2023-ra...

Sokmagos háromszög

 

 

 

Nagy ritkán előfordul nálam, hogy olyan ételt posztolok, aminek a készítése és a blogon való bemutatása között majdnem 1 év különbség van. Ilyen ez a sós ropogtatni való is, amit még az idei év január elsejére, az Anyával és a nagynénémmel töltött újévi csajos napra sütöttem. Akkor egyébként kétféle sós sütivel rukkoltam elő: egy élesztőssel, ill. egy olyannal, aminek a tésztája a sós pitéhez hasonló. Utóbbinak is többféle változata létezik – vajjal vagy zsírral, tojással vagy anélkül, sütőporral vagy sütőpormentesen, tejföllel vagy joghurttal, esetleg vízzel. A tésztáját tekintve, először tojás- és sütőpormenteset sütöttem, több tejföllel, és bár a Kutyinyekkel eleszegettük így is, az eredmény mégsem tetszett igazán: nem volt kellően omlós. Úgyhogy én továbbra is az alábbi, sütőporos tésztájúra esküszöm – hamar be lehet puszilni belőle jó néhány darabot. Anyáék se panaszkodtak, és bízom benne, hogy az se fog, aki e recept szerint elkészíti. :D Szilveszterre jó kis rágcsa. ;)

 

Hozzávalók 36 darabhoz:

a tésztához:
10 dkg fehér tönkölyliszt
5 dkg rétesliszt
5 dkg Graham-liszt
3 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
10 dkg vaj
5 dkg tejföl
1 tojássárgája
1 tk. só
3 g sütőpor

a kenéshez és a szóráshoz:
1 tojásfehérje
1,5 dkg aprított tökmag
1,5 dkg aprított napraforgómag
1 dkg szezámmag
5 g lenmag
só

elkészítés:

1. A liszteket elvegyítjük a sóval, a sütőporral, elmorzsoljuk a nem túl hideg, felkockázott vajjal, és a tojássárgájával kikevert tejfölt is hozzáadva összegyúrjuk.
2. A tésztát liszttel hintett munkalapon 25x20 cm-es téglalapra nyújtjuk, óvatosan áttesszük egy liszttel hintett vágódeszkára, és nejlonzacskóba húzva, 30 percet hűtőben pihentetjük.
3. A lehűtött tésztát a hosszanti oldala mentén, vízszintesen 4 db 5 cm széles sávra vágjuk, majd ezeket 5 cm alapú, egyenlő szárú háromszögekre szeljük. (Sávonként 9 db háromszöget kapunk, plusz a lehulló darabok.)
4. Átcsúsztatjuk a sütőpapírral bélelt tepsire, lekenjük felvert tojásfehérjével, megszórjuk a magvakkal, kevés sóval, és széthúzogatjuk, hogy egymástól távolabb legyenek. Előmelegített sütőben készre sütjük.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc

 

 

Békés, meghitt, szeretettel teli ünnepet kívánok!

 

 

„A karácsonyi csoda a szívedben lakik.”

Ha majd karácsonykor együtt lesz a család, jusson eszünkbe, milyen szerencsések vagyunk, hogy nekünk ez megadatott. Annak is örülni kell, ha tető van a fejünk fölött, van mit ennünk, nem fagyoskodunk és egészségesek vagyunk.
Sokak bizony hiányt szenvednek akár egyszerre minden téren. Gondoljunk rájuk, amikor elégedetlenkedünk, és ne csak az ünnepekkor legyünk megértőek egymással!

Isler ünnepi köntösben

 

 

Pontosan emlékszem, hogy utoljára 5 éve csináltam islert, mert ez volt a legelső alkalom, hogy 2017 tavaszán a Segítsüti csapatának tagjaként én is licitre bocsájthattam egy édes kreálmányomat. :) Sőt, igazából erre a versenyre sütöttem életemben először islert – akkor őrölt mandulával bolondítva. :D Aztán – 2-3 fajta, islerhez hasonlatos linzerkarika készítését leszámítva –, elfelejtődött a dolog. Most valahogy megkívántam. Ráadásul eszembe jutott, hogy Anya viszonylag gyakran szokott venni mini islereket a boltban, és gondoltam, ha már ennyire szereti, egyúttal őt is megörvendeztetem karácsonykor a házi változatával. Úgyhogy a próbasütés sikere után egyértelmű lett, hogy része lesz az ünnepi desszertkínálatnak. :) Hogy még szalonképesebb legyen, Eszterházy mintával díszítettem. Ennek kapcsán az a poén, hogy azok után, hogy én ezt így magamnak kitaláltam, pont szembe is jött velem néhány, ezzel a mintával csinosított isler fotója. :D Sebaj, van az úgy, hogy ugyanazt a dolgot többen is feltalálják! :D Ebben az ünnepi „ruhában” még ez az egyszerű sütemény is megállja a helyét a karácsonyi desszertek sorában. ;)

 

Hozzávalók 30 darabhoz:

30 dkg finomliszt
10 dkg dióbél
10 dkg finomítatlan nádcukor, darálva
1 kis bionarancs reszelt héja
egy kis csipet só
20 dkg vaj
2 nagy tojássárgája
kb. 12 dkg házi baracklekvár (ha szükséges, botmixerrel pépesítjük)
23 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
2 ½ ek. napraforgóolaj
4 dkg fehér csokoládé
1 ek. habtejszín

elkészítés:

