Bounty golyó

 

 

Asszem mégsincs megállás Bounty-ügyben! :D Csak most már nem a boltit vesszük, hanem a házi készítésűt esszük. Igaz, 2 éve vegán kivitelben párszor csináltam, aztán viszont leálltam a gyártással. De 2 év után miért ne kezdhetnénk újra a házi Bounty-evészetet?! És nem csak mi, hanem mindenki, aki szereti, pláne ilyen energiaárak mellett, amikor a sütisütés lassan luxussá válik. Érdemes belőle egyszerre sokat készíteni. Ehhez csupán cukrozott sűrített tejből kell jóval többet főznünk, amit a hűtőben tárolhatunk, hogy aztán bármikor könnyen és gyorsan letudjuk az édesség előállítását. Bár a bevonásához használatos csoki sem olcsó móka, de anélkül mit sem ér az egész! ;)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

12 dkg házi cukrozott sűrített tej
7 dkg kókuszreszelék
8 dkg tejcsokoládé
1 púpozott ek. aprított pörkölt mandula (elhagyható)
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A sűrített tejet serpenyőbe téve kissé felmelegítjük, majd a kókuszreszelékhez adjuk és alaposan összekeverjük. Hűlni hagyjuk.
2. A mandulát felaprítjuk, és zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk. Kihűtjük.
   
3. A kókuszmasszából 12 golyót formázunk. A csokoládét az olajjal vízgőz fölött felolvasztjuk és belekeverjük az aprított mandulát (de anélkül is készíthetjük).
4. A golyócskákat fogvájóra szúrjuk, megmártjuk a (mandulás) csokoládéban (kanállal rásegítünk, hogy mindenhol bevonja a csoki), majd villával óvatosan lehúzzuk a fogvájóról, és sütőpapírral fedett vágódeszkára sorakoztatjuk. Dermedésig hűtőbe tesszük.

 

Palóc laska (krumplilaska)

 

 

 

Egymás után két weboldalról is szembe jött velem a krumplilaska, és mivel már első látásra megtetszett, a 2. jel(zés)re már egyértelmű volt, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom. A kamrában lévő krumpli egyébként is felhasználásért kiáltott. Annyi laska lett belőle, hogy egy 4-5 tagú család is jóllakott volna, legalábbis szerintem betöltve 1 személyre bőven elég belőle 3 darab.
Már akkor vigyorogtam, amikor összeállt a tészta, és látszódott, hogy jól nyújtható állagú. Azonnal eszembe jutott imádott tortilla lapom, amin én képes lennék évekig elélni. :D Amikor a laska a serpenyőben elkezdett hólyagosodni, majd másik kedvencemhez, az india naanhoz hasonlóan felfúvodott, szó szerint ujjongtam. Nem tudom, mi ez nálam, de én tényleg úgy tudok örömködni az ilyen csudaságoknak, mint egy ovis. :D Szóval egyértelműnek látszott, hogy a laskával való találkozásom is karmikus, akárcsak a fent említett másik két lapos, kerek tésztával. :)
Ízre a laska szerintem palacsintaszerű, és puha, mint az indiai lepénykenyér, lehet hajtogatni, tekergetni, nem törik, mint a tortilla (ha nem vagyunk elég gondosak). :)
Mivel tejföl és sajt mindig van itthon, én azzal töltöttem meg, és egy kis lila hagymával, tarka borssal bolondítva ettük, boldogan hümmögve, vigyorogva és fittyet hányva a ködös, párás időre. :)
Közben az jutott eszembe, milyen szerencse, hogy olcsón is lehet ilyen finomakat készíteni, de gyorsan visszaszívtam, még mielőtt kimondtam volna, mert a krumpli az ára alapján manapság nem éppen tartozik ebbe a kategóriába. De legalább a liszten kívül nincs benne egyéb hozzávaló, így azért ez az egyszerű étel mégsem számít olyan drágának. ;)

 

Hozzávalók 14 darabhoz:

50 dkg krumpli (hámozott mennyiség; én Balatoni rózsakrumplit használtam)
20 dkg finomliszt (vagy amennyit felvesz)
1 mk. só

elkészítés:

1. A meghámozott, kockákra vágott krumplit sós vízben megfőzzük, leszűrjük, és azon melegében áttörjük. Teljesen kihűtjük.
2. Megsózzuk, és (2-3 adagban) hozzágyúrjuk a lisztet. Akkor jó, ha nem ragad, de nem is túl lisztes, és jól nyújtható.
3. A krumplitésztát kétfelé vesszük, rudakká sodorjuk, majd 7-7 darabra vágjuk, és mindegyiket meggömbölygetjük.
4. A (kb. 50 g-os) golyócskákat enyhén lisztezett munkalapon kb. 2 mm vastag, 15-17 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és felhevített, zsiradékmentes serpenyőben kis-közepes lángon mindkét oldalukon hólyagosra sütjük. (Vigyázat, a laska gyorsan sül! Néhány sütés után érdemes kitörölni a serpenyőbe hullt lisztet.)
5. A kisütött tésztalapokat tányérra szedjük, és fogyasztásig konyharuhával letakarjuk. Hagyományosan egymásra tornyozzuk, miközben mindegyiket megkenjük kevés olvasztott disznó- vagy kacsazsírral.

