2018. december 22.

Karácsony



Minden kedves Olvasómnak
békés, boldog ünnepeket kívánok!


 🌲❋🌲✲🌲❋🌲

Marcipános, rumos csokoládétortácska







A minitortákat nagyon cukinak tartom, de mivel a piskóta kör alakúra való kiszaggatásából származó lehulló tésztaszélek felhasználására is ki kell találni valamit, ezért meglehetősen ritkán fordul elő, hogy ilyen édesség készítésére adom a fejem. De az ünnep az mégiscsak ünnep – ilyenkor hamarabb úgy dönt az ember lánya, hogy időigényesebb desszerttel rukkol elő. Bevallom, ezt a süteményt egy, a hűtőben várakozó, korábban elkészített krém miatt találtam ki. Akkor úgy tűnt, túl sok tejszínt kevertem a csokoládéhoz, és az elég lágy maradt. Új krémet gyártottam, emezt meg betettem a hűtőbe. Amikor később rákukkantottam, kiderült, hogy csak idő kellett neki, hogy kellően megdermedjen. Így hát pár napig tartogattam, amíg kialakult, mihez is fogom majd használni. Végül egy kis marcipánnal karöltve, ezekbe a kis sütikbe töltöttem. A dekorálásnak pedig csak a fantáziánk szabhat határt – az én fantáziám most ennyire futotta. :D
Talán kevésnek tűnhet ez a 4 tortácska, de mivel nagyon csokis, bőven elég belőle fejenként egy darab. Különösen akkor, ha a karácsonyi vacsora után esszük szűk családi körben, ahol csak 4-en vannak jelen, mint ahogyan például nálunk. Márpedig mi már évek óta nem visszük túlzásba az ünnepi habzsidőzsit, úgyhogy pont elegendő ez a 4 minitorta az egyéb édességek mellett. :)






Hozzávalók 4 darabhoz:

Piskótához:
4 tojásfehérje
2 tojássárgája
10 dkg porcukor
11 dkg finomliszt
1 dkg holland kakaópor
1 csapott mk. sütőpor
1-2 ek. hideg víz

Rumos csokoládékrémhez:
10 dkg étcsokoládé (40-50% kakaótartalmú)
2 dl habtejszín
2 tk. porcukor (vagy a csokoládé édességétől függően)
1 ek. Portorico rum

Marcipánréteghez:
10 dkg cukrozott marcipánmassza
1 mk. meggylé vagy piros ételfesték

Díszítéshez
cukorgyöngyök

elkészítés:

  1. A rumos csokoládékrémhez az étcsokoládét a porcukorral 0,5 dl tejszínben felolvasztjuk, hozzáadjuk a rumot, kevergetve langyosra hűtjük, majd óvatosan hozzáforgatjuk a tejszínhabot. A krémet sima csővel ellátott habzsákba töltjük és hűtőbe tesszük, hogy kissé megdermedjen.
  2. A piskótához a tojásfehérjét a porcukorral fényes, kemény habbá verjük, majd egyenként hozzáforgatjuk a tojássárgákat, végül a vizet és a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet. A tésztamasszát a sütőpapírral bélelt 20x30 cm-es tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
  3. A kész piskótáról lehúzzuk a sütőpapírt, rácsra téve hagyjuk kihűlni, majd 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval 12 db kört vágunk ki belőle.
  4. A marcipánt összegyúrjuk a meggylével/ételszínezékkel, és porcukorral hintett felületen 3-4 mm vastagságúra kinyújtjuk. 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval 4 db kört szaggatunk ki belőle.
  5. Az egyik kis tésztalapra csokoládékrémet nyomunk, kissé elkenjük és ráhelyezünk egy másik lapot. Nagyon vékonyan megkenjük csokoládékrémmel, és ráhelyezünk egy marcipánlapocskát. A 3. piskótalapra szintén nagyon kevés krémet kenünk, és a marcipánra fektetjük. A többi hozzávalóval is így járunk el.
  6. A megmaradt krémmel körbekenjük a tortácskákat, és a tetejükre gömböcskéket nyomunk. A sütemények alját körben, ill. a tetejüket is hópehely formájú cukorgyöngyökkel díszítjük. Dermedésig hűtőbe tesszük.
sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés:

A marcipánból szaggatás után kimarad valamennyi, de nem érdemes kevesebbel dolgoznunk. A nagyobb mennyiséget ui. könnyebb kiszaggatni. Ha mégis fel szeretnénk használni a megmaradt marcipánt, pici csillag alakú kiszúróformával vágjunk ki belőle néhány csillagot, és cukorgyöngyök helyett azokkal díszítsük fel a tortácskák tetejét.
















2018. december 19.

