BÚÉK! 2024

 

"Egy lépést kívánok Neked. Egy igazit. Ami nem csak az óévből visz át az újba. Mert ennél több kell. Nem elég évet váltani. Életet is kell. Ne csak az új évbe lépj most át. Hanem az új életbe. Az igaziba. A tiédbe."

 

Csitáry-Hock Tamás

Szőlős-diós sajttekercs

 

 

Idén karácsonyra készítettem életemben először sajttekercset; kétfélét, mert a Kutyafül nem szereti a főtt tojást. Hogy ne maradjon ki a jóból, egy egészen másfajta tölteléket is kifundáltam. Amikor másnap felszeltem, elém tárult a szép látvány, és mivel a végeit levágtam, ezért az ünnepi asztalra való feltálalást megelőzően meg tudtuk kóstolni, ellenőrizendő a minőséget. :D A sajtrolád átment a vizsgán – olyannyira, hogy szilveszterre újabb adagot készítettem, és mindenképpen le kellett fotóznom, hogy feltehessen ide is, hátha valaki kedvet kap hozzá. ;)
Mi nagyon szerettük, úgyhogy a jövőben egészen biztosan elmaradhatatlan kelléke lesz az ünnepeknek, akár karácsonyról, akár az év utolsó napjáról legyen is szó. :)

 

 
Hozzávalók 1 kis rúdhoz:

9 szelet lapkasajt
10 dkg ementáli sajt
10-15 dkg sertéssonka (nálam ez 3 nagy szelet Morva sonka – Pikok márka, Lidl)
1 doboz (125 g) natúr sajtkrém (nálam Philadelphia light)
2 dkg vaj
4 dkg mag nélküli szőlő (zöld és piros vegyesen is lehet)
3 dkg pekándió vagy dió (esetleg pisztácia, akinek van mit a tejbe aprítani :D)
őrölt fekete bors
só
kevés növényi olaj

elkészítés:

1. A töltelékhez a megmosott, leszárított szőlőszemeket karikára szeljük vagy felaprítjuk. A diót durvára vágjuk, zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, kihűtjük.
2. A krémsajtot kikeverjük a puha vajjal, őrölt borssal ízesítjük, majd hozzáforgatjuk a szőlőt és a pirított diót. 30 percre hűtőbe tesszük.
3. Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral, és vékonyan átkenjük olajjal. A sajtlapocskákat – egymással kissé fedésben – ráfektetjük úgy, hogy a függőleges és a vízszintes sorokhoz is 3-3 sajtot használunk fel.
4. Egyenletesen megszórjuk reszelt sajttal, és 180°C-ra előmelegített sütőben 3 perc alatt megolvasztjuk.
5. A tepsit kivesszük a sütőből, egymással fedésben rögtön elrendezzük rajta a sonkaszeleteket, és rácsra téve hagyjuk kihűlni. (Ne hűtsük ki túlzottan, mert akkor nem lehet majd szépen feltekerni!)
6. A krémsajtos keveréket megsózzuk, átkeverjük, (rúd alakban) a sonkás-sajtos alap hosszabbik szélére halmozzuk, és a sütőpapír segítségével szorosan felgöngyöljük. A rudat folpackba tekerjük, a végeket összesodorjuk*, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni.

Megjegyzés:

• Sonkája válogatja, hogy hány szelet (ill. hány deka) kell a sajttekercshez. Én a 2. alkalommal ugyanúgy Pikok márkájút használtam, de nem óriásszeletes Morva-, hanem főtt, füstölt sertéssonkát, amiből 6 szelet kellett. Volt rajta egy kis kövérje, de azt levágtam róla. Így 15 dkg volt.
• *Amikor a rolád két végén a folpackot az ujjaink közé fogjuk, közben formázni is tudjuk a sajtot. Ezt úgy kivitelezzük, hogy az ujjaink között összecsippentve tartjuk a folpack végeit, és a munkalapra fektetett tekercset magunk felé görgetjük, ilyen módon tömörítve és simára formázva azt.
• Felszeleteléskor fontos, hogy ne nyomjuk bele a kés élét a sajttekercsbe, mert könnyen benyomódik, és oda lesz a szép forma. Igyekezzünk a kést magunk felé húzni, és lefelé éppen csak egy kicsit nyomni. Ezután emeljük ki a kést a vájatból, majd újra illesszük bele, és a kést ismét húzzuk magunk felé, kissé lefelé is nyomva. Így szépen fokozatosan teljesen át tudjuk vágni a rudat.

