Tolófánk citromos mázzal

Értem az okát, de elég idétlen nevet találtak ennek a fánknak. :D És én mindezt tetézem azzal, hogy az égetett tészta soha nem volt a szívem csücske. :D Ennek ellenére beszavaztam az idei farsangi fánkok sorába, mert nagyon megtetszett a formája. A receptet egy régi kedves süteményes könyvemből vettem, és mivel tökéletesnek bizonyult, nem változtattam rajta semmit, csak a mennyiségeket feleztem. Így is jóval több lett, mint amire számítottam, úgyhogy megint megállapítottam, hogy a könyv írói anno nem tudtak számolni. :D
A készítés során kiderült, hogy bár a tésztát eredetileg le kell tolni a sütőpapírról, bele az olajba – innen a tolófánk elnevezés –, az enyémeknek mégis inkább pottyanni volt kedvük. :D De mégsem keresztelhettem át őket pottyantós fánkra, hiszen az még idétlenebbül hangozna. :D Szerencsére az állagával abszolút elégedett voltam, ez a fánk ui. elképesztően könnyű és laza szerkezetű. Fura, hogy mennyire nem zavaró a cukor teljes hiánya, bőven elég az, ami a tetején van. Mivel egymás után betoltam belőle vagy négyet, ezért utóbb teljesen helyénvalónak éreztem a tolófánk nevet. :D

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

Tésztához:
2,5 dl víz
5 dkg vaj
egy csipet só
12,5 dkg finomliszt
3 tojás
1 púpozott tk. szárított, reszelt bio citromhéj
1 l kókuszolaj a sütéshez

Citromos mázhoz:
10 dkg porcukor
2 ek. citromlé

Tálaláshoz:
lime- vagy citromdzsem

elkészítés:

1. A vajat, a sót és a vizet lábasba téve felforraljuk, majd hozzáadjuk a lisztet, és addig keverjük, amíg a tészta elválik az edény belső falától, és gombóccá áll össze.
2. Elzárjuk alatta a lángot, kicsit hűlni hagyjuk, majd robotgéppel egyenként belekeverjük a tojásokat. Citromhéjjal ízesítjük.
3. A tésztamasszát szobahőmérsékleten hagyjuk 30 percet, majd csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazzuk.
4. Egy ív sütőpapírból levágunk egy 8 cm széles sávot, a közepét megkenjük egy kevés olajjal, és a masszából 6 cm átmérőjű, 1 ½ cm magas koszorúformát nyomunk rá.
5. A megformázott fánkot a papír segítségével fejjel lefelé tesszük a 175°C-ra felmelegített olajba – vigyázva, hogy a papír ne érjen bele a zsiradékba –, és addig sütjük így, amíg a fánk olajban lévő része megszilárdul. Ekkor egy kés pengéjével óvatosan letoljuk a fánkot a papírról, és a másik oldalán is aranysárgára sütjük. Így járunk el a többi tésztával is, miközben a sütőpapírt minden 3. sütés előtt beolajozzuk.
6. A kész fánkokat konyhai papírtörlőre szedjük, és leitatjuk róluk a felesleges zsiradékot.
7. A mázhoz a porcukrot simára keverjük a citromlével, és becsíkozzuk vagy megmártóztatjuk benne a fánkokat. Lime- vagy citromdzsemet kínálunk mellé.

Megjegyzés:
Ha szilikonos sütőpapírt használunk (az olajjal való kenést persze így sem spórolhatjuk meg), akkor a fánkok maguktól is az olajba pottyannak, nem kell késsel rásegítenünk.
Készíthetünk dupla mennyiségű mázat is. Ebben az esetben az első réteg mázat hagyjuk megszáradni, és csak ezután mártsuk meg újra.