1. A diót zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk, hűlni hagyjuk, majd ledaráljuk.
2. A liszthez vegyítjük a darált diót, a porcukrot, sót, reszelt narancshéjat, és a tojások sárgáját is hozzáadva, gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
3. A tésztát félbevágjuk, mindkét darabot meggömbölygetjük, kissé ellapítjuk, és folpackba csomagoljuk 2 órára hűtőbe tesszük.
4. Az egyik lehűtött tésztát átgyúrjuk, lisztezett munkalapon kb. 3 mm vékony körlapra nyújtjuk, 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és a korongokat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. (A lehullott tésztadarabkákat gyors mozdulatokkal ismét összegyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk. Közben csak finoman lisztezzük!) Előmelegített sütőben megsütjük, majd a tepsit tortarácsra téve hagyjuk kihűlni a korongokat. A másik tésztával ugyanígy járunk el.
5. A kisült sütik felének lapos oldalára mokkáskanálnyi lekvárt pöttyintünk, és befedjük a sima lapocskákkal. Az islereket tálcára sorakoztatjuk, nejlonzacskóba húzzuk, és másnapig hagyjuk puhulni.
6. A feldarabolt fehér csokoládét a tejszínnel gőz fölött felolvasztjuk, és nejlonzacskóba kanalazzuk. Félretesszük.
7. Az ét- és a tejcsokoládé keverékét az olajjal gőz fölött felolvasztjuk. Egy islert villára ültetünk, kanállal rácsorgatjuk a csokoládét, és a kanalat körkörösen mozgatva, a csokit hagyjuk lefolyni a süti oldalain. Így vonjuk be a többit is.
8. Az olvasztott fehér csokoládét tartalmazó zacskó csücskén pici lyukat ejtünk, csigavonalat és/vagy csíkokat rajzolunk belőle a csokival bevont islerekre, majd egy fogvájó segítségével Eszterházy mintát rajzolunk rá. A sütiket tálcára sorakoztatjuk, és dermedésig hűtőbe tesszük. Fedeles dobozba szedjük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 12 perc

Tipp:

Ha nincs kedvünk bíbelődni a díszítéssel, az islereket más módon is dekorálhatjuk. Néhány islert én is csak darált dióval hintettem meg, és a megmaradt olvasztott csokival becsíkoztam.
A bevonat lehet tisztán ét- vagy tejcsokis.

 

 

Aszalt szilvával töltött marcipánbonbon

 

 

 

Ez a bonbon teljesen más desszertnek indult. A neten ui. megláttam egy olyan keksztekercset, ami a megszokottól kívül-belül eltért. Persze, hogy el akartam készíteni. Ennek azonban az lett a vége, hogy a krém nem sikerült, mert csomós lett az alapjául szolgáló tejpor és víz elegye. Mire nagy keservesen megoldottam a problémát, kiderült, hogy a krém a tetejébe még totál jellegtelen ízű is. Szóval menthetetlen volt. Pontosabban csak a fent említett keksztekercs töltelékének nem lett volna jó. Agyalás közben, hogy mi legyen vele, megláttam a konyhapolcon egy már felbontott marcipánmasszát. Azt is hozzákevertem a még forró tejkrémhez, és közben örvendeztem a nagy ötletnek. :D Aztán lepöttyentem, mert kóstoláskor egyértelművé vált, hogy a marcipánnal feljavított krém már túl tömény lenne az eleve masszív keksztésztával együtt. Úgyhogy ad acta tettem.
Mivel azonban nem szokásom egykönnyen feladni, újra megcsináltam a krémet. Kitaláltam, hogyan ne legyen csomós, ami így a második nekifutásra tökéletes lett. Sőt, megbolondítottam egy kis vaníliával, hogy ne legyen olyan jellegtelen ízű. Szépen elkészítettem a tekercset, patentul nézett ki az egész, amikor szeletekre vágtam. Na, akkor kóstoljuk! Nem ízlett. Nyúlt, mint a fene! A krém pedig ízre teljesen elveszett a tésztában, szinte egybeolvadt vele. Tiszta sor, hogy ezzel nem égethetem le magam a blog olvasói előtt. Sőt, egyikünk sem kért belőle, a kukában landolt, sűrű anyázások közepette, mert utálok ételt kidobni. Aznap édesség nélkül maradtunk.
A marcipánnal helyrehozott első krém viszont ott csücsült a pulton, szobahőmérsékleten kenhető állagú volt. Abban a formában azonban túl töménynek ítéltem arra, hogy süteménybe töltsem. A lágyítására, habosítására kitalált egyéb módszer pedig csak feleslegesen bonyolulttá tette volna a krémkészítést. Úgyhogy amellett döntöttem, hogy berakom a hűtőbe, és meglátjuk, eléggé megköt-e ahhoz, hogy marcipános bonbon legyen belőle. És megkötött! Juhhé! :D Mivel imádom a szilva- vagy egyéb gyümölcskrémmel töltött marcipántallért, gondoltam, valami ahhoz hasonlót hozok össze. Szerencsére ezzel az édességgel nem lőttem mellé, sőt megint bebizonyosodott, hogy az elrontott dolgokból kisülhet valami kifejezetten jó is. :)

 

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

10 dkg sovány tejpor
10 ek. forró víz
7 dkg cukrozott sűrített tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dkg vaj
10 dkg cukrozott marcipánmassza
8 szem aszalt szilva (puha fajta)
13 dkg étcsokoládé
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tejport magas falú edénybe szórjuk, hozzáadjuk a vizet, és csomómentesre keverjük. Ha nem homogén, botmixerrel rásegítünk.
2. Átöntjük egy kis lábasba, hozzáadjuk a sűrített tejet, a vajat, belereszeljük a marcipánt, és kis lángon, kevergetve krém sűrűségűre főzzük. Teljesen kihűtjük, majd hűtőbe tesszük dermedni.
3. A masszából gumikesztyűs kézzel golyót formázunk, ellapítjuk, és a közepébe ültetünk egy szem aszalt szilvát. Fölötte összedolgozzuk a marcipánt, ismét gömbölyűre formázzuk és kissé ellapítjuk. Sütőpapírral fedett deszkára sorakoztatjuk, és 20 percre mélyhűtőbe tesszük.
4. Az étcsokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk. A töltött bonbont kés segítségével elválasztjuk a sütőpapírtól, villára ültetjük, és kanállal rácsorgatjuk a csokoládét. A villáról ismét a kés segítségével sütőpapírral fedett deszkára toljuk. Így járunk el a többi bonbonnal is, majd néhány percre hűtőbe tesszük.
5. A megmaradt olvasztott csokoládét sütőpapírból készített kis tölcsérbe vagy a csücskén kilyukasztott nejlonzacskóba csorgatjuk, és megmintázzuk vele a bonbonokat. Kínálásig visszatesszük a hűtőbe.

Megjegyzés:

A lehűtött massza kissé ragadós, ezért érdemes gumikesztyűt használni a formázáshoz, betöltéshez. A munkálatok során a kezünk melegétől meglágyul a massza, és a megformázott bonbon hajlamos hozzáragadni a sütőpapírhoz. Ezért mindenképp kés kell ahhoz, hogy felszedjük róla. A villára is kés segítségével tudjuk áttenni, ill. a csokival bevont bonbont is a késsel tudjuk áttolni a sütőpapírra.
Nem javaslom, hogy az olvasztott csokiba tegyük, mert hozzáragad a tálka aljához, és nem fogjuk tudni kiszedni belőle. Nem baj, ha az alja nincs bevonva, így is épp eléggé csokis. ;)

 

 

Marcipános sütemény rumos-fahéjas cukormázzal

 

 

Az utóbbi időben meglehetősen ritkán sütök süteményt, és két szülinapi tortán, valamint az Oreo sütin kívül tényleg nem kapcsoltam be a sütőt azért, hogy édesség készüljön benne. Most viszont örömet akartam szerezni az egyik kőművesünknek, aki olyan szép munkát végzett nálunk, és a tetejébe még becsületes is, hogy a munkadíjon felül ezt mindenképp honorálni akartam. Manapság ui. nagyítóval kell keresni a jó munkaerőt, és nem árt őket megbecsülni, ha már nagy nehezen rájuk találtunk. Úgyhogy némi önzés is vegyült a sütiadományozási szándékba. :D
Bár talán a képek alapján úgy tűnhet, hogy a marcipán a süti tetején van, de az bizony cukormáz – a marcipán a tésztában lapul. ;) Én lehámoztam róla a mázat, mert nem rajongok érte, és így már sokkal inkább érezni lehetett a marcipán ízét.
Egyszerű, gyorsan elkészíthető, mégis ünnepi jellegű sütemény, amit ráadásul még egyéb módon is variálhatunk. ;)

 

Hozzávalók 28x18 cm-es vagy 20x25 cm-es tepsihez:

a tésztához:
12 dkg vaj
12 dkg cukor
3 tojás
12 dkg marcipánmassza
12 dkg őrölt mandula
12 dkg finomliszt
1 cs. sütőpor

a rumos cukormázhoz és a díszítéshez:
1 ½ ek. rum
4 ek. víz
33 dkg porcukor
őrölt fahéj

elkészítés:

1. A puha vajat előbb a cukorral, majd a tojásokkal habosra kavarjuk, hozzáadjuk a nagy lyukú reszelőn lereszelt marcipánmasszát, és alaposan összekeverjük. Ha szükséges, botmixerrel homogénre dolgozzuk.
2. Belekeverjük az őrölt mandulával, sütőporral vegyített lisztet, és a sűrű tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Előmelegített sütőben megsütjük.
3. A tepsit tortarácsra tesszük, és a süteményt negyedórát állni hagyjuk. A máz hozzávalóit jól elkeverjük, a sütemény tetejére simítjuk, és meghintjük őrölt fahéjjal. Így hagyjuk teljesen kihűlni, majd tetszés szerint szeleteljük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:

Aki nem szereti a cukormázat (pl. én), vagy csak nem akar vergődni vele, az simán porcukorral vagy fahéjas porcukorral is meghintheti a sütemény tetejét. Így talán még jobban is érvényesül a tésztában lévő marcipán, nem lesz, ami elvonja róla a figyelmet. :)

