A kringle (hogy, hogy nem! :D) dán eredetű péksütemény, amit perec alakúra formáznak, és főleg vajas-leveles kelt tésztából (dán tésztából) készítenek. Van sós és édes változata is. Utóbbit leginkább gyűrű vagy ovális alakúra formázzák, és tradicionálisan mandulával töltik. Wienerbrød (bécsi kenyér) néven, kávé mellé kínálják. Persze egyéb finomságokkal is megtölthetjük, sőt ma már nem csak dán, hanem egyéb típusú tésztákból is készülhet.
Bár nem terveztem, de végül komoly kutatómunkát végeztem a kringle eredete után. :D Na jó, azért ne essünk túlzásokba, hiszen az interneten elég hamar elérhető az információ. :)
Megtudtam, hogy valójában ausztriai német pékek készítették először Dániában. A koppenhágai pékek sztrájkja idején ui. a pékségtulajdonosok helyettük osztrák-német pékeket alkalmaztak, akik magukkal hozták a vajjal rétegezett, élesztős tészta készítésének tudományát. Miután a dán pékek visszatértek a munkahelyükre, továbbra is ezt a fajta tésztát használták, és perec alakúra formázták. Dániában ma is ez a pékségek jelképe.
A bevándorló dán pékek Amerikába is átvitték a fent említett péksüteményt: az 1800-as évek végén a Wisconsin-i Racine-ben mutatták be először. Ebben a városkában több dán lakott, mint bárhol máshol az országban, ezért ma Racine-ben működik a legtöbb kringler üzlet Amerikában.
Én ezt az alábbi változatot egy amerikai oldalon találtam, amely kétféle tésztát ötvöz: (nagyon) vajas tésztás (de nem élesztős!) alapon égetett tésztát. Ez igencsak eltér az eredeti verziótól, és még csak nem is gyűrű alakú, viszont nagyon izgalmasnak találtam, ezért mindenképpen ki akartam próbálni. Pedig alapvetően sem az égetett tésztát, sem a karamellt nem szeretem. Nem is hittem volna, hogy az eredmény ennyire ízlik majd. A pirított pekándió pedig egyszerűen imádni valóan ropog rajta!
Bár nem terveztem, de végül komoly kutatómunkát végeztem a kringle eredete után. :D Na jó, azért ne essünk túlzásokba, hiszen az interneten elég hamar elérhető az információ. :)
Megtudtam, hogy valójában ausztriai német pékek készítették először Dániában. A koppenhágai pékek sztrájkja idején ui. a pékségtulajdonosok helyettük osztrák-német pékeket alkalmaztak, akik magukkal hozták a vajjal rétegezett, élesztős tészta készítésének tudományát. Miután a dán pékek visszatértek a munkahelyükre, továbbra is ezt a fajta tésztát használták, és perec alakúra formázták. Dániában ma is ez a pékségek jelképe.
A bevándorló dán pékek Amerikába is átvitték a fent említett péksüteményt: az 1800-as évek végén a Wisconsin-i Racine-ben mutatták be először. Ebben a városkában több dán lakott, mint bárhol máshol az országban, ezért ma Racine-ben működik a legtöbb kringler üzlet Amerikában.
Én ezt az alábbi változatot egy amerikai oldalon találtam, amely kétféle tésztát ötvöz: (nagyon) vajas tésztás (de nem élesztős!) alapon égetett tésztát. Ez igencsak eltér az eredeti verziótól, és még csak nem is gyűrű alakú, viszont nagyon izgalmasnak találtam, ezért mindenképpen ki akartam próbálni. Pedig alapvetően sem az égetett tésztát, sem a karamellt nem szeretem. Nem is hittem volna, hogy az eredmény ennyire ízlik majd. A pirított pekándió pedig egyszerűen imádni valóan ropog rajta!
Hozzávalók 24-26 cm átmérőjű süteményhez:
Tésztaalaphoz:
12 dkg finomliszt
10 dkg vaj
1 dkg porcukor
1 csipet só
5 ek. hideg víz
Égetett tésztához:
12 dkg finomliszt
7 dkg vaj
1 mk. só
2,2 dl víz
1,5 dkg vaníliás porcukor
3 tojás
Karamellöntethez:
10 dkg cukor
3 ek. víz
5 dkg vaj
60 ml habtejszín
egy kis csipet só
Mázhoz:
4 dkg cukor
1 dkg vaníliás cukor
egy kis csipet só
1 ek. habtejszín
Továbbá:
kb. 8 dkg pirított pekándió
elkészítés:
- A tésztaalaphoz a porcukorral, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott vajjal, majd kanalanként annyi vizet adunk hozzá, hogy puha, ragacsos tésztát kapjunk. Letakarva, néhány órára hűtőbe tesszük. (De 1-2 nappal előtte is elkészíthetjük.)
- A tésztát enyhén lisztezett munkafelületen 24 cm átmérőjű körlapra kinyújtjuk, és a sütőpapírral bélelt, kapcsos tortaformába fektetjük. Lefedve, hűtőbe tesszük.
- Az égetett tésztához a vizet, a vajat és a sót lábasba téve, közepes lángon felforraljuk. Hozzáadjuk a lisztet, és folyamatosan addig kevergetjük, amíg a massza gombóccá össze nem áll.
- Tálba tesszük, többször átkeverve, 5 percig hűlni hagyjuk, majd a tojásokat egymás után hozzákeverjük. Igény szerint ízesíthetjük vanília- vagy egyéb kivonattal.
- A tésztamasszát habzsákba töltve, középről kifelé haladva, csigaalakban rányomjuk a tésztaalapra, és 180°C-ra előmelegített sütőben 50 60 perc alatt aranybarnára sütjük. (Sütés közben nagyon felpúposodik, de miközben hűl, össze fog esni). A sütőből kivéve, teljesen kihűtjük.
- A karamellöntethez a cukrot a vízzel együtt kis lábasba tesszük, és miután a cukor felolvadt, a szirupot kevergetés nélkül aranybarnára karamellizáljuk. (Ha túl sötétre karamellizáljuk, keserű lesz.)
- A tűzről levéve hozzáadjuk a felkockázott, puha vajat, kevergetve felolvasztjuk benne, majd a tűzre visszatéve 1 percig forraljuk.
- Sóval ízesítjük, felöntjük a tejszínnel, és kis lángon, folyamatos keverés mellett felfőzzük. Hűlni hagyjuk. (Ekkor besűrűsödik, de újra felmelegítve folyóssá válik.)
- A karamellöntetet a tésztára csorgatjuk, és kirakjuk a pirított, felezett pekándióval.
- A mázhoz a cukrot és a vaníliás cukrot a sóval összedaráljuk, tálba tesszük, és fokozatosan adagolva hozzá a tejszínt, simára keverjük. A süteményre csorgatjuk.