 

A Szeretet ünnepére...

 

ALAPHITEM

Még mindig, s örökké bizton hiszem,
hogy a Karácsonyfát
a Jézuska hozza;
mi őrzi gyermekségem
tántorítatlan hitben.



Szenti Ferenc – NEGYEDIK c. verseskötet
Hmvhely, 2021. dec. 14.

 

 

Marcipános-diós dombocska

 

 

 

Ez a roppanósan omlós tésztájú töltött süti annyira ízlett nekem (Anya pedig egyenesen imádta!), hogy rövid időn belül muszáj volt kétszer is megsütnöm. Ám a második alkalommal egy hangyabokányit változtattam rajta – kicsivel több vaj került bele –, ami annyiból rossz ötletnek bizonyult, hogy a tésztamasszát sokáig kellett hűteni, majd pedig a sütéstől odalett a szinte teljes gömbforma. Így aztán a korábbi névadási szándékomnak is lőttek. Legalábbis az első sütés eredménye még marcipános-diós gömb néven futott. Persze, elkészíthettem volna harmadjára is – a hozzávalók aránya kapcsán visszatérve az eredeti verzióhoz –, de mivel alapból szívesen kísérletezem a sütikkel, és ritkán csinálom meg kétszer (pláne háromszor!) ugyanazt, ezért úgy döntöttem, ez most így marad: dombocskához hasonlatosan. Viszont az alábbi receptben az eredetileg kigondolt mennyiségeket adtam meg, reménykedve abban, hogy aki elkészíti, annak (azon túl, hogy az ízével elégedett lesz) megadatik a gömbölyded forma, ahogyan először nekem is.
Szerintem ez a süti abszolút illik az adventhez, karácsonyhoz, hiszen egyrészt mutatós, másrészt a hozzávalóknak köszönhetően igazán finom és ünnep-illatú. :)

 

Hozzávalók 16 darabhoz:

15 dkg finomliszt
1,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1,5 dkg holland kakaópor
15 dkg vaj
6 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
7 dkg dióbél
1 ½ bio narancs reszelt héja
8 dkg marcipánmassza
8-9 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen
1 tk. kókuszzsír

elkészítés:

1. A marcipánból meggyszem nagyságú (5 g-os) golyókat gömbölygetünk. A diót apróra vágjuk. A narancsok héját lereszeljük.
2. A puha vajat a kétféle porcukorral habosra kavarjuk, a reszelt narancshéj nagy részével ízesítjük (a többit félretesszük a díszítéshez), majd beleszitáljuk a keményítővel, kakaóporral vegyített lisztet, és hozzáadunk 6 dkg aprított diót. Alaposan összekeverjük. (A lágy masszát hűtőbe tesszük annyi időre, hogy formázható állagú legyen.)
3. A tésztából diónyi méretű labdacsokat készítünk, ellapítjuk, és a közepükre helyezünk egy-egy marcipángolyót. A tésztát összedolgozzuk fölöttük, és mindegyiket gömbölyűre formázzuk. A töltött golyóbisokat deszkára sorakoztatjuk, és letakarva 1 órára mélyhűtőbe tesszük.
4. A sütiket sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.
5. A kétféle csokoládét felaprítjuk, a kókuszzsírral együtt gőz fölött felolvasztjuk, majd megmártjuk benne a sütiket. Dermedésig hűtőbe tesszük.
6. A csokis gömböket becsíkozzuk a megmaradt, újra felolvasztott csokoládéval, és megszórjuk a félretett aprított dióval, reszelt narancshéjjal.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:

Célszerű gumikesztyűben dolgozni a masszával, mert kissé maszatol.

