A neten találtam rá erre a párizsi csúcs vagy Tátra csúcs néven futó sütire, és gondoltam, ha valamikor durva csokiéhségben szenvednék, akkor majd elkészítem. Nem is kellett sokat várni a pillanatra. :D
Egyébként számomra ez az édesség mind kinézetre, mind az elnevezését tekintve, totálisan ismeretlen volt, sosem láttam ilyet cukrászdában, pedig állítólag nagyon ismert. Úgyhogy annál inkább ki akartam próbálni.
Persze, a fenti elnevezéssel többféle recept kering a világhálón (linzer vagy akár piskóta alappal), de amelyiket először elkészítettem, azzal több szempontból sem voltam megelégedve. A krém kapcsán az iszonyú sok vaj ui. számomra elrettentő, még ha alapból annyira töménynek is kell lennie. Attól függetlenül, hogy abszolút használható volt az a bizonyos első krém, én mégis szívesebben hozakodtam volna elő egy olyan változattal, ami kapcsán egy hangyányival kisebb lelkifurdalásunk lesz a bekebelezett vajmennyiséget tekintve. Így hát saját magam fundáltam ki egy olyan párizsi krémet, amiben a hozzávalók aránya számomra szimpatikusabb. :) A korábbiból pedig a nálunk dolgozó kőművesbrigádnak gyártottam hasonló desszertet. Szerencsére, ők – a kemény munka után – nem szégyenkeztek annyi vajat magukévá tenni. :D
Az én párizsi csúcsom szándékosan nem lett olyan magasra tornyozott, mert még ez a jóval kevesebb vajjal készült krém is elég masszív, szóval szerintem a tésztakorongokra kisebb mennyiség is bőven elegendő belőle. Sőt, az alacsonysága és a formája miatt is inkább csóknak neveztem el. Plusz, én nem mártóztattam meg őket teljesen a csokiban, mert szerettem volna, ha a krém szép mintázata nem tűnne el a bevonat alatt.
A csokiimádókat ezzel a süteménnyel levehetjük a lábukról. ;) Én is így jártam vele, ezért most 4 helyett 6 fotó került a bejegyzésbe… bocsesz! :D
Egyébként számomra ez az édesség mind kinézetre, mind az elnevezését tekintve, totálisan ismeretlen volt, sosem láttam ilyet cukrászdában, pedig állítólag nagyon ismert. Úgyhogy annál inkább ki akartam próbálni.
Persze, a fenti elnevezéssel többféle recept kering a világhálón (linzer vagy akár piskóta alappal), de amelyiket először elkészítettem, azzal több szempontból sem voltam megelégedve. A krém kapcsán az iszonyú sok vaj ui. számomra elrettentő, még ha alapból annyira töménynek is kell lennie. Attól függetlenül, hogy abszolút használható volt az a bizonyos első krém, én mégis szívesebben hozakodtam volna elő egy olyan változattal, ami kapcsán egy hangyányival kisebb lelkifurdalásunk lesz a bekebelezett vajmennyiséget tekintve. Így hát saját magam fundáltam ki egy olyan párizsi krémet, amiben a hozzávalók aránya számomra szimpatikusabb. :) A korábbiból pedig a nálunk dolgozó kőművesbrigádnak gyártottam hasonló desszertet. Szerencsére, ők – a kemény munka után – nem szégyenkeztek annyi vajat magukévá tenni. :D
Az én párizsi csúcsom szándékosan nem lett olyan magasra tornyozott, mert még ez a jóval kevesebb vajjal készült krém is elég masszív, szóval szerintem a tésztakorongokra kisebb mennyiség is bőven elegendő belőle. Sőt, az alacsonysága és a formája miatt is inkább csóknak neveztem el. Plusz, én nem mártóztattam meg őket teljesen a csokiban, mert szerettem volna, ha a krém szép mintázata nem tűnne el a bevonat alatt.
