Párizsi csók

 

 

A neten találtam rá erre a párizsi csúcs vagy Tátra csúcs néven futó sütire, és gondoltam, ha valamikor durva csokiéhségben szenvednék, akkor majd elkészítem. Nem is kellett sokat várni a pillanatra. :D
Egyébként számomra ez az édesség mind kinézetre, mind az elnevezését tekintve, totálisan ismeretlen volt, sosem láttam ilyet cukrászdában, pedig állítólag nagyon ismert. Úgyhogy annál inkább ki akartam próbálni.
Persze, a fenti elnevezéssel többféle recept kering a világhálón (linzer vagy akár piskóta alappal), de amelyiket először elkészítettem, azzal több szempontból sem voltam megelégedve. A krém kapcsán az iszonyú sok vaj ui. számomra elrettentő, még ha alapból annyira töménynek is kell lennie. Attól függetlenül, hogy abszolút használható volt az a bizonyos első krém, én mégis szívesebben hozakodtam volna elő egy olyan változattal, ami kapcsán egy hangyányival kisebb lelkifurdalásunk lesz a bekebelezett vajmennyiséget tekintve. Így hát saját magam fundáltam ki egy olyan párizsi krémet, amiben a hozzávalók aránya számomra szimpatikusabb. :) A korábbiból pedig a nálunk dolgozó kőművesbrigádnak gyártottam hasonló desszertet. Szerencsére, ők – a kemény munka után – nem szégyenkeztek annyi vajat magukévá tenni. :D
Az én párizsi csúcsom szándékosan nem lett olyan magasra tornyozott, mert még ez a jóval kevesebb vajjal készült krém is elég masszív, szóval szerintem a tésztakorongokra kisebb mennyiség is bőven elegendő belőle. Sőt, az alacsonysága és a formája miatt is inkább csóknak neveztem el. Plusz, én nem mártóztattam meg őket teljesen a csokiban, mert szerettem volna, ha a krém szép mintázata nem tűnne el a bevonat alatt.
A csokiimádókat ezzel a süteménnyel levehetjük a lábukról. ;) Én is így jártam vele, ezért most 4 helyett 6 fotó került a bejegyzésbe… bocsesz! :D

 

 

Hozzávalók 47 darabhoz:

a párizsi krémhez:
10 dkg étcsokoládé (nálam 56%-os)
10 dkg mogyorókrém (pl. Nutoka – Aldi)
2,5 dl habtejszín
6 dkg kristálycukor
1,5 dkg holland kakaópor
1 vaníliarúd (vagy 2 cs. vaníliás cukor, de akkor csökkentsük a kristálycukor mennyiségét)
6 dkg vaj

a tésztához:
10 dkg finomliszt
5 dkg darált mogyoró vagy mandula
8 dkg vaj
5 dkg kristálycukor
¼ mk. sütőpor
egy kis csipet só
1 tojássárgája

a bevonáshoz:
12 dkg tej- és étcsokoládé vegyesen (nálam 2/3:1/3 arányban a tejcsoki javára)
1 dkg kókuszzsír

elkészítés:

1. A krémhez a cukrot lábasba szórjuk, hozzáadjuk a vanília kikapart magjait, és felöntjük a tejszínnel. Forrástól számítva, gyakori keverés mellett, közepes lángon kb. 5 percig főzzük.
2. A kis darabokra vágott csokoládét, a puha vajjal és az átszitált kakaóporral együtt fém tálba tesszük, és ráöntjük a forró édes tejszínt. Néhány másodpercig állni hagyjuk, majd csomómentesre keverjük. Ha langyosra hűlt, beledolgozzuk a mogyorókrémet. Folpackkal lefedve, 2-3 órára hűtőbe tesszük.
3. Közben a tésztához a darált mogyoróval, cukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, majd a tojássárgáját is hozzáadva, sima felületű tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagolva, 1 órára hűtőbe tesszük. (Én rögtön kinyújtottam, kiszaggattam, és deszkára sorakoztatva tettem be a hűtőbe.)
4. A lehűtött tésztát kissé átgyúrjuk, majd lisztezett munkalapon 3 mm vékony körlapra nyújtjuk, és 3-4 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval köröket szúrunk ki belőle. (Nekem 3,5 cm-es kiszúróval 47 db lett.)
5. A körlapocskákat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben világos színűre sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.
6. A bevonáshoz a kétféle csokoládét a kókuszzsírral fém tálban vízgőz fölött felolvasztjuk.
7. A linzerekre kevés olvasztott csokoládét pöttyintünk, körkörösen kissé elkenjük rajtuk, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni.
8. A csokoládékrémet robotgéppel magas fokozaton habosra kavarjuk, majd csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és kis tornyokat nyomunk belőle a csokis linzerkarikákra. A sütiket 2 kisebb deszkára rendezzük, és 1-2 órára mélyhűtőbe tesszük.
9. A linzereket kivesszük a fagyasztóból (egyszerre csak a felét), és gyors mozdulatokkal, de óvatosan épp csak belemártjuk a csokoládéba. A fölösleget hagyjuk lecsorogni. (Ha közben visszadermedne a csoki, melegítsük újra.)
10. A tetejüket cukorgyöngyökkel díszítjük, majd deszkára sorakoztatjuk, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni. A kész süteményeket kínálótálra rendezzük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 10 perc