Rugelach (csokoládés-diós-narancsos)

 

 

 

Úgy tűnik, idén adventkor nálam az aprósütemények kerülnek előtérbe, ami nem is baj, mert én jellemzően szeletes süteményeket, tortákat készítek. Pedig a falatnyi édességek igazán cukik és mutatósak tudnak lenni. Ráadásul, ha az ünnepekre többfélét is készítünk, akkor kedvünkre válogathatunk közülük, és hol ilyet, hol olyat kapkodhatunk ki a tálból. :D Míg egy torta- vagy süteményszelet mennyiségre mégis csak több, és némelyik annyira tömény, hogy sokszor bőven elég belőle egyetlen szelet. Persze, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy mégis ácsingózva sandítunk egy második szelet irányába, de már képtelenek vagyunk megbirkózni vele.
Szóval a különféle fajtájú, állagú és ízesítésű aprósütik közül, a méretüknek hála, többet is bekebelezhetünk, és miénk az élmény, hogy egymás után sokfélét kóstolhattunk. :)
Rugelachot már csináltam egyszer évekkel ezelőtt, de borzalmas eredménnyel: sütés közben gyakorlatilag szétfolyt. Tudtam, hogy egyszer újra nekifogok, és akkor majd jobban odafigyelek. Most, évekkel később tényleg nagyon koncentráltam! :D
A lengyel eredetű rugelach egyébként hagyományosan élesztővel és tejföllel készül, de mára egyszerűsödött a receptje: az élesztőmentes tésztába többnyire krémsajtot tesznek. Erre a sütire is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás, így azt sem kövezhetik meg, aki krémsajt helyett mascarponét használ. Sőt, a kifli tölteléke is sokféle lehet.
Nálam ez az alábbi rugelach recept abszolút jól működött, és a magam szájíze szerint alakított töltelék is jól vizsgázott. Már csak azért is, mert a mostani narancsmániámnak köszönhetően ez a süti sem szenved hiányt belőle. :D Szerintem igazán jó ötletnek bizonyult ezzel is bővíteni az aprósütis repertoáromat. :)

 

Hozzávalók 24 darabhoz:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
18 dkg vaj
15 dkg mascarpone vagy Philadelphia krémsajt
8 dkg porcukor
1 mk. só

a töltelékhez:
10 dkg étcsokoládé
4 dkg vaj
3 dkg porcukor
10 dkg dióbél
6 dkg kandírozott narancshéj
1 bio narancs reszelt héja

a kenéshez:
1 tojássárgája
1 ek. tej

a narancsos sziruphoz:
3 ek. frissen facsart, átszűrt narancslé
2 ek. cukor

elkészítés:

1. A lisztet elvegyítjük a porcukorral, a sóval, és összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal. Kézi mixerrel beledolgozzuk a mascarponét, majd a tésztát enyhén lisztezett munkalapon gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
2. Kettévesszük, mindkettőt gömbölyűre formázzuk, majd ellapítjuk, és folpackba csomagolva 30-60 percre hűtőbe tesszük.
3. Amíg a tészta pihen, a felaprított csokoládét a puha vajjal és a porcukorral vízgőz fölött felolvasztjuk. Félretesszük hűlni.
4. A diót ledaráljuk (ha késes aprítóval dolgozunk, hagyhatjuk kicsit darabosabbra), és belereszeljük a narancshéjat.
5. A sziruphoz a narancslét a cukorral tejkiöntőbe tesszük, és szirup állagúra forraljuk. Hagyjuk kihűlni.
6. Az egyik tésztadarabot gyors mozdulatokkal kicsit átgyúrjuk (hogy nyújtás közben a széle ne repedezzen), majd gömbölyűre formázzuk, és lisztezett munkalapon 30 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk.
7. Megkenjük a csokoládé felével, és rászórjuk a fele mennyiségű darált diót, valamint a kandírozott narancshéjat. A tésztalapot pizzavágóval 12 cikkre szeljük, és mindegyiket felgöngyöljük. Ugyanígy járunk el a másik tésztával is.
8. A kis kifliket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, a tetejüket lekenjük tejjel kevert tojássárgájával, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük.
9. A még forró kifliket megkenjük narancsos sziruppal, tortarácsra szedjük, és így hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc

Tipp:

A diót és a kandírozott narancsot célszerű úgy rászórni a csokival megkent tésztára, hogy a kör közepét szabadon hagyjuk, mert a kiflik csücskénél jobb, ha nincs töltelék, így ui. feltekeréskor nem potyog ki belőle.
A feltekert kifliket sütés előtt célszerű annyi időre hűtőbe tenni, hogy egy kicsit visszadermedjenek.

Ebből a tésztamennyiségből 32 db rugelachot is készíthetünk.

