Erzsi kocka

süti vs. Andrej Hermlin and his Swing Dance Orchestra

Húsvét óta nem posztoltam receptet, sőt a Kutyafül apukájának a szülinapjára, ill. a húsvétra sütött tortáról (blogbejegyzés híján) is mindössze egy-egy, házi használatú fotó készült. Nem is hiányzik annyira az édesség, ha meg igen, bekapok pár kocka étcsokit, és azzal elvagyok. Nemrégiben azonban megláttam a fb-on Marcsi barátnőm Erzsi kockáját, és úgy éreztem, nekem ez most kell. :D A most végül 2 hetet késett. A sütisütés reggelén még nagy volt bennem az elán, ami az aznap különösen hisztikrisztina Lysse cicánk közbenjárására aztán jócskán alábbhagyott – azt ui. nem a pórázos kerti sétára tartogattam. Mire végre lerendeztem a kisasszonyt, az arcomon morc ábrázat vert tanyát, és ezzel a fejjel nyújtottam és sütöttem ki a tésztalapokat, ill. kevertem be a krémet. A folytatás aztán az extra sétáltatás miatt újfent tolódott, így a sütemény betöltése is késett. Gyakorlatilag tokkal-vonóval együtt másfél napba telt elkészíteni az Erzsi kockát. :D
Látva a krémet, bevallom, nem sok bizalmat szavaztam annak, hogy jó lesz. Marcsinak még egy „shortot” is küldtem a krém állagáról, ahogyan az épp lefolyik a villáról, miközben lemondóan érdeklődöm, hogy „ennek ilyen hígnak kell lennie?” – Ott ögye mög a fene! – gondoltam magamban Tóth papa után szabadon, de végül a Limara -féle Kata szelet receptjében javasolt babapiskóta megmentette a napot: felszívta a fölösleges nedvességet. A betöltéskor ez azonban mégsem nyugtatott meg, így a csokibevonatba is beleleheltem egy adag pesszimizmust – bánatában le is folyt egy része. A totál káosz nap estéjét végül nem a sütievészet koronázta meg, hanem Andrej Hermlin fergeteges szving koncertje. Épp ez kellett a lelkemnek és az idegeimnek! :)
A süti másnapi felszeletelésekor ugyan kiderült, hogy az Erzsi kocka mégis kifejezetten jól sikerült, ennek ellenére be kell valljam, hogy bár finom, nem lettem a rajongója. A 25 éves (félig kenyai, Lengyel Tomi hasonmás) totál dilinyó David Hermliné annál inkább! :D

Hozzávalók:

a tésztához:
50 dkg finomliszt
15 dkg porcukor
1 cs. sütőpor
egy csipet só
15 dkg vaj
3 tojássárgája
kb. 15 dkg tejföl (20% zsírtartalmú, nem folyós)

a töltelékhez:
egy tésztalap, összetördelve
1-1,5 dl forró tej
1 cs. vaníliás cukor
1 dl rum
kb. 7 dkg sárgabaracklekvár
10 dkg vaj
13 dkg porcukor
3 dkg holland kakaópor
néhány babapiskóta (nálam 3 db; elhagyható)

a csokoládébevonathoz:
6 dkg cukor
1,5 dkg holland kakaópor
4 ek. víz
5 dkg vaj
1 tk. napraforgóolaj

elkészítés:

1. A tésztához a porcukorral, sóval, sütőporral vegyített lisztet összemorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáját, és annyi tejfölt gyúrunk bele, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A tésztából 3 téglatestet formázunk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
2. Egy tésztadarabot kb. 26×30 cm-esre kinyújtunk, a sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A kisült lapot a sütőpapír segítségével áthúzzuk egy tortarácsra, kihúzzuk alóla a papírt, és így hagyjuk kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.
3. A töltelékhez az egyik tésztalapot összetördeljük. A vaníliás cukrot elkeverjük a felhevített tejben, a tésztamorzsára öntjük, majd hozzáadjuk a rumot, a baracklekvárt. Félretesszük hűlni.
4. A vajat a porcukorral kihabosítjuk, és előbb alaposan elkeverjük benne a kakaóport, majd beleforgatjuk a tejes-rumos tésztát és a babapiskótát.
5. Az egyik tésztalapon egyenletesen elosztjuk a tölteléket, majd befedjük a másik tésztalappal, és kissé lenyomkodjuk. Nejlonzacskóba húzva szobahőmérsékleten hagyjuk, amíg a bevonatot elkészítjük.
6. Ehhez a kakaóporral vegyített cukrot a vízzel gőz fölött addig melegítjük, amíg a cukor teljesen fel nem olvad. Elzárjuk alatta a lángot, beletesszük a puha vajat, az olajat, és alaposan elkeverjük benne. Addig hagyjuk hűlni, hogy egy kicsit meghúzzon, ezután bevonjuk vele a sütemény tetejét, és dermedésig hűtőben pihentetjük. Négyzet alakú szeletekre vágva kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül (középső sín)
sütési idő: kb. 12 perc/lap

Megjegyzés, tipp:

Én a Marcsinál javasolthoz képest egy picit kisebbre nyújtottam a tésztalapokat (28 helyett 26×30 cm-esre), és a csokibevonat mennyiségét is csökkentettem.
A forró tej helyett csak lekvárt is tehetünk a tésztába (a rum mellett, persze). Ez esetben a lekvárt ugyanúgy forrósítsuk fel, mint a tejet.