Megjegyzés, tipp:

Nekem kimaradt egy kis krém, a pici tésztakorongokra a nagyobb méretű csillagcsőből ui. nem lett volna szép csigavonalban feltornyozni a krémet. Aki viszont a magasabbra csúcsozás érdekében az összes krémet fel szeretné használni, az dolgozzon kisebb átmérőjű csillag- vagy sima csővel. De az is jó megoldás, ha kicsivel több tésztát készül hozzá. ;)

 

 

 

Almás linzertorta borkrémmel, téli fűszerekkel

...avagy süteménybe zárt forralt bor

 

 

Ezt az egyszerű, de mutatós sütit már harmadjára sütöm, annyira ízlik nekünk. Igaz, elsőre vaníliakrémmel készítettem, de úgy éreztem, illene hozzá a fehérborból főzött krém is. Nem lőttem mellé, a bor fanyarsága kellemesen ellensúlyozza az alma édességét. A télies karakterű fűszerektől csak úgy illatozott az egész ház! Melengető őszi-téli desszert ez, a maga egyszerűségében tökéletes – Anya szerint is, aki ezt a tortát rendelte tőlem a szülinapjára, ami épp ma van.

♥

Hozzávalók 24 cm-es sütőformához:

a tésztához:
23 dkg finomliszt
13 dkg vaj
9 dkg kristálycukor
1 tojás
1 kezeletlen citrom reszelt héja
egy csipet só
½ mk. sütőpor

a borkrémhez:
2 dl tej
1,5 dl száraz vagy félédes fehérbor (esetleg almás cider vagy almalé; én Cserszegi fűszeres fehérbort használtam)
2 tojássárgája
6 dkg cukor
2,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 tk. vanília paszta vagy 1 vaníliarúd kikapart magjai
1 kezeletlen citrom reszelt héja

az almatöltelékhez:
4 alma (Golden a legjobb, de lehet valamilyen savanykás almával vegyesen is)
2 csapott ek. finomítatlan nádcukor
1 csapott tk. őrölt fahéj
1 mk. őrölt gyömbér
¼ mk. őrölt szegfűszeg
késhegynyi őrölt szerecsendió
½ citrom leve
1 ek. zsemle- vagy kekszmorzsa

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral, sóval, sütőporral, reszelt citromhéjjal vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a tojást is hozzáadva, gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
2. A tésztát enyhén lisztezett munkalapon rögtön kinyújtjuk, kibéleljük vele a piteformát, és az alját villával körkörösen megszurkáljuk. Nejlonzacskóba húzva 1 órára hűtőbe tesszük. (Akinek úgy szimpatikusabb, előbb hűtse le a tésztát, majd gyúrja át kicsit, és utána nyújtsa ki.)
3. A borkrémhez a keményítőt a cukorral lábasba szórjuk, hozzáadjuk a tojássárgákat, a vaníliapasztát, és a bort fokozatosan adagolva hozzá, csomómentesre keverjük.
4. Belereszeljük a citromhéjat, és állandó keverés mellett, vékony sugárban hozzácsorgatjuk a felhevített tejet. Kis lángon, folyamatosan kevergetve, lágy krémmé főzzük. Folpackkal letakarva, teljesen kihűtjük.
5. Az almákat meghámozzuk, négyfelé vágjuk, és a magházat kivesszük. Mindegyik darabot további 3-3 cikkre szeljük (így almánként 12 cikket kapunk). Tálba tesszük, meglocsoljuk a citromlével, és alaposan átforgatjuk.
6. A tésztát behintjük morzsával, és óvatosan rásimítjuk az előzőleg alaposan átkevert krémet. Kívül körkörösen, belül pedig tetszés szerint elrendezzük rajta az almacikkeket, és megszórjuk a fűszeres cukorral.
7. Előmelegített sütőben megsütjük, még forrón kiügyeskedjük a kivehető aljú piteformából, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35-40 perc