Megjegyzés:

Mivel én gyors egymásutánban készítettem a két tepsi kiflit, ezért a 2. adagra „hűtőzés” helyett nyújtáskor rányitottam az ablakot, és a betóduló hideg levegő a formázás ideje alatt végig hűvösen tartotta a tésztát. :D
Az első tepsi kiflit sajnos nem hűtöttem vissza, ráadásul csak 180°C-on sütöttem (kereken 20 percig). Emiatt az kicsit alacsonyabb lett, és a színük sem volt olyan egyöntetűen aranybarna. Szóval megéri hűteni, majd magasabb hőfokon sütni. :)

Én a 2. alkalommal kevesebb vajat (15 dkg-ot) használtam, és az eredmény ugyanolyan finom lett.

 

Hógolyócska

 

 

 

Egy német receptgyűjtő oldalon találtam rá erre a sütire is, aztán rádöbbentem, hogy tavaly sütöttem már ehhez hasonló hozzávalókból édességet. Annak viszont – a formáján túl – a készítési módja eltért eme golyócskának az eredeti verziójától. Ez persze nem jelentett akadályt, úgyhogy ki is próbáltam a receptet. Bár az eredménnyel, vagyis a kész golyóbisokkal 80%-ban elégedett voltam, de a „gyártási” folyamat kapcsán nekem 1-2 mozzanat nem volt szimpatikus. A massza hozzávalóinak összekeverése ui. nagyon le volt egyszerűsítve, emiatt meglehetősen nehezen lehetett kezelni, valamint a hosszú főzési időt is marhaságnak tartottam. A recepthez mellékelt fotó pedig némileg más külleműnek mutatta ezt az édességet – egyértelműen kitűnt, hogy a leírást követve, sosem néznének ki úgy, ahogyan a képen.
Elhatároztam, hogy „kijavítom” a hibákat, hátha valami jobb kerekedik ki belőle. A következő próbálkozáskor tehát mentem a saját fejem után, pontosabban a tavaly már bevált egyneműsítési technikát alkalmaztam, és lám, így már minden klappolt. :) Menet közben megbolondítottam reszelt narancshéjjal, továbbá utolsó lépésként megforgattam kókuszreszelékben is, hogy a kissé borzas jellege meglegyen. Ezekkel a kis változtatásokkal szerintem sikerült megszereznem azt a bizonyos hiányzó 20%-ot. :D A narancs aromája kifejezetten kellemessé teszi, és ellensúlyozza is a kókusz töménységét. Szerintem ajándéknak is szuper. ;)

 

Hozzávalók 30 darabhoz:

12 dkg kókuszreszelék + kb. 2 dkg a forgatáshoz
7 dkg porcukor + a forgatáshoz
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
2 tojásfehérje (kb. 70 g)
1 ek. (3 dkg) almapüré
1 bio narancs reszelt héja

elkészítés:

1. A tojásfehérjét habbá verjük, robotgéppel hozzákeverjük a porcukrot, a vaníliás cukrot, kókuszreszeléket, almapürét, és átkanalazzuk egy fém tálba. Vízgőz fölé állítjuk, és kevergetve, kb. 3 perc alatt ragacsos masszává főzzük.
2. Hozzádolgozzuk a reszelt narancshéjat, majd a masszából nedves kézzel cseresznyeszem nagyságú golyócskákat gömbölygetünk, és megforgatjuk kókuszreszelékben.
3. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben épp csak addig sütjük, hogy az aljuk és a tetejük egy kis színt kapjon. (A középső sínről félidőben egyel feljebb tesszük a tepsit.)
4. A sütiket még forrón megforgatjuk porcukorban, és így hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 13 perc

Megjegyzés:

Én a forgatáshoz a porcukrot magasabb falú, nagyobb átmérőjű dobozba/tálba szórtam, így egyszerre több golyócskát tudtam megforgatni benne.