Áldott húsvéti ünnepeket!

Dióhabos leveles kosárka

 

 

Utoljára január végén sütöttem „rendes” süteményt, és poharas desszerttel sem mostanában örvendeztettem meg magunkat. A Kutyafül már mondogatta, hogy nagyon enne valami jó kis házi sütit, úgyhogy eléggé éreztem a nyomást. :D Mivel közeleg a húsvét, amikor is rendszerint leveles tésztát is szoktam készíteni, ezért azt gondoltam, itt az ideje bespájzolni belőle, hogy amikor szükség van rá, csak kiolvasztom, megformázom, ill. csupán a tölteléket kell frissen megcsinálni hozzá. Eredetileg másfajta krémmel akartam megtölteni, de megláttam a konyhaszekrényben pár napja várakozó pirított diót – amit a joghurtos jégsaláta tetejére szoktam szórni –, a hűtőben pedig volt két tojásfehérjém és cukorral kevert, reszelt citromhéjam – hamar eldőlt, hogy a töltelék diós fehérjehab lesz. :) Az előző nap elkészített és még nem lefagyasztott tésztát csak ki kellett vennem a hűtőből, és gyorsan-frissen legyártottam a diós habot. Pikk-pakk megvoltam vele, sőt még a fotózással sem kellett várnom holnapig, hála érte az aznap kissé borongós, fehér felhős időnek. :)
Kóstoláskor nagyon vigyorogtam, ui. a köhögős-tüsszögős állapotomban igazi jutalomnak éreztem, hogy a készítésnek minden mozzanatát siker koronázta. :) Hazaérkezve pedig a Kutyinyek is osztozott velem az örömben, és boldogan harapott bele a várva-várt süteménybe. Sőt, még a keresztlányunknak is ízlett, pedig ő nincs oda a leveles tésztás sütikért!
Húsvétra (is) nagyon jó választás! ;)

Hozzávalók 12 darabhoz:

a kosárkákhoz:
½ adag (kb. 60 dkg) klasszikus leveles tészta (lehet bolti is)
1 kis tojás vagy tojásfehérje a kenéshez (elhagyható)
porcukor a tálaláshoz

a töltelékhez:
2 tojásfehérje
7 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
8 dkg dióbél
2 kezeletlen citrom reszelt héja

elkészítés:

1. A töltelékhez a diót zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, és miután kihűlt késes aprítóban ledaráljuk. Hozzákeverjük a reszelt citromhéjat.
2. A tojásfehérjéből a porcukorral, vaníliás cukorral kemény habot verünk, és beleforgatjuk a darált diót. (A kész diós habot habzsákba is tölthetjük.)
3. A korábban elkészített házi leveles tésztát 70×23 cm-esre kinyújtjuk, majd a tésztalapot a rövidebbik oldalától kiindulva kettészeljük. Az így kapott 2 db 70×11,5 cm-es tésztasávot a hosszabbik oldala mentén 6 darabra vágjuk. Ilyen módon 12 kis lapocskánk lesz.
4. A muffintepsi (zsiradékmentes!) mélyedéseit kibéleljük a tésztalapokkal, és mindegyikbe egy adag diós fehérjehabot kanalazunk/nyomunk. (A tészta kihajló oldalait lekenhetjük felvert tojással/tojásfehérjével, közben vigyázva, hogy a vágott tésztaszéleket ne kenjük össze.)
5. A muffintepsit az előmelegített sütő rácsára tesszük és megsütjük a kosárkákat. Még melegen tortarácsra szedjük, és így hagyjuk kihűlni. Porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 22 perc

Megjegyzés, tipp:

Amikor másodjára is elkészítettem ezt a süteményt, rájöttem, hogy a fenti mennyiségű házi leveles tésztából 12 helyett 16 sütit is tudok készíteni. Ezt úgy értem el, hogy miután 70 helyett 60×23 cm hosszúra nyújtottam a tésztát, félbevágtam azt, és az így kapott 30×23 cm-es tésztalapokat tovább nyújtottam 40×23 cm-esre, majd ezután a fenti módon hosszában félbevágtam, és a 4 db 40×10 cm-es tésztasávokat 4-4 darabra szeltem. A töltelék mennyiségét növeltem: 3 tojásfehérjéhez 10-10 dkg porcukrot és darált diót adtam, azaz a kb. 120 g tojásfehérje pont elegendő lett a 16 sütihez.