Málnás ricottatortácska

Úgy látszik, a napsütésben való gyaloglás jó hatással van a kreativitásra, vagy ha úgy tetszik, a Múzsa díjazza ezt a tevékenységet, mert nem először fordult elő velem, hogy a telkünk körül megtett több kilométeres sátafikálásnak ilyen eredménye lett. :D A Múzsa tehát most is egy desszertötletet csókolt a homlokomra, ami onnan bejutott a szürkeállományomba, minekutána nagy boldogan közöltem is a Kutyinyekkel, hogy mi lesz a következő sütemény. :D Talán úgy tűnhet, hogy állandó jelleggel édességeken agyalok, pedig dehogy. Úgyhogy jól jön a Múzsa segítsége, ha épp nincs kedvem máshonnan inspirálódni. Persze ez a süti nem nevezhető hatalmas ötletnek sem a krém, sem a formája tekintetében, de mivel igen kevés minitortám van itt a blogon, ezért számomra még mindig újdonságnak számít az ilyen típusú, kb. 4 falatnyi kis édesség. :) A minitortához a tésztát többféleképpen is elkészíthetjük – én is csináltam már úgy, hogy a sütőpapírra előrajzoltam a köröket, amiken aztán szétkentem a tésztamasszát. A most elgondolt sütihez azonban jóval kisebb piskótalapokra volt szükség, ezért nem lett volna értelme a kis köröcskékkel pepecselni. Sütés közben amúgy is eldeformálódtak volna, mivel ez most vajas piskóta. Úgyhogy a jól bevált módszernél maradtam, és egy nagy tepsinyi piskótalapból szaggattam ki a köröket. Ebben az esetben persze a lehulló tésztaszéllel is illik kezdeni valamit, és mivel hogy, hogy nem, a krémből is megmaradt egy kevés, a piskótával rétegezve poharas desszert lesz majd belőle egy későbbi alkalommal. A málnás krém szerintem nagyon szeretni valóra sikeredett. :)
Bár mi a Kutyafüllel Valentin nap-ellenesek vagyunk, de aki nem ilyen szigorú, az méltón megünnepelheti holnap ezzel a színeiben is a szerelemhez illő desszerttel. ;)

Hozzávalók 10 darabhoz:

Vajas piskótához:
6 tojás
10 dkg porcukor
12 dkg finomliszt
2 dkg holland kakaópor
10 dkg olvasztott vaj
6 g sütőpor

Málnás ricottakrémhez:
25 dkg mirelit málna
25 dkg ricotta (krémes állagú)
10 dkg vaj
15 dkg porcukor
1 tojás
kb. 1,5 dl tejszín
1 dl tej
3 dkg finomliszt

Tetejére:
holland kakaópor

elkészítés:

1. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral kihabosítjuk és hozzákeverjük a langyos olvasztott vajat.
2. A tojásfehérjét kemény habbá verjük és felváltva beleforgatjuk a sütőporral, kakaóporral vegyített lisztet, valamint a vajas tojásmasszát.
3. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt gáztepsibe öntjük és egyenletesen szétkenjük, majdnem teljesen a tepsi széléig. Előmelegített sütőben megsütjük. Még melegen lehúzzuk róla a sütőpapírt, és átemeljük a sütő rácsbetétjére. Így hagyjuk kihűlni.
4. A krémhez a kiolvasztott málnát leturmixoljuk, szűrőkanálba öntjük és addig kevergetjük, hogy a szűrőben szinte már csak a magjai maradjanak.
5. A lecsöpögött málnavelőből kiveszünk 10 dkg-ot, azt félretesszük, a többihez pedig annyi tejszínt öntünk, hogy a folyadék 2,5 dl legyen.
6. A tojást lábasba ütjük, felverjük és simára keverjük a liszttel. Felengedjük a málnás tejszínnel, a tejjel, és kis lángon, kevergetve felfőzzük. Többször átkeverve, teljesen kihűtjük.
7. A ricottát kikeverjük 8 dkg porcukorral, és beledolgozzuk a félretett málnavelőt.
8. A puha vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, hozzákeverjük a málnapudingot, majd a ricottakrémet is hozzáadva, robotgéppel felhabosítjuk. A kész krémet, hűtőbe tesszük.
9. A piskótából 7 cm átmérőjű köröket szaggatunk ki. Az egyik körlapocskára ráhelyezzük a fémgyűrűt/pogácsaszaggatót (amivel a köröcskéket kiszaggattuk), a tésztára halmozunk egy jó púpos evőkanálnyi málnás krémet, és ráhelyezünk egy másik tésztalapot.
10. Lehúzzuk róla a fémgyűrűt úgy, hogy a piskótát középen óvatosan lefelé nyomjuk. Így járunk el a többi tésztával is.
11. A megmaradt krémet csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazzuk és feldíszítjük a tortácskák tetejét. Fogyasztásig hűtőbe tesszük, és tálaláskor meghintjük kakaóporral.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 12 perc

Megjegyzés:
A krémmel egy csöppet elszámoltam magam, mert kimaradt belőle kb. 20 dkg-nyi. Utólag viszont úgy látom, hogy ez nem is baj, mert a lehulló tésztaszélekkel együtt pohárba rétegezhetjük. 