 

 

 

Pudingos keksz mogyorókrémmel töltve

 

 

Juhuhuhúúújjj, ez naaagyon omlóóóóf! – kiáltottam fel, amikor beleharaptam ebbe a sütibe. :D Közben más is eszembe jutott, de azt itt nem merem leírni, hátha valakinek bántaná a lelki világát. Lényeg az, hogy a fülnek nem éppen kellemes hangzású (az élőlények szaporodáskori állapotára utaló) apai szólásmondás hagyta el a számat az első falat kóstolásakor. :D
Ez a süti küllemre a baci di dama nevű olasz sütit juttatja eszembe, amit egyszer megsütöttem ugyan, de a róla készült képek nem sikerültek, aztán pedig jól ráfelejtettem, és nem csináltam meg újra. Helyette – évekkel később – előhozakodom ezzel a tényleg szuper finom töltött keksszel, aminek a tésztáját a pudingpor teszi különösen omlóssá (vagyis igazából a kukoricakeményítő). Mogyorókrémet nem muszáj tölteni bele, anélkül is élvezhető, de hát ugyebár én mindent turbózok. :D Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi kekszet kreálhatunk belőle. ;)

 

Hozzávalók 15 darabhoz:

15 dkg vaj
5-6 dkg cukor
2 cs. vaníliás cukor
1 bio citrom vagy ½ narancs reszelt héja
15 dkg finomliszt
1 ½ cs. (60 g) vaníliaízű pudingpor (főzős)
kb. 15 dkg mogyorókrém (pl. Nutoka – Aldi)
porcukor vagy kakaópor a szóráshoz

elkészítés:

1. A cukrot a vaníliás cukorral ledaráljuk, a citrushéjjal együtt a puha vajhoz adjuk, és habosra kavarjuk. Hozzászitáljuk a pudingporral vegyített lisztet, és robotgéppel alacsony fokozaton összedolgozzuk. A tésztát gömbölyűre formázzuk, ellapítjuk, és folpackba csomagolva 1 órára hűtőbe tesszük.
2. A tésztából 30 db kis golyócskát formázunk, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. A golyóbisokat lisztbe mártott villával kissé lenyomjuk (a villát közben billentve, hogy ne legyenek túl mélyek az árkok).
3. A tepsit előmelegített sütőbe toljuk, és a kekszeket halvány színűre sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.
4. A kekszek felének a közepére mokkáskanálnyi mogyorókrémet pöttyintük, ráhelyezünk egy üres kekszet, és kissé összenyomjuk. Fedeles dobozba rendezzük, és dermedésig hűtőbe tesszük. Porcukorral vagy kakaóporral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 13 perc

 

 

Hóbucka

 

 

 

Advent 1. vasárnapja van, itt az ideje tél-kompatibilis receptekkel előrukkolni! Nem mintha pisztolyt szorítanának a fejemhez, hogy ezt tegyem, de a belső kényszer legalább ilyen erőteljes hatású. :D
Ez a süti egy, a neten elém került receptből lett pöttyet átdolgozva (a találékonyságomat ui. most inkább a platánlevelek hatékony és gyors összegyűjtési technikájának kitalálására tartalékoltam), és mivel rekord sebességgel pusztítottuk el, egyértelmű volt, hogy a sikeressége okod ad a nagy (?) plénum előtt való mutogatásra. Úgyhogy itten vagyon ez a fincsiség, aminek az elnevezésén egyébként sokat gondolkodtam, a labdaformától ui. igen messze áll. Így lett belőle hóbucka. :D
Mindenképp ajánlom kipróbálásra, mert azon túl, hogy baromira eteti magát, a tetejébe még pofon egyszerű is az elkészítése. ;)

 

Hozzávalók 16 darabhoz:

15 dkg finomliszt
1,5 dkg (1 púpozott ek.) étkezési kukoricakeményítő
14 dkg vaj
6 dkg porcukor + a forgatáshoz
1 tk. vanília paszta
6 dkg pisztácia és kesudió vegyesen (vagy más olajos mag, pl. mandula)
6 dkg aszalt vörös áfonya (vagy más aszalt gyümölcs, pl. aranymazsola, kajszibarack)

elkészítés:

1. A puha vajat a porcukorral kihabosítjuk, majd hozzákeverjük a vaníliakivonatot és a keményítővel vegyített, átszitált lisztet.
2. Az áfonyát és a magvakat felaprítjuk, a masszához forgatjuk, és diónyi méretű golyókat formázunk belőle. Deszkára rendezzük, folpackkal letakarjuk, 1 órára fagyasztóba tesszük.
3. A golyóbisokat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
4. A kész süteményeket még forrón megforgatjuk az átszitált porcukorban, és miután kihűltek, újra megforgatjuk benne.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

 

 

Ötlet: innen