Sonkás-sajtos-fűszervajas túrókifli

 

 

 

A szilveszteri menübe szánt sonkából kimaradt 2 tálcányi, amit néhány napig pakolgattam, nem tudva, mit készítsek belőle. Aztán elfogyott az ünnepi időszakra sütött réteges sajtos kifli, ill. Anya is jelezte, hogy időszerű lenne újabb adag zsemlét prezentálnom neki. Rögtön beugrott, mi legyen a sonkával. :D Mivel mindannyian imádjuk a fent nevezett kiflimet, ezért ismét azt sütöttem, de a tésztát és a tölteléket is jól felturbóztam (tobzódjunk a tejtermékekben felkiáltással :D). Igaz, Anya a sonka nélküli változatot kapta, mert neki gyorsan kellett a péksütemény (sőt, a borús idő miatt a fotózás is esélytelen volt), ezért a felturbózott finomságok itthon maradtak a mélyhűtőben, így később lencsevégre tudtam őket kapni. :)
A fotózás napján a Kutyafüllel nagy lakomát csaptunk belőle – királyi reggelink lett ebédidőben. :D

 

Hozzávalók 24 darabhoz:

a tésztához:
25 dkg fehér búzakenyérliszt
25 dkg finomliszt
25 dkg túró
1 tojás
2,5 dkg cukor
1 ek. só
3 ek. olívaolaj
2,5 dkg friss élesztő
kb. 2,3 dl víz

a töltelékhez:
10 dkg puha vaj
1 tk. oregánó
1 tk. petrezselyemzöldje
1 tk. bazsalikom
1 tk. fokhagyma-granulátum
só
20 dkg Morva sonka (Pikok márka – Lidl)
15 dkg vörös Cheddar sajt

a tetejére:
1 tojásfehérje
szezámmag

elkészítés:

1. Az élesztőt tálba morzsoljuk, 1 púpozott evőkanál liszttel, egy kis cukorral és 1 dl langyos vízzel csomómentesre keverjük. Betakarjuk egy kevés liszttel, és hagyjuk felfutni.
2. A többi lisztet elvegyítjük a cukorral, a sóval. A szobahőmérsékletű túrót áttörjük, elkeverjük a tojással, az olajjal és a többi langyos vízzel.
3. A sós, cukros liszthez adjuk a tojásos túrómasszát, a felfutott élesztőt, és robotgéppel jól megdagasztjuk. Kevés liszttel hintett munkalapon átgyúrjuk, és olajjal vékonyan kikent tálban, letakarva megkelesztjük.
4. A megkelt tésztát 3 egyenlő részre vágjuk, meggömbölygetjük, és lisztezett munkalapra tesszük. Letakarva jó negyedórát pihentetjük.
5. A puha vajat közben alaposan kikeverjük a fűszerekkel, a sóval.
6. A tésztagombócokat lisztezett munkalapon 40 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk (én az első két körlapot konyharuhára szoktam tenni, és betakarom, amíg a 3. lapot is kinyújtom).
7. Az egyik körlapot megkenjük a fűszeres vaj felével, kitapétázzuk a sonkaszeletekkel, és ráreszeljük a fele mennyiségű sajtot. Befedjük a másik tésztalappal, azt is megkenjük fűszeres vajjal, de erre a rétegre csak sajtot reszelünk. Rátesszük a 3. lapot, és épp csak áthengerítjük rajta a sodrófát.
8. A töltött tésztát 24 cikkre vágjuk, mindegyiket felgöngyöljük, és a kifliket kissé ellapítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsikre rendezzük, és előmelegített sütőben megsütjük, majd rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc

Molly

2006 márciusa – 2024. január 10., 18:35

 

 

Elöljárójában…
Tudom, sokan létünk mellékszereplőinek tekintik az állatokat, de akik nem, talán azok közül is néhányan túlzónak érzik egy kisállat komoly meggyászolását, vagy az elvesztésükről szóló nyilvános írást. De mindenkinek más az érzelemvilága, az érzéseinek a mélysége, sőt a gyászmunkája is. És mindenkinek joga van a saját véleményéhez. Főleg, ha azzal nem szándékozik másokat bántani.

