a tojást, villával felverjük, majd a vizet is hozzáadva összeállítjuk a tésztát.
2. Enyhén lisztezett felületen sima felületű, se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává gyúrjuk, majd folpackba csomagolva 1 órát hűtőben pihentetjük.
3. A töltelékhez a finomra aprított vöröshagymát a zsíron megdinszteljük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, sóval, borssal ízesítjük, és rátesszük a húst. Miközben sül, oregánóval fűszerezzük.
4. A kész húst szűrőkanálba öntjük, hogy lecsepegjen róla a felesleges zsiradék, majd összekeverjük a reszelt parmezánnal. Kihűtjük.
5. A mártáshoz a felaprított vöröshagymát és az áttört fokhagymát a visszamaradt, felforrósított zsíron, fedő alatt megpároljuk, közben sózzuk, borsozzuk.
6. Rátesszük a feldarabolt paradicsomot, oregánóval, bazsalikommal ízesítjük, és fedő alatt 5 percig főzzük.
7. Cukorral ízesítjük, majd kivesszük a mártás 2/3 részét, és botmixerrel pürésítjük. Visszaöntjük a serpenyőben maradt darabos mártáshoz, felöntjük a tejszínnel, és összeforraljuk. Melegen tartjuk.
8. A tésztát négyfelé vágjuk, mindegyiket henger alakúra formázzuk, majd lisztezett felületen a ravioli készítő formánál kicsit nagyobb téglalap alakúra és kb. 1 mm vastagságúra kinyújtjuk.
9. Az egyik tésztalapot hosszában a formára fektetjük, és a mélyedésekbe ültetjük a kávéskanálnyi mennyiségű, kis golyóvá formázott tölteléket. Ujjbegyünkkel lenyomkodjuk, hogy a mélyedésekbe nyomódjanak.
10. A másik tésztalapot ráhelyezzük a töltött részre, majd a nyújtófát többször és jól lenyomva áthengerítjük rajta. (Ujjainkkal is rásegíthetünk, hogy a cikkcakk minta teljesen átvágja a kész töltött tészta széleit.)
11. A lehulló tésztaszéleket eltávolítjuk, a raviolikat óvatosan kiborítjuk vagy kiütögetjük a formából, majd forrásban lévő, bő, sós vízben kifőzzük (a lehullott tésztaszélekkel együtt is lehet). Ha a raviolik feljöttek a víz felszínére, még kb. 2 percig főzzük. Így járunk el a többi tésztával is.
12. A megfőtt tésztát szűrőkanállal kimerjük a vízből, alaposan lecsepegtetjük, majd átszedjük a serpenyőben felforrósított olívaolajra, és összeforgatjuk. A mártással és parmezánlapocskákkal együtt tálaljuk. (Akinek úgy szimpatikusabb, a vízből kiszedve, rögtön összeforgathatja a forró mártással.)

Megjegyzés:

A lehullott tésztaszéleket összegyúrva még éppen annyi tésztát kapunk, amennyi elegendő további 4-5 db plusz raviolihoz. (Nekem pl. 25 darab jött ki belőle úgy, hogy a töltelékkel is kicsit spóroltam, mert látszódott, hogy maradni fog még tészta.)

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin januári számában is megjelent.