Megjegyzés:

A palóc laskát eredetileg házi füstölt szalonna kisütött zsírjával kenik meg, és háromszög alakúra hajtják.
Úgy is készíthetjük, hogy a serpenyőt pici zsírral beecseteljük, és azon sütjük ki a laskát. Én így még nem próbáltam, de biztos vagyok benne, hogy nem rontja el.

Tipp:

Megkenhetjük túróval, tejföllel, halmozhatunk rá pirított hagymát, pirított káposztát, de édesen is ehetjük – pl. lekvárral, cukrozott dióval, mákkal stb.
Én fokhagymás tejföllel kentem meg, és lila hagymát, reszelt sajtot halmoztam rá.

 

Csokoládés Oreo sütemény

 

 

 

A kora reggeli hírolvasásaim alkalmával mindig felugrik valami Youtube-os ajánló. Így találtam rá egy sütés nélküli desszerteket egybefogó, videós receptgyűjteményre. Ez a pofonegyszerű Oreós süti szerintem kilógott a sorból, mert attól még, hogy nem sütőben készült, hanem serpenyőben, fedő alatt, még ugyanúgy sütést igényel. Tény, hogy ilyen kis mennyiségű tészta miatt haszontalan dolog bekapcsolni a rendes sütőt már csak azért is, mert a lefedett serpenyő keretezte jóval kisebb helyen ugyanolyan végeredményt érhetünk el. Sajnos azonban mini sütőkeret vagy pici tepsi híján mégis kivitelezhetetlen volt a serpenyős sütési mód. Ezért én kénytelen kelletlen sütőben készítettem el, feleslegesen felfűtve miatta a nagyobb légteret. A süteményt megízlelve aztán egyértelművé vált, hogy dupla, sőt tripla adagot kellett volna sütnöm. És nem csak azért, mert akkor valóban érthető döntés lett volna a sütő bekapcsolása, hanem azért is, mert ez az Oreós finomság bizony tényleg annyira ízletes, hogy megérte volna többet készíteni belőle. Viszont az a tény, hogy nálunk sosincs itthon 2-3 csomag Oreo keksz (sőt 1 csomag is csak szökő évente; meg az, hogy elsőre legtöbbször óvatos duhaj vagyok), keresztbe húzta a nagyobb mennyiségű édesség előállítását. Minden esetre azt javaslom, hogy aki nekifog, az tényleg kétszeres adaggal kezdje, mert megéri. ;)

 

Hozzávalók 6 darabhoz:

1 cs. (14 db) klasszikus Oreo keksz
1 tk. sütőpor
kb. 1 dl tej
12 dkg tejcsokoládé
2 dkg aprított mandula

elkészítés:

1. A kekszet tálba tesszük, kisebb darabokra tördeljük, hozzáadjuk a sütőport, felöntjük a tejjel, és addig keverjük, hogy egynemű legyen. A folyékony masszát 5 percig állni hagyjuk.
2. Újra átkeverjük, és sütőpapírral bélelt, 18x8 cm-es (vagy 15x10 cm-es) sütőformába öntjük. Egyenletesen elsimítjuk.
3. Előmelegített sütőben megsütjük, majd tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.
4. A csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, hozzákeverjük az aprított mandulát, és – az aljukat kivéve – minden oldalukon megmártjuk benne a tésztadarabokat.
5. A mandulás csokimázas sütiket sütőpapírra sorakoztatjuk és hűtőbe tesszük annyi időre, hogy megdermedjen rajtuk a bevonat.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Megjegyzés:

Felteszem, ilyen kicsi sütőformája nem sokaknak van – nekem sincs. Ezért én sütőkeretet és a hozzá tartozó szűkítőt használtam.
Érdemes egyébként dupla (ehhez 18x16 cm-esre állítottam a sütőkeretet) vagy tripla adagot sütni (főleg sütőkeret híján), egyrészt azért, mert nagyon finom, másrészt akkor a jól bevált 25x20 cm-es tepsinket használhatjuk. ;)