Sárgarépás-paprikás túrótallér magos bundában

 

 

 

Kedvencünket, a túrófasírtot egy ideje már nem úgy készítem, ahogyan korábban – vagyis a masszát kinyújtva, kiszaggatva –, mert én is legtöbbször a gyorsaság híve vagyok. Márpedig, ha az egyszerűbb módszer is ugyanolyan finom eredményt hoz, akkor érdemes átállni rá. Igaz, az elkészült étel külalakjában van egy icipici különbség, de az semmivel sem kevésbé esztétikus, mint a korábbi változat. A túrófasírt esetében nem csak a készítési módon változtattam, hanem újabban gyakran dúsítom a masszát reszelt répával és paprikával, esetleg póréhagymával, mert a szokásos fűszerek társaságában számomra így ízletesebb annál, mint amikor csak a vöröshagyma és a fokhagyma ad neki zamatot. A massza állagának beállítására pedig a zsemlemorzsát jó ideje már zabpehellyel helyettesítem, mert egyrészt egészségesebb, és a megformázott fasírt kevésbé hajlamos a repedésre, másrészt annál a zsemlemorzsánál, amit én használok, némileg olcsóbb is. Ezek a változtatások egy kicsit puhább állagú fasírtot eredményeznek.
A forgatásra szánt zsemlemorzsához pedig bármilyen olajos magot választhatunk, de persze anélkül is megállja a helyét, amennyiben nagyon oda kell figyelnünk a pénztárcánk tartalmának elfogadható szinten való tartására. ;)

 

 

Hozzávalók kb. 14 darabhoz:

25 dkg túró (a tégla a legjobb, de háziból vagy enyhén rögösből is jó)
15 dkg finomra reszelt sárgarépa
1 fej vöröshagyma
4 gerezd zúzott fokhagyma
8-10 dkg aprított Palermo paprika
1 tk. Toscana fűszerkeverék (vagy oregánó, bazsalikom, majoránna, rozmaring, kakukkfű, zsálya keveréke)
1 tk. füstölt pirospaprika
1 tk. őrölt kömény
őrölt tarka bors
só
1 tojás
kb. 8 dkg finom szemcsés zabpehely
2-3 ek. olíva- vagy kókuszolaj a hagymához
aprított olajos magvak és zsemlemorzsa 1:1 arányú keveréke a forgatáshoz (én most csak kesudiót használtam)
kókuszolaj a sütéshez

elkészítés:

1. A reszelt répát enyhén megsózzuk, 10 percet állni hagyjuk, majd a levétől kinyomkodjuk, és a zúzott fokhagymával, valamint a fűszerekkel együtt az áttört túróhoz keverjük.
2. A felaprított vöröshagymát az olajon fedő alatt – kissé lepirítva – megdinszteljük, és még forrón a répás túrómasszához dolgozzuk. Kicsit hűlni hagyjuk.
3. Eközben az olajos mago(ka)t felaprítjuk és elkeverjük a zsemlemorzsával.
4. A túróhoz annyi zabpelyhet keverünk, amitől jól formázható (se nem túl lágy, se nem túl kemény) lesz, és hideg vízbe mártott fagylaltos kanállal (4-5 dkg-os) adagokat veszünk ki belőle. Meggömbölygetjük, majd ellapítjuk és megforgatjuk a magos zsemlemorzsában.
5. Serpenyőben annyi olajat hevítünk, ami a tallérokat félig ellepi, és mindkét oldalukon pirosra sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd tálaljuk. (Önmagában valamilyen mártogatóval, vagy tetszés szerinti körettel fogyasztjuk.)

 

 

Epres gyümölcstorta

 

 

 

