2020. április 12.

Szép húsvétot kívánok!





Az idei húsvét nagyon más, mint az eddigiek. Sokan sok mindent leírtak és elmondtak már arról az időszakról, amibe belekényszerültünk. Én már nem tudnék új gondolatot hozni, ezért csak azt üzenem, hogy a lehetőségeinkhez mérten ünnepeljük meg ezt a szép ünnepet, és igyekezzünk békére lelni. Vigyázzunk magunkra, a szeretteinkre és mindenki másra is, és higgyünk abban, hogy az a változás, ami előttünk áll, szépet és jót is tartogathat számunkra. :)

Kókuszos rizspuding mangóval (vegán)







Ezt a desszertet azoknak ajánlom, akik húsvétkor inkább valami könnyedebb édességre vágynak, és a süti ellenében a pohárkrémet részesítenék előnyben.
Néhány hete, pont, mire ezt a desszertet kitaláltam, hozzánk is begyűrűzött a koronavírus, úgyhogy ezúttal sajnos nem lehetett belőle fizetőeszköz az edzésekért, mert bizony az is halasztódik. Persze a desszert így is elfogyott, és legalább kiderült, hogy tökéletesen pontosan sikerült kiszámolnom a kellő mennyiséget egy 5 fős család számára. Csak azért ajánlom 6 személynek, mert 2 dl-es poharakkal számolva, pont ennyi embernek elegendő.
Bevallom, mangót én kicsiny hazánkban szinte soha nem veszek, mert össze sem lehet hasonlítani azzal, ami a származási helyén érik be. Ehhez a desszerthez viszont nagyon illik, ezért rászántam magam, hogy vegyek. Ha türelmesen kivárjuk, hogy pár nap alatt, kényszeredetten bár, de beérjen, akkor azért talán el tudjuk képzelni, milyen élményben lehet része pl. a Kuala Lumpurban lakóknak. :D Sosem felejtem el az ott kóstolt, frissen préselt mangólét...
Ahogy korábban már írtam, nem vagyok kókuszmániás, de ez a pohárkrém még nekem is nagyon ízlett. Bízom benne, hogy hamarosan az edzőm is élvezheti. :) Ha másként nem, hát úgy, hogy most ő készíti el az alábbi recept szerint.






Hozzávalók 6 személyre:

18 dkg kerekszemű rizs
6 dl rizstej (vagy más növényi tej)
2,5 dl + 2 ek. víz
15 dkg finomítatlan nádcukor
6 dkg pirított kókuszreszelék
1 cs. vegán kókuszízű pudingpor vagy vegán étkezési keményítő
2 dl kókuszkrém
2,5 dkg vegán margarin
1 érett mangó
1-2 ek. citromlé
kevés nádporcukor (elhagyható, ha a mangó elég édes)

elkészítés:

  1. A kókuszreszeléket zsiradékmentes serpenyőben világos színűre pirítjuk, kihűtjük, és 1 evőkanálnyit félreteszünk a díszítéshez.
  2. A vizet lábasba öntjük, megsózzuk, felforraljuk, majd hozzáadjuk az átöblített rizst, és nagy lángon, kevergetve elforraljuk róla az összes vizet.
  3. Hozzáöntjük a felhevített rizstejet, a nádcukrot, és közepes lángon puhulásig főzzük (viszonylag sok leve marad). Hozzáadjuk a pirított kókuszreszeléket.
  4. Közben a keményítőt csomómentesre keverjük 0,5 dl kókuszkrém és 2 evőkanál víz elegyével, és kis lángon, kevergetve besűrítjük vele a tejberizst. Beledolgozzuk a puha margarint, és teljesen kihűtjük.
  5. Amíg a puding hűl, a többi kókuszkrémet 20 percre mélyhűtőbe tesszük, majd felverjük, és óvatosan a kihűlt pudinghoz forgatjuk.
  6. A mangó húsát felkockázzuk, az így kapott mennyiség negyedét citromlével (porcukorral) ízesítjük, botmixerrel pürésítjük, majd beleforgatjuk a mangódarabkákat.
  7. A rizses krémet elosztjuk 6 üvegpohárban, rákanalazzuk a mangót, és megszórjuk a félretett pirított kókuszreszelékkel. Behűtve tálaljuk.
Tipp:
Természetesen hagyományos módon is elkészíthetjük, kókusztej helyett tejjel, vegán margarin helyett vajjal.







2020. április 10.