Megjegyzés:

A dekorálástól függően még több vagy akár kevesebb almára lehet szükségünk. Az enyémek kb. 120 grammosak voltak.

 

 

Szőlős-kecskesajtos borkorcsolya

 

 

 

A minap úgy elszaladt az idő a reggel és a délidő között, hogy amikor végre eszméltem, hogy ebédet kéne gyártani, nagy hirtelen semmit sem tudtam kitalálni, tésztát pedig nem akartam főzni. Hogy, hogy nem, előző napról maradt még kemény két darab túrófasírt, de azzal nem laktunk volna jól. Aztán eszembe jutott az október elején vásárolt házi kecskesajt, hogy abból micsoda pazar ebédet rittyenthetnék. :D Úgyhogy gyorsan ki is bontottam az egyiket, és felkockázva, az imádott nagy szemű szőlővel katonasorba állítva, nyársra húztam, majd megfürdettem az alább közölt öntetben, és – a fotó, ill. az esztétikus tálalás kedvéért – a kis nyársakat jégsalátára rendeztem. Ez így, borkorcsolyának vagy előételnek már kerek egész lenne, de nekem laktató ebédre volt szükségem. Igaz, ez utóbbi szándék valahol félúton újra elfelejtődött, és azon kaptam magam, hogy fotóháttereket válogatok. :D Aztán itt leragadva megszülettek ezek a képek. Mígnem ¾ 12-kor újra eszméltem, és a fagyóban lévő zsemléből gyorsan kiolvasztottam párat. Azokat olívaolajon megpirítva kínáltam a nyársakhoz, a kevéske újramelegített túrófasírttal megfejelve. Szóval nekünk ez most az ebédünk lett, de másnak tényleg lehet borkorcsolya – az egyébként is jobban hangzik. :D

 

Hozzávalók 16 darabhoz:

32 szem mag nélküli piros és zöld szőlő
kb. 15 dkg házi kecskesajt
1 kis csokor petrezselyemzöldje
3 ek. extra szűz olívaolaj
2 ek. fehérborecet
1 ek. balzsamecet
1 mk. vöröshagyma granulátum
késhegynyi tört jalapeño és habanero csili vegyesen
2 marék jég- vagy fodros saláta a tálaláshoz

elkészítés:

1. Az öntethez a petrezselymet felaprítjuk, és alaposan elkeverjük a vöröshagyma granulátummal, a csilivel, a kétféle ecettel, valamint az olívaolajjal. Félretesszük.
2. A salátát összetépkedjük, és elosztjuk két tányéron. A szőlőt megmossuk, leszárítjuk.
3. A kecskesajtot nagyobb kockákra daraboljuk, és a szőlővel felváltva, óvatosan nyársra szúrjuk úgy, hogy minden nyárson 2-2 szőlőszem és sajtkocka legyen. (A kecskesajt törékeny, ezért óvatosan dolgozzunk vele.)
4. A nyársakat egyenként megforgatjuk az öntetben (kanállal kicsit rásegíthetünk), majd elrendezzük a két tányérra halmozott salátán. Előételnek, vagy fehérbor mellé borkorcsolyaként kínáljuk.

Tipp:

• A megmaradt öntetet összeforgathatjuk a salátával, és így rendezzük el rajta a nyársakat.
• Ha salátaként szeretnénk fogyasztani, és nincs kedvünk szórakozni a nyársakkal, akkor csak simán csak keverjük össze a felkockázott kecskesajtot és a (felezett) szőlőszemeket a jég- vagy fodros salátával.
• A kecskesajt törékenysége miatt mindenképp olyan nyársat használjunk, amilyen a képeken is látható, azaz kifejezetten vékony és lapos fajtát; de a hústű is megteszi. ;)