Úgy tűnik, idén adventkor nálam az aprósütemények kerülnek előtérbe, ami nem is baj, mert én jellemzően szeletes süteményeket, tortákat készítek. Pedig a falatnyi édességek igazán cukik és mutatósak tudnak lenni. Ráadásul, ha az ünnepekre többfélét is készítünk, akkor kedvünkre válogathatunk közülük, és hol ilyet, hol olyat kapkodhatunk ki a tálból. :D Míg egy torta- vagy süteményszelet mennyiségre mégis csak több, és némelyik annyira tömény, hogy sokszor bőven elég belőle egyetlen szelet. Persze, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy mégis ácsingózva sandítunk egy második szelet irányába, de már képtelenek vagyunk megbirkózni vele.
Szóval a különféle fajtájú, állagú és ízesítésű aprósütik közül, a méretüknek hála, többet is bekebelezhetünk, és miénk az élmény, hogy egymás után sokfélét kóstolhattunk. :)
Rugelachot már csináltam egyszer évekkel ezelőtt, de borzalmas eredménnyel: sütés közben gyakorlatilag szétfolyt. Tudtam, hogy egyszer újra nekifogok, és akkor majd jobban odafigyelek. Most, évekkel később tényleg nagyon koncentráltam! :D
A lengyel eredetű rugelach egyébként hagyományosan élesztővel és tejföllel készül, de mára egyszerűsödött a receptje: az élesztőmentes tésztába többnyire krémsajtot tesznek. Erre a sütire is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás, így azt sem kövezhetik meg, aki krémsajt helyett mascarponét használ. Sőt, a kifli tölteléke is sokféle lehet.
Nálam ez az alábbi rugelach recept abszolút jól működött, és a magam szájíze szerint alakított töltelék is jól vizsgázott. Már csak azért is, mert a mostani narancsmániámnak köszönhetően ez a süti sem szenved hiányt belőle. :D Szerintem igazán jó ötletnek bizonyult ezzel is bővíteni az aprósütis repertoáromat. :)
Szóval a különféle fajtájú, állagú és ízesítésű aprósütik közül, a méretüknek hála, többet is bekebelezhetünk, és miénk az élmény, hogy egymás után sokfélét kóstolhattunk. :)
Rugelachot már csináltam egyszer évekkel ezelőtt, de borzalmas eredménnyel: sütés közben gyakorlatilag szétfolyt. Tudtam, hogy egyszer újra nekifogok, és akkor majd jobban odafigyelek. Most, évekkel később tényleg nagyon koncentráltam! :D
A lengyel eredetű rugelach egyébként hagyományosan élesztővel és tejföllel készül, de mára egyszerűsödött a receptje: az élesztőmentes tésztába többnyire krémsajtot tesznek. Erre a sütire is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás, így azt sem kövezhetik meg, aki krémsajt helyett mascarponét használ. Sőt, a kifli tölteléke is sokféle lehet.
Nálam ez az alábbi rugelach recept abszolút jól működött, és a magam szájíze szerint alakított töltelék is jól vizsgázott. Már csak azért is, mert a mostani narancsmániámnak köszönhetően ez a süti sem szenved hiányt belőle. :D Szerintem igazán jó ötletnek bizonyult ezzel is bővíteni az aprósütis repertoáromat. :)
Hozzávalók 24 darabhoz:
a tésztához:
25 dkg finomliszt
18 dkg vaj
15 dkg mascarpone vagy Philadelphia krémsajt
8 dkg porcukor
1 mk. só
a töltelékhez:
10 dkg étcsokoládé
4 dkg vaj
3 dkg porcukor
10 dkg dióbél
6 dkg kandírozott narancshéj
1 bio narancs reszelt héja
a kenéshez:
1 tojássárgája
1 ek. tej
a narancsos sziruphoz:
3 ek. frissen facsart, átszűrt narancslé
2 ek. cukor
elkészítés:
- A lisztet elvegyítjük a porcukorral, a sóval, és összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal. Kézi mixerrel beledolgozzuk a mascarponét, majd a tésztát enyhén lisztezett munkalapon gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
- Kettévesszük, mindkettőt gömbölyűre formázzuk, majd ellapítjuk, és folpackba csomagolva 30-60 percre hűtőbe tesszük.
- Amíg a tészta pihen, a felaprított csokoládét a puha vajjal és a porcukorral vízgőz fölött felolvasztjuk. Félretesszük hűlni.
- A diót ledaráljuk (ha késes aprítóval dolgozunk, hagyhatjuk kicsit darabosabbra), és belereszeljük a narancshéjat.
- A sziruphoz a narancslét a cukorral tejkiöntőbe tesszük, és szirup állagúra forraljuk. Hagyjuk kihűlni.
- Az egyik tésztadarabot gyors mozdulatokkal kicsit átgyúrjuk (hogy nyújtás közben a széle ne repedezzen), majd gömbölyűre formázzuk, és lisztezett munkalapon 30 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk.
- Megkenjük a csokoládé felével, és rászórjuk a fele mennyiségű darált diót, valamint a kandírozott narancshéjat. A tésztalapot pizzavágóval 12 cikkre szeljük, és mindegyiket felgöngyöljük. Ugyanígy járunk el a másik tésztával is.
- A kis kifliket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, a tetejüket lekenjük tejjel kevert tojássárgájával, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük.
- A még forró kifliket megkenjük narancsos sziruppal, tortarácsra szedjük, és így hagyjuk kihűlni.
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc
Tipp:
A diót és a kandírozott narancsot célszerű úgy rászórni a csokival megkent tésztára, hogy a kör közepét szabadon hagyjuk, mert a kiflik csücskénél jobb, ha nincs töltelék, így ui. feltekeréskor nem potyog ki belőle.
A feltekert kifliket sütés előtt célszerű annyi időre hűtőbe tenni, hogy egy kicsit visszadermedjenek.
A feltekert kifliket sütés előtt célszerű annyi időre hűtőbe tenni, hogy egy kicsit visszadermedjenek.
Ebből a tésztamennyiségből 32 db rugelachot is készíthetünk.
Megjegyzés:
Mivel én gyors egymásutánban készítettem a két tepsi kiflit, ezért a 2. adagra „hűtőzés” helyett nyújtáskor rányitottam az ablakot, és a betóduló hideg levegő a formázás ideje alatt végig hűvösen tartotta a tésztát. :D
Az első tepsi kiflit sajnos nem hűtöttem vissza, ráadásul csak 180°C-on sütöttem (kereken 20 percig). Emiatt az kicsit alacsonyabb lett, és a színük sem volt olyan egyöntetűen aranybarna. Szóval megéri hűteni, majd magasabb hőfokon sütni. :)
Az első tepsi kiflit sajnos nem hűtöttem vissza, ráadásul csak 180°C-on sütöttem (kereken 20 percig). Emiatt az kicsit alacsonyabb lett, és a színük sem volt olyan egyöntetűen aranybarna. Szóval megéri hűteni, majd magasabb hőfokon sütni. :)
Én a 2. alkalommal kevesebb vajat (15 dkg-ot) használtam, és az eredmény ugyanolyan finom lett.