Ahogyan az emberek, úgy az állatok is különbözőek – van, aki szerethető egyéniség, és van, akivel nem vagy kevéssé szimpatizálunk. Sosem hittem volna, hogy létezik olyan macska, akihez ambivalens érzések fűzhetnek. – Molly 3 éves volt, amikor először találkoztunk. Azonnal rám cuppant, úgy pattogott körülöttem, mintha a lába helyén rugó lenne. Ezért Ruganynak, Rugibuginak, végül csak Bugacseknek neveztük.
Az állatok is különbözőképpen viszonyulnak egymáshoz. Ha felnőttkorukban találkoznak, akkor pláne nehéz egymásra hangolódni. A négy macsekunk kapcsán gyakran hoztam fel példának bizonyos szomszédainkat, hogy én tuti nem élném túl, ha valaki egy lakásban való életre kényszerítene velük. Márpedig Molly és a férje, Leo számára az én egyik cicalányommal való együttélés sokáig valóban rémes lehetett.
Makka és Kumpi akkoriban már a 8. életévükben jártak, amikor Mollyék anyukája lettem. Gyűlölték egymást az én Kumpikámmal, aki egy ideig keményen terrorizálta elsősorban Mollyt. Szegény Bugacseket állandóan meg kellett védenem, és ő tényleg folyton hozzám szaladt, amikor a „főnökasszony” rátámadt. Én persze egyszerre sajnáltam mindkettejüket, miközben mardosott a bűntudat, hiszen mi kényszerítettük őket össze. Aztán fordult a kocka, Mollyék közös erővel letaszították trónjáról a „fenevadat”. ...
Felnőtt életem során összesen 6 macskával éltem huzamosabb ideig, ezért pontosan tudom, milyen ismérvei vannak a magas értelmi és érzelmi intelligenciának egy állat esetében. Az első MAKKA olyan dolgokra volt képes, amit sosem hittem volna egy cicáról. Másfél évet élt, a halála életem első komoly vesztesége. Az ő anyukájától született későbbi alomból jött a kifejezetten intelligens testvérpár, Makka és Kumpi, akik az EQ terén is szépen bizonyítottak – évekig gyászoltam őket. Molly párja, Leopold, aki bő 2 éve hagyott itt bennünket (az elvesztéséről szerencsére (?) elvonta a figyelmünket a költözés), szintén megcsillogtatta magas érzelmi intelligenciáját. Értem való rajongása megható volt, de néha bizony terhes tudott lenni. A csúcs azonban a most 7 éves Trygi, akiről mindketten csakis szuperlatívuszokban tudunk nyilatkozni.
Ám a hatból van egy, aki minden szempontból kilógott a sorból: ez a legkisebb ugrifüles Mollyka, aki ezerféle módon „ki tudott vinni minket az észből”. Aki repedtfazék hangon, fülsüketítő hangerővel és nyomatékkal ordított úgy, ahogyan csak egy sziámi képes. Keményen kikövetelte a törődést, de az aprócska viszonzás a részéről átverés volt: arra kellett, hogy még tovább szeretgessük, vagy paskoljuk a sejhaját (utóbbi kapcsán az utolsó napig teljesítettük a szolgálatot, ahogyan Leo esetében is, a fenékpaskolás ötlete ui. tőle ered). Miatta nemrég hónapokon át zombi üzemmódban léteztünk az éjszakai háborgatásai miatt, és napközben sem tudtam anélkül a dolgomat végezni, hogy ne kelljen megszakítanom azt legalább tízszer. Neki köszönhetően sokszor utáltam magamat, mert kihozta belőlem a legrosszabbat. Satöbbi, satöbbi.

Ez a kis ártatlan Mocsok tegnap itt hagyott bennünket. A Nagy Négyesből Ő volt az utolsó. ...

Az öreg-kishomoki egykori telkünkön, a diófánk alatt lenne a helyed, ahol a többiek is nyugszanak. De Te már itt leszel velünk, a kertünk egyik szegletében – igaz, a sírod látványa nélkül sem felejtenélek el soha. Mert igazából szerettelek, még ha többnyire azt is hittem, hogy nem.

Nyugodj békében, Bugacsek, szárnyaljon tovább a lelked odaát!
♥

UI.: . A sötét pofid ellenére, életed utolsó 2 napján, végre sikerült rólad élesebb képeket is csinálnom – köszönöm!

 

 

 

A cicáinkról itt olvashatsz bővebben. 