Juliánna, a kovász és az ő első kenyere





Utoljára 6 évvel ezelőtt kovászoltam. Az volt az első alkalom. Akkor sok finomságot alkottunk mi ketten Zsófival, a vadkovászommal. :) Aztán a lakásfelújítás betett neki, és el kellett búcsúznunk egymástól. :( Sokáig rest voltam újra belevágni ebbe a becses munkába. Pedig de sokszor gondoltam rá! Ez a fránya vírus, és ennek nyomán az élesztőhiány kellett hozzá, hogy újra nekifogjak. (Aztán mégis lett élesztőm, de azt a kalácssütésre tartogatom, édes kovász híján.) Sajnos két keverékem is hamvába hullt, még mielőtt beindultak volna. Valamiért egyikük sem fejlesztett kis buborékokat, pedig rozs- és kenyérliszt elegyéből lévő indíttatást kaptak, szépen csírátlanított üvegekben, kellő hőmérsékleten. Azt hiszem, az volt a baj, hogy nem adtam nekik nevet. Ezért ezt a mostanit már akkor elneveztem, amikor épp csak „megvetettem neki az ágyat”. Apai dédnagyanyám, a Korsós lány után Juliánnának kereszteltem. És ő alig 4 nap elteltével megmutatta magát. :) Már a legelején szebb és nagyobb buborékokat fejlesztett, mint Zsófi annak idején. Hihetetlen, de nagyon hamar készen állt kenyeret sütni. :)
Az 5. napon próba elé állítottam, és a vele készült első kenyértészta az előírt pihentetési időket betartva, néhányszor meghajtogatva került a sütőformába, hogy másnap kora reggel végre a sütő forró ölelése által igazi kovászos kenyérré lényegüljön. Az izgatott várakozást követően egyik ámulatból a másikba estem, amikor megszegtem ezt a tulajdonképpen még csitri korban lévő kovásszal készült első kenyeret. Hiszen ahhoz képest, hogy ez volt Juliánna első munkája, szerintem csodaszép lett. Ízre kellemesen savanykás, a bélzete ruganyos, de nem túl nedves, és a héja… hmmm… ropogós!
Nagyon meg kell becsülnöm életem 2. kovászát, mert ha ő máris ennyi örömet szerzett nekem, akkor az a minimum, hogy neki is szentelek egy bejegyzést itt a blogon. Akkor is, ha néhány évvel ezelőtt már megosztottam a kovászolással kapcsolatos tudnivalókat. Ráadásul ez a mostani kovászom és az első kenyér egy picit máshogyan készült, és ez a másik oka, hogy közzéteszem.
Egy biztos, ezúttal nem lehetek hűtlen Juliánnához – táplálnom kell, amíg csak lehet. :)



Hozzávalók a kovászhoz:

fehér kenyérliszt
teljes kiőrlésű rozsliszt
víz (nem túl klóros csapvíz vagy szénsavmentes ásványvíz)
1 db 7 dl-es csírátlanított befőttesüveg

elkészítés:

  1. A tiszta befőttesüvegbe beleszórunk 2 evőkanál kenyérlisztet, rámerünk 2 evőkanál vizet, és villával jó alaposan elkeverjük. Lazán rátesszük az üveg fedelét, és szobahőmérsékleten vagy annál egy kicsit melegebb helyen hagyjuk erjedni.
  2. 24 órával később elkeverjük 1 evőkanál vízzel, 1 evőkanál kenyérliszttel, és ugyanígy hagyjuk pihenni 1 napot.
  3. Harmadnap hozzákeverünk 2 evőkanál vizet, 1 evőkanál kenyérlisztet és 1 evőkanál teljes kiőrlésű rozslisztet. Erjedni hagyjuk 8-12 órát. (Ekkorra már láthatóak lehetnek a kis buborékok, de akkor se essünk kétségbe, ha ez még nem így van.)
  4. Ezután megint 2 evőkanál vizet és 2 evőkanál kenyérlisztet keverünk hozzá. (Igyekezzünk minél több levegőt belejuttatni a villával való keverés közben!)
  5. Újabb 8-12 óra elteltével megismételjük a 4. pontban leírtakat, és a kovászt lazán lefedve hagyjuk további 8-12 órát.
  6. Az idő leteltével a kovászunk már elég aktív lehet ahhoz, hogy megsüssük vele az első kenyeret. (A 4 napos kovászt lásd a képeken.)
  7. Ha életben van, de még túl kevés buborék mutatkozik benne, akkor etessük tovább 8-12 óránként.

Hozzávalók fiatal kovásszal készült fehér kenyérhez:

10 dkg aktív kovász
40 dkg fehér kenyérliszt + a hajtogatáshoz
1 ek. teljes kiőrlésű rozsliszt
1 tk. cukor
1 tk. só
3 dl víz
napraforgóolaj a kelesztéshez

elkészítés:

  1. A munkálatok előtt a befőttesüvegben lévő már aktív kovászt megetetjük 2 evőkanál vízzel és 2 evőkanál kenyérliszttel, majd a konyhapulton, lazán lefedve, 8-12 órát hagyjuk dolgozni.
  2. Az aktív kovászból 10 dkg-nyit a kelesztőtálba öntünk, hozzákeverünk 1 dl vizet, 10 dkg kenyérlisztet, és letakarva, néhány órát pihenni hagyjuk. (Én 5 órát pihentettem.)
  3. Ha már szép buborékos a kovász, rászórjuk a cukrot, a sót, a teljes kiőrlésű rozslisztet, az átszitált kenyérlisztet, felöntjük a többi vízzel, és robotgéppel 5 percig közepes fokozaton keverjük.
  4. A bekevert tésztát lisztezett munkalapra borítjuk, és (ha szükséges, beolajozott kézzel) jobbról és balról egymásra hajtjuk a tésztát, majd felgöngyöljük. Olajjal kikent kelesztőtálba tesszük, és letakarva, fél órát pihenni hagyjuk.
  5. A pihentetett tésztát óvatosan kiborítjuk a tálból, ujjbegyeinkkel finoman kihúzkodjuk, nehogy kiszökjenek a légbuborékok. A fenti módon újra meghajtogatjuk, és letakarva, ismét 30 percet pihentetjük.
  6. A teljes műveletet még kétszer ismételjük, és ezúttal 1-1 órát pihentetjük a tésztát.
  7. A megkelt, lágy tésztát óvatosan a belisztezett munkalapra borítjuk, az ujjbegyeinkkel lenyomkodjuk, kissé kihúzkodjuk, majd felgöngyöljük és beletesszük a sütőpapírral bélelt sütőformába. Letakarva 12 órán át kelni hagyjuk.
  8. A kenyeret 5 percig 250°C-on, majd további kb. 35 percig 230°C-on sütjük. A sütőből kivéve kiborítjuk a formából, rácsra tesszük és így hagyjuk teljesen kihűlni.
További tudnivalókról és tippekről itt olvashatsz.