 

 

Kókuszkupola

 

 

 

Ahhoz képest, hogy éveken át nem sűrűn ettem kókuszos édességeket, az utóbbi időben pöttyet elszaladt velem a ló ezen a téren. Bár a blogon ennek eredménye csak kevéssé látszik – mivel a most posztolt süti kivételével mindössze kétfajta kókuszos édességet csináltam –, de én minden esetre tudom, hogy ebből a szűk kis repertoárból én mennyi házi Bounty-t benyomtam. :D
Bővítendő a fent említett hozzávalóval készült desszertek skáláját, most ezt a durván kókuszos, kupola formájú, pofonegyszerű süteményt hoztam össze, ami igazán mutatós színfoltja lehet az ünnepi asztalnak, és egyben a felszaporodott tojásfehérje megmentésére is szolgálhat. Nem is hittem volna, hogy annyira ízleni fog mindkettőnknek, hogy úgy kell majd megóvnom belőle annyit, hogy Anyáék is részesülhessenek az élvezetből. :)

 

Hozzávalók:

3 M-es tojásból nyert tojásfehérje (nekem összesen 94 g volt)
15 dkg porcukor
30 dkg kókuszreszelék
1 ek. vaníliapaszta
egy kis csipet só
8-10 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tojásfehérjét a cukorral habbá verjük, vaníliakivonattal, sóval ízesítjük, és több részletben hozzákeverjük a kókuszreszeléket. Alaposan összedolgozzuk, majd folpackkal letakarva, 10 percre hűtőbe tesszük.
2. Az adagoláshoz fagylaltos kanalat vagy kis szószos tálkát használunk, amit csak az első használat előtt nagyon vékonyan kiolajozunk. Utána már maga a massza is elegendő „kenést” biztosít ahhoz, hogy a kókuszreszelék a kanálba/formába tapadjon.
3. A kókuszos masszából kiveszünk egy adagot, spatula vagy kés lapjának segítségével a kanálba nyomkodjuk, és lehúzzuk róla a felesleget, hogy a talp sima legyen. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. (Ha szükséges, a fagyis kanál „billentőjét” kicsit lenyomjuk, hogy könnyebben kijöjjön a massza, de csak óvatosan, különben a kupola teteje behorpad).
4. Így járunk el a többi masszával is, majd a tepsit előmelegített sütő középső részébe toljuk. Kb. 10 perc elteltével 180°-kal elfordítjuk a tepsit, hogy a sütik egyenletesen süljenek.
5. A kész süteményeket 10 percig hűlni hagyjuk. Közben az összetördelt csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, megmártjuk benne a sütik talpát, és a tetejüket becsíkozzuk a megmaradt csokival. Dermedésig hűtőbe tesszük.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 20-25 perc

Megjegyzés:

Nekem ebből a mennyiségből 19 db sütim lett, de a darabszám persze függ a fagylaltos kanál/forma méretétől.

 

Rumos-diós kekszrolád

 

 

 

Még sosem csináltam kekszszalámit, mivel azonban az egyéb, kekszes édességek elkészítésére szánva volt itthon vajas keksz, úgy gondoltam – egy életem, egy halálom –, végre kipróbálom. :D Tény, hogy küllemre és egy hozzávaló tekintetében az én roládom nem pont olyan, mint a klasszikus kekszszalámi, mégis hasonló az elkészítésének módja. :) Ha az adventi időszakban gyorsan elkészíthető, sütés nélküli édességre vágyunk, akkor ez a rolád jó választás. ;)

 

 

Hozzávalók 1 roládhoz:

15 dkg étcsokoládé
6,5 dkg vaj
60 ml tej
2 ek. rum (jamaikai vagy Portorico)
14 dkg vajas keksz
5 dkg aprított pekándió
10 dkg tejcsokoládé + 1 tk. napraforgóolaj a bevonáshoz

elkészítés:

1. A feldarabolt csokoládét a vajjal és a tejjel együtt vízgőz fölött felolvasztjuk, majd hozzákeverjük a rumot.
2. A kekszet összetördeljük, a dióval együtt a csokimasszához forgatjuk, és keverés közben – enyhe nyomást gyakorolva a masszára –, még jobban összetörjük a benne lévő kekszet.
3. A kekszmasszát rúd alakban a sütőpapír szélére halmozzuk, és a papír segítségével tetszés szerinti hosszúságú rúddá formázzuk (én 27 cm-eset készítettem). A végein a papírt összesodorjuk, és minimum 2 órára hűtőbe tesszük.
4. A kekszroládot kitekerjük a sütőpapírból, és tortarácsra tesszük. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, a kekszrúdra öntjük, kicsit dermedni hagyjuk, majd a megmaradt csokival becsíkozzuk. Dermedésig hűtőbe tesszük, majd felszeletelve kínáljuk.

 

 

Málnás csokoládétorta

 

 

 

Nálunk a november a születésnapok hava – először engem, majd Anyát ünnepeljük. Sőt, nemrég elhunyt apukám is ebben a hónapban született.
Anyáékkal most először tartottunk összevont szülinapot, mivel már nem vagyunk egymás szomszédai. A köztünk létrejött jó néhány kilóméteres térbeli távolság miatt ui. az egyesítés költséghatékonyabbnak tűnt. Más kérdés, hogy a találkozások ilyen módon való ritkítása nem éppen hat ránk pozitívan. Szerencsére, azonban decemberben is kijut nekünk az ünneplésből – nevelőapám szülinapján és karácsonykor –, amikor megint csak együtt lehetünk, és újra feltöltődhet a lelkünk. :)
A közös szülinapra most egy nagyon csokis tortát képzeltem el – mert újabban álladóan arra vágyom –, de az étcsokoládé adta markánsságot egy kevés bogyós gyümölccsel kívántam ellensúlyozni. Mivel korábban nagy sikert aratott a naranccsal bolondított étcsokis sütim, ezért valami ahhoz hasonlót készítettem, és nyugodt voltam afelől, hogy ezzel sem lövök majd mellé. A krém kóstolása közben mégis lepöttyentem, mert úgy ítéltem meg, hogy Anya és a Kutyafül ízlésének túl tömény lenne. Ezért gyorsan frissen másik tortát készítettem, ez pedig bánatomra bent maradt a hűtőben. Persze ebből is kaptak Anyáék kóstolót, ám meglepő módon kifejezetten pozitív értékelést kapott a torta. :D A poén az, hogy még a Kutyinyek is elismerően nyilatkozott róla, pedig le mertem volna fogadni, hogy ő aztán pláne nem fogja szeretni. Éppen azért is került fel a blogra, mert bebizonyosodott, hogy ezzel a tortával nem csak az étcsoki-őrülteknek lehet kedvezni. :)
Akár advent 1. vasárnapjára is elkészíthetjük. ;)

 

 

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

a piskótához:
2 nagy tojás
2,5 dkg étcsokoládé
1,5 dkg vaj
4 dkg kristálycukor
1,5 dkg holland kakaópor
3 dkg finomliszt
3 g sütőpor

a krémhez:
18 dkg étcsokoládé
3,5 dl habtejszín
10-12 dkg kristálycukor
2 dkg holland kakaópor
7,5 dkg vaj
10 dkg mascarpone
12 dkg (mirelit) málna
1 ek. porcukor

a bevonáshoz és a díszítéshez:
8 dkg étcsokoládé
1 tk. napraforgóolaj
néhány szem blansírozott aprított mandula (elhagyható)
kevés étcsokoládé-forgács

elkészítés:

1. A málnát hűtőbe vagy hűvös szobába téve hagyjuk felengedni, majd lecsepegtetjük és összekeverjük a porcukorral. Állni hagyjuk.
2. A tésztához a csokoládét a vajjal vízgőz fölött felolvasztjuk. A tojásokat a kristálycukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk az olvasztott csokoládét, és két részletben beleforgatjuk a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve kihűtjük. Kivesszük a formából, és 2 lapra vágjuk.
3. A krémhez a tejszínt a cukorral forrástól számítva, állandó keverés mellett 3-4 percig főzzük. A csokoládét, a vajjal, kakaóporral együtt fém tálba tesszük és ráöntjük a forró édes tejszínt. Csomómentesre keverjük.
4. A csokoládékrémet lefedjük folpackkal, és miután langyosra hűlt, 4-5 órára hűtőbe tesszük.
5. A selymes krémet robotgéppel pár másodperc alatt átkeverjük. Az alsó tésztalapot visszatesszük az elmosott kapcsos tortaformába, megkenjük 2 púpozott evőkanál (kb. 8 dkg) krémmel, és rátesszük a másik piskótalapot.
6. A többi krémhez keverjük a mascarponét, és 2 púpozott evőkanálnyit kenünk a piskótára.
7. A krémen elosztjuk az újra lecsepegtetett cukrozott málnát, majd – 15 dkg kivételével – rásimítjuk a többi krémet. A félretett krémet csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazunk és a tortával együtt legalább 6 órára hűtőbe tesszük.
8. A bevonáshoz a csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és hozzákeverjük az aprított mandulát. Az olvasztott csokit a torta közepére öntjük, és eloszlatjuk rajta. Hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
9. A habzsákban lévő krémből rózsákat nyomunk a torta tetejére (ültethetünk rá friss málnaszemeket is), és a megmaradt krémet elkenjük körben az oldalán. A krémrózsák belső szélét étcsokoládé forgáccsal dekoráljuk. A tortát fogyasztásig hűtőbe tesszük. Forró vízbe mártott, szárazra törölt késsel szeleteljük.

sütési hőfok: 150°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Tipp:

• A tortát nem muszáj bevonni csokoládéval, közvetlenül a krémre is nyomhatjuk a rózsákat.
• A két piskótalap közé csokikrém helyett málnalekvárt is kenhetünk.

 

Ötlet innen

Tojásmentes krumplis fluta gyömbéres szósszal

 

 

Alapvetően csak ritkán eszünk krumplit, bár amióta a mély olajos sütési mód helyett inkább sütőben sütöm, azóta kicsit gyakrabban kerül asztalra. (Főleg, ha semmi ötletem sincs arra vonatkozólag, hogy mit együnk aznap. :D) Most viszont, hogy megdrágult ez az alap élelmiszer, pár napos szünetekkel többször is készítettem krumpliebédet. Mikor, ha nem most, ugye?! :D Felfigyeltem ui. néhány olyan krumplis ételre, amiket még sosem készítettem. Ilyen ez a fluta is, ami a hozzávalók tekintetében tulajdonképpen majdnem megegyezik a laskával, az elkészítés módja miatt viszont mégis egészen más élményben lehet részünk. Igazából kétszer egymásután készült, mert elsőre nem is olyan könnyű belőni a szükséges lisztmennyiséget. Megtévesztő ui., hogy kevesebbel is könnyen formázható a tészta, ellenben úgy jobban megszívja magát olajjal, amitől ugyebár nem lesz szerethető a végeredmény. Sőt, a fluta sütése sem olyan egyszerű feladat, pláne akkor, ha az olyan fos indukciós lapon történik, mint amilyet a házunk előző tulajától megörököltünk. A nehezen szabályozható hőfok miatt a krumplifánk kívül túl hamar megsül, miközben belül nyers marad, vagy épp szottyos lesz az olajtól. Szóval aki szintén kevés fokozatos indukciós lapon akar szórakozni vele, az vegye számításba, hogy folyamatosan szabályozgatni kell a hőfokot 6-os és 7-es között. Meg az sem piskóta, amilyen olajszag marad utána! Akkor is, ha kókuszolajban sül. Bele sem merek gondolni, mit produkálhat napraforgóolajban, vagy hagyományosan, zsírban sütve. :D Persze mindezek ellenére szerencsére finom, pláne gyömbéres szósszal, amiben minden benne van, ami a borongós, hideg őszi időben jól jön, megtámogatandó az immunrendszerünket: gyömbér (naná!), fokhagyma, méz, citrom. :) És bár a fluta hagyományosan tojással készül, de meg lehet csinálni anélkül is, olcsóbb kivitelben, ahogyan azt a mellékelt fotók is jól példázzák. ;)

 

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

a flutához:
1 kg krumpli (tisztított mennyiség)
6 dkg finomliszt (vagy amennyit felvesz)
só
növényi olaj a sütéshez

a gyömbéres szószhoz:
25 dkg tejföl és görög joghurt fele-fele arányban
hüvelykujjnyi hosszúságú gyömbérgyökér, reszelve
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 tk. citromlé
1 tk. akácméz vagy egyéb édesítő
őrölt tarka bors
só

elkészítés:

1. A szószhoz a hozzávalókat összekeverjük, és hűtőbe tesszük.
2. A krumplit kockákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük és leszűrjük (héjában is megfőzhetjük). Hagyjuk langyosra hűlni, majd áttörjük.
3. Hozzáadjuk a lisztet, alaposan összekeverjük, majd lisztezett munkalapon vastag rudat formázunk belőle.
4. 8 egyforma darabra vágjuk, azokat is rudakká sodorjuk, majd mindegyiket további 4 egyforma részre osztjuk. Az így kapott 32 tésztadarabot meggömbölygetjük.
5. A hüvelykujjunkkal mélyedést nyomunk a gombócok közepébe, és liszttel hintett munkalapra sorakoztatjuk. (Fánkforma helyett 10 cm-es rudacskákra is megsodorhatjuk. Én mindkét formát elkészítettem.)
6. Serpenyőben olajat hevítünk (annyit, hogy az félig ellepje a tésztadarabkákat), és közepes lángon mindkét oldalukon kisütjük a fánkokat. Papírtörlőre szedve leitatjuk róluk a felesleges zsiradékot, és azon melegében, a gyömbéres szósszal együtt tálaljuk.

Megjegyzés:

Frissen kisülve a legjobb, kívül kissé roppanós, de ahogy hűl, egyre inkább összeesik, elnehezedik és nyúlósabbá válik a tészta. Ennek ellenére hidegen is finom. ;) Természetesen sütőben vagy lefedett serpenyőben újramelegíthető.

 

Csokoládés-sajtkrémes keksz

 

 

 

Ismét egy sütés nélküli és sűrített tejes édességet mutatok, mert amikor legutóbb nekifogtam a sűrített tej főzésnek, nem apróztam el, és a kész mennyiségből egyből kétféle desszertet csináltam. Bár alapvetően nem vagyok egy kekszes típus, és pláne nem sűrűn szoktam a felhasználásával készülő édességeket gyártani, de néha nem árt ismeretlenebb vizekre evezni. :) Egyébként jópofának tartom, hogy a bolti keksszel lehet kreatívkodni, pl. be lehet tölteni, bevonhatjuk csokival, vagy egyéb módon mókázhatunk vele. Ezúttal a keksz nem egy sütés nélküli torta talapzata lett, hanem csokival gazdagon bevont, emeletes töltött keksz. Bevallom, én továbbra sem rajongok az ilyen típusú édességekért, de aki szereti, ill. nincs kedve bíbelődni a sütéssel, annak jó választás lehet. ;)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

10 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
5 dkg házi cukrozott sűrített tej
24 db vajas keksz (pl. Spar Butter Biscuits vagy Butterkeks – Aldi)
15 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
aprított natúr pisztácia
aprított kesudió

elkészítés:

1. A krémsajtot a sűrített tejjel alaposan összekeverjük. 18 darab kekszet az egyik felén megkenünk az édes sajtkrémmel, 3-3-at egymásra helyezünk, és mindegyiket befedjük 1-1 krém nélküli keksszel. Ilyen módon 6 db négyrétegű töltött kekszünk lesz.
2. A kétféle csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, és szilikon ecset segítségével – az aljuk kivételével – minden oldalukon bevonjuk vele a töltött kekszeket.
3. Sütőpapírra sorakoztatjuk, és a tetejüket megszórjuk aprított pisztáciával és kesudióval. Néhány órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy a kekszek megpuhuljanak.