Gundel-palacsinta

Idejét sem tudom, mióta készülök Gundel-palacsintát sütni, pedig olyan egyszerű, mint egy faék. :D Na jó, azért mégse hasonlítanám a legegyszerűbb emberi találmányhoz, már csak azért sem, mert ez a 3 részből álló desszert szinte hungarikumnak számít. A palacsinta viszont semmiképp sem nevezhető bonyolult ételnek, bár kétség kívül igencsak el lehet rontani ezt is. A többi tartozék összehozásához szintén nem kell Michelin csillagos séfnek lenni, de azért oda kell figyelni a készítés során, hogy szeretni való legyen a végeredmény. :)
Az én Gundel-palacsintám nem az autentikus változat, vagyis nem teljesen az, amit – egyes források szerint – annak idején Márai Sándor felesége receptjének köszönhetően Gundel Károly felvett híres-neves éttermének étlapjára. De természetesen nagyon hasonlít hozzá.
Valójában azért is akartam annyira elkészíteni, mert erre az édességre is igaz, hogy eddig talán csak egyszer ettem igazán finomat. Vagy a rumot vagy a diót spórolják ki belőle, vagy – uram, irgalmazz! – dejóval helyettesítik. De az is előfordul, hogy egyszerre mindkettővel fukarkodnak. Nem beszélve a lényegről: a csokoládéöntetről – abban ui. fürdenie kellene a palacsintának, de az legtöbbször csak nyomokban fedezhető fel rajta (nálam ez csak a jól fotózhatóság kedvéért van így :D). Én már afölött is képes lennék szemet hunyni, hogy elsunnyogják a rumot (rumaromára meg gondolni se merek, e nemes desszert esetében meg pláne nem), ha legalább jelentős mennyiségű öntet lenne hozzá. Kész csoda, hogy az egyik helyi étterem viszonylag jól tudja készíteni, úgyhogy nagyon-nagyon néha ott szoktam ilyen palacsintát rendelni. Eddig! Mert most már van saját, külön bejáratú Gundelem! :D Számomra a lényeg, a csokiöntet kifejezetten jól sikerült, ezért is merem ajánlgatni itt a blogon. :D

Hozzávalók 4 személyre:

Palacsintához:
22 dkg finomliszt
1 nagy tojás
1 tk. napraforgóolaj
1 mk. vaníliás cukor
1 csipet só
3 dl tej
1 dl szóda- vagy szénsavas ásványvíz
kókusz- vagy napraforgóolaj a sütéshez

Töltelékhez:
20 dkg dióbél
15 dkg porcukor
1,5 dl tej
5 dkg mazsola
1 tk. reszelt, szárított bio citromhéj vagy 1 kis kezeletlen citrom vagy narancs reszelt héja
½ mk. őrölt fahéj
1 ek. Portorico rum
1 púpozott ek. (3 dkg) tejszínhab

Csokoládéöntethez:
15 dkg étcsokoládé (40-50% kakaótartalmú)
10 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
1 ek. holland kakaópor
1 csapott tk. finomliszt
2 tojássárgája
3 dl tej
1 dl habtejszín
30-40 ml Portorico rum

Továbbá:
kevés vaj a sütéshez
durvára darált dió a tálaláshoz

elkészítés:

1. A palacsintához a sóval, cukorral ízesített tojást felverjük, majd apránként, felváltva csomómentesre keverjük a liszttel és a tejjel. Vízzel hígítjuk és hozzáadjuk az olajat. Letakarva 1 órát pihentetjük.
2. A palacsintasütő serpenyőben 1 teáskanál olajat hevítünk, eloszlatunk benne egy merőkanálnyi palacsintatésztát, és mindkét oldalán kisütjük. Így járunk el a többi tésztával is, miközben minden sütés előtt kevés olajat teszünk a serpenyőbe. (8 palacsintánk lesz.)
3. A töltelékhez a diót zsiradékmentes serpenyőben kis lángon kissé megpirítjuk, és miután kihűlt, a felét finomra, a másik felét durvábbra daráljuk. (Késes aprítóval ez könnyen megoldható.)
4. A tejet a porcukorral felforraljuk, hozzáöntjük a darált diót, majd a tűzről levéve belekeverjük a mazsolát, a reszelt citromhéjat, a fahéjat és a rumot. Teljesen kihűtjük, majd hozzáforgatjuk a tejszínhabot.
5. A palacsintákat gazdagon megtöltjük a diókrémmel, háromszögletűre hajtjuk, és vajjal kikent tűzálló tálba sorakoztatjuk.
6. Az öntethez a tojások sárgáját simára keverjük a porcukorral, a kakaóporral, a liszttel és 1 dl tejjel.
7. A többi tejet a tejszínnel együtt lábasba öntjük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a darabokra tördelt csokoládét, és addig melegítjük, amíg a csokoládé fel nem olvad benne.
8. Amint felforrt, lehúzzuk a tűzről, és lassan hozzácsorgatjuk a tojásos elegyet. Visszatesszük a tűzre, és kevergetve addig forraljuk, amíg mártás sűrűségű nem lesz (ez kb. 3 perc). Lehúzzuk a tűzről, és hozzákeverjük a rumot.
9. A forró csokoládéöntetet a palacsintákra öntjük, és 180°C-os sütőben 5 perc alatt épp csak átmelegítjük. 4 tányérra személyenként 2 palacsintát teszünk és megszórjuk durvára darált dióval.