A csokiimádókat ezzel a süteménnyel levehetjük a lábukról. ;) Én is így jártam vele, ezért most 4 helyett 6 fotó került a bejegyzésbe… bocsesz! :D
Hozzávalók 47 darabhoz:
a párizsi krémhez:
10 dkg étcsokoládé (az enyém 56%-os)
10 dkg mogyorókrém (pl. Nutoka – Aldi)
2,5 dl habtejszín
6 dkg kristálycukor
1,5 dkg holland kakaópor
1 vaníliarúd (vagy 2 cs. vaníliás cukor, de akkor csökkentsük a kristálycukor mennyiségét)
6 dkg vaj
a tésztához:
10 dkg finomliszt
5 dkg darált mogyoró vagy mandula
8 dkg vaj
5 dkg kristálycukor
¼ mk. sütőpor
egy kis csipet só
1 tojássárgája
a bevonáshoz:
12 dkg tej- és étcsokoládé vegyesen (nálam 2/3:1/3 arányban a tejcsoki javára)
1 dkg kókuszzsír
elkészítés:
- A krémhez a cukrot lábasba szórjuk, hozzáadjuk a vanília kikapart magjait, és felöntjük a tejszínnel. Forrástól számítva, gyakori keverés mellett, közepes lángon kb. 5 percig főzzük.
- A kis darabokra vágott csokoládét, a puha vajjal és az átszitált kakaóporral együtt fém tálba tesszük, és ráöntjük a forró édes tejszínt. Néhány másodpercig állni hagyjuk, majd csomómentesre keverjük. Ha langyosra hűlt, beledolgozzuk a mogyorókrémet. Folpackkal lefedve, 2-3 órára hűtőbe tesszük.
- Közben a tésztához a darált mogyoróval, cukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, majd a tojássárgáját is hozzáadva, sima felületű tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagolva, 1 órára hűtőbe tesszük. (Én rögtön kinyújtottam, kiszaggattam, és deszkára sorakoztatva tettem be a hűtőbe.)
- A lehűtött tésztát kissé átgyúrjuk, majd lisztezett felületen 3 mm vékony körlapra nyújtjuk, és 3-4 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval köröket szúrunk ki belőle. (Nekem 3,5 cm-es kiszúróval 47 db lett.)
- A körlapocskákat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben világos színűre sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.
- A bevonáshoz a kétféle csokoládét a kókuszzsírral fém tálba tesszük, és vízgőz fölött felolvasztjuk.
- A linzerekre kevés olvasztott csokoládét pöttyintünk, körkörösen kissé elkenjük rajtuk, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni.
- A csokoládékrémet robotgéppel magas fokozaton habosra kavarjuk, majd csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és kis tornyokat nyomunk belőle a csokis linzerkarikákra. A sütiket 2 kisebb deszkára rendezzük, és 1-2 órára mélyhűtőbe tesszük.
- A linzereket kivesszük a fagyasztóból (egyszerre csak a felét), és gyors mozdulatokkal, de óvatosan épp csak belemártjuk a csokoládéba. A fölösleget hagyjuk lecsorogni. (Ha közben visszadermedne a csoki, melegítsük újra.)
- A tetejüket cukorgyöngyökkel díszítjük, majd deszkára sorakoztatjuk, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni. A kész süteményeket kínálótálra rendezzük.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 10 perc
Megjegyzés:
Nekem kimaradt egy kis krém, a pici tésztakorongokra a nagyobb méretű csillagcsőből ui. nem lett volna szép csigavonalban feltornyozni a krémet. Aki viszont a magasabbra csúcsozás érdekében az összes krémet fel szeretné használni, az dolgozzon kisebb átmérőjű csillag- vagy sima csővel. De az is jó megoldás, ha kicsivel több tésztát süttök. ;)
Nagyon aranyosak ezek a csoki gyerekek ill. csókocskák. A tálalás is nagyon hangulatos.
VálaszTörlésKöszönöm! :) Szóltam nekik, hogy ne rendetlenkedjenek, sorakozzanak szépen körben. :D
TörlésTetszik ez a krém-formázási mód! Amúgy ezer éve nem ettem tátracsúcsot, pedig nagyon szerettem gyerekként. Indiáner hüvelyre magas kúppá formázva ismerem párizsikrémből, 2 db negyed dió belenyomva oldalról és csokiban kimártva. Készítenek még ilyet vajon valahol?
VálaszTörlésKöszi! :) Gondoltam, hogy rajtam kívül sokan ismerik ennek az édességnek az eredeti nevét és formáját. :D Én nem dióval, hanem vágott mandulával láttam, mármint hogy azt dugnak az oldalába, de igazából mindegy.
Törlés