Gyerekkoromban a gyümölcstorta nagy szám volt, főleg az epres. Anya gyakran készítette, és általában vaníliakrémre ültette a gyümölcsszemeket. A tetejét természetesen gyümölcszselével fényesítette, ami olykor lefolyt a tortáról. :D Nyilván eme malőr lehet az oka, hogy felnőttként egy kissé tartok a zselés tetejű sütiktől. Emlékeim szerint még csak kétszer csináltam „csorgatós” zselatinnal édességet.
A gyümölcstorta alapja nálunk sosem piskóta volt, hanem kevert tészta. Ezt a későbbiek során, amikor már lehetett kész tortalapot kapni, felváltotta az a bolti vacak. Ám annak olyan mellékíze volt, hogy képes voltam miatta sztrájkolni, azaz juszt sem ettem meg. Anya le is lett tiltva a bolti tésztalap vásárlásáról. :D
Nemrégiben a nagynénémmel szóba került az epres gyümölcstorta, és elregélte, hogy ő gyakran csak azon egyszerűségében, a vaníliakrém nélküli változatot készíti, azt is kapcsos tortaformában. Bár megosztotta velem a tészta receptjét, de toll és papír híján, az csak a memóriámba került be. Ám sajnos időközben kikukázódott onnan. :D Gondoltam, majd leíratom vele egy másik alkalommal, amikor sort kerítenék a gyümölcstorta sütésre. Közben úgy alakult, hogy végre vettünk szabadföldi epret, de az most sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (kiderült, hogy az évek óta tapasztalt íztelenség oka a gombaölőszerek használata), úgyhogy nem volt kedvem magában megenni. Mindenképp valamilyen sütiben akartam viszontlátni. Eszembe jutott, hogy ez lehetne az a bizonyos gyümölcstortás alkalom. A nagynénémet mégsem hívtam fel a tészta receptjéért, hanem kiötöltem egyet, ami hasonló lehet ahhoz.
Később persze mérges voltam magamra, mert bár ez a fajta torta pont arra lett kitalálva, hogy az édes és zamatos eperé legyen a főszerep, de az íztelensége miatt nem bizonyult túl jó döntésnek gyümölcstortát sütni belőle. Sebaj, legalább volt lehetőségem gyakorolni a zselécsorgatást! :D Igaz, az is kissé elbaltázódott az elején, de helyrehoztam, és utóbb kiderült, hogy még jól is jött az a kis kezdeti bénázás. :) Ezek után már bátrabban bevállalom a jövőben. :D
Tény, hogy most az eper nem valami édes, de egy kis porcukorral megszórva, még így is élvezhető ez az egyszerű, klasszikus sütemény. :)
Persze, ha lehetőségetek van rá, akkor inkább saját termesztésű, valóban fincsi eperből készítsétek el. ;)

 

Hozzávalók 18-20 cm-es formához:

a tésztához:
4 dkg vaj
3,5 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás porcukor
1 tojás
7,5 dkg finomliszt
½ tk. sütőpor
egy kis csipet só
3-4 ek. tej

a tetejére:
45-50 dkg nagyobb szemű földieper
1 ½ cs. színtelen tortazselé (nálam kis zacsis Dr. Oetker)
6 dkg cukor
3,75 dl víz
bodza- vagy egyéb ehető virág a díszítéshez

elkészítés:

1. A tésztához a vajat előbb a kétféle porcukorral, majd a tojással kihabosítjuk. A tejjel felváltva hozzákeverjük a sütőporral, sóval vegyített lisztet. Kivajazott tortaformába öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük (vigyázzunk, nehogy túlsüssük, különben száraz és morzsálódós lesz!). A formából kivéve tortarácson hagyjuk kihűlni.
2. A megmosott, leszárított eprek szárrészét úgy vágjuk le, hogy a szemek magasságra közel azonosak legyenek.
3. A tésztalapot visszatesszük az elmosott tortaformába, és a gyümölcsszemeket körkörösen elrendezzük rajta.
4. A tortazselét a cukorral lábasba szórjuk és állandó keverés közben hozzákeverjük a hideg vizet. Kis lángon, folyamatosan kevergetve főzzük forrástól számítva 1 percig.
5. Az 5 percig hűlni hagyott, de még meleg zseléből 4 evőkanálnyit az eprek közé csorgatunk, a többi folyadékot pedig néhányszor megkeverve kicsit még hűlni hagyjuk.
6. Az épp csak sűrűsödni kezdő zselét a torta közepétől kiindulva, óvatosan az eperszemekre csorgatjuk. Hűtőbe tesszük dermedni.
7. A megszilárdult zseléréteget késsel elválasztjuk a karimától, lekapcsoljuk róla, és a tortát tálra tesszük. A tetejét bodzavirágokkal vagy egyéb ehető virágokkal díszítjük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. sín)
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:
Kisebb méretű eprek esetén elég 1 csomag tortazselé.

Megjegyzés:

A felhasznált gyümölcs súlyát természetesen a mérete befolyásolja, ezért a hozzávalóknál megadott mennyiség csak hozzávetőleges.
Vigyázat, a képen látható közönséges fagyal virága nem ehető! Senki ne csinálja utánam! :D

 

 

Citromtorta

...helló nyár!
 