Gesztenyés-mazsolás tortácska

...három királyok napjára

 

Bár az ünnepekkor bőven kijutott az édességből, vízkereszt nálam sosem múlhat el süti nélkül. :) Igaz, ilyenkor királyok kalácsát/süteményét (Galette des Rois) vagy legalábbis ahhoz nagyon hasonló pithivers-t szoktam készíteni, de ezúttal kivételt tettem, és a karácsonykor elmaradt gesztenyetortát sütöttem meg. Mert hogy nekem gesztenyés édesség nélkül nem ünnep az ünnep! :D
Bár január elsején is ehhez nagyon hasonló torta került asztalra (ui. az újévet is hagyományosan Anyáékkal ünnepeljük, és hozzájuk csak nem mehettünk üres kézzel), viszont az egy 20 cm-es torta volt, kakaós piskótával. A karácsonyi időszak lezárására, három királyok napjára azonban kicsit más kivitelben: mini tortáknak képzeltem el. Igaz, így időigényesebb az elkészítése, hiszen minden egyes piskótalapot külön meg kell kenni a krémmel, de néhanapján, pláne ünnepnapon belefér az efféle bolondéria. :D
Nekünk nagyon ízlett ez a süti, sőt egy nagyon kedves ismerősöm is így nyilatkozott róla. Neki már ezer meg egy éve ígértem, hogy meglepem valami édességgel. Nagyon örült neki, én is az ő örömének, meg annak is, hogy nem kellett tovább szégyenkeznem a sokáig be nem tartott ígéret miatt. :)

Hozzávalók 16 darabhoz:

a piskótához:
6 tojás (nálam háztáji)
10 dkg porcukor
10 dkg olvasztott vaj
16 dkg finomliszt
6 g sütőpor

a krémhez:
12,5 dkg cukrozott gesztenyemassza (72%-os)
8 dkg mascarpone
7 dkg puha vaj
6 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor, darálva
3 dkg csokoládéízű pudingpor
2 dl tej (én tejszín és alacsony zsírtartalmú tej keverékét használtam, mert pont nem volt itthon elég tej)
2-3 ek. rum (vagy helyette ugyanennyi habtejszín)
4 dkg mazsola vagy aranymazsola (fel is apríthatjuk)
0,5 dl narancslé vagy fehérbor, esetleg rum

a díszítéshez:
12,5 dkg cukrozott gesztenyemassza
2-3 dkg tejcsokoládé

elkészítés:

1. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a porcukorral kihabosítjuk, a langyos olvasztott vajjal együtt a fehérjehabra öntjük, és rászitáljuk a sütőporral vegyített lisztet. Óvatosan, de alaposan összeforgatjuk.
2. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt tepsiben – 30x35 cm-es méretű téglalap alakban – elsimítjuk (lehetőség szerint használjunk sütőkeretet a fenti méretre állítva), és előmelegített sütőben megsütjük. A tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, majd lehúzzuk róla a sütőpapírt.
3. A pudingport 2 dkg porcukorral lábasba szórjuk, kevés tejjel csomómentesre keverjük, majd felöntjük a többi tejjel, és krémmé főzzük. Folpackkal letakarva kihűtjük.
4. A mazsolát felhevített narancslébe (vagy fehérborba, esetleg rumba) áztatjuk annyi időre, hogy megduzzadjon. A piskótából 7 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval 18 db kört szórunk ki.
5. A krémhez a vajat kikeverjük a porcukor másik felével, a vaníliás porcukorral, robotgéppel hozzádolgozzuk az áttört gesztenyepürét, a pudingot, a mascarponét, és a rumot is hozzáadva felhabosítjuk.
6. A krém egyik felébe beleforgatjuk a lecsepegtetett mazsolát is. Ha szükséges, kissé lehűtjük.
7. Egy piskótalapot megkenünk a mazsolás krémmel (én laponként 2 dkg krémet kentem rá), befedjük egy másik tésztalappal, és elsimítjuk rajta a mazsola nélküli krémet (1,5 dkg elég volt rájuk). Így járunk el a többi tésztával is.
8. A lehűtött gesztenyemassza másik felét és a tejcsokoládét a tortácskák tetejére reszeljük. A kész süteményeket tálcára rendezzük.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 12 perc

Megjegyzés:

Mivel a tésztamasszát nehéz egyenletesen elkenni a tepsiben, ezért előfordulhat, hogy a széleken alacsonyabb lesz a piskóta. Én úgy csaltam, hogy a tepsi közepén lévő részből kiszaggatott vastagabb piskótaköröket két lapra vágtam (ami így egy tortácskát adott ki), míg a széleken lévő, vékonyabb tésztákból (esetenként egy kis alacsonyabbra szabás után) hoztam össze a további sütiket. Ilyen módon lett 32 tésztaköröm, azaz 16 kis tortám. A lehulló tésztaszéleket egyéb desszerthez használtam fel.