Gesztenyés szelet







A gesztenyekocka az egyik kedvenc karácsonyi süteményem. A blogom még nem is létezett, amikor ez a recept népszerű édességnek számított azon a receptgyűjtő oldalon, amit aztán 2 év után magam mögött hagytam. A recepttől persze nem váltam meg, hanem átköltöztettem ide, a Sünis kanálra. Évekig nézegettem – egyre morcosabb ábrázattal – a róla készített fotókat, és most végre eldöntöttem, hogy újakra cserélem. Hiszen az eltelt időben a saját megítélésem szerint is egy csöppet azért sikerült fejlődnöm fotózásilag, és az ügyesebb énem nem bírta nézni a korábbi csúf képeket. :D Az újrázás másik oka az volt, hogy konkrétan gesztenyekockát már legalább 4 éve nem sütöttem karácsonyra, csak egyéb, nagyon hasonló gesztenyés alternatívákat. Így hát a napokban nekifogtam, hogy akkor majd most. És juszt is megcsinálom az ipari szenny Hulala nélkül! :D
Csak fele mennyiséget akartam készíteni, de a lisztet, a kakaóport és a sütőport buta mód a 6 tojásos piskótához mértem ki, ill. vegyítettem össze. A 3 tojásból viszont akkorra már kikeverődött a cukros tojássárgája és keményen állt a fehérjehab, arra várva, hogy a száraz anyagot is beleforgassam. Ettől persze még maradhattam volna az eredeti receptnél, és úgy volt, félreteszem egy másik alkalomig a plusz kakaós lisztet. A véletlenül választott nagyobb tepsi azonban dugába döntötte a tervet, mert a tésztamassza túl kevésnek bizonyult a 20x30-as tepsihez – a piskóta első ránézésre igen vékonynak tűnt. De megtetszett nekem ez az alacsony tészta, így hát ott és akkor a sütemény eredeti külalakja is csak vágyálom maradt. Egy ilyen vékony tésztarétegen ui. nem mutatott volna valami jól a krém és annak tetejében a nála is magasabb tejszínhabréteg. Ekkor eldőlt, hogy nem várok én arra a későbbi alkalomra, hanem már most felhasználom a félretett kakaós lisztet, és sütök belőle egy második vékony piskótát. Ja, hogy akkor az már megint újabb 3 tojás! És el is érkeztünk az eredetileg ajánlott 6 tojáshoz. :D „Ott ögye mög a fene!” – ahogy Tóth Papa mondta egykoron – és máris kevertem-kavartam az újabb adag tésztát, elképzelve közben, hogy a krém milyen jól mutat majd a két vékony piskótalap között. Na jó, de hova kerüljön a tejszínhab!? A krémre nem lehet, mert ha ráteszem a másik piskótalapot, akkor összenyomódik. Zselatint keverve a habhoz talán működhetett volna, de az már nagyon nem az a sütemény lenne, amit akartam. Egy életem, egy halálom, legyen a hab a tetőnek szánt piskótámon! :D Létezik ilyen megoldás, mondjuk, hogy eredetileg is így akartam. :D A gesztenyekockából így lett hát gesztenyés szelet, ami ugyanolyan szeretni valóra sikeredett, mint az elődje. :) Utóbbit közben végre törölhettem a blogról. :D






Hozzávalók 20x30 cm-es tepsihez (18 szelethez):

Tésztához:
6 tojás
10 dkg porcukor
12 dkg finomliszt
2,5 dkg holland kakaópor
10 dkg olvasztott vaj
½ cs. sütőpor

Krémhez:
25 dkg cukrozott gesztenyemassza
10 dkg puha vaj
8 dkg porcukor
3 dkg vaníliaízű pudingpor
2 dl tej
2-3 ek. Portorico rum

Tetejére:
2,5 dl zsíros tejszín
2 dkg vaníliás porcukor
holland kakaópor

elkészítés:

  1. A tojások sárgáját a cukorral kihabosítjuk, hozzákeverjük a langyos olvasztott vajat, és felváltva beleforgatjuk a sütőporral, kakaóporral vegyített lisztet, valamint a kemény habbá vert tojásfehérjét.
  2. A tésztamasszát kettévesszük, és a fele mennyiséget a kivajazott, liszttel behintett tepsibe simítjuk. Előmelegített sütőben megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Így járunk el a másik adag tésztával is. (Ha íves oldalú tepsiben sütöttük, a tésztalapok széleit körben egyenesre vágjuk.)
  3. A pudingport 0,5 dl tejjel simára keverjük. A többi tejet 4 dkg cukorral felforraljuk, majd a pudingos tejet hozzáöntve, sűrű krémmé főzzük. Többször átkeverve kihűtjük.
  4. A vajat kikeverjük a porcukor másik felével, robotgéppel hozzádolgozzuk előbb az alaposan átkevert pudingot, majd az áttört gesztenyemasszát, és a rumot is hozzáadva felhabosítjuk.
  5. A krémet egyenletesen eloszlatjuk az egyik tésztalapon, befedjük a másik piskótával, majd rásimítjuk a vaníliás porcukorral ízesített tejszínhabot.
  6. A süteményt hosszúkás szeletekre vágjuk, és tálalás előtt a tetejüket meghintjük kakaóporral.
sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc/tésztalap

Megjegyzés/tipp:
Használhatunk mentes pudingport is, vagy kukoricakeményítőt. Utóbbi esetén ízesítésként 1 mk. vaníliaport vagy 1 vaníliarúd kikapart magjait, esetleg 1 ek. vaníliapasztát is adjuk hozzá.