A hülyeség kora

Nem éppen jó kedvre derítő műsort néztünk a Kutyafüllel 2013. január 1-én, sőt kifejezetten lehangoló és elkeserítő volt.
Nem ez az első ismeretterjesztő vagy dokumentum jellegű film, amit ebben a témában mi így ketten együtt megnéztünk. Erre a filmre most egyik barátnőm hívta fel a figyelmemet, akivel többször is beszélgettünk már a fogyasztói társadalom okozta problémákról, és arról, mi vár a bolygónkra évek múlva.
Talán nem is ma kellett volna megnéznünk. De akkor mikor? Talán nincs is erre megfelelő időpont, főleg, ha úgy nézzük a kérdést, hogy tennünk kéne végre valamit. Mikor tegyük? Holnap, 1 év múlva? A választ szerintem mindenki tudni fogja, ha végignézi. Bennünket érzékenyen érintett a téma. Itt az ideje, hogy végre felébredjünk, és elgondolkozzunk azon, mi vajon hogyan tehetnénk jobbá azt a világot, amit majdnem teljesen tönkretettünk 100 év alatt.

Kattints az alábbi feliratra! 

A HÜLYESÉG KORA

Varázslatos kincsünk, a víz

Egy kedves ismerősömmel nemrégiben elmélyült beszélgetést folytattunk a lélekről, és onnan eljutottunk más érdekes, sokak által talán kételkedésre okot adó témákhoz. Ilyen volt a víz is, amelyre az emberi gondolat hatni tud. A gondolat pedig nem más mint egyfajta hullám, amit ez a folyékony kincs képes átvenni és tárolni. Magával ragadott a téma, és utánaolvastam. Úgy érzem, nem árt terjeszteni, hogy ezáltal is pozitív változást hozzunk saját és embertársaink életébe.

Ide vagy ide kattintva olvashatsz róla.

 

Dr. Masaru Emoto, a téma kutatója.

Vízcsepp fotóimat itt láthatod.

Szalmabála építészet

A szalmabálából készült házak talán újdonságnak tűnhetnek, pedig erre is áll a mondás - „nincs új a nap alatt”. Több száz éve használatos építőanyagról van szó, mégis sokan azt hihetik, hogy ez valami új trend. Pedig ez is olyan, mint a bio zöldség, a bio gyümölcs vagy bármilyen más bionak nevezett élelmiszer. Az ember már régóta ismeri, manapság mégis úgy beszélnek róla, mintha vadiúj dolog lenne, és örvendeznek, hogy jaj de jó, hogy ezt is kitalálták. Aztán meg csodálkoznak, ha a tapasztaltabbak hülyének nézik őket, mert úgy beszélnek az újra felfedezett dolgokról, mintha azok addig nem is léteztek volna.
A szalma ősi használatú anyag, hiszen fűféle, pontosabban gabonaféle, és amióta az ember búzát termeszt, ott van körülötte. A termést learatja, a maradék meg megszárad, és tápanyagul, fekhelyül szolgál az állatoknak, de nagyszerűen hasznosítható építőanyagként is. Kezdetben csak úgy egymásra pakolták a szalmát, ami mindenféle biztonsági követelmények nélkül is védelmet biztosított az ember feje fölött.
Szalmatöreket használnak a vályogházakhoz is – agyaghoz keverve, szépen kiszáradva készen is van a vályogtégla.

Erre most itt van a szalmabála. Nem, nem a henger alakú, hanem a szögletes, amiből megannyit láthat az utazó jártában-keltében az út menti termőföldeken. Ezekből a bálákból pedig házat lehet építeni. Ha valaki nem hiszi, de el van ájulva pl. Amerikától, annak gyorsan elárulom, hogy ott aztán vannak ilyen házak szép számmal, mégpedig nem most óta, hanem minimum 100 éve. És még mindig állnak ám! Európában is találni belőlük nem egyet.
Ezek a régóta használatos háztípusok ma... - majdnem azt írtam, hogy reneszánszukat élik, de ez sajnos egyelőre még nem igaz, de mindenesetre egyre többen kezdik felfedezni. Egyre többen, bizony – külföldön legalábbis nagyon sok szalmabálából készült házat találni. Magyarországon is akad néhány, de a számuk olyan csekély, hogy talán emiatt is nem tudnak róla az emberek.
Márpedig a szalmabála az egy nagyon jó anyag – tudták ezt eleink is. Mi miért ne hinnénk nekik? A mai modern technikákkal pedig új formába lehet öltöztetni ezt az ősi anyagot. Ezeknek a technikáknak hála a szalmabála ma már éppen olyan jól megfelel a tűzvédelmi előírásoknak, mint a jól ismert és közkedvelt tégla. A szalmabála ugyanakkor jól szellőzik, ezáltal egészséges környezetet biztosít. Alkalmazásával jó teherbírású, masszív falak alakíthatók ki. Ja, és nincs vályogház fílingje, csak annak, aki direkte úgy akarja, hogy legyen.

Sokakban talán felmerül a kérdés, hogy a felsorolt pozitívumok ellenére, van-e valami titkolni való negatív jellemzője is. Ki kell ábrándítsam a kétkedőket, mert nincs ilyen tulajdonsága. Csak jókat lehet róla mondani. Oké, talán egy azért mégis van. Egy szalmabálából épült ház ui. nem olcsóbb, mint téglaépítésű társai, de ha elárulom, hogy a fenntartása viszont a megszokott házakénak csak töredéke, akkor talán ez az aprócska kis negatívum mindjárt nem is olyan elkeserítő. A szalmabála ház rezsiköltsége ui. olyan alacsony, hogy amit egy család ezen meg tud spórolni, abból simán elmehet kirándulni nyaranta, vagy építhet belőle egy marha nagy medencét a kert végében, esetleg spórolhat a gyerek iskoláztatására.

A szalma egy tök jó anyag, amit nem a kazánban kell elégetni, hanem házat kell belőle építeni! Ezért arra buzdítok mindenkit, hogy kukkantson be az alábbi oldalakra, és olvasson el róla mindent, amire itt nem kapott választ:


https://www.facebook.com/Szalmabalaepiteszet
http://szalmaepitok.hu/
https://www.facebook.com/Szalmaepitok