Tipp:
A krémhez keverhetünk vaníliapasztát, de reszelt narancshéjjal is ízesíthetjük.

 

Gluténmentes serpenyős rakott tészta

 

 

 

A Kutyafüllel gyakran eszünk főtt tésztát – hol jófajta olasz spagettit, hol gluténmentes tésztát, hol pedig saját magam által gyúrt házit. A rutinnak köszönhető gyorsaságom ellenére mégis többnyire a boltban kapható tésztákat részesítem előnyben. Talán tavaly vettünk először rizs- és köleslisztből készült tésztát, és annyira megszerettük, hogy azóta nagyon ügyelek arra, hogy be legyen spájzolva belőle néhány zacskónyi. Hiszen bármikor előferdülhet, hogy ilyen-olyan okok miatt nem áll módomban komolyabb előkészületeket igénylő ebédet főzni. Korábban a túrógaluska volt az, ami megmentette az ilyen helyzeteket, de fordult a kocka, és felváltotta azt a nagykocka, akarom mondani, a rizs- és köleslisztből készült, négyzet alakú száraztészta, ill. esetenként a fusilli. Szó szerint mindössze 3 perc alatt megfő. Ha pedig egy komolyabb feltét elkészítésére is lusta vagyok, vagy csak egyszerűen nincs rá időm, akkor a felhevített zsiradékot csak összeforgatom egy kis pirospaprikával, zúzott fokhagymával, kevés tejföllel (vagy néhanapján pirított hagymával, sűrített paradicsommal, pici mézzel is), és a kifőtt tésztát összeforgatom ezzel a sűrű szafttal. Pofonegyszerű, de mégis ízletesebb, mintha csak simán megtejfölözném. :)
Na szóval, ez a gluténmentes tészta egy igazi kincs a konyhában, és azon túl, hogy seperc alatt elkészíthető, nem is hizlal annyira, ill. nincs utána nehéz érzet a gyomrunkban. Sajnos emiatt mi akár este is hajlamosak vagyunk megenni belőle egy nagy tányérral. :D
Ám eme nagyszerű tésztát nem csak a fent felvázoltak szerint készíthetjük el, hanem az alább olvasható, látványosabb módon is. Azt nem állítom, hogy én így jobban szeretem, minden esetre jó kipróbálni egyéb elkészítési módokat is. :)

 

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg rizses-köleses fusilli
15 dkg kockázott húsos szalonna
2 gerezd fokhagyma
6 dkg ementáli sajt
6 dkg vörös cheddar sajt (szeletelt vagy reszelt)
2 tojás
2 ek. habtejszín vagy tej
őrölt tarka bors
őrölt szerecsendió
só
aprított petrezselyemzöldje a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük, leszűrjük és kicsit hűlni hagyjuk.
2. A húsos szalonnát serpenyőben zsírjára sütjük, majd szűrőkanálba öntjük, és a zsírt felfogjuk. Egy evőkanálnyit visszateszünk a serpenyőbe.
3. A tojást a tejszínnel felverjük, belekeverjük a nagy lyukú reszelőn lereszelt ementáli sajtot, – 2 ek. kivételével – a sült szalonnát, majd a fűszerekkel ízesítjük és hozzáforgatjuk a főtt tésztát.
4. A fele adag tésztát a serpenyőbe szedjük és elsimítjuk. Elosztjuk rajta a cheddart, és befedjük a többi tésztával. Lefedve, kis-közepes lángon megsütjük az egyik oldalát.
5. A tésztára egy ív sütőpapírt fektetünk, arra egy nagy lapostányért teszünk, és óvatosan átfordítjuk. A sütőpapír segítségével – a papírral együtt – visszatesszük a serpenyőbe, és fedő alatt készre sütjük.
6. Átcsúsztatjuk egy tálra, megszórjuk a félretett 2 evőkanál sült szalonnával, aprított petrezselyemzölddel, és négy cikkre szeljük. Tálaláshoz adhatunk hozzá tejfölt.

 

Bounty golyó

 

 

Asszem mégsincs megállás Bounty-ügyben! :D Csak most már nem a boltit vesszük, hanem a házi készítésűt esszük. Igaz, 2 éve vegán kivitelben párszor csináltam, aztán viszont leálltam a gyártással. De 2 év után miért ne kezdhetnénk újra a házi Bounty-evészetet?! És nem csak mi, hanem mindenki, aki szereti, pláne ilyen energiaárak mellett, amikor a sütisütés lassan luxussá válik. Érdemes belőle egyszerre sokat készíteni. Ehhez csupán cukrozott sűrített tejből kell jóval többet főznünk, amit a hűtőben tárolhatunk, hogy aztán bármikor könnyen és gyorsan letudjuk az édesség előállítását. Bár a bevonásához használatos csoki sem olcsó móka, de anélkül mit sem ér az egész! ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

12 dkg házi cukrozott sűrített tej
7 dkg kókuszreszelék
8 dkg tejcsokoládé
1 púpozott ek. aprított pörkölt mandula (elhagyható)
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A sűrített tejet serpenyőbe téve kissé felmelegítjük, majd a kókuszreszelékhez adjuk és alaposan összekeverjük. Hűlni hagyjuk.
2. A mandulát felaprítjuk, és zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk. Kihűtjük.
   