 

A citrom az egyik kedvenc gyümölcsöm! Imádom az illatát, az üdeségét, és azt, hogy sokoldalúan felhasználható. Nem csoda, hogy fagyiból/jégkrémből is a citromos az egyik favoritom. :) Hogy miért emlegetek fagyit egy torta receptjénél?! Mert a krémje szerintem pontosan olyan, mint amikor az ember belenyal a citromfagyiba. Egyszerre fanyar és édes – nyamm! :D
Bár van a blogon néhány olyan édességem, ami a fent említett gyümivel ízesített krémmel készült, de ilyen típusút citrom ízben még sosem csináltam. Az a jó benne, hogy nagyon egyszerű elkészíteni, és nincs benne tojás, ami megdrágítaná, ill. picit macerásabbá tenné a kivitelezést. Bevallom, ezt a fajta krémet használtam a legutóbbi két tortámhoz is, mert nagyon bevált, és ha a hűtési időt nem számoljuk, akkor tényleg gyorsan megvan. Azt is elárulom, hogy a méteres kalácsom krémjéről van szó – igaz, most nem pudingport, hanem keményítőt vettem le a polcról –, sőt a piskóta is ugyanaz. :D Minő skandalum! Akit ez zavar, az ne is kövesse a blogot! :D Aki viszont egyetért velem abban, hogy ami már egyszer jónak bizonyult, azt nem kell nagyon bolygatni, az nyugodtan látogasson el ide máskor is. Ígérem, hogy azért olykor-olykor másfajta krémeket és tésztákat is bemutatok. ;)
No, de hagyjuk a jövendőt, fókuszáljunk most erre a szerintem imádni való és látványos tortára! Egyébként pünkösdkor rukkoltam elő vele, hogy méltón megünnepeljük a kerítést, amit életünkben 3. alkalommal a Kutyinyekkel csak mi ketten hoztunk össze. :D Igaz, ennek az oszlopai adottak voltak (sajnos ronda betonból), de legalább a többi a mi kezünk munkáját dicséri. Most már vígan kapaszkodhat bele a növendék sövény az új dróthálóba! :D Mi pedig a munkától kellemesen elfáradva élvezhettük a selymes és friss citromos krém zamatát. :)

Hozzávalók 20,5x10,5x7,5 cm-es dobozformához:

a piskótához:
3 tojás
15 dkg porcukor
75 ml napraforgóolaj
75 ml tej
20 dkg finomliszt
9 g sütőpor
1 kezeletlen citrom reszelt héja

a citromos krémhez:
3,75 dl tej
1,5 dl frissen facsart citromlé
60 g étkezési kukoricakeményítő
18 dkg porcukor
15 dkg vaj
1 kezeletlen citrom reszelt héja

a díszítéshez:
citromfűlevélkék
reszelt citromhéj
citromszeletkék
cukorgyöngyök

elkészítés:

1. A krémhez 1 citrom héját lereszeljük és félretesszük. A citromok levét kifacsarjuk és átszűrjük.
2. A keményítőt a porcukor felével együtt lábasba szórjuk, csomómentesre keverjük a citromlével, és felöntjük a tejjel. Közepes lángon, állandó keverés mellett pudinggá főzzük. Folpackkal letakarva teljesen kihűtjük, majd alaposan átkeverjük.
3. A puha vajat a többi porcukorral és a vaníliás porcukorral együtt habosra kavarjuk, reszelt citromhéjjal ízesítjük, majd robotgéppel hozzádolgozzuk a citrompudingot. Hűtőbe tesszük dermedni.
4. A piskótához a tojások fehérjét kemény habbá verjük. A tojássárgákat a porcukorral kihabosítjuk, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a tejet, az olajat, majd felváltva hozzáforgatjuk a sütőporos lisztet és a tojáshabot.
5. A sütőformát kibéleljük sütőpapírral (a formát előbb néhány ponton kivajazzuk, hogy a papír hozzáragadjon), beleöntjük a tésztamasszát, és előmelegített sütőben megsütjük.
6. A piskótát a sütőpapír segítségével kiemeljük a formából, lehúzzuk róla a papírt, és fejjel lefelé tortarácsra tesszük hűlni.
7. A tészta alját egyenesre vágjuk és 3 lapra szeljük. A krémet kb. 1 cm vastagon elosztjuk a legalsó tésztalapon, ráhelyezzük a másik tésztalapot, és azt is ugyanilyen vastagon kenjük meg a krémmel. Befedjük a 3. lappal.
8. Egy kevés krémmel lekenjük a torta tetejét, és körbekenjük az oldalát. A többi krémet díszítőcsővel ellátott habzsákba töltjük, és kidekoráljuk vele a torta tetejét. A krémet reszelt citromhéjjal vagy citromszeletekkel, cukorgyöngyökkel és citromfűlevélkékkel díszítjük. Kínálásig hűtőbe tesszük.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés:

Én szeretem lemérni a teljes krémmennyiséget, és a betöltésre szánt adagokat is konyhai mérleggel mérem ki. Így nagyobb eséllyel kerül egyforma mennyiségű krém a tésztalapok közé (pláne egy kerek tortánál).
A fenti torta esetében én a lapok közé kb. 200-200 gramm krémet kentem, és kb. 130 grammot osztottam el a tetején, illetve körben az oldalán. A megmaradt kb. 300 grammot pedig csillagcsöves habzsákba töltöttem és feldíszítettem a torta tetejét.

Tipp:
16 cm átmérőjű tortaformában is megsüthetjük.