3. A kókuszmasszából 12 golyót formázunk. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és belekeverjük az aprított mandulát (de anélkül is készíthetjük).
4. A golyócskákat fogvájóra szúrjuk, megmártjuk a (mandulás) csokoládéban (kanállal rásegítünk, hogy mindenhol bevonja a csoki), majd villával óvatosan lehúzzuk a fogvájóról, és sütőpapírral fedett vágódeszkára sorakoztatjuk. Dermedésig hűtőbe tesszük.

 

Palóc laska (krumplilaska)

 

 

 

Egymás után két weboldalról is szembe jött velem a krumplilaska, és mivel már első látásra megtetszett, a 2. jel(zés)re már egyértelmű volt, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom. A kamrában lévő krumpli egyébként is felhasználásért kiáltott. Annyi laska lett belőle, hogy egy 4-5 tagú család is jóllakott volna, legalábbis szerintem betöltve 1 személyre bőven elég belőle 3 darab.
Már akkor vigyorogtam, amikor összeállt a tészta, és látszódott, hogy jól nyújtható állagú. Azonnal eszembe jutott imádott tortilla lapom, amin én képes lennék évekig elélni. :D Amikor a laska a serpenyőben elkezdett hólyagosodni, majd másik kedvencemhez, az india naanhoz hasonlóan felfúvodott, szó szerint ujjongtam. Nem tudom, mi ez nálam, de én tényleg úgy tudok örömködni az ilyen csudaságoknak, mint egy ovis. :D Szóval egyértelműnek látszott, hogy a laskával való találkozásom is karmikus, akárcsak a fent említett másik két lapos, kerek tésztával. :)
Ízre a laska szerintem palacsintaszerű, és puha, mint az indiai lepénykenyér, lehet hajtogatni, tekergetni, nem törik, mint a tortilla (ha nem vagyunk elég gondosak). :)
Mivel tejföl és sajt mindig van itthon, én azzal töltöttem meg, és egy kis lila hagymával, tarka borssal bolondítva ettük, boldogan hümmögve, vigyorogva és fittyet hányva a ködös, párás időre. :)
Közben az jutott eszembe, milyen szerencse, hogy olcsón is lehet ilyen finomakat készíteni, de gyorsan visszaszívtam, még mielőtt kimondtam volna, mert a krumpli az ára alapján manapság nem éppen tartozik ebbe a kategóriába. De legalább a liszten kívül nincs benne egyéb hozzávaló, így azért ez az egyszerű étel mégsem számít olyan drágának. ;)

 

Hozzávalók 14 darabhoz:

50 dkg krumpli (hámozott mennyiség; én Balatoni rózsakrumplit használtam)
20 dkg finomliszt (vagy amennyit felvesz)
1 mk. só

elkészítés:

1. A meghámozott, kockákra vágott krumplit sós vízben megfőzzük, leszűrjük, és azon melegében áttörjük. Teljesen kihűtjük.
2. Megsózzuk, és (2-3 adagban) hozzágyúrjuk a lisztet. Akkor jó, ha nem ragad, de nem is túl lisztes, és jól nyújtható.
3. A krumplitésztát kétfelé vesszük, rudakká sodorjuk, majd 7-7 darabra vágjuk, és mindegyiket meggömbölygetjük.
4. A (kb. 50 g-os) golyócskákat enyhén lisztezett munkalapon kb. 2 mm vastag, 15-17 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és felhevített, zsiradékmentes serpenyőben kis-közepes lángon mindkét oldalukon hólyagosra sütjük. (Vigyázat, a laska gyorsan sül! Néhány sütés után érdemes kitörölni a serpenyőbe hullt lisztet.)
5. A kisütött tésztalapokat tányérra szedjük, és fogyasztásig konyharuhával letakarjuk. Hagyományosan egymásra tornyozzuk, miközben mindegyiket megkenjük kevés olvasztott disznó- vagy kacsazsírral.

Megjegyzés:

A palóc laskát eredetileg házi füstölt szalonna kisütött zsírjával kenik meg, és háromszög alakúra hajtják.
Úgy is készíthetjük, hogy a serpenyőt pici zsírral beecseteljük, és azon sütjük ki a laskát. Én így még nem próbáltam, de biztos vagyok benne, hogy nem rontja el.

Tipp:

Megkenhetjük túróval, tejföllel, halmozhatunk rá pirított hagymát, pirított káposztát, de édesen is ehetjük – pl. lekvárral, cukrozott dióval, mákkal stb.
Én fokhagymás tejföllel kentem meg, és lila hagymát, reszelt sajtot